Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-08 / 236. szám
Ceglédi ősz Országos kisgrafikai kiállítás Vasárnap, október 12-én, Cegléden, a Kossuth Művelődési Központ földszinti termeiben megnyílik a II. országos kisgrafikai kiállítás. Megnyitót mond Varga N. Lajos érdemes grafikusművész, a kisgrafikabarátok körének országos elnöke. A kiállításon, melyet október 23-ig lehet megtekinteni, sok száz műalkotás kap ‘ helyet. A tápiószelei múzeumban Az ember és a természet Előadások, diafilmekkel A múzeumi hónap alkalmából, a tápiószelei múzeumban, Az ember és a természet címmel, előadásokat tartanaik a Temészettudományi Múzeum munkatársai. Tegnap, kedden dr. Agó- csi Pál előadása hangzott el a természet és a kultúra kapcsolatáról, október 13-án, hétfőn, délután 3 órai kezdettel dr. Vásárhelyi Tamás arról szól, hogy az ember miképpen hatott az élővilág alakulására. Október 20-án dr. Stoll Gábort várják a tápiószelei múzeumba. Előadásának címe: A környezetvédelem örökléstani problémái. Október 27-én délután dr. Zi- lahy Ferenc Észak-Afrikában tett gyűjtőútjáról tart beszámolót. A természettudományi előadásokat diafilmek illusztrálják. Tiz évi megfigyelés után Fagytűrő, bőven termő alanyok Aranyérmes szilva, bronzérmes vadcsemeték A nemrég zárult Országos Mezőgazdasagi és Élelmiszeripari Kiállításon, több ceglédi gazdaság között, a Kertészeti Kutató Intézet ceglédi kutató- állorriása is részt vett termékeivel. Négyféle szilvát állított ki. A Stanley amerikai elismert fajtát, amelyet a Fajtaminősitő Tanács elfogadott előzetes szaporításra. A másik a Tuleu Gras fajtájú szilva, ariiely a romániai termesztés legjobb fajtája: Magyarországon a ceglédi kutatóállomás jelentette be elismerésre. A következő két szilvafajta a Besztercei és a Budatétény 1., 2. elfogadott, előzetesen elismert szilvafajta. 1958—64 között a Kertészeti Kutató Intézet országos Besztercei szilvaversenyt hirdetett meg, amelyre az ország minden részéről mintákat küldtek be. A rangsorolás után a leg-, jobbakat díjazták, azokból szaporítóanyagolf gyűjtöttek, és a kutatóintézetben megkezdték a csemeték előállítását. A munkát dr. Tóth Elek tudományos kutató végezte. A kiállításra küldött gyümölcs aranyérmet nyert. A második díjat a kiállított vadcsemeték után kapta az álló nás. Ezt a terméket a zsűri bronzéremmel jutalmazta. A csemetéket 1974 őszén elvetett magból állították elő. Az idei év májusában a földlabdával együtt felszedték a csemetéket, majd négy hétig állandó árnyékban tartották s folytonosan locsolták őket, hogy az átültetést elviseljék. Műanyag konténerben szállították a kiállításra. és helyezték el a kijelölt helyre. Ezek a csemeték kiváló minőségű alanyoknak bizonyultak. A megfigyelés tíz évig tartott, s nemcsak a faiskolára, hanem az előállított gyümölcsökre is vonatkozott. Így választották ki a legmegfelelőbb alanyokat, melyek fagytűrőb- bek, erősebb növekedésűek, termésátlaguk kiemelkedő, és élettartamuk is hosszabb az eddig ismeretes fajtákénál. B. L. Divatbemutató — vidám, zenés műsorral Műsoros őszi divatbemutatóra kerül sor a Kossuth Művelődési Központ színház- termében október 10-én, este 6 órai kezdettel, a Ceglédi ősz rendezvényeként. A divatbemutató egyben a város ruhaipari seregszemléje lesz, hiszen a Május 1. Ruhagyár, a NÍVÓ Ktsz, a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet, valamint a PEVDI ruhaüzemének modelljeit vonultatják fel a közönség előtt a budapesti manökenek. A műsoros rendezvény bemondója Tamási Eszter. Fellép Felföldy Anikó, Magay Klementina, Sárosi Katalin, a Váry ikerpár, Zana József, Balassa Tamás és Körmendi Vilmos. Múlt századi végrendeletek Pénteken, október 10-én, este hat órai kezdettel, a Kossuth Múzeumban Kocsis Gyula néprajzkutató, a múzeum igazgatója tart előadást Múlt századi ceglédi végrendeletek címmel. PEST MEGYEI H1BLAP KÜLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM 1975. OKTOBER 8., SZERDA A szakmunkástanulók könyvtárában Zene, képzőművészet, irodalom - egy helyen Pályázatok, ankétok Kényelmes, világos helyiség, falai paraszti szerszámokkal díszítve, csend, sok könyv és elmélyülten olvasó diákok: így jellemezhető a 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet 4413 kötetes könyvtára. Külön kapott helyet a tudományos és ismeretterjesztő, külön a szépirodalom és szak- irodalom. Lehetőséget ad a folyóiratok olvasására, sakkozásra, zenehallgatásra. Az elmúlt tanév során 425 beírt olvasója volt. Az olvasók köre 1974 februárjában aiakult, szocialista brigádokkal tart fenn kapcsolatot, a városi-járási és az SZMT körzeti könyvtárral is együttműködik. A legújabb kiadványokból 145 példánnyal rendelkezik. A könyvtár életéről vezetőJelképek az emberről Dohnál Tibor tárlata A ceglédi születésű, Győrött élő Dohnál Tibor, miután több önálló tárlaton és mintegy száz (kül- és belföldi) kiállításon szerepelt, művészi munkásságának tizedik évében, szülővárosában mutatja be festményeinek és sokszorosított grafikáinak együttesét, eddigi művészi útjának dokumentumait. Festményei, amelyeken a barna, fehér, fekete és szürke színfoltok uralkodnak, a paraszti életből és a festőtanyán töltött tizennyolc évének emlékeiből veszik tárgyukat. Dohnál, persze, nem történeteket mond el (egyáltalán nem zsánerképfestő), fianem jeleket, jelképeket alkotva közli gondolatait, ismereteit és érzelmeit természetről, társadalomról; az emberről. Ballad ai tömörségű, a külvilág jelenségeit szelektáló és sűrítő, szimbolikus munkái, az illuzionista látványfestészet körébe tartozó képekkel ellentétben a tájnak, az emberi alakoknak, az emberi kapcsolatoknak, vágyaknak és törekvéseknek, az emberi élet fejlődésének és körforgalmának leglényegesebb jegyeit ragadják meg. Táblaképein az erős marokkal összefogott formákból ünnepélyesség, komolyság és masszivitás, drámai erő, méltóságteljes nyugalom, s a biztos festői fogalmazás nagyvonalúsága sugárzik. M unkáinak tanúbizonysága szerint nem a reneszánsz, a barokk vagy a romantika stílusát érzi magához közel, s nem is a fényreflexek tűnő játékát tolmácsoló impresszionizmust, hanem a prehisztorikus művészet tömör, szűkszavú, tiszta beszédét, az ókori Egyiptom s a román kor ábrázolásait, a bizánci mozaikokat, az ikonokat, vagy éppen Cezanne és Gauguin fegyelmezetten, tudatosan építkező művészetét. Figyel a XX. századra is: biztosan, logikusan, rendet és mértéket tartva szerkeszti képeit. Festményei nem napi aktualitásokat közölnek, de mindegyiket áthatja az őt a magyar parasztsághoz, a kétkezi dolgozókhoz kötő hűség, a társadalmi elkötelezettség, a művek szellemiségében és a mesterségbeli igényességben meg nyilvánuló emberi és művészi etikum. Dohnál Tibor festményei általában nagy- és középméretűek: súlyos mondanivalója, plebejusi szemlélete nem fér össze a polgári festészetben gyakori intim formátummal. De kisebb képein is sorskérdések fogalmazódnak meg. Ablak a világra című képe — a szoba közepére helyezett fehér székkel — is csak első pillantásra enteriőr, mert a művészt nem elégíti ki a szoba zárt belső világának megmutatása. Az ablakon túl, a kép hátterében (mégis középpontjában!), ökreit vezető paraszt halad; a képen megjelenített szababelső dekorativitá- sa, artisztikuma, a kompozíció arányossága és szabatossága az emberi munka nagyságára utal. Este című képén idős falusi asszonyt látunk, kezében gyertya, mely alig ad fényt, jelkép csupán, talán az élet jelképe. A festmény szűkszavúan, megrendítően s melegen beszél, híjával a festői frázisoknak, az érzelgősségnek, a Fekete madár című képen a régi, névtelen mesterek faragta kopjafák pedig arról tanúskodnak, hogy Dohnálnak nemcsak főiskolai tanárai s a régi és modern piktúra nagyjai voltak tanítómesterei, de a magyar paraszt- és pásztorművészet alkotásai is. Művészünk nem tartozik a szentendrei iskola tagjai közé, de munkái arról vallanak, hogy osztja a vízionárius erejű szentendrei mesternek, Vajda Lajosnak meggyőződését: „Tradíció nélkül nem lehet semmit sem csinálni, s ez a magyar körülmények között csakis a magyar népművészet lehet ... Ugyanazt akarjuk körülbelül, amit Bartók és Kodály a zenében már megcsinált ...” n ‘ ohnál Tibor grafikai munkássága azonos kvalitású festői működésével. Nagy méretű linóle- ummetszetei, amelyeken stilizált emberi alakok, növények, termékenységi szimbólumok, madarak és égitestek sokasodnak, az avantgarde eredményekkel is, a népművészettel is kapcsolatot tartanak, és technikailag is kitűnőek. „A nép őszinte, mélyről fakadó szeretete”, amely — egyik kritikusa megállapítása szerint — legfőbb vonása Dohnál munkásságának, művészetszemléletének, grafikáiban ugyanolyan egyértelműen szólal meg, mint festményeiben. Földvárók című lapján az 1514, 1848, 1919, 1945 évszámok a magyar parasztok és zsellérek, de az egész magyar nemzet legnagyobb fordulópontjait idézik, politikus meggyőződéssel. Ex librisei pedig, amelyek közül többet barátai és szellemi harcostársai számára készített, új stílust visznek kisgrafikai művészetünkbe, új hanggal gazdagítják azt. A Ceglédről elszármazott művész arról számol be e gyűjteményes kiállításon a város közönségének, hogy eddigi tevékenysége folyamán, mint festő és mint a sokszorosító grafikai eljárások művelője, milyen eredményeket ért el, a művészi kifejezés miiyen új tartományait hódította meg. _ r éleményem szerint Doh- X nál eredményei számottevőek, megbecsülést érdemlőek, fejlődésének vonala egyre magasabra ívelő; a fiatal művész helye nemzedéke élvonalában elvitathatatlan. Munkásságának további állomásai, ezután megszülető művei elé bizalommal, nagy várakozással tekintünk. Dévényi Iván jét, Tompa Tibor magyar-történelem szakos tanárt kérdeztük meg, aki elmondotta, hogy a Hazafias Népfront és a Művelődésügyi Minisztérium által, az Olvasó Népért mozgalom keretében meghirdetett pályázaton megyei II. helyezést értek el. A pályázat célja az volt, hogy a szakmunkástanulók művelődését könyvtári eszközökkel, könyvekkel segitsék. — Szervez-e a könyvtár irodalmi műsorokat? — Igen, 1974-ben két rendhagyó irodalmi óra volt, rendezésiben az SZMT körzeti könyvtára segített. Helyet adtunk a Szép magyar beszéd versenynek is. Megrendeztük az intézeti, valamint az azt követő városi, Bem József versmondóversenyt. _ Huszonnyolc fiatal vett részt a könyvtár szervezésében a Melyik irodalmi hős az eszményképem? című pályázaton. Mocsári József, aki az idén szakmunkásvizsgózott, harmadik helyezést ért el. — Milyen vállalásokat tesz a könyvtár az Olvasó Népért mozgalomban? — A szakmunkástanulók világnézetének alakítása és szakmai fejlődésének szorgalmazása a cél. Törekszünk a szépirodalom, elsősorban a szocialista szellemű irodalom iránti érdeklődés felkeltésére. Gyűjteményünket esztétikai szempontok figyelembevételével rendezzük. Bővítjük a könyvtárat marxista—leninista világnézetű, korunk tudományos eredményeit, a klasszikus és kortárs szépirodalmat reprezentáló kiadványokkal. — További terveik? — Célul tűztük ki, hogy a könyvtárat hármas irányzat szerint fejlesztjük: a zene, a képzőművészet, a könyv egy helyen legyen. Az, intézet vezetősége minden lehetőséget biztosít hozzá. Jelenleg ankétra készülődünk, melyet október 21- én, a műszaki könyvnapok keretében rendezünk meg. Intézetünk autószerelő, valamint gépjármű-villamossági szerelő tanulóinak szakember tart előadást a gépjárművek műszeres diagnosztikai vizsgálatairól: ezzel is szeretnénk elősegíteni szakmai képzettségük bővítését. Természetesen minden érdeklődőt szeretettel várunk az előadásokra. Détári Julianna NAGYVADÁSZAT AZ ALFÖLDÖN. Lezajlott az idény első nagyvadászata az apróvadban gazdag Alföldötn. A szántóföldeken még fácánra, fogolyra és az ott tanyázó vadkacsákra lestek, a me®ei nyúl- vadászatok ugyanis később kezdődnek. A tervszerű vad- gazdálkodás eredménye, hogy van mit puskavégre keríteni. Kézilabda NB II. Keserves diadal DOHNÁL TIBOR: A Ml FÁNK A hétközi MNK-forduló meghozta a Ceglédi KÖZGÉP idei első hazai vereségét, pedig úgy tűnt, nagy bravúrra képes, de végül az NB I B-s Békéscsabai Előre keresztülhúzta a számításokat, ő jutott be a legjobb tizenhat közé. A Cegléd már 15:9 arányban is vezetett, de szünet után lanyhult a játéka, amit a rutinosabb vendégek ügyesen ki is használtak, s végül 24:21 arányban nyertek. A KÖZGÉP góljait Jónás (10), Túlik (6), Szabó (2), Cseh (2) és Szal- kay (1) lőtte. Vasárnap bajnoki mérkőzés következett, melyen nagyon nehezen született meg az itthon játszó KÖZGÉP győzelKÖZGÉP SE—Taurus 27:25 (14:15) KÖZGÉP: Ságodi — Jónás (9), Enyedi, Túlik (2), Gyenes (2), Cseh (8), Malizs (2). Csere: Farkas dr. — Szal- kay (2), Szalisznyó (1), Ig- nácz (1), Deli. Gyengén védekeztek a ceglédiek, ezért a mérkőzés jelentős részében nekik kellett hátrányból játszaniuk. Sikerült kiegyenlíteni a vendégek 4 gólos előnyét, de a hajráig •mindig a Taurus vezetett 1—2 góllal. Az utolsó percekben döntő volt Cseh gólképessége: Cseh, 25:25 után, két büntetőből szerzett góllal biztosította be a győzelmet. Jók: Jónás, Cseh, Gyenes. (ungureán) TEKE NB II Két pontot szereztek A tekebajnokság utolsó előtti fordulójában a KÖZGÉP SE játszott itthon, a második helyen álló Bp. Postást fogadta. Ugyanakkor a már biztos kiesőnek tekinthető Bem SE Gyulán nagy küzdelemben maradt alul. KÖZGÉP SE—Bp. Postás 6:2 2603—2574 Jók: Molnár (446), Nyíri (443), Sárik (442), Pákozdi (434), Király (432). Király is igen jó eredményt ért el, de neki már nem sikerült egyéni győzelmet szereznie. A Cegléd elsősorban jó átlaeeredménvének köszönheti. hogy két vállra tudta fektetni a jó teljesítményt nyújtó Postást. Gyula—Bem SE 5:3 2468—2422 Jók: Hollósi (433), Tarsoly (419), Szanyi (414). Három-három egyéni győzelem után a hazaiak jobb faeredményükkel szerezték meg a két bajnoki pontot. A ceglédiek 46 fával szenvedtek vereséget, s ez jórészt Éppel számlájára írható, aki csak 368 fát ütött. Az NB tartalékbajnokságban: Beloiannisz „B”—KÖZGÉP SE „B” 5:3. U. L.
