Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-08 / 236. szám

Délután a karámokban A valkói Egyesült Zöldmező mezőgazdasági termelőszö- vetke’cet a megye második legjobb állattenyésztő közös gaz­dasága. A szövetkezet valkói állattenyésztő telepén 400 tehén, ugyanennyi üsző, 150 itatósborjú és 200 bika található. Képün­kön a gazdaság karámjaiban délutáni pihenőjüket töltik az állatok. Bánházi István, az állattenyésztési telep vezetője az állat­óvodában a közös gazdaság bélyegével látja el az állomány legfiatalaböjait. Barcza Zsolt felvételei Őszi megyei könyvhetek Rendezvények két községben A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ Ítészt vesz a szövetkezeti könyvterjesztés hagyományos rendezvénysorozatában, több program megvalósításával kapcsolódik az ősid megyei könyvhetekhez. Az október 5-e és október 25-e közötti idő­ben a könyvbizományosok másfél-kétszeresére növelik forgalmukat. Az ÁFÉSZ te­rületén két üzletben árusí­tanak rendszeresen könyvet, a péceli 18-as papír- és a 27-es ruházati boltban. Ezekben az üzletekben könyvkirakatot is készítenek, s az isaszegi 10-es sz. ÁBC-ben könyvsarkot alakítanak ki. A szövetkezet tervezi, hogy ezen idő a’att könyvajándékkal gazdagítják a két községben levő iskolai könyvtár állományát. Író—olvasó találkozót is szerveznek, s október 15—16- án könyvbarátnapot tartanak. Ez alkalommal egy Zsuk gép­kocsival felkeresik a boltokat, könyvárusítás céljából. A ke­reskedelemben alkalmazott idegen szavak magyar kife­jezésekkel való helyettesíté­sére az ÁFÉSZ szeptember­ben írásos pályázatot hirde­tett. A megyei könyvhetek al­kalmával értékelik a beér­kezett munkákat. Segítenek a községi könyvtárakban a könyvkiállítások rendezésé­ben. II. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM 1975. OKTÓBER 8., SZERDA Az IMI huszonöt éve Ä petrólsumfőzőtől a komputermotorig A napokban kiállítás nyílt ikladón, az Ipari Műszergyár KISZ-klubjában Az IMI hús szonöt éve címmel. A gyár­történeti bemutató tablói fel­sorakoztatják a vállalat fejlő­désének legfontosabb dátumait és a látogatók természetesen megismerkedhetnek az elmúlt huszonöt év IMI-termékeivel is. Az ikladi Ipari Műszergyár 1951-ben született. Hat évre volt szüksége ahhoz, hogy rá­találjon az igazi és ma már véglegesnek mondható gyárt­mányra, az elektromotorra. 1957-ig petróleumfőzők, fém­lemezből készült gyermekjáté­kok és — ma már szinte nevet­ségesnek ható termékek — készültek a gyár üzemeiben. 1962 volt a fordulat éve. Az Ipari Műszergyár ekkor egye­sült a budapesti Villamos Kis­motorgyárral, s ez egyedural­kodóvá tette az ikladi vállala­tot a hazai kismotorgyártás­ban. ’1 Fülemile Béla, az Ipari Mű­szergyár gazdaság igazgatóhe­lyettese elmondotta, hogy az IMI 450 motoralaptípussal rendelkezik, s ezek közül 350 a rendszeresen gyártott motor­fajták száma. A választék egy része a közelmúltban végre­hajtott gyári rekonstrukciónak köszönhetően már korszerű, nagy teljesítményű gépeken készül. Évente tíz, tizenöt új típussal rukkolnak ki a gyár tervezői, s a motorok legna- gyobbb nyugat-európai felve­vőpiaca a Német Szövetségi Köztársaság. Az Olimpia cég asztali szá­mítógépekhez, a BOSCH pe­dig konyhai robotgépekhez vásárol meghajtó motorokat az IMI-től. A gyár vevőkörébe tartozik a nyugatnémet Sie­mens elektronikai konszern is. amelynek számára az Ipari Műszergyár automatamosó- gép-meghajtó motorokat terve­zett és szállít. December 31-én zárul annak a nagyszabású beruházásnak az első szakasza, amely lehe­tővé tette, hogy Ikladon 180 millió forint értékben állítsa­nak munkába korszerű, nagy teljesítményű gépsorokat. Ja­nuárban kezdődik és 1977 kö­zepéig tart a beruházás máso­dik szakasza, amikor is újabb 280 millió forint értékű beren­dezés áll munkába. A gyártörténeti kiállítás lá­togatói a tárlókban és a tablókon a vállalat régi termé­keivel is találkozhatnak. Le­mezjátszókkal, gépkocsifénye­zőkkel, sőt olyan villanymoto­rokkal is, amelyek tizennyolc évvel ezelőtt készültek. Az új termékek között bemutatkozik az ovális házzal készült Ther- moflux 1200-as kézszárító, a régi AE—007-es típus utóda, amelyet eddig csak külföldre, főként az Egyesült Államok­ba szállított a gyár. Az IMI vezetőinek az új kisgéppel kapcsolatos döntése elsősorban a fogyasztókat érinti. Azt tervezik, hogy az új típusú kézszárítót a jövő év tavaszától már a hazai bol­tok is árusítanák. Martinák Ferencné, az Ipari Műszergyár munkaverseny-fe­lelőse elmondta, hogy a gyár 134 szocialista brigádjának ve­zetőit október első felében ér­tekezletre hívják össze. Á szakszervezeti bizottság terve az, hogy előbb a gyáregység­vezetőket számoltatják be a kongresszusi munkaverseny eredményeiről, majd október első napjaiban a brigádokat hallgatják meg. Az októberi értekezlet témája ugyancsak a kongresszusi munkaverseny lesz. Berkó Pál Megkerülve Budapestet Két éve annak, hogy a Pest megyei Tanács Gödöllő városi és járási tanácstagi csoportja megtárgyalta a járás útjainak állapotát. A város és a járás vezetői felmérve a helyzetet, rangsort készítettek arról, hol és mikor fogják az elhasználó­dott utakat felújítani. A Pécel belterületét a 31-es számú főközlekedési úttal ösz- szekötő több kilométer hosszú­ságú szakasz az elmúlt hetek­ben elkészült. Átadásával most már Budapest megkerülésével érhetők el a megye déli részei. A kivitelezők jó munkát vé­geztek, ám i— és ezt már a járművezetők tették szóvá — az útszegélyt a balesetek meg­előzése végett ajánlatos lenne mihamarább feltölteni. K. L Kút szilveszterre A valkó-vácszentlászlói víz­mű építéséhez szükséges kút terveit és költségvetését a nagyközségi tanács még az év elején elküldte a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat­hoz, egyúttal megrendelte egy. kút építését és fúrását: az er­re előirányzott költség 350 ezer forint volt. A PVCSV cső- és egyéb anyaghiány miatt az első fél­évben nem tudott eleget ten­ni a megrendelésnek. Az új tervek és költségvetés szerint egy kutat 420 ezer forintért vállalt. A kivitelezés határ­ideje: 1975. december 31. Havonta egyszer a cukrászdában Közművelődési bizottság alakult Taráit A túrái nagyközségi párt- bizottság és a tanács útmu­tatásainak segítségével Túrán is létrehozták a közművelő­dési bizottságot. Takács Gyula tanácselnök megnyitójában elmondta, hogy a megalakult bizottság leg­fontosabb feladata a közmű­velődés társadalmasítása. Az. elmúlt idő eredményei kö­zött említette, hogy különö­sen az elmúlt esztendő óta nagyon megnőtt az érdeklő­dés a dolgozók iskolája iránt. Reális cél, hogy minden túrái dolgozó elvégezze az általános iskola nyolc osztályát. A közművelődési intézmé­nyek — a művelődési ház és a könyvtár — korszerűtlenek, nem felelnek meg az idények­nek. Hamarosan sott kell keríteni a könyvtár bővíté­sére, s a művelődési házban — mivel épületét bővíteni nem lehet — a termeket kell jól felszerelni és kényelmessé * Kétezer éves bangók Nagy tárcsán A falumúzeum születésnapja — Kétezer éves hangot fo­gunk most hallani. A rádió­ból és a tévéből vettük fel egy olyan szkita sámán csör­gődob hangját, ami nálunk is látható a múzeumban. A szkí­ta csörgő után a sámán éneke következik, Diószeghy Vilmos gyűjtötte Szibériában, ahol még ma is élnek sámán fő­papok — utódjai a szkíta és az ősmagyar nép varázsló papjainak. A községünk terü­letén kiásott szkíta csörgők és csengők ma üvegezett tárlók­ban vannak — kétezer évvel ezelőtt szóltak nagy ünnepi szertartásokon — mondta Molnár Lajos nagytarcsai pe­dagógus, aki helytörténeti ku­A GÖDÖLLŐI TORZSÁLLATTENYÉSZTÖ INTÉZET (Gödöllő, Táncsics Mihály út, a Humánnal szemben) gépkocsivezetőt keres NYSA típusú, vegyes használatú gépkocsira. Jelentkezni iehet személyesen, Írásban vagy telefonon az intézet gondnokánál. Tel.: 447, 3-as mellékállomás. tatásai révén jelentős tudo­mányos hírnevet szerzett. Megemlékezés és elismerés A múzeumi hónap nagytar­csai megnyitóján a múzeum udvarán félkörben álló hely­beliek néma csöndben figyel­tek a gyors ritmusban csen­gő-bongó sámándobok hang­jaira. majd a néhány pillanat múlva megszólaló sámán mo­noton énekére Molnár Lajos kis szürke magnetofonjából hallatszottak a kétezer éves ütemek. Molnár Lajosné, a falumú­zeum vezetője bevezetőjében a százhúsz éve elhunyt ma­dárkutatóra, Petényi Salamon János világhírű tudósra emlé­kezett, aki a múlt században Nagytarcsa és Cinkota lelké­sze volt, majd kutatásai ré­vén a Nemzeti Múzeum mun­katársa lett. A múzeumveze­tő megemlékezett a helyi falu­múzeum tizenötödik születés- naojáról. Mészárosáé Nyéki Ilona ta­nácselnök ünnepi beszédében méltatta a múzeumi hónap, s a gazdag kulturális programot megvalósító helyi múzeum je­lentőségét, amely ennek a községnek a szülötte. A ta­nács. a pártszervezet. ? a köz­ség lakóinak nevében megkö­szönte Molnár Lajosné áldo­zatos munkáját, s átadta a tanács emléklapját és jutal­mát. Molnár Lajosné a múzeum nevében a falu lakosságának és vezetőjének segítségét kö­szönte meg: sötétkék hímzett térítőkét, s nagytarcsai motí­vummal díszített könyvjelző­ket adott át a múzeum leglel­kesebb támogatóinak. A falumúzeum előtti kis mezőre ezután a művelődési otthon csoportjai léptek. Sö­tétszoknyás, fehérblúzos álta­lános iskolás kislányok éne­keltek a Galga vizéről, „piros" Bagról, a gyöi ki Gyetván- kocsmáról. A lányok táncát a közönség nagy tapssal fogad­ta. Jaj j, bozsemoj — szólalt meg a színes viseletbe öltö­zött nagytarcsai asszoitykórus éneke szlovákul. De a fehér, lila, kékharisnyás menyecs­kék arról is daloltak, magya­rul, hogy „megismerni a ma­darat tolláról, tárcsái lányt a sok Vasalt szoknyáról”. A nagylányok követték a tánc­ban a kicsinyeket, de ők már viseletben pörögtek, a fekete­barna fonatok végén lebegett a színes pántlika. A kiállítás csak ízelítő A nagytarcsaiak gyakori ta­lálkozóhelye a múzeum. Min­den kiállítási darabot ’ól is­mernek, hiszen a legtöbb tárgy az ő ajándékuk. Most mégis igen nagy volt a tüleke­dés a helyiségekben, ugyanis két teljesen új kiállítás nyílt. Egy nagy üvegezett szekrény­ben egymás mellett sorakoz­tak a helyi íróasszonyok fény­képei, motívumrajzai, hímzé­sei. Kritikus szémmel vizsgái- gatták többi között Tárcsái Mihályné, Fényes Istvánné, Sinka Jánosné, Tárcsái Ist­vánné, Patera Istvánné. Saj- ben Jánosné és Szálkái Pálné munkáit. A kiállítottnál jóval na­gyobb az anyagunk, sok mo­tívumunk papírra van rajzol­va. De most kértük az asszo­nyokat, hogy a mintákat si- fonra, vászonra írják, hímez­zék. Körülbelül kétezerhat- száz a kiállításra alkalmas tárgy, ennek csak egy kis ré­szét, kétszáz-kétszázötvenet tudunk bemutatni. Ebben az évben tervezzük a múzeum bővítését, a Pest megyei Mú­zeumok Igazgatóságától kap­tunk rá fedezetet, s a beren­dezéshez a helyi tanácstól 20 ezer forintot — tájékoztatott Molnár Lajosné. Ásatások és fotók „Szeretettel várjuk 1960. aug. 28-án du. 4 órakor a nagytarcsai néprajzi falumú­zeum megnyitására. A kiállí­táson színpompás népviseleti ruhák, hímzett kézimunkák és egyéb népi használati eszkö­zök láthatók. Molnár Lajos müv. otthon lg., Pupek Már­ton vb-elnök" — olvashatjuk egy kézzel írott papírlapról a falumúzeum tizenöt éves tör­ténetét bemutató kiállítás el­ső dokumentumát. Található még itt meghívó Vass Lajos, Jakus Lajos Petőfi-kutató elő­adására. Kiállították a község területén 1962-ben folyó régé­szeti ásatásokról készült fel­vételeket, szintén hasonló ása­tások voltak a faluban két év­vel később majd több felvé­tel és lelet tanúskodik az 1967-ben folyó régészeti kuta­tásokról, amikor is a szakem­berek huszonhét sírt, tizedik századi magyar köznépi teme­tőt tártak'fel. Dinya József helybeli lakos kalauzol az ezeréves leletek között, több alkalommal is segédkezett e kutatásoknál. Kendős fejek hajolnak az üveg fölé, s egy asszony szó- lítgatja a kislányát: „keresd meg, melyik a keresztmama!" Az egyik szoba bejáratánál néhány nagyméretű fénykép látható, Fazekas Margit fotó­művész készítette tárcsái lá­nyokról, asszonyokról húsz évvel ezelőtt — s miután szá­mos ország kiállítótermében bemutatták, most végleges he­lyére, a múzeumba került. A táncoló kislányokból napja­inkra komoly családanyák let­tek. A múzeum helyiségeiben itt-ott kisebb csoportok ala­kulnak, ki az ünnepi blúzok, a „kacabajkák" mellett álldo­gál, mások a néhai Sárosi Pál készítette szövőszék mellett Kritikai megjegyzések ik el­hangzanak: „mért nem dugta­tok a menyasszonynak egy kis papirt a szoknyája alá, nem lehet ilyen laposan kiállítani!” Kisebb asszonycsoport a szö­vőszék működését magyaráz­za, s mondják, hogy szőnének is. de nem kapnak megfelelő fonalat — No. jöjjön már. Fényes néni — sürgetik az egyik sö­tétruhás asszonyt — maga az utolsó! — Nézem is. hogy nincs itt már senki, csak egy asszony­nyal nézelödök. majdnem ma­gammal híttam — mutat az egyik msnyecskeruhát viselő bábura. Örszigethy Erzsébet tenni. így megfelelőbb felté­telek mellett folytatódhat itt a munka — amíg új műve­lődési ház nem épül. A tanácselnök ismertette a nagyközség közművelődési in­tézkedési tervét, majd Szarvas László, a művelődési ház igaz­gatója a terv megvalósításá­nak gyakorlati programjáról beszélt. Külön terv készül a bejáró dolgozók művelődési lehetőségeinek bővítésére; a bizottság tagjai meglátogat­ják azokat a budapesti, gö­döllői és ikladi üzemeket,' ahol a legtöbb nagyközség­beli dolgozik. Azt tervezik, hogy elképzeléseiket egyezte­tik a gyárak, vállalatok veze­tőivel, s a dolgozók igényeit a helyszínen mérik fel. Terveik között szerepel a tájékoztatás megjavítása, a szabad szom­batokon rendezett programok számának növelése. A bizottság felhívta a KISZ- csúcsvezetőség és a művelő­dési ház figyelmét a bejáró fiatalokra. A nehézségek el­lenére mind többjüket kell bevonni a művészeti csopor­tok munkájába, a területi alapszervezetekbe. Első lépés­ként — közösen a Galgavidé- ke AFÉSZ-szel — havonta egyszer műsoros pol-presszó- vá „alakítják át” a túrái cuk­rászdát. A beszámolókat követő vi­tában felszólalt Takács Pál, az. általános iskola igazgató- helyettese, Kuti Gábor, a Galgavidéke ÁFÉSZ dolgo­zója, Lajtos István könyv­tárvezető, Drégeli Miklósné előadó és Békési István ta­nár. Mindannyian a beszá­molóban. említett feladatok fontosságáról beszéltek, sür­gették a nagyközség gazda­sági és társadalmi vezetőinek szoros összefogását, hiszen színvonalas közművelődés csak az erők összefogásával lehet­séges. SPORT + SPORT Sakk-kör alakult Kistarcsán Az elmúlt vasárnap idősek, fiatalok és úttörők gyülekez­tek a Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár kistarcsai üzemének kultúrtermében. Örömteli ese­mény: ismét megalakult á sakk-kör, mint a Kistarcsai Sportklub sakk-szakosztálya. A megalakuláshoz a helyi pártszervezet és a tanács is se­gítséget adott. Az összejövete­len felelevenítették az egyko­ri pezsgő sakkélet epizódjait, s megválasztották a szakosztály vezetőségét: Istók János, Ma­iina Mihály. Kircsi Mária, Konsai László és Sándor Már. ton személyében.

Next

/
Thumbnails
Contents