Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-08 / 236. szám
Délután a karámokban A valkói Egyesült Zöldmező mezőgazdasági termelőszö- vetke’cet a megye második legjobb állattenyésztő közös gazdasága. A szövetkezet valkói állattenyésztő telepén 400 tehén, ugyanennyi üsző, 150 itatósborjú és 200 bika található. Képünkön a gazdaság karámjaiban délutáni pihenőjüket töltik az állatok. Bánházi István, az állattenyésztési telep vezetője az állatóvodában a közös gazdaság bélyegével látja el az állomány legfiatalaböjait. Barcza Zsolt felvételei Őszi megyei könyvhetek Rendezvények két községben A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ Ítészt vesz a szövetkezeti könyvterjesztés hagyományos rendezvénysorozatában, több program megvalósításával kapcsolódik az ősid megyei könyvhetekhez. Az október 5-e és október 25-e közötti időben a könyvbizományosok másfél-kétszeresére növelik forgalmukat. Az ÁFÉSZ területén két üzletben árusítanak rendszeresen könyvet, a péceli 18-as papír- és a 27-es ruházati boltban. Ezekben az üzletekben könyvkirakatot is készítenek, s az isaszegi 10-es sz. ÁBC-ben könyvsarkot alakítanak ki. A szövetkezet tervezi, hogy ezen idő a’att könyvajándékkal gazdagítják a két községben levő iskolai könyvtár állományát. Író—olvasó találkozót is szerveznek, s október 15—16- án könyvbarátnapot tartanak. Ez alkalommal egy Zsuk gépkocsival felkeresik a boltokat, könyvárusítás céljából. A kereskedelemben alkalmazott idegen szavak magyar kifejezésekkel való helyettesítésére az ÁFÉSZ szeptemberben írásos pályázatot hirdetett. A megyei könyvhetek alkalmával értékelik a beérkezett munkákat. Segítenek a községi könyvtárakban a könyvkiállítások rendezésében. II. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM 1975. OKTÓBER 8., SZERDA Az IMI huszonöt éve Ä petrólsumfőzőtől a komputermotorig A napokban kiállítás nyílt ikladón, az Ipari Műszergyár KISZ-klubjában Az IMI hús szonöt éve címmel. A gyártörténeti bemutató tablói felsorakoztatják a vállalat fejlődésének legfontosabb dátumait és a látogatók természetesen megismerkedhetnek az elmúlt huszonöt év IMI-termékeivel is. Az ikladi Ipari Műszergyár 1951-ben született. Hat évre volt szüksége ahhoz, hogy rátaláljon az igazi és ma már véglegesnek mondható gyártmányra, az elektromotorra. 1957-ig petróleumfőzők, fémlemezből készült gyermekjátékok és — ma már szinte nevetségesnek ható termékek — készültek a gyár üzemeiben. 1962 volt a fordulat éve. Az Ipari Műszergyár ekkor egyesült a budapesti Villamos Kismotorgyárral, s ez egyeduralkodóvá tette az ikladi vállalatot a hazai kismotorgyártásban. ’1 Fülemile Béla, az Ipari Műszergyár gazdaság igazgatóhelyettese elmondotta, hogy az IMI 450 motoralaptípussal rendelkezik, s ezek közül 350 a rendszeresen gyártott motorfajták száma. A választék egy része a közelmúltban végrehajtott gyári rekonstrukciónak köszönhetően már korszerű, nagy teljesítményű gépeken készül. Évente tíz, tizenöt új típussal rukkolnak ki a gyár tervezői, s a motorok legna- gyobbb nyugat-európai felvevőpiaca a Német Szövetségi Köztársaság. Az Olimpia cég asztali számítógépekhez, a BOSCH pedig konyhai robotgépekhez vásárol meghajtó motorokat az IMI-től. A gyár vevőkörébe tartozik a nyugatnémet Siemens elektronikai konszern is. amelynek számára az Ipari Műszergyár automatamosó- gép-meghajtó motorokat tervezett és szállít. December 31-én zárul annak a nagyszabású beruházásnak az első szakasza, amely lehetővé tette, hogy Ikladon 180 millió forint értékben állítsanak munkába korszerű, nagy teljesítményű gépsorokat. Januárban kezdődik és 1977 közepéig tart a beruházás második szakasza, amikor is újabb 280 millió forint értékű berendezés áll munkába. A gyártörténeti kiállítás látogatói a tárlókban és a tablókon a vállalat régi termékeivel is találkozhatnak. Lemezjátszókkal, gépkocsifényezőkkel, sőt olyan villanymotorokkal is, amelyek tizennyolc évvel ezelőtt készültek. Az új termékek között bemutatkozik az ovális házzal készült Ther- moflux 1200-as kézszárító, a régi AE—007-es típus utóda, amelyet eddig csak külföldre, főként az Egyesült Államokba szállított a gyár. Az IMI vezetőinek az új kisgéppel kapcsolatos döntése elsősorban a fogyasztókat érinti. Azt tervezik, hogy az új típusú kézszárítót a jövő év tavaszától már a hazai boltok is árusítanák. Martinák Ferencné, az Ipari Műszergyár munkaverseny-felelőse elmondta, hogy a gyár 134 szocialista brigádjának vezetőit október első felében értekezletre hívják össze. Á szakszervezeti bizottság terve az, hogy előbb a gyáregységvezetőket számoltatják be a kongresszusi munkaverseny eredményeiről, majd október első napjaiban a brigádokat hallgatják meg. Az októberi értekezlet témája ugyancsak a kongresszusi munkaverseny lesz. Berkó Pál Megkerülve Budapestet Két éve annak, hogy a Pest megyei Tanács Gödöllő városi és járási tanácstagi csoportja megtárgyalta a járás útjainak állapotát. A város és a járás vezetői felmérve a helyzetet, rangsort készítettek arról, hol és mikor fogják az elhasználódott utakat felújítani. A Pécel belterületét a 31-es számú főközlekedési úttal ösz- szekötő több kilométer hosszúságú szakasz az elmúlt hetekben elkészült. Átadásával most már Budapest megkerülésével érhetők el a megye déli részei. A kivitelezők jó munkát végeztek, ám i— és ezt már a járművezetők tették szóvá — az útszegélyt a balesetek megelőzése végett ajánlatos lenne mihamarább feltölteni. K. L Kút szilveszterre A valkó-vácszentlászlói vízmű építéséhez szükséges kút terveit és költségvetését a nagyközségi tanács még az év elején elküldte a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalathoz, egyúttal megrendelte egy. kút építését és fúrását: az erre előirányzott költség 350 ezer forint volt. A PVCSV cső- és egyéb anyaghiány miatt az első félévben nem tudott eleget tenni a megrendelésnek. Az új tervek és költségvetés szerint egy kutat 420 ezer forintért vállalt. A kivitelezés határideje: 1975. december 31. Havonta egyszer a cukrászdában Közművelődési bizottság alakult Taráit A túrái nagyközségi párt- bizottság és a tanács útmutatásainak segítségével Túrán is létrehozták a közművelődési bizottságot. Takács Gyula tanácselnök megnyitójában elmondta, hogy a megalakult bizottság legfontosabb feladata a közművelődés társadalmasítása. Az. elmúlt idő eredményei között említette, hogy különösen az elmúlt esztendő óta nagyon megnőtt az érdeklődés a dolgozók iskolája iránt. Reális cél, hogy minden túrái dolgozó elvégezze az általános iskola nyolc osztályát. A közművelődési intézmények — a művelődési ház és a könyvtár — korszerűtlenek, nem felelnek meg az idényeknek. Hamarosan sott kell keríteni a könyvtár bővítésére, s a művelődési házban — mivel épületét bővíteni nem lehet — a termeket kell jól felszerelni és kényelmessé * Kétezer éves bangók Nagy tárcsán A falumúzeum születésnapja — Kétezer éves hangot fogunk most hallani. A rádióból és a tévéből vettük fel egy olyan szkita sámán csörgődob hangját, ami nálunk is látható a múzeumban. A szkíta csörgő után a sámán éneke következik, Diószeghy Vilmos gyűjtötte Szibériában, ahol még ma is élnek sámán főpapok — utódjai a szkíta és az ősmagyar nép varázsló papjainak. A községünk területén kiásott szkíta csörgők és csengők ma üvegezett tárlókban vannak — kétezer évvel ezelőtt szóltak nagy ünnepi szertartásokon — mondta Molnár Lajos nagytarcsai pedagógus, aki helytörténeti kuA GÖDÖLLŐI TORZSÁLLATTENYÉSZTÖ INTÉZET (Gödöllő, Táncsics Mihály út, a Humánnal szemben) gépkocsivezetőt keres NYSA típusú, vegyes használatú gépkocsira. Jelentkezni iehet személyesen, Írásban vagy telefonon az intézet gondnokánál. Tel.: 447, 3-as mellékállomás. tatásai révén jelentős tudományos hírnevet szerzett. Megemlékezés és elismerés A múzeumi hónap nagytarcsai megnyitóján a múzeum udvarán félkörben álló helybeliek néma csöndben figyeltek a gyors ritmusban csengő-bongó sámándobok hangjaira. majd a néhány pillanat múlva megszólaló sámán monoton énekére Molnár Lajos kis szürke magnetofonjából hallatszottak a kétezer éves ütemek. Molnár Lajosné, a falumúzeum vezetője bevezetőjében a százhúsz éve elhunyt madárkutatóra, Petényi Salamon János világhírű tudósra emlékezett, aki a múlt században Nagytarcsa és Cinkota lelkésze volt, majd kutatásai révén a Nemzeti Múzeum munkatársa lett. A múzeumvezető megemlékezett a helyi falumúzeum tizenötödik születés- naojáról. Mészárosáé Nyéki Ilona tanácselnök ünnepi beszédében méltatta a múzeumi hónap, s a gazdag kulturális programot megvalósító helyi múzeum jelentőségét, amely ennek a községnek a szülötte. A tanács. a pártszervezet. ? a község lakóinak nevében megköszönte Molnár Lajosné áldozatos munkáját, s átadta a tanács emléklapját és jutalmát. Molnár Lajosné a múzeum nevében a falu lakosságának és vezetőjének segítségét köszönte meg: sötétkék hímzett térítőkét, s nagytarcsai motívummal díszített könyvjelzőket adott át a múzeum leglelkesebb támogatóinak. A falumúzeum előtti kis mezőre ezután a művelődési otthon csoportjai léptek. Sötétszoknyás, fehérblúzos általános iskolás kislányok énekeltek a Galga vizéről, „piros" Bagról, a gyöi ki Gyetván- kocsmáról. A lányok táncát a közönség nagy tapssal fogadta. Jaj j, bozsemoj — szólalt meg a színes viseletbe öltözött nagytarcsai asszoitykórus éneke szlovákul. De a fehér, lila, kékharisnyás menyecskék arról is daloltak, magyarul, hogy „megismerni a madarat tolláról, tárcsái lányt a sok Vasalt szoknyáról”. A nagylányok követték a táncban a kicsinyeket, de ők már viseletben pörögtek, a feketebarna fonatok végén lebegett a színes pántlika. A kiállítás csak ízelítő A nagytarcsaiak gyakori találkozóhelye a múzeum. Minden kiállítási darabot ’ól ismernek, hiszen a legtöbb tárgy az ő ajándékuk. Most mégis igen nagy volt a tülekedés a helyiségekben, ugyanis két teljesen új kiállítás nyílt. Egy nagy üvegezett szekrényben egymás mellett sorakoztak a helyi íróasszonyok fényképei, motívumrajzai, hímzései. Kritikus szémmel vizsgái- gatták többi között Tárcsái Mihályné, Fényes Istvánné, Sinka Jánosné, Tárcsái Istvánné, Patera Istvánné. Saj- ben Jánosné és Szálkái Pálné munkáit. A kiállítottnál jóval nagyobb az anyagunk, sok motívumunk papírra van rajzolva. De most kértük az asszonyokat, hogy a mintákat si- fonra, vászonra írják, hímezzék. Körülbelül kétezerhat- száz a kiállításra alkalmas tárgy, ennek csak egy kis részét, kétszáz-kétszázötvenet tudunk bemutatni. Ebben az évben tervezzük a múzeum bővítését, a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságától kaptunk rá fedezetet, s a berendezéshez a helyi tanácstól 20 ezer forintot — tájékoztatott Molnár Lajosné. Ásatások és fotók „Szeretettel várjuk 1960. aug. 28-án du. 4 órakor a nagytarcsai néprajzi falumúzeum megnyitására. A kiállításon színpompás népviseleti ruhák, hímzett kézimunkák és egyéb népi használati eszközök láthatók. Molnár Lajos müv. otthon lg., Pupek Márton vb-elnök" — olvashatjuk egy kézzel írott papírlapról a falumúzeum tizenöt éves történetét bemutató kiállítás első dokumentumát. Található még itt meghívó Vass Lajos, Jakus Lajos Petőfi-kutató előadására. Kiállították a község területén 1962-ben folyó régészeti ásatásokról készült felvételeket, szintén hasonló ásatások voltak a faluban két évvel később majd több felvétel és lelet tanúskodik az 1967-ben folyó régészeti kutatásokról, amikor is a szakemberek huszonhét sírt, tizedik századi magyar köznépi temetőt tártak'fel. Dinya József helybeli lakos kalauzol az ezeréves leletek között, több alkalommal is segédkezett e kutatásoknál. Kendős fejek hajolnak az üveg fölé, s egy asszony szó- lítgatja a kislányát: „keresd meg, melyik a keresztmama!" Az egyik szoba bejáratánál néhány nagyméretű fénykép látható, Fazekas Margit fotóművész készítette tárcsái lányokról, asszonyokról húsz évvel ezelőtt — s miután számos ország kiállítótermében bemutatták, most végleges helyére, a múzeumba került. A táncoló kislányokból napjainkra komoly családanyák lettek. A múzeum helyiségeiben itt-ott kisebb csoportok alakulnak, ki az ünnepi blúzok, a „kacabajkák" mellett álldogál, mások a néhai Sárosi Pál készítette szövőszék mellett Kritikai megjegyzések ik elhangzanak: „mért nem dugtatok a menyasszonynak egy kis papirt a szoknyája alá, nem lehet ilyen laposan kiállítani!” Kisebb asszonycsoport a szövőszék működését magyarázza, s mondják, hogy szőnének is. de nem kapnak megfelelő fonalat — No. jöjjön már. Fényes néni — sürgetik az egyik sötétruhás asszonyt — maga az utolsó! — Nézem is. hogy nincs itt már senki, csak egy asszonynyal nézelödök. majdnem magammal híttam — mutat az egyik msnyecskeruhát viselő bábura. Örszigethy Erzsébet tenni. így megfelelőbb feltételek mellett folytatódhat itt a munka — amíg új művelődési ház nem épül. A tanácselnök ismertette a nagyközség közművelődési intézkedési tervét, majd Szarvas László, a művelődési ház igazgatója a terv megvalósításának gyakorlati programjáról beszélt. Külön terv készül a bejáró dolgozók művelődési lehetőségeinek bővítésére; a bizottság tagjai meglátogatják azokat a budapesti, gödöllői és ikladi üzemeket,' ahol a legtöbb nagyközségbeli dolgozik. Azt tervezik, hogy elképzeléseiket egyeztetik a gyárak, vállalatok vezetőivel, s a dolgozók igényeit a helyszínen mérik fel. Terveik között szerepel a tájékoztatás megjavítása, a szabad szombatokon rendezett programok számának növelése. A bizottság felhívta a KISZ- csúcsvezetőség és a művelődési ház figyelmét a bejáró fiatalokra. A nehézségek ellenére mind többjüket kell bevonni a művészeti csoportok munkájába, a területi alapszervezetekbe. Első lépésként — közösen a Galgavidé- ke AFÉSZ-szel — havonta egyszer műsoros pol-presszó- vá „alakítják át” a túrái cukrászdát. A beszámolókat követő vitában felszólalt Takács Pál, az. általános iskola igazgató- helyettese, Kuti Gábor, a Galgavidéke ÁFÉSZ dolgozója, Lajtos István könyvtárvezető, Drégeli Miklósné előadó és Békési István tanár. Mindannyian a beszámolóban. említett feladatok fontosságáról beszéltek, sürgették a nagyközség gazdasági és társadalmi vezetőinek szoros összefogását, hiszen színvonalas közművelődés csak az erők összefogásával lehetséges. SPORT + SPORT Sakk-kör alakult Kistarcsán Az elmúlt vasárnap idősek, fiatalok és úttörők gyülekeztek a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai üzemének kultúrtermében. Örömteli esemény: ismét megalakult á sakk-kör, mint a Kistarcsai Sportklub sakk-szakosztálya. A megalakuláshoz a helyi pártszervezet és a tanács is segítséget adott. Az összejövetelen felelevenítették az egykori pezsgő sakkélet epizódjait, s megválasztották a szakosztály vezetőségét: Istók János, Maiina Mihály. Kircsi Mária, Konsai László és Sándor Már. ton személyében.
