Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-07 / 235. szám

1975. OKTOBER 7., KEDD %MHas> Bolgár testvérmegyei delegáció Pest megyében Dr. Mondok Pál tájékoztatja vendégeinket a megye életéről. A képen balról jobbra: Svetoszlav Krasztev, Mihael Aleksziev, a tolmács, Mincso Pankov, a delegáció vezetője, dr. Mondok Pál, Kunka Kamenarova és Atanasz Konstantinov. Gárdos Katalin felvétele A Pest megyei Tanács meg­hívására tegnap hazánkba ér­kezett testvérmegyénk, Szófia megye tanácsának küldöttsége, Mincso Pank.ovna.lc, a Szófia megyei Tanács elnökének ve­zetésével. A küldöttség tagjai: Atanasz Konstantinov, a Szó­fia megyei pártbizottság titká­ra, Svetoszlav Krasztev, a Szó­fia megyei Tanács pénzügyi osztályának vezetője, Mihael Aleksziev, a kosteneci városi tanács elnöke és Kunka Ka­menarova, a koprivsticai váro­si tanács elnöke. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke és dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács vb-titkára fogadta. A küldöttség tegnap délelőtt látogatást tett a Pest megyei Tanács székházában. Ott dr. Mondok Pál adott tájékozta­tót Pest megye életéről, fejlő­déséről, a negyedik ötéves tervben elért eredményekről. A tájékoztatón részt vettek a megyei tanács tisztségviselői és osztályvezetői. Ezt követően vendégeink Szentendrére utaztak, ahol a városi tanács munkájával is­merkedtek és városnéző sé­tán vettek részt. Hatnapos programjuk során Szófia megye képviselői a többi között felkeresik Ceglé­det, Gödöllőt és Százhalombat­tát, tanulmányozzák a tanácsi munkát, a megye mezőgazda­ságát és iparát. Megbeszélést folytatnak a testvérmegyei kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről. Megkezdődtek tsz egészségnevelési napok Szentendrén Társként az egész társadalom Erőfeszítéseikkel hozzájárultak a kulturális politika megvalósításához Óvári Miklós felszólalása a Művészed Szakszervezetek Szövetségének VIII. kongresszusán A szó szoros értelmében vett egészségnevelés hazánk­ban mintegy nyolcesztendős múltra tekint vissza. Az egészségnevelés az egészséges embert állítja a középpontba, az emberi szervezet megóvá­sára törekszik, s arra, hogy helyes életmód, életvitel ter­mészetévé váljék mindenki­nek. Ez a célja, szándéka, akarata az egészségnevelési szakembereknek, a társadalmi aktíváknak. Szívós, kitartó munkájuk kevésbé látványos, hiszen eredményeik nem mu­tathatók fel napról napra — hosszan tartó, átgondolt tevé­kenység ez. E munkában az egészségügyi dolgozók mellett megtaláljuk a közművelőt és a Vöröskereszt aktivistáját, a pedagógust és a tanácsi dolgo­zót. Solcan vannak, de még mindig kevesen. Szükséges, hogy társként fölsorakozzon melléjük az egész társadalom. Nemcsak azért, mert három év óta törvény mondja ki, hogy az egészségügyi felada­tok ellátásában az egész társa­dalom közreműködik, hanem azért is, mert az egészséges nemzet, mint cél, mint eszmé­nyi törekvés — senki számára nem lehet közömbös. Ezt a célt is szolgálják az egész­ségnevelési napok. Az orszá­gos tanácskozás helyszíne im­már hatodik esztendeje Szent­endre. A felvilágosítástól a szemléletformálásig A háromnapos tanácskozás mintegy 350 résztvevőjét, akik az ország minden tájáról jöt­tek, a vendéglátó Szentendre nevében Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnöke köszön­tötte. Ott volt a tanácskozá­son Matók Lajos, a szentend­rei járási pártbizottság első titkára, Nagy Sándorné, a Pest megyei pártbizottság munkatársa, Rozgonyi Ernöne dr., a szentendrei járási hiva­tal elnöke. A Magyar Vörös- keresztet Vidosfalvy Magda főtitkárhelyettes és Németh Veronika, a Vöröskereszt Pest megyei szervezetének titkára képviselte. A konferenciát a rendező szervek — a Magyar Vörös- kereszt Pest megyei vezetősé­ge, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályának egészségnevelési csoportja, a Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár, valamint a Szentendrei Városi Tanács egészségügyi osztálya — nevé­ben dr. Tengelyi Vilmos, a megyei tanács osztályvezető főorvosa nyitotta meg. Hang­súlyozta: ez a tanácskozás jó alkalom annak a felmérésére, hogy a felvilágosítástól a szemléletformálásig milyen — nagy — utat tett meg a hazai egészségügy. Ma már az egészséges életre nevelés ki­terjed a társadalom minden rétegére, s átfogja az ország lakosságának egészét. Dr. Bágyoni Attila, az Egészségügyi Felvilágosító Központ igazgatóhelyettese előadásában megállapította, hogy az utóbbi években foko­zott érdeklődés nyilvánul meg az egészségnevelés iránt. Az ma már elmondható, hogy a legtöbb ember tisztában van a káros szokások következmé­nyeivel, tudja, hogy a dohány­zás, az ital, a túltápláltság árt az egészségnek, de a jelen és az elkövetkező idők feladata azt elérni hogy az emberek úgy is éljenek, ahogy egész­ségük megóvása azt megköve­teli. Az Egészségügyi Felvilá­gosítási Központ számos ak­ciót — ,,megmérettünk és ne­héznek találtattunk”, fogá­szati, testápolási hónap — kezdeményezett, hatásuk a társadalom minden rétegére kiterjed. Hatásvizsgálatuk nyomán tudományos követ­keztetéseket lehet levonni, s így újabb formákat, módsze­reket lehet kialakítani. Vigyázni társainkra, önmagunkra A közművelődés és pszicho­lógiai kultúra kapcsolatát, ösz- szefüggéseit elemezte dr. Hár- di István, a Pest megyei Ideg­beteg-gondozó Intézet igazga­tó-főorvosa. Különös hang­súllyal hívta fel a figyelmet az emberi méltóság megvédé­sének fontosságára. Mindig, minden esetben az egész em­bert kell a középpontba állí­tani, mind több ismeretre kell szert' tenni, hogy megértsük egymást, s vigyázni tudjunk társainkra, s önmagunkra, hogy kiegyensúlyozott és bol­dog nemzedék éljen harmó­niában. Ezt követően dr. Gonda György, az Egészségügyi Fel­világosítási Központ igazgató­ja ismertette az egészségne­velés nemzetközi tevékenysé­gének új szempontjait, majd dr. Horváth Imre, a Magyar Vöröskereszt osztályvezetője tájékoztatta a résztvevőket a szervezet munkájáról, amely­nek egyik fontos alkotóeleme az egészséges életmódra neve­lés. Dr. Frenkl Róbert, a Test- nevelési Főiskola oktatója a sport- és az egészségnevelés kölcsönhatásáról szólt. Pályadíjáladás Az előadások után adták át az Egészségügyi Felvilágosítár si Központ által meghirdetett: A családi életre nevelés egy­éves tapasztalatai és az alkal­mazott egészségnevelési mód­szerek című pályázat díjait. Első díjat nem adtak ki, a két második díjat Marina Győzö- né, a Szabolcs-Szatmár me­gyei és Csicsai Lászlóné, a Komárom megyei egészség- nevelési csoport munkatársa kapta, a harmadik díjat Papp Péterné, a Hajdú-Bihar me­gyei egészségnevelési csoport munkatársa vette át dr. Gon­da Györgytől, a központ igaz­gatójától. Ma a tanácskozás módszer­tani fórummal folytatódik. A. J. A vasasszakszervezet Költői Anna utcai székházában hét­főn megkezdődött a szervezett film-, zene-, képző- és ipar­művészek, színházi és artista­művészek, rádiósok és televí­ziósok szakszervezeti szövetsé­gének VIII. kongresszusa. Az elnökségben foglalt helyet Övári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára, dr. Orbán László kulturális miniszter és Föld­vári Aladár, a SZOT elnöke is. Major Tamás tolmácsolta József Attila: Levegőt című versét, majd — Deák Sándor kiváló művész elnöki megnyi­tója után — Vass Imre, a szö­vetség főtitkára ismertette a központi vezetőség beszámoló­ját. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Övári Miklós. Tolmácsolta a Központi Bi­zottság üdvözletét, s hangsú­lyozta, hogy a művészek erő feszítései hozzájárultak a párt politikájának, ezen belül kul­turális politikájának megvaló­sulásához. Igazolódott, hogy az alkotók legjava támogatja, sajátjának vallja az MSZMP XI. kongresszusának állásfog­lalásait. A művészetek fon­tos, nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a társadalom ér­tékeinek gazdagításában: a művészeti szakszervezetek szövetségére jelentős feladat hárul a kulturális élet fejlesz­tésében. Rámutatott, hogy a kulturá­lis és a gazdasági építés egy­sége (különösen fontos, mert e két tevékenység kölcsönösen gazdagítja egymást. Sajátos, összetett szerep jut a művé­szeteknek az új, szocialista embertípus kialakításában is. Ezzel kapcsolatban felhívta a művészek figyelmét arra, hogy minden igényes alkotás igazi alapja: a valóság értel­mezéséhez szükséges szilárd tudományos alapon álló vi­lágnézet. Az az ideológiai alap, amely nélkül a művész sem a maga, sem a közönség számára nem tudja helyesen értelmezni a társadalom éle­tének alakulását, a társada­lomban végbemenő folyama­tokat A szakszervezetek érdekvé­delmi tennivalóiról szólva rá­mutatott, hogy a bérekkel, a szociális kérdésekkel, a nvun­kakörülményekkel kapcsolatos érdekvédelem mellett fontos feladat a művészi munkához szükséges megfelelő légkör, az alkotói szabadság biztosítása. Kifejtette: azért, hogy a művészetek betölthessék tár­sadalmi szerepüket, s hogy a közművelődési program sike­resen valóra váljék, a Művé- szeti Szakszervezetek Szövet­sége, s a wűvészek egyénileg is sokat tehetnek. Biztos ideo­lógiával, a nép ügye iránti el­kötelezettséggel, színvonalas alkotásokkal, értékes hozzájá­rulást adhatnak szocialista társadalmunk nagy céljainak megvalósításához. A Művészeti Szakszerveze­tek Szövetségének VIII. kong­resszusa ma folytatja munká­ját Építésügyi jogászok országos tanácskozása Az építésügyi ágazathoz tar­tozó 201 vállalat 300 jogtaná­csosának, jogügyi előadójának nak részvételével országos ta­nácskozás kezdődött hétfőn Tatán, a Komárom megyei Művelődési Központban. A vállalatoknál, üzemeknél dol­gozó jogászok munkájának jel­lege az utóbbi években telje­sen átalakult. Nem szorítkoz­nak csupán a rendeletek is­mertetésére és alkalmazására, hanem aktívan bekapcsolód­nak a vállalati vezetésbe és hozzájárulnak a vállalati eredmények növeléséhez. A tanácskozás első napján több előadás hangzott el. Si- mor János építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszterhelyet­tes az 1976. január elején élet­belépő közgazdasági szabályo­zókról és azok várható hatá­sairól tartott beszámolót. Dr. Szilbereky Jenő igazság­ügyi miniszterhelyettes a ké­szülő új törvényekről, jog­rendszerünk továbbfejleszté­séről tájékoztatta a jogászokat. Jobb sorsra érdemes motorok VASGYŰJTÉSBÓL ÉRTÉKMENTES DUNAKESZIN Dunakeszi, Járműjavító. A fedett kerékpárparkoló sarká­ban vagy kétszáz villanymo­tor áll halomba rakva. Hát­rébb, egy vagonon, rozsdásodó, tönkrement fémdoboz. — A vasgyűjtőakció során ezekből a dobozokból moto­rokat szereltünk ki — mondja Záhonyi Gyula KISZ-tag, technológus. Kilóra a MÉH-nek? — Kár lett volna értük —? teszi még hozzá. — A kalori- fer-dobozokat (egy vasúti ko­csitípus fűtőberendezésének fő alkatrésze ez), két éve kezdtük kiszerelni a nagyjavításra ér­kező vagonokból. Azóta eső­ben, hóban itt álltak a szabad ég alatt, bennük az értékes motorokkal. — Most — ha jól tudom — ezeket is fel fogják használni? — Kár lett volna leteker­cselni a rezet, és kilóra eladni a MÉII-nek. Legalább kétezer forintot ér egy motor... — Miért álltak itt ennyi ideig felhasználatlanul? Munkásőrvizsga Befejezéséhez közeledik az idei kiképzési év a munkásőr­ségnél. Ezekben a napokban adnak számot munkásőreink — ahogy már több Pest me­gyei eredmény kapcsán beszá­moltunk róla —, a kiképzés során elsajátított ismereteik­ről. Mint legutóbbi számunk­ban hírül adtuk, szombaton és vasárnap a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, vala­mint a Munkásőrség Országos és Somogy megyei Parancs­noksága tájékoztatót és harcá­szati bemutatót tartott a sajtó képviselőinek Siófokoq. A sajtótájékoztatón Zsók Ferenc, a munkásőrség So­mogy megyei parancsnoka adott tájékoztatást az egység életéről. Megtudtuk, hogy a megye munkásőreinek 30 szá­zaléka tíz évnél több eszten­dőt szolgált le a fegyveres tes­tületnél. A statisztikai adatok egyik érdekessége az is, hogy a munkásőrök 72 százaléka fi­zikai dolgozó. A termelőszö­vetkezeti tagok arányszáma, a siófoki egységnél 28 százalék. Ez jel mtős szám, amely azt mutatja, hogy a termelőszö­vetkezeti dolgozók közül is egyre többen kapnak kedvet a belépésre, vállalva a nehéz szolgálatot. A siófoki harcászati gyakor­laton részt vett egység életé­ről Varjú Márton parancsnok tájékoztatott. Elmondotta, Elfogták a „bűnözőket” a gyakorlaton hogy az 1957-ben alakult egy­ség már háromszor nyerte el az élenjáró kitüntetést. Az egy­ségben öt olyan apa teljesít szolgálatot, akinek a fia is munkásőr, ugyanitt. A balatonszárszói Egyesült Vörös Csillag Termelőszövet­kezetből például 24 munkásőr tevékenykedik a zászlóaljnál. A termelőszövetkezet elnöke, Bognár József is a munkásőr­ség megalakulása óta tagja a szervezetnek. Rajta kívül trak­torosok, állattenyésztők, fizi­kai dolgozók teljesítenek szol­gálatot a siófoki egységnél. Mindnyájan becsülettel helyt állnak a kiképzésben, és a társadalmi munkából is kive­szik a részüket. Van köztük tanácstag és többen kaptak különböző kitüntetéseket a jól végzett munka jutalmaként. A harcászati feladat végre­hajtása során 60 kilométeres körzetből riasztották a mun­kásőröket. A harci parancs ki­hirdetése után három óra le­forgása alatt a munkásőrök le­zárták a kijelölt körzetet. A feladat öttagú „bűnöző” cso­port elfogása volt. A feladatot maradéktalanul végrehajtó munkásőrök előtt Varjú Márton zászlóaljpa­rancsnok értékelte a harcásza­ti munka eredményességét és a feladat elvégzése során jól működő munkásőröket dicsé­retben és jutalomban részesí­tette. A feleletet Kalmár János, az üzem főmérnöke adja: — Láthatta, szokatlan for- májúak ezek a gépek. Nem­csak az alakjuk, hanem a tí­pusuk is egyedi, ötszáz wat­tosak, 24 volt feszültségű egyenárammal működnek, és speciális a szerkezetük. Ilye­neket csak a Győri Vagon- és Gépgyár nemzetközi kocsijai­ban találunk. A vagon légfű­tésének ventillátorait forgat­ják. — A berendezés (az úgyne­vezett kalorifer) a gyakorlat­ban nem vált be. Csak én két olyan esetről tudok, amikor a hőérzékelő kapcsoló hibája miatt a vagonokban tetőtűz keletkezett. Nem volt vevő — Két esztendeje miniszteri rendelet írta elő, hogy a tűz­veszélyes berendezéseket ká kell szerelni a nagyjavításra érkező kocsikból, és helyükbe más típusú fűtőtesteket kelj beépíteni. Arra azonban, hogy mit kezdjünk az így nyert ka- lorifer-dobozokkal, semmilyen utasítást nem kaptunk. — Két év alatt mintegy 20# fűtőszerkezet gyűlt össze ná­lunk. Ezeket — mivel raktá­raink új alkatrészekkel van­nak tele — csak a szabad ég alatt tárolhattuk. Megpróbál­tuk az értékesítését is. Mi­vel ilyen szerkezeteket csak vasúti kocsikban lehet és ér­demes üzemeltetni, nem akadt vevő. Sem a MAGÉV (amely a használt motorokat hivatott felvásárolni), sem az ezermes­terboltok nem tartottak rá igényt. A kalorifer-dobozok szétszerelésére sem volt mun­kaerőnk. Annak sem láttuk ér­telmét, hogy kiselejtezzük, és fillérekért kilóra átadjuk a MÉH-nek. Mi lesz a többivel? — Amikor elkezdődött a vasgyűjtés, felötlött bennünk és a vállalati KlSZ-alapszer- vezetek vezetőiben, hogy meg­mentjük a motorokat az enyé­szettől és attól, hogy továbbra is ócskavasnak tekintsék. Sze­rencse volt, hogy közben ta­láltunk olyan területet, ahol hasznosítani tudjuk ezeket a gépeket. 4z étkezőkocsik hű­tőszekrényét lehet velük mű­ködtetni, természetesen némi átalakítás után. Sajnos, még így is csak 100 motort tudunk beépíteni, mert ennyi étkező­kocsit rendeltek tőlünk. Egy motor ára 2000 forint. Kétszáz motor tehát 400 ezer forintot ér. Ekkora értéket mentettek meg a pusztulástól a KISZ-tagok Dunakeszin. Száz motor — kétszázezef forint — sorsa még eldöntet* len. Vasvári G. Pál

Next

/
Thumbnails
Contents