Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-30 / 255. szám

1975. OKTOBER 30., CSÜTÖRTÖK tiOYit •djáfr TB XJUMOP 3 A gödöllői városi pártbizottság értékelte Sikerült előbbre lépni A gazdasági intézkedési tervek kedvező hatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1974. december 5-i határozatá­nak végrehajtását a gödöllői városi pártbizottság egyik ülé­sén lassúnak, vontatottnak ér­tékelte. Egyben feltárta azokat a hibákat, negatív jelensége­ket, amelyeken mielőbb javí­tani, változtatni kell — min­denekelőtt a nagyüzemekben. Elöljáróban meg kell mon­dani, hogy a KB-határozat nyomán készült gazdasági in­tézkedési tervek olyannyira pozitív irányban befolyásolták a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodását, hogy a gondok, nehézségek ellenére is minde­nütt sikerült előbbre lépni a termelés növelésében, s a ter­mékszerkezet korszerűsítésé­ben. Hogy most mégis főként a hibáknak adunk hangot, arra a javító szándék, és az 1975. július 2-i párthatározatban summázott igények késztetnek bennünket. Létszámemelkedésből Gödöllő iparának termelése a tavalyi év első félévéhez ké­pest 7,4 százalékkal nőtt — vagyis 1,4 százalékkal megha­ladta a Központi Bizottság ha­tározatának előirányzatát. Saj­nos, nemcsak színe, fonákja is van a dolognak: a 7,4 száza­lékos termelésnövekedés mö­gött ugyanis csupán 96,6 szá­zalékos tervteljesítés húzódik meg! Ennek magyarázatát pe­dig abban kell keresni, hogy a vállalatok túlságosan feszített termelési terveket készítettek — ám nem önzetlenül. Minél magasabb a termelési terv, an­nál kedvezőbben alakulnak a különböző gazdasági mutatók: a nyereség, a hatékonyság stb. Ám az irreális terv — mint a gödöllői eset tanúsítja — visz- szaü t Másik szépséghibája is akad ennek az első félévi 7,4 száza­lékos termelésnövekedésnek. A KB határozata úgy szól, hogy a termelés 6 százalékos emelését kizárólag a termelé­kenység növelésével kell elér­ni. Gödöllőn viszont a terme­lésnövekedésnek csupán 83— 85 százalékát fedezte a terme­lékenység emelkedése, a többi — létszámemelkedésből eredt. A Közép-magyarországi Köz­mű és Mélyépítő Vállalatnál — KKMV — például 7,9, a Városgazdálkodási Vállalatnál 11,8, a Volán 1. sz. Vállalat­nál pedig 15,1 százalékkal emelkedett a dolgozók létszá­ma. A következő elgondolkoztató tanulság a vállalati eredmény — ismertebb nevén: a nyere­ség — alakulásából vonható le. A gödöllői üzemek nyeresé­ge az év első felében alatta maradt a tervezettnek, s a ta­valyi esztendő azonos idősza­kához képest 96,4 százalékot, a tervhez képest pedig csupán 18,7 százalékot ért el! Túlbiztosítás A nyereség csökkenésének rendszerint több oka szokott lenni. Ezúttal is így történt. Hozzájárult a termékkibocsá­tás ütemének elégtelensége, de hozzájárult a termelési költ­ségek emelkedése is. Az utób­binak megint csak több össze­tevője van: az egyik a nyers­anyagok világpiaci árának növekedése, a másik a vállala­ti gazdálkodás gyengesége. A nyersanyagárak emelése valamennyi, import nyers­anyaggal dolgozó vállalat fél­évi mérlegét rontotta, hiszen ilyenkor, év közben még nem lehet számolni az év végi visszatérítésekre, a különböző mértékű állami szubvenciókra. Ám arra már most érdemes felfigyelni, hogy szinte vala­mennyi gödöllői vállalatnál hibák vannak a készletgazdál­kodás körül! A gazdasági ve­zetők — attól tartva, hogy év közben nem kapják majd meg a nyugati importhoz szükséges dollárfedezetet — maximális biztonságra törekedtek, s bel­földön is megrendelték a nyersanyagot Aztán sok he­lyütt ez is, az is befutott, s az eredmény: túlkészletezés. Még egyet az általános ta­pasztalatok közül: valamennyi vállalat végrehajtotta az első félévre tervezett bérszintnöve- lést, még azok is, amelyeknér a magasabb bérek mögött nincs megtermelt érték! Váro­si szinten a bérszínvonal 8,6 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi év első felében. Gépfutás - bérpótlék Nem lennénk hűek az igaz­sághoz, ha nem mondanánk el azt is, amit üdvözölni lehet — és kell — a gödöllői ipari üze­mekben, szövetkezetekben. Mindenekelőtt a termékszer­kezet korszerűsítését, aminek üteme követendő példa lehet az egész megyében. A Ganz Árammérőgyárban a korábbi években kifejlesztett egy- és háromfázisú, DE, DH típusú árammérők fokozott ütemben szorítják ki a korsze­rűtlen és kevesebb nyereség­gel értékesíthető NE és HN tí­pusokat a gyártásból. A Gödöllői Gépgyárban két esztendeje kezdték csökkente­ni a D4K/B traktormellsőhi- dak és a G—116-os dömperek gyártását, s helyettük a Csepel Autógyárnak lendítőkerekeket, továbbá torziósrugókat gyárta­nak; az utóbbi termelését ex­port színvonalra kívánják fel­fejleszteni. Korszerűsödik a város építőipara is: az Építő­ipari Szövetkezet most tér át a hagyományos technológiáról a gazdaságosabb blokkos épí­tésmódra. A KB határozata sürgeti a termelöberendezések jobb ki­használását. Gödöllőn ennek úgy igyekeztek eleget tenni, hogy először is felmérték a termelöberendezések kapacitá­sát, és pontosan megjelölték a tennivalókat. A Ganz Áram- mérőgyárban például a legér­tékesebb gépeknél bevezették a gépfutási lapokat, és az ilyen gépen dolgozókat bérpótlékkal ösztönzik a több műszakos termelésre, illetve a gépek jobb kihasználására. A gyár­ban alkalmazott anyagi ösz­tönzés hatására az átlagos mű­szakszám a korábbi 1,31-ről 1,43 százalékra emelkedett, te­hát jóval az 1.2 százalékos or­szágos átlag fölé. A KKMV-nál nyújtott mű­szakkal fokozták a gépek ki­használását, így sikerült 78-ról 83 százalékra növelni; a Hu­mán Oltóanyagtermelő és Ku­tató Intézetben a gépek szabad kapacitását bérmunkával töl­tötték ki; az építőipari válla­tok bérbe adják gépeiket, ami­kor nincs rájuk szükségük. Csak felkészülten Ennyit a negatív és pozitív tapasztalatokról, ki-ki haszno­sítsa belőle, amit tud. Legfő­képpen azt az intelmet, ame­lyet a gödöllői városi pártbi­zottság intézett a városban működő vállalatok, üzemek, szövetkezetek gazdasági veze­tőihez: ha a kívánt ütemben akarják javítani a gazdasági szervező-irányító munkát, gyorsítsák meg a feladataikra alkalmatlan, szakmailag felké­születlen középszintű vezetők cseréjét. A központi utasítások végrehajtása ugyanis jórészt rajtuk múlik: és nem mind'- egy, hogy mennyi időbe telik. Nyíri Éva A nők nemzetközi érében Küldött volt a világkongresszuson Alig pár napja, hogy Ber­linben befejeződött a nők vi­lágkongresszusa, s Freda Brown elnöknő a záróülésen elbúcsúzott 140 ország kétezer küldöttjétől — s mint mon­dotta — a nyílt, demokratikus légkörű kongresszus hozzájá­rult a nők nemzetközi évének sikeréhez. A tizennyolc tagú magyar delegáció is hazaérkezett, s köztük Kakucsi Gabriella, a dabasi Fehérakác Tsz elnöke, akit tegnap kerestünk fel a termelőszövetkezet irodájában. Beszélgetésünket szűkre szab­ta az elnöknő délutáni zsúfolt programja, ugyanis éppen ezen a napon Majnek Attilának, a Magyarországi Szlovákok Pe- mokratikus Szövetsége titká­rának kíséretében Breznóból 40 tagú csoport érkezett Da- basra. A Mósztár gyár dolgo­zóinak bemutatták a közös gazdaságot, majd a művelődési házban a község szlovák ajkú lakosságával közösen rende­zett műsoros nemzetiségi esten találkoztak. — Nehéz e rövid idő alatt összefoglalnom mindazt, ami az ötnapos kongresszuson tör­tént — mondotta. — Felemelő érzés volt a Wemer Seelen - binder-csarnok kupolája alatt együtt ülni olyan asszonyok­kal, akik a nemzetközi nő­mozgalomban a megértés és béke érdekében vagy a nők és férfiak közötti egyenjogúsá­gért már eddig is sokat tettek. • A plenáris ülésen alakult kilenc szakbizottság közül me­lyikben tevékenykedett berlini tartózkodása során? — A ,710 és a munka téma­kört tárgyaló bizottságba osz­tottak be. A különféle konti­nensekről érkezett 220 küldött vett részt ebben a munkacso­portban, s mintegy kilencve- nen szólaltak fel, tettek javas­latot a három nap alatt az egyenlő munkáért egyenlő bér elv megvalósítására, amely a szocialista országokon kívül máshol csak a kezdeményezés, illetve a kidolgozott elmélet stádiumáig jutott. A szudáni küldöttek elmondták például, hogy amióta újból a tőkések kezére kerültek a gyárak, a nők nem kapnak munkát, tel­jes elnyomásban élnek. Az Egyesült Államok küldöttei kifejtették, hogy náluk a nők, de főként a színesbőrűek nem egyenjogúak: soraikból kerül ki a munkanélküliek négyötö­de, pedig 400 évvel ezelőtt a néger rabszolgákkal teremtet­ték meg Amerika gazdaságát, most még egészségügyi ellátás­ban, segélyben sem részesül­nek. A mi szakbizottságunkra az egységre törő szemlélet volt a jellemző. Antiimperialista, neokolonializmus-ellenes volt a felszólalók döntő többsége, a felhívások, a nyilatkozatok- A jelenleg is állásnélküli chi­lei bírónő például a terror el­len szólította harcba, szolida­ritásra a jelenlevőket. Az NSZK küldötte nyíltan kije­lentette, hogy náluk az anya- és gyermekvédelmet célzó tör­vények ütköznek a kapitalista érdekekkel, ezért idealista propagandával akarják akadá­lyozni a nők érvényesülé­sét, továbbtanulását. Jó ér­zés volt hallani a kubai kül­dött szavát, aki elmondta, hogy országa a Szovjetunió és más szocialista államok segít­ségével 15 év alatt eljutott odáig, hogy érvényesül a disz­kriminációellenes nőpolitika. • Ebben a munkacsoportban a magyar delegációból hárman vettek részt, az üléseken ma­gyar hozzászólás is elhang­zott? — Közösen dolgoztuk ki a felszólalás témáját. Dr. Czer- ván Mártonná, a SZOT nőbi­zottságának elnöke ismertette a magyar nőmozgalom és a szakszervezet szerepét, s a dol­gozó nők helyzetét hazánkban. Általános tapasztalatom, hogy a fejlődő és a kapitalista országok lányainak, asszonyai­nak munka- és életkörülmé­nyei még nagyon elmaradottak a szocialista országokéhoz ké­pest. A kongresszus résztvevői elhatározták, hogy támogatják a Béke-világtanácsnak a fegy- I Ajánlás a háztáji korszerűsítéséről A TOT elnökségének ülése A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége szerdán Szabó István elnökle­tével a háztáji gazdálkodás helyzetéről tárgyalt. Az elnök­ség megállapította: a háztáji gazdaságok szerepe a mezőgaz­dasági árutermelésben, a szö­vetkezeti családok önellátásá­ban változatlanul jelentős: a mezőgazdasági termelés egy­ötödét adják, az állati termé­kek több mint egynegyedét ál­lítják elő, mindent egybevetve évente 24—25 milliárd forint értékben. Az elnökség megvizsgálta, hogyan alakult a közös és a háztáji gazdaságok kapcsolata az elmúlt években. A szoros együttműködésre módot adnak az érvényben lévő rendelkezé­sek, amelyek lehetővé teszik például a közös áruértékesítést, anyagbeszerzést és a háztáji gazdák egyéb támogatását. Kétszázhetven termelőszö­vetkezet magasan szervezett formában, önálló üzemágként kezeli a háztájit, mintegy 420 agrármérnököt, a tsz-ek főál­lásban bíztak meg a háztáji termelők irányításával. 1350 tsz vállalkozott a háztáji ter­mékek értékesítésére, több ■mint 700 szövetkezet pedig az anyagok beszerzéséről is gon­doskodik. Az elaprózott terme­lési és értékesítési viszonyok­kal azonban nem mindenhol tudtak megbirkózni. Nagyon sok üzem vezetői csakis a nagyüzemi termelésre fordíta­nak figyelmet, nem törődnek a háztájival, holott az ország minden vidékén még jelentős tartalékok vannak. Az elnökség úgy határozott, hogy a jövőben az eddiginél is jobban fel kell karolni a háztáji gazdálkodás ügyét, korszerűsíteni kell a kisüzemi gazdálkodást; a teen­dők egységes meghatározására az elnökség ajánlást ad ki. Vas-, gyémánt- cs aranydiplomások A Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem tanácsa szer­dán nyilvános rendkívüli ülést tartott a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola dísztermé­ben. Dr. Antoni Ferenc, az egyetem rektora méltatta a 65, 60, illetve 50 évvel ezelőtt diplomát szerzett orvosok, gyógyszerészek több évtizedes tevékenységét. Ezután a ju­bileumi vas-díszoklevelet Do­bó Jenő és Fenyves Miksa gyógyszerésznek, dr. Nagy- máthé Gyula orvosnak. Gyé­mánt díszoklevelet 22, arany díszoklevelet 116 gyógysze­résznek és orvosnak nyújtott át. A kitüntetettek nevében dr. Nagymáthé Gyula és Dobó Jenő köszönte meg az elisme­rést. Dr. Darabos Pál, az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára köszöntötte az egyetem egy­kori végzőseit. Hibák a hiba körül Megvizsgálta a garanciális javítások elintézését a Kereskedelmi Felügyelőség A sokszor nagynehezen ősz- | szerakosgatott forinton bútort,] tévékészüléket, frizsidert vagy egyéb értékes holmit vásárlók elég gyakran kénytelenek az alig használt holmit hibája miatt visszavinni a boltba. Ott a jótállási jegy a kezükben, a hibát tehát ki kell javítani, és a legtöbb esetben ez ellen a boltos nem is tiltakozik. Sőt, igyekszik elősegíteni, hogy a javítás megtörténjen. A hiba miatti bosszúság azonban csak ezután fokozódik. Sokszor az apró javítás is hosszú hetekig, hónapokig eltart. Miért? Ezt vizsgálta meg most a Pest me­gyei Kereskedelmi Felügyelő­ség. Ha nincs alkatrész Elsősorban azt kellett meg­állapítania, kiadják-e a vásár­lónak minden esetben a garan­cialevelet. Mégpedig az új, 1974. július elsejével életbelé­pett szabvány szerint nyomta­tottat. A vizsgálat kiderítette, hogy sokszor a gyárak még a régi jótállási nyomtatványt mellékelik portékájukhoz. Igaz, a Videoton, az Orion és a Jászberényi Hűtőgépgyár mi­niszteri engedély alapján. Vi­szont a kereskedelemben más iparcikkekre vonatkozó régi és új jótállási jegyeket is több helyen kiadnak. Hiba továbbá, verkezési hajsza megszünteté­sét sürgető stockholmi kiáltvá­nyát, továbbá támogatják a chilei nép juntaellenes harcát és segítséget adnak a fejlődő országok nőmozgalmi vezetői­nek. — Mi most két indiai vendé­get várunk Dabasra, akik a közös gazdaságban dolgozó nők munkakörülményeit tanul­mányozzák majd. • Szövődtek-e barátságok a kongresszuson? — Igen, az előbb említetten kívül a munkacsoportunkba tartozó finn küldöttet is meghívtuk. Vendéget vá­runk Ceylonból, egy Srí Lan- ka-i ültetvényen vezető be­osztásban dolgozó asszonyt, aki szeretné Magyarországon ta­nulmányozni a mezőgazdaság­ban foglalkoztatott nők helyze­tét, a szocialista társadalom építésében betöltött szerepüket. • Hogyan hasznosítja a ta­pasztaltakat? — Több község vezetője felkért, hogy tartsak élménybe­számolót náluk. További mun­kámban és a nőmozgalomban is igyekszem a kongresszus szellemében dolgozni, bár or­szágunkban azok az alapelvek, amelyeknek elfogadtatásáért a világ országainak többségében még hosszú harcot kell vívni, nálunk már régen, a szocia­lizmus születésével nemcsak polgárjogot nyert, hanem törvényben biztosított jog. A mi munkánk: ezek gyakorlati érvényesítése, sokoldalú meg­valósítása, a jogszabályok meg­tartásának állandó figyelem­mel kísérése. H. A. hogy nem tüntetik fej, a jót­állás után mennyi ideig biz­tosítanak — természetesen már készpénzért — az elromlott al­katrész helyett másikat. Végté­re nemcsak a garanciális időn belül, azon túl is szükség le­het rá. Az alkatrészhiány — és ez már hosszú évek óta így van — még most is gyakran hát­ráltatja a garanciális javítást. A megye területén működő Gelkánál vagy az importból származó elektromos háztartási gépek és híradástechnikai esz­közök javítását végző Ramo- villnál sincs mindig készen­létben a szükséges alkatrész. Azért írásban a budapesti köz­ponthoz kell fordulniok. Meg­eshet azonban, hogy ott sin­csen. Ugyanakkor a szerviz kö­zelében levő szakboltban mondjuk a hiányzó tévécső kapható. Üjabb levelezgetés következik, hogy a szerviz a javításhoz szükséges alkatrészt ott szerezhesse be. A javításra szoruló termé­ket némelyik bolt átveszi és továbbítja a szervizhez, sőt utánanéz, sürgeti. Egyik-másik bolt, például az abonyi ÁFÉSZ a javításra szoruló té­vékészüléket maga szállítja a szervizhez, és aztán kijavítva a vevő lakására. Általában azonban a hibás készüléket a tulajdonos cipelheti a javító­ba, nemegyszer úgy, hogy fi­zetés nélküli szabadságot kér munkahelyén. Sőt, a szállítás meg az utazás költségét is sa­ját zsebéből fizetheti. A legbonyolultabb ügyelt A bútorok garanciális javí­tása a legbonyolultabb. Meg­állapította a vizsgálat, hogy a bútorok hagy része még min­dig nem megfelelő vagonok­ban, illetve gépkocsikon jutnak el a kereskedelemhez. Emiatt gyakori a szállítás közben ke­letkezett hiba. Károsodnak azonban a bútorok a kereske­delem szűk raktáraiban is, ahol sokszor gondatlanul, egy­másra halmozva tárolódnak. Viszont a bútorokat, amik így kisebb mértékben megrongá­lódnak, némileg leszállított áron hozzák forgalomba. A Dabas és Vidéke ÁFÉSZ a minőséghibás bútorhoz azon­ban nem adott' jótállási je­A fogyasztói érdekvédelem mindinkább fontos szempont a kereskedelmi forgalom lebo­nyolításánál. Szerdán a Bel­kereskedelmi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón arról számolt be dr. Dobos Gábor igazgatási főosztályvezető, hogy milyen intézkedéseket hoztak a vásárlóközönség ér­dekeinek fokozott védelmére. Korábban a gyártó és a keres­kedelmi vállalatok között kö­tött szerződéseknél elegendő volt az áru nevét és vételárát megjelölni, a minőség kiköté­sére nem fordítottak különö­gyet, mondván, hogy a garan­ciális időn Délül kiűtKözött egyeo hibát javíttassa meg sa­ját költségén a vevő, azért jutott olcsooban bútorához. A Gödöllő és Vidéke AFBSZ-nel pétiig az a helytelen gyakorlat alakul' ki, hogy bútoráruhá- zaoan csati ezer forinion fe­lüli vásárlásnál vállalták a jótállást. Aagytcátán például az ÁFESá. bútorboltjában vásá­rolt kárpitozott ülőgarnitúra huzata nagyon rövid haszná­lat után elszínezödött. A vevő reklamált a boltnál, az pedig a Bútoripari Garanciális Központnál. A központ kikül­döttei erre két alkalommal is kiszálltak, megvizsgálták a színehagyott huzatot, még két jegyzőkönyvet is felvettek. A kétszeri útiköltség és a kiszál­lási díjak nem bizonyultak elégségesnek a szemmel látha­tó hiba ’ megállapítására. Hát­ravolt még a KERMI minőség- vizsgálata. így azután beletelt négy kerek hónap, amíg vég­re kicserélték a garnitúrát. Tévé a vegyesboltban A Pest megyei Tanács ke­reskedelmi osztálya, hogy hi­bás televíziók eladását lehető­leg elkerülje, elrendelte, ve­gyes bolt nem árusíthat tévé­készülékét, és raktáron csak olyan üzlet tarthat, ahol szak­képzett szerelő próbálja ki a vevő előtt. A rendelet alapján a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat és az ÁFÉSZ-ek központjai kiadták a megfelelő utasítást. Végre­hajtását azonban, különösen az ÁFESZ-boltokban, nem el­lenőrizték kellőképpen. Így történhetett meg, hogy a Vác és Vidéke ÁFÉSZ vácrátóti ve­gyesboltjában a vizsgálat tv-t talált. A boltvezető szakkép­zettsége : vendéglátóipari el­adó. Intézkedett a felügyelőség, hogy többé televíziót ne áru­síthasson A Belkereskedelmi Miniszté­rium, miután az általa elren­delt országos vizsgálat most befejeződött, újabb átfogó ren­delkezés kiadására készül. A közeljövőben megjelenő rende­let hatálybalépése után a ga­ranciális javítás körüli helyzet bizonyára megjavul. Szokoly Endre sebb figyelmet. Ezért a mi­nisztérium irányelvekben írja elő kereskedelmi vállalatai­nak, hogy szerződésükben a szállítandó termék minőségét, választékát szakszerűen és pontosan határozzák meg, ez­zel jórészt kiszűrhetik a hibás termékek forgalomba kerülé­sét. Más termékek — főként amelyek veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét — csak előzetes hatósági minőség- vizsgálat után hozhatók for­galomba, hogy méginkább ki. küszöbölhessék a hibákat. A fogyasztói érdekek fokozott védelméről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents