Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-30 / 255. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János fogadta Naumenkót Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán a Központi Bi­zottság székházában bemutat­kozó látogatáson fogadta Jurij Andrejevics Naumenko vezér- ezredest, az egyesített fegyve­res erők főparancsnokának ma­gyarországi képviselőjét. A szívélyes elvtársi találkozón jelen volt Lázár György, a Po­litikai Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, valamint Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Losonai Pál Kisimayóbcn A Szomáliái kikötővárosban tartott nagygyűlésen a magyar államfő mondott beszédet Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, aki harmadik napja tartózkodik hivatalos baráti látogatáson a Szórnál) Demokratikus Köztársaságban, szerda reggel Sziad Barre tár­saságában ellátogatott Kisi- mayóba. Ez az Indiai-óceán partján elterülő nagy kikötő­város Szomália délnyugati ré­szén fekszik, s forgalmas re­pülőtere egyben Szomália lé­giközlekedésének egyik köz­pontja. A félezer kilométeres utat a magyar államfő repü­lőn tette meg, s közben átha­ladt az egyenlítő fölött. Irányjelző A hasonlat stílusos, mert hisz’ a járművek e rendkívül fontos, de apró alkotórésze átvitt ér­telemben is fölfogható, mégpedig úgy, hogy merre mutat a közútijármű-gyár- tás irányjelzője? A tíz esz­tendeje megkezdett köz­ponti fejlesztési program második szakasza ugyanis 1975 végén befejeződik, s rögtön szögezzük le: a ter­vezettnél nagyobb eredmé­nyekkel. Azaz, ha nem is minden részletében, de egészében igazodik a fej­lesztési program kidolgozói­nak elképzelése, ám az eredmények számbavétele közepette sem szorul hát­térbe a kéz'dés: hogyan to­vább? Korai lenne az ötödik öt­éves terv idevonatkozó, szamokba foglalható céljai­ról beszélni, hiszen a gyá­rakban most csinálják a tervezőmunka dandárját. Egy valami azonban már ma biztos. Az, hogy a köz- útijármü-gyártás az ötödik ötéves terv esztendeiben a gépipar átlagát meghaladó mértékben kell hogy fejlőd­jék, mert ehhez elsőrendű exportérdekek fűződnek, s ugyanakkor lényeges a ha­zai szükségletek kielégítése is. A megyében tizennégy vállalat, ipari szövetkezet részese hosszú évek óta a közútijármű-gyártási prog­ramnak, s bátran leírhat­juk, hogy döntő többségük együtt nőtt a feladatokkal. Elsősorban a Csepel Autó­gyárra igaz ez, ahol nagyon nehéz időszakot kellett le­zárni — ennek az időszak­nak bizonyos hatásai azon­ban még ma is élnek — s megkezdheti a fölemelke­dést. A kohó- és gépipari miniszternek a kormány elé 1975. július 31-én beterjesz­tett jelentése joggal állapít­hatta meg, hogy az autó­gyár felzárkózott a közúti- jármű-gyártás néhány ve­zető vállalata közé, s ered­ményei folyamatosan ja­vulnak. mj yersebben fogalmazva: jl mind bővebben kama­toznak azok a milliár- dok, amelyeket tíz eszten­dő alatt a népgazdaság ezen a területen befektetett. Ezt bizonyítja a többi között, hogy a programban részt vevők közül kiemelt hat vállalat nyeresége három esztendő alatt meghárom­szorozódott, s hogy a fel­emelt tőkésexport-tervet is majdnem maradéktalanul sikerül teljesíteni. Vegyük kölcsön a mo­dern filmkészítés egyik technikai fogását, a me­rész képvágást, s írjuk le: a Csepel Autógyár szervo­kormány-gyáregységébe a kooperáló partnerektől ér­keznek olyan alkatrészek, amelyek 65—70 százaléka selejt! Sajnos, nem téve­dés, a szervokormány bi­zonyos részdarabjainál ilyen „minőséggel” kerül­nek szembe a gyáregysé­giek, s bár például az ön­tödei Vállalattal szinte megszámlálhatatlan levelet váltottak, tárgyalást foly­tattak le, a helyzet nem ja­vult. Hogyan kerül ez ide, megszakítva az eredmények summázását? Ügy, hogy — bevezető hasonlatunknál maradva — nem elég az irányjelzőt működtetni, ha­nem azt .is tudni kell, mi­lyen úton halad a jelzett irányba az ember! Azt a tényt ugyanis, hogy a gépipari átlagot megha­ladó fejlődést érhet el az 1976 és 1980 közötti eszten­dőkben a közútijármű­gyártás, mindenki örömmel üdvözli, a bizonytalanko­dásnak, az 1972-ben tapasz­talt — főként pénzügyi okokra visszavezethető — megtorpanásnak már az emléke is elhalványodik. Ügy látjuk azonban, hogy a szükségesnél halványabbak a kátyúkra, veszélyes ka­nyarokra figyelmeztető táb­lák is, holott ezek világos fölismerése elengedhetetlen a zavartalan haladáshoz. L ényegesen javult a közúti jármű-gyártás tárcán belüli irányí­tása, s ezt a Csepel Autó­gyár is jó néhány kérdés nyugvópontra juttatásában tapasztalhatta. (Ami nem egyenlő azzal, hogy már nincsenek döntésre váró, égető problémák.) Ez az irányítás azonban a koope­rálok hatalmas táborát nem tudja átfogni — azért, mert tárcán kívüli vállalatok is so­rakoznak e táborban, s azért sem, mert annyira szer­teágazóak a kooperációs kapcsolatok —, s így sok esetben a területi pártszer­veknek kell átvenniük az egyeztetés, a megoldáskere­sés korántsem könnyű fel­adatát. A közútijármű-gyártás holnapja elsősorban a vál­lalatok közötti együttműkö­désen múlt, azon, hogy föl­ismerik-e a közös érdekelt­séget, kiragadják-e a cso­portérdekel kusza szövevé­nyéből á legfontosabbat, a tartó fonalat, az össztársa­dalmi érdeket. A mai ta­pasztalatok bizakodásra éppúgy alapot adnak, mint kételkedésre. Feltételezhetjük tehát, hogy nem mindenütt és nem mindenki látja világo­san az irányjelző működé­sét, azokat a rendkívüli népgazdasági érdekeket, amelyek mind a szocialista, mind a tőkésországokba irányuló kivitelnél a köz- útijármű-gyártáshoz — a kész járművekhez és a részegységekhez, az alkat­részekhez — fűződnek. Il­lúziónak bizonyulna, ha ab­ban' reménykednénk, hogy a szabályozók januártól ér­vényes új rendszere majd ezt is helyre teszi, hiszen nem alkalmazkodhat ilyen speciális részletekhez. Ja­vítja azonban az együttmű­ködés lehetőségeit, s ezek­kel élni egyaránt dolga a tárcaközi bizottságnak, a vállalatoknak, a szövetke­zeteknek. Egyvalamitől azonban óvakodni kell. Attól, hogy a közúti iármű-gvártásban részt vevők egymásra mu­togassanak, mondván, a másik az, aki mulaszt, rosszul él az új lehetősé­gekkel vagy esetleg a visz- szájára fordítja azokat. Mert az irányjelző azt is mutatja — a Miniszterta­nács július 31-i ülésén ho­zott határozattól vezérelve • —, hogy először minden cégnek a maga portáján kell rendet tennie. Mészáros Ottó Kisimayo kormányzója fo­gadta Losonczi Pált, aki dél­előtt a Szomáliái vezetők tár­saságában megtekintette a vá­ros egyik legfontosabb ipari létesítményét, a húsfeldolgozó üzemet. A szovjet segítséggel épült, mintegy 500 dolgozói foglalkoztató gyárban naponta 170 szarvasmarhát dolgoznak fel, s évente mintegy félmil­lió húskonzervet készítenek Szerepelt a programban a helybeli kartonüzem, a kikötő, továbbá egy mezőgazdasági ültetvény megtekintése is. Délben a kormányzó ebédet adott Losonczi Pál tiszteletére, délután pedig a város sport­stadionjában nagygyűlésen ta­lálkozott a magyar államfő Ki­simayo dolgozóival. Losonczi Pál — akit nagy szeretettel ünnepeltek a meg­jelentek — beszédében hang­súlyozta, hogy nagyot kellett fordulnia a világ kerekének ahhoz, hogy a két távoli föld­rész két kis népe baráti vi­szonyba kerüljön. Az egész vi­lágon végigsöprő történelmi vihar indította el ezt a válto­zást. A második világháború terhét viselő szovjet hadsereg győztes csapatai hozták el né­pünknek a szabadságot. A fa­sizmuson aratott diadal indí­totta meg az évszázados gyar­matbirodalmak összeomlásá­nak fel nem tartóztatható fo­lyamatát, amelyben Szomália is kiharcolta nemzeti függet­lenségét. — Minden állam és minden nép életében vannak olyan események, amelyek ítéletet mondanak életképességéről, az általuk választott és járt út életrevalóságáról, és az ország politikai vezetésének érettségé­ről. Vitán felül áll, hogy az utóbbi években a Szomáliára tört pusztító aszály ilyen pró­bának vetette alá az ország népét és vezetését. Szomália allta a próbát! Teljes joggal elmondhatjuk, hogy egész Af­rika története nem ismer ilyen méretű, és szociális kihatásai­ban akkora horderejű vállal­kozást, mint a Szomáli Legfel­sőbb Forradalmi Tanács által kezdeményezett akció a szá­razság-aszály következményei­nek felszámolására! Az ország vezetése forradalmi bátorság­ról és bölcsességről tett tanú­ságot. Szomália történelme a Legfelső Forradalmi Tanács­nak erről a példa nélküli po­litikai, társadalmi hőstettéről úgy fog emlékezni, mint né­pének új honfoglalásáról. És a harc élén álló Mohammed Sziad Barre elnökről, mint új államalapítóról — mondotta többek között Losonczi Pál. PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1975. OKTOBER 30., CSÜTÖRTÖK Termelékenység és minőség Munkaszervezés — Jelentős többletre számítanak a monori kefegyárban A monori kefegyár az idén várhatóan. 70 százalékkal na­gyobb teljesítményt ér el, mint a III. ötéves terv utolsó évében. De az ismeretes hul­lámvölgyből való kilépés első évéhez, 1971-hez viszonyítva is duplájára nőtt 1975-ben a teljesítmény. A tavalyi, 48 milliós terme­lésüket az idei tervek szerint 53 millióra növelik. 1974-ben 5 millió 200 ezer forintos ered­ménnyel zárták az évet, az idén 7 milliót kívánnak elér­ni. Ez lehetővé teszi, hogy a tavalyi 28 ezer 200 forintos bérszínvonal ez évben megkö­zelítse a 30 ezer forintot. A harmadik negyedéves adatok alapján több területen túlteljesítésre számítanak. Mindezeket az eredményeket új beruházás nélkül, a tavalyi­val lényegében azonos átlag­létszámmal. 300 dolgozóval akarják elérni. A kefegyár a növekvő telje­sítményt — a párthatároza­tokban is megfogalmazottak szerint — nagyrészt a termei é- kenység fokozásával érte el. Javították a munkaidő ki­használtságát, ésszerűsí­tették a munkaszervezést és számos felesleges moz­zanatot kikapcsoltak a termelési folyamatból. A növekedés körülbelül 80 százaléka a termékszerkezet gazdaságosabbá alakításából ered. Az öntödei fa- és fém- mintakészítés és alumínium­on tvény-gyártás hasznos, kiegé­szítője a továbbra is főprofilt jelentő háztartási durva kefe­árunak. Ezt mutatja a termék- elosztás is, melyben az öntö­de körülbelül 30, a logarléc­üzem 6, a kefegyártás pedig 60—64 százalékkal szerepel. Az importból származó anyagok hullámzó ütemű ér­kezése kedvezőtlenül befolyásolja a kefegyári termelés fo­lyamatosságát. Fisért is igyekeznek az import­anyagokat hazaiakkal föl­cserélni. így például a mexikói gyökér helyett hazai műgyökeret használnak. Ez nemcsak a ter­melési ütemesség javítását eredményezte, hanem közvet­ve vagy közvetlenül megtaka­rítással is jár. A kefegyári eredmények a dolgozók, a szocialista brigá­dok munkáját is dicsérik. Ne­kik is köszönhető, hogy a ter­melékenység növekedése mel­lett a költségszint előrelátha­tóan csökkenni fog. A jó telje­sítmény hasznát a gyár dolgo­zói is élvezhetik, hiszen a ha­tékonysági mutatók alapján a béreket is kedvezően tudjál: majd alakítani. L. T. Tovább fiatalodik a géppark a tápiószecsői szövőüzemben A kifeszített szálak között száguldozik a vetélő, s a szö­vet újabb és újabb fél milli­méterrel növekszik. Az Űjpesti Gyapjúszövőgyár tápiószecsői üzemében zömmel viszonylag új, 7—8 éves lengyel szövőgé­pek működnek. Pedig három évvel ezelőtt, amikor megin­dult a nagykátai járásban a kártolt és fésűsszövet gyártá­sa, csupa kivénhedt masinát költöztetett ide az újpesti vállalat. Azóta folyamatosan fiatalí­tották a gépparkot s a 20—30 éves gépek közül mindössze 10 maradt meg, azok is jobbára azért, mert nélkülözhetetle­nek. A berendezések fiatalítá­sának eredményeként. a szövetek mind nagyobb hányadát készíthették fé­sűs technológiával. Az idén már 140 ezer méternyi fésűs és 400 ezer méternyi kártolt szövetet szőnek. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a válla­lattól megrendelt összes kár­tolt szövet Szecsőn készül, Új­pesten nem foglalkoznak vele. Mint Szabó József, a válla­lat igazgatója elmondta, az el­múlt három év alatt örvende­tesen javult a Tápiószecsőn gyártott kelmék minősége: ma 43 millió forintos beruházás Cegléd határában Évente 30 ezer hordó készül Tavaly tavasszal adták át Cegléden a Fűrész- és Hor­dóipari Vállalat első üzemét. A korszerű gépekkel felsze­relt fűrészüzem már az el­múlt évben is nyereséges volt: a jugoszláv gépek ki­tűnően beváltak és a gyár ál­tal garantált évi 24 ezer köb­méter helyett 25 ezer köbmé­tert tudtak feldolgozni. Hartmann Tibor üzemve­zető tájékoztatott bennünket arról, ' hogy az eredeti határ­időnél előbb átadják a má­sodik lépcsőben megépülő hordóüzemet. A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat a generálkivitelezője a 48 millió forintos beruhá­zásnak, amely januárra ké­szül el az eredetileg tervezett június helyett. Jelenleg az építők a 81x18 méteres, 1500 négyzetméter alapterületű csarnok belső szerelését vég­zik. Már megérkeztek az NSZK-beli ANTON-cégtől a hordódonga-megmunkáló gé­pek. Az új üzemben az NSZK-gépimporton kívül a Budapestről kitelepítésre ke­rülő üzem felújított gépeit is munkába állítják. Évente, a terveit szerint, 30 ezer da­rab 500 literes, úgynevezett göngyöleghordót Icészítenek. A fűrészüzem már meg­kezdte a hordódonga-alap­anyag előkészítését. A válla­I lat vezetői gondoltak a szak- I munkásképzésre is: jelenleg 22 I gyerek ismerkedik náluk a I hordókészítés tudományával. I A 3 éves tananyagot 1 év alatt sajátítják el a résztve­vők, akik hetenként 14 órát töltenek az oktatóteremben. Műanyag világító tetőket helyeznek el az üzemcsarnok tetejére. Kép—szöveg: Koppány György már 88 százalékuk az első osztályba sorolható. Ez má nincs messze a törzsgyári 91 százalékos minőségtől, de köz­tudott, hogy a 100 felé köze­ledve egyre nehezebb tovább javítani a minőséget, különö­sen, ha ’ azt is figyelembe ivesszük. hogy az öregebb gé­pek kerültek Tápiószecsőre (A textilipari rekonstrukcii keretében új félautomatába vásárolt a vállalat, így kap­hatta meg a szecsői üzem i 7—8 éves szövőgépeket.) Mégi próbálnak segíteni a vállala vezetői: az V. ötéves tervidő­szakban vadonatúj cémázc keresztorsózó gépeket akarnak vásárolni. A munkakörülmények per­sze más módon is tovább ja­vulnak: jövőre tatarozzák az üzemépüle­tet, és az asszonyok régi kérésére megszervezik az étkeztetést. Az elmúlt három esztendő so­rán szépen gyarapodott ez a picinyke vidéki üzem. Épüli orvosi szoba, villanyszerelő műhely, alkatrészraktár, iro­daház, sőt egy kultúrhelyiség is parányi színpaddal. A ta­náccsal közösen bölcsődét is létrehoztak. Az üzem tovább: bővítését nem tervezik, csak a géppark további folyamatos cseréjét, korszerűsítését. Cz. V. KÖZÉLET Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke és Apró Antal az országgyűlés elnöke bemu­tatkozó látogatáson fogadta Abdul Sattart, a Pakisztán Iszlám Köztársaság magyaror­szági hendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Csehszlovákiában tett baráti látogatását befejezve tegnap hazaérkezett Budapestre. Benkei András belügymi­niszter a Bolgár Népköztár­saság belügyminisztériumának meghívására tegnap küldött­ség élén baráti látogatásra Szófiába érkezett. Dr. Pero Korobar. a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Bíró­ságának elnöke küldöttség élén tegnap Budapestre érke­zett dr. Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének meghívására. Berhan Ekinci, a budapesti török nagykövetség ideiglenes ügyvivője tegnap a Török Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott re­zidenciáján, amelyen részt vett dr. Polinszky Károly ok­tatási miniszter, valamint a politikai, a társadalmi, a kul­turális és a gazdasági élet sok ismert személyisége.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents