Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-29 / 254. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1975. OKTOBER 29., SZERDA Követésre méltó példa Nyugdíjasok, fiatalok találkozója Idős emberek klubja a KÖZGÉP-ben A Ceglédi Állami Tangazdaságnak nagy segítséget nyújtanak a kisegítő iskola Kossuth Lajos úttörőcsapatának tagjai. A szüret kezdete óta minden vasárnap önkéntes jelentkezők szedik a termést. A kisegítő iskolások nagyon szorgalmasak, személyenként több mint húsz mázsa szőlőt szedtek eddig. Sárközy Kálmán felvétele Helybe jönnek a zenészek Filharmonikusok a szakmunkásképzőben Bérletek — tanulók kezében Évtizedes jó szokást ápol a KÖZGÉP ceglédi gyára: szá­mon tartja, összefogja, segíti nyugdíjasait. Tizenkét éve alakították meg a nyugdíjasok klubját, amelynek vezetője — kezdettől fogva — Hír János- né. Tájékoztatása szerint min­den hónap első vasárnapján összejönnek a Kossuth Műve­lődési Központban, ahol beszél­getéssel, a további programról tanácskozva, kártyázva töltik az időt. Ha kérésük akad, meg­hallgatásra talál. Figyelemmel kísérik, ki beteg közülük, ki van kórházi gyógykezelésen. Apró ajándékkal keresik fel őket. A klub munkaterv szerint működik, s tulajdonképpen a havi klubnapok főként a szer­vezést szolgálják, azokon dől el, legközelebb milyen ország­járó kirándulásra indul az idős emberekkel a gyár autó­busza, melyik előadást nézik meg a fővárosi színházakban, illetve Szolnokon, Kecskemé­November 3-án, hétfőn a ceglédi Dózsa Ifjúsági Klub újabb kiállításnak ad helyet. Felvette a kapcsolatot a buda­pesti Szovjet Kultúra Házával, mely vidékre is szívesen köl­csönöz egy-egy kiállítást, s ez­I. A CÉH az azonos foglalko­zást űző kézművesek közép­kori eredetű, önkormányzattal rendelkező érdekvédelmi testü­leté, amely megszabja a mes­terség szakmai követelményeit, szabályozza a piaci árusítást és ennek belső életét, kisebb-na- gyobb piacterület kizárólagos ellátására — monopolizálására törekszik. A kézműiparosoknak céhek­be tömörülése Magyarorszá­gon a XIV. század végén kö­vetkezik be, akkor, amikor a nagy társadalmi munkameg­osztás, a mezőgazdaság és az ipar elkülönülése lezajlik. A korábbi paraszti falusi háziipar helyébe a városokban koncent­rálódó kézművesipar lép, mely kialakuló szervezetei révén, felveszi a harcot a falusi házi­iparosok kezdetben erős verse­nyével, és egyre nagyobb pia­cokat hódít meg a céhtagok minőségileg magasabb szintű termékei számára. Hazánkban először a legfejlettebb köz­pontokban, a szabad királyi városokban és a legfontosabb iparágakban (pék, mészáros kovács stb.) alakultak céhszer­vezetek. A mezővárosi, falusi — így a ceglédi céhes ipar — jellem­ző vonása, hogy a városokhoz viszonyítva, jóval később kö­vetkezik be a paraszti-ipari munka elkülönülése, az iparral foglalkozók céhekbe tömörülé­se. A városi Rézművesektől el­térően, a falusi és mezővárosi céhek tagjai, osztály helyzetü­ket tekintve, jobbágyok, zsellé­rek, jogi állapotukra nézve pe­dig földesúri fennhatóság alá tartoztak, ami szintén magya­rázata lassúbb fejlődésüknek. ANNAK ELLENÉRE, hogy a török uralom alatt a Duna—Ti­sza közének gazdasági, kultu­rális központjai a nagy mező­ten. A vidéki utak alkalmával j ételről, ha két napra mennek, ] szállásról, az utazás költségei- | ről a gyár gondoskodik. A részvevőknek csupán zseb­pénzt kell vinniük magukkal. A vállalati szakszervezeti bizottság kölségvetéséből gazdálkodnak. Ebből a pénzből időnként egy- egy közös vacsorára is futja, amelyre mindig örömest men­nek a nyugdíjasok. Százötve- : nen vannák, a fele tart igényt ! a rendszeres klubéletre, őket I természetesen házastársukkal i együtt várják minden alka­lommal. A nőnapi, anyák napi rendezvényekre az idős asszo­nyokot is meghívja a gyár, a többiekkel köszöntik őket is. Az üdülésből sem maradnak ki. Ebben az évben harminc­négyen kaptak egyhetes be­utalót a gyár balatonboglári üdülőjébe. Jutalomként töb­ben SZOT-beutalót kaptak. A minap a szakszervezetiek és a gyár KISZ-esei együtte­zel a segítséggel kerül Cegléd­re a Természetvédelem a Szovjetunióban című anyag. A megnyitó napján, este hét órai kezdettel, a kultúra házá­nak egyik munkatársa tart előadást. városok — köztük Cegléd — voltak, amelyek khász, azaz szultáni birtokok lévén, bizo­nyos oltalmat is élveztek, csak a török kiűzése után alakítják ki céhes szervezeteiket. Példa­ként a ceglédi csizmadiák cé­he említhető, amely a többit megelőzve, 1699-ben kapta sza­bályzatát. Csaknem másfél évszázad múltán, 1844-ben, már 442 ipa­rost számlálnak a ceglédi cé­hek. Legnépesebb köztük a vargákkal bővült csizmadia céh, a maga 134 tagjával, a legkisebb pedig a szíj- és kötél­gyártók céhe, 14 taggal. A csiz­madiák után, 1727-ben, a ma­gyar szabók és szűcsök kaptak kiváltságlevelet, noha egyes források már 1455-ből ismer­nek egy, a ceglédi szabóknak adott privilégiumot, amely Hé- derváry László akkori egri püspöktől származna. A taká­csok, majd a lakatosok, óramű­vesek következtek ezután, és utóljára, egy emberöltővel a céhek megszüntetése előtt, 1841-ben, Cegléden utolsóként, a szíjgyártók alakították meg céhüket. A ceglédi iparosok érdekvé­delmi szervezeteinek elsődle­ges célja a kiváltságlevél meg­szerzésével az, hogy csoporto­sítva a mezőváros szakképzett kézműveseit, kizárják az ipar­űzésből a kontárokat, a „fuse- rok”-at, továbbá, hogy a ceglé­di és környéki piacokat a ma­guk számára biztosítsák, mo­nopolizálják. Mivel a középkor időszakában a céhek a falusi iparűzők termékeivel szemben sen vendégelték meg az idős embereket. A meghívó a nyug­díjasok és a fiatalok találko­zójára invitált. Azon az estén a gyári ebédlőben a hófehér abrosszal leterített asztalok körül százharmincán foglaltak helyet, öregek és fiatalok. Ez a találkozó is jó alkalom volt arra, hogy az idős emberek érezzék a fiatalok megbecsülését, tiszteletét. A házigazdákhoz csatlakozott a vállalati nötanács és a szak­maközi bizottság. A nyugdíjasok kívánságára meghívták a gyár egykori igazgatóját, a közmegbecsü­lésnek örvendő Gyenei Györ­gyöt, aki örömmel tett eleget a meghívásnak, és hosszan el­beszélgetett volt munkatársai­val, felelevenítve az egykori közösen végzett munka emlé­keit. Ott voltak a gyár párt- és gazdasági vezetői, , megjelent a városi KISZ-bizottság titká­ra, Simon István. Az egybe­gyűltekhez Jurászik Attila, a gyári KISZ-csúcsvezetőség tit­kára intézett meleg szavakat. A fiatalok, akikv lelkesen készülődtek erre az estre,'di­cséretet érdemelnek. Közülük is a KISZ három tisztségvise­lője, Győré László kultúros, Szebeni Károly és Madien Gusztáv alapszervezeti titká­rok tűntek ki szorgalmukkal. A kellemes összejövetelen, mely az éjszakába nyúlt, va­lamennyien jól érezték ma­gukat, öregek, fiatalok egy­aránt. versenyre kényszerültek a pia­cok meghódításában, az ipari termelés tökéletesítésére, ma­gasabb szintre emelésére kel­lett törekedniük. Mindezzel a fejlődést szolgálták, az egysze­rű árutermelés kibontakozását segítették, előmozdítva a feu­dális társadalom magasabb fej­lettségi fokra, emelkedését, ugyanakkor nem törik át a feudális alapot, maguk is a feudális társadalom jellemzői. Marx szavaival élve: „A kis parasztgazdaság és az önálló kézművesműhe.ly... a hűbéri termelési mód alapját. alkot­ják.” A hosszú évszázadok alatt azonban a céh szabályzatainak megcsontosodása, a belső struktúra rugalmatlansága, a gazdasági, társadalmi fejlődése súlyos problémák elé állította a céhszervezetet, és Magyar országon a XIX. század idősza­kára egy, a múltban fejlődést képviselő, az előrehaladást se­gítő szervezetből, a haladás, a további ipari fejlődést akadá­lyozó gáttá vált. amelynek megszüntetését a kapitalizáló­dó gazdasági fejlődés, a XIX, század közepére szükségszerű­vé tette. A CEGLÉDI TAKÄCS CÉH 1773-ban Mária Teréziától ka­pott kiváltságlevelet. A taká­csok céhében is a teljes jogú iparűzők a mesterek, akik sa­ját munkaeszközeikkel, saját műhelyükben és saját nyers­anyagukkal dolgoznak, és dol­goztatják szigorúan megszabott számú legényüket, inasukat. Az inasok — hat hét próbaidő Pénteken este Eszméiét Pénteken, október 31-én, es­te hét órai kezdettel József Attila verseiből, Eszmélet cím­mel, irodalmi estet tartanak a művelődési ház színházter­mében. Az esten fellép Dőry Virág, Keres Emil, Major Ta­más, Madaras József és Men- sáros László színművész. Főként kisiskolásoknak, óvodásoknak Masefilmek - délelőtt Cegléden nemcsak a Szabad­ság Filmszínház, haném a ka- mSrámozi is tart vasárnap dél­előttönként gyermekelőadáso­kat. A mesemozi hamar nép­szerű lett. Főként kisiskolások és óvodások látogatják, kísé­rőikkel. Hétszámra mese- és rajzfil­meket vetítenek, jó műsorpo­litikával. A kicsinyek szívesen nézik a nekik szóló filmeket, otthon pedig hamarabb vé­geznek a szülők a heti pihenő­nap teendőivel, a „hátfamozdí- tók” nélkül. után — három, évig voltak kö­telesek a mesternél lakás és el­látás fejében inaskodni. A ta­kácsok céhszabályzata tiltja, mégis általános volt az inasok alkalmazása a közönséges házi­munkákra. Három év elteltével lehetett az inasból legény, és dolgozott ebben a minőségben további három évig, némi fi­zetségért. A hangsúly hosszú ideig nem a fizetésen volt, ha­nem azon, hogy a legény nem pénzért, hanem a szakma rej­telmeinek elsajátíthatásáért dolgozik mesterének. HA A LEGÉNYIDŐ KITELT, három évi vándorlás, hazai vagy külföldi tanulmányút kö­vetkezett, amely után a mes­terség elsajátításáról tanúbi­zonyságot tevő remeket kellett elkészíteni. A vándorlás során az egy-egy mesternél töltött időt be kellett a vándorló- könyv-be jegyeztetni, amely mindig a legénynél volt felsza­badulása óta, és amely az út­levél és a munkakönyv őseként szerepelt. Az igazolt három év után, a mesterré váláshoz szükséges remekmunka elké­szítése következett, melyhez, ha a legénynek az anyagiak, szerszámok nem álltak rendel­kezésére, a céh volt köteles se­gítségére lenni, úgy, hogy a költségeket a céhnek a legény, akár a remek eladásából, akár más módon utólag megtérítet­te. Ha a mesterek testületé va­lóban remeíc-nek ítélte a mun­kát, a ceglédi takács céh teljes jogú mesterré fogadta és nyil­vánította a volt legényt. Ezek után, ha nem rendelke­A diákok esztétikai nevelé­sére, a szabad idő minél jobb kihasználására minden iskolá­ban és középfokú tanintézetben nagy gondot fordítanak. A szépérzék fejlesztésére sok­sok lehetőséget kell biztosí­tani a tanulóknak, szervezett kulturális programok kereté­ben. A 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Inté­zet tanárai, akik mindent meg­tesznek diákjaikért, tudják, hogy nemcsak jó szakemberek nevelése a feladatuk. Újszerű vállalkozás a szak­munkásképzőben: az Országos Filharmónia előadásait láto­gatják. Az intézet igazgatója, Czinege Imre így szól erről. — A hangversenyeket kife­jezetten tanulóinknak rendez­zük. A Filharmónia zenekara szombatonként Ceglédre jön, és helyben, intézetünkben tart­ja az előadásokat. Ezzel azt akarjuk elérni, Hogy minél több tanuló látogassa a hang­versenyeket, hiszen utazni sem kell értük más városokba. — A bérletsorozat milyen programot kínál? zett még műhellyel, szerszá­mokkal az ifjú mester, és az esetek többségében így volt, meg kellett birkóznia a mű­helyalapítás anyagi nehézségei­vel is. Könnyebb volt annak a pályakezdése, aki takács céh­beli mester .özvegyét vagy an­nak lányát vette feleségül. (Az özvegy férje mesterségét foly­tathatta ugyan, de ha a céhen kívülállóhoz vagy más céh tag­jához ment feleségül, a mes­terség gyakorlásától azonnal eltiltották.) Ha a takács céh nagyobb megrendelést kapott, azt igazságosan el kellett oszta­ni a mesterek között, egy-két mester nem vállalhatta el az összes munkát, hanem arra tö­rekedtek, „hogy kinek-kinek haszna légyen belőle”. Ez és az is, hogy' a céh feje, a céhmester vagy atyamester engedélye nélkül, a megszabott számú legény és inas mellé újabbakat felvenni tilos volt, azt célozta, hogy ne alakulhas­son ki nagy vagyoni különbség az egyenrangú mesterek között, és mindegyikük hasonló jöve­delemhez jutva, kialakulhas­son valamiféle — e keretek kö­zött természetesen tartósan lét­re nem hozható — egyenlősdi. A MEGÉLHETÉST VESZÉ­LYEZTETŐ céhen kívüliek, a kontárokon és a fuserokon kívül, a fejlődő manufaktúra ipar és a fabrikák ellen is erő­teljesen próbál a céh fellépni, egyre kevesebb eredménnyel. A kontárok megfékezésére a ceglédi takácscéh szabályzata előírja, hogy fel kell őket a földesúrnál, „vagy a mezőváro­si tanácsnál jelenteni és hogy az ilyen a Mező Városból is ki parancsoltassék vagy más mél­tó büntetést kapjon”. Máté Bértalan történész-muzeológus (Kossuth Múzeum) (Folytatjuk) — Négy előadást. Az első november 1-én lesz. Pergolesi Az úrhatnám szolgáló című kisoperája a Budapesti Fúvós­ötös, valamint szólisták és táncosok előadásában kerül színre. A magyar nép hang­szereit decemberben szólaltat­ják meg népszerű előadók, kö­zöttük Béres János, Bodza Klára, Szöllős Beatrix. Ja­nuárban a dél-amerikai stílus­ban játszó Los Pachungos együttes, Jósé Arzamendia ve­zetésével, népdalokat, népi hangszereket mutat be. A so­rozat befejező előadásában, ta­vasszal, klasszikus mesterek versenyművei csendülnek fel, az Országos Filharmónia szó­listái, valamint a szimfonikus zenekar tolmácsolásában. — Milyen lehetőségeket tud­nak még teremteni a tanuló- ifjúságnak? — Kedvezményes irodalmi, színház- és hangversenybérle­tek állnak rendelkezésére. Cso­portos mozilátogatásra ugyan­csak sor kerül. Budapesti szín­házakba is járnak a diákok, továbbá a tanulmányi kirán­dulások keretében sor kerül múzeumlátogatásra és külön­böző tárlatok megtekintésére. ★ A ceglédi sZákiftunk'ásképző eredményes kultür-nevelő munkáját-bizonyítja, hogy a nemrég Magyarországon járt bolgár kulturális miniszterhe­lyettes, Stefan Ganev, elláto­gatott az intézménybe, megte­kintette az épületet, a könyv­tárat, a tornatermet, óraláto­gatáson is részt vett, s elis­meréssel szólt tapasztalatairól. D. J. Birkózás Sáros! megvédte minősítését A DVTK birkózószakosztá­lya országos, I. osztályú minő­sítőversenyt rendezett, melyen a „B” kategóriás kötöttfogású küzdelemben Sárosi Tibor képviselte a Ceglédi VSE-t, és 57 kg-ban az egri Sipeki mö­gött a második lett. Teljesít­ményével négy minősítőpontot szerzett, miáltal sikerült ismét elérnie az I. osztályú szintet. Ceglédén, a Vasutas Sport- csarnokban rendezték meg a Pest megyei serdülők egyéni bajnokságát, melyen a ha­zaiaknak négy első és . két má­sodik helyezést sikerült sze­rezniük. Kötöttfogásban, 53 kg-ban 1. Kecskeméti, 2. Bo- da, 62 kg-ban 1. Győri, 2. Ré- tyi, szabadfogásban, 49 kg-ban 1. Rácz, 62 kg-ban 1. Soltész A Szovjet Kultúra Háza kölcsönzi Kiállítás — a term A megnyitón előadás T. T. A ceglédi céhek története Harcban a kontárokkal * «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents