Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-29 / 254. szám

1975. OKTŐBEK 29., SZERDA 'xMdav Jubileumot köszöntött a Fővárosi Tanács Negyed századdal ezelőtti dá­tumra, az első tanácsi választá­sokra emlékeztek kedden dél­előtt á Fővárosi Tanács ülésén, köszöntötték a tanácsok meg­alakulásának 25. évfordulóját. Az ülésen megjelent Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. Az eltelt negyed századot Szépvöl­gyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke méltatta ünnepi beszé­dében, majd kitüntetéseket nyújtottak át a tanácsi munká­ban kiemelkedően tevékenyke­dőknek. A szakszervezetek, a párt javallata, a kormány felkérése alapján. 25 éve látják el a munkavédelmi ellenőrzést, irá­nyítják, koordinálják a mun­kavédelmi agitációs és propa­gandamunkát. A jubileum al­kalmából tegnap délután a SZOT elnöksége ünnepséget rendezett a SZOT székházá­ban, melyen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára és Földvári Aladár, a SZOT elnöke is. Duschek Lajosné, a SZOT titkára méltatta a munkavé­delemben elért eredményeket, amelyek —» mint mondotta — hűen tükrözik rendszerünk humanizmusát., Kiemelte: a párt továbbra is elvárja, hogy a szakszervezetek politikai be­folyásukkal, mozgalmi eszkö­zeikkel is segítsék a korszerű technika bevezetését, a mun­kakörülmények javítását. A széles körű aktívahálózat se­gítségével további töretlen fej­lődéssel számolhatunk — mondotta. / A SZOT elnöksége 94 akti­vistának a Szakszervezeti munkáért kitüntetést, illetve oklevelet adományozta. Pest megyéből az elismerés ezüst fokozatát Major Tamás, a Mechanikai Művek és Ka- kusz Tibor, a Csepel Autógyár munkavédelmi felügyelője kapta meg. Burkovits Péter, a Ganz Árammérő Gyár gödöl­lői üzemének munkavédelmi felügyelőjét a Szakszervezeti munkáért oklevéllel tüntették ki. Az elismeréseket az ünnep­ségen Gál László, a SZOT titkára adta át. Ipari üzemek helyett Előtérben az élelmiszer­es termékfeldolgozás a fsz-ekben A szövetkezeti tevékenység több időszerű kérdésében foglalt állást a megyei mezőgazdasági, élelmezésügyi és szövetkezeti bizottság A Pest megyed Tanács me­zőgazdasági, élelmezésügyi és szövetkezeti bizottsága leg­utóbbi ülésén dr. Gaál Lajos­nak, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztály vezetőjének megnyitója után a tsz-ek köz- művelődési helyzetével foglal­kozott. Vimola Károly, a Dél- Pest megyei Tsz Szövet­ség titkaira beszámolt arról, hogy az utóbbi években je­lentősen nőtt a szövetkezetek magasabb iskolázottságé tag­jainak és alkalmazottainak száma. Viszont a mezőgazda- sági szakmunkásoké kevésbé, a óinak ellenére, hogy majd­nem mindegyik tsz rendszere- s ín képez tanfolyamokon me­zőgazdasági és ipari szakmun­kásokat. Növekszik a politikai és általános műveltség meg­szerzése iránti igény, és ennek arányában folyik a tsz-ekben az oktatás is. A szövetkezetek egyre készségesebben vesz­nek részt a művelődési in­tézmények közös fenntar­tásában és támogatásában. Példa erre a Dél-Pest megyei Tsz Szövetségibe tömörült tsz-ek ez évi 148 ezer forintot' kitevő juttatása. Ugyanakkora terület egyéb gazdasági szer­vei csak 64 ezer forintot fordí­tottak erre a célra. A közművelődés fejlesztése iránti érdeklődésre jellemző, hogy a bizottság csaknem va­lamennyi megjelent tagja részt vett a beszámolót követő vitá­ban. Egymás után szólt hozzá Major Lajos, a MEDOSZ me­gyei titkára, Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke, Budai Károly, a tahitótfalui Kék Du­na Tsz brigádvezetője, dr. Tresser Pál, a dunavarsányi Petőfi Tsz elnöke, Kovács Zol­tán, az Észak-Pest megyei és Borgács Dezső, a Budapest környéki Tsz-szövetség részé­ről, továbbá Forgács György, az Űjhartyán és Vidéke ÁFÉSZ elnöke. Felszólalt Tóth Ferenc a megyei tanács mű­velődési osztályának képvise­letében. Majd a bizottság el­határozta, hogy felkéri a me­gyei tanács művelődési osztá­lyát és a területi szövetsége­ket, dolgozzanak ki közműve­lődési irányelveket a tsz-ek és az azokban megalakítandó közművelődési bizottságok szá­mára. Ezután Pollák L&szlóné, a Fővárosi Élelmiszer, és Vegy­vizsgáló Intézet munkatársa is­mertette az élellmiszer-elLefiőr­zésok tapasztalatait. Hangsú­lyozta, hogy jelentős a minő­ségi javulás, de felsorolt szá­mos hibát is. A bizottság ki- möMÖtta, hogy szükséges a vizsgálatokat összhangba hozni a me­gyei KÖJÄL-lal és állat­egészségügyi állomással. Dr. Gaál Lajos a mezőgaz­dasági szövetkezetek ipari te­vékenységéről terjesztett elő jelentést. A tsz-ek 254 ipari részlegében 4065 tagot és 7551 alkalmazottat foglalkoztatnak. Kiemelte az abonyi Üj Élet Tsz műanyag- és az albertir- sai Dimitrov Tsz játék-össze­szerelő üzemét, amely csök­kent munkaképességűek részé­re nyújt munkát. A gödöllői járásban sok problémát jelent, hogy egyes gazdaságok, pél­dául a csömöri Haladás és a vérségi Barátság Tsz nem tart­ják be a munka- és baleset­védelmi előírásokat. Rámuta­tott, hogy az ipari melléküze­mek szerződéses kapcsolatai vizsgálatára nagyobb gondot kell fordítani. A továbbiakban elő kell segíteni, hogy ipari üzemek helyett inkább élelmiszer- és ter­mékfeldolgozó üzemeket hívjanak életre, a megle­vőket pedig fejlesszék. A bizottság emellett foglalt ál­lást. Ugyancsak dr. Gaál Lajos számolt be a mezőgazdasági szövetkezetele felügyeleti vizs­gálatának tapasztalatairól. Kü­lönböző törvénytelenségek miatt ez idén öt társulás mű­ködését kellett megszüntetni. A felszámolási eljárás sqrán bebizonyult, hogy alkalmatlan vezetés irányította ezeket a társulásokat. A legfeltűnőbb törvénysértések az aszódi, nagykátai, dunavarsányi és délegyházi társulásoknál for­dultak elő. A közös vállalko­zásoknál az igazgatót az alapí­tó tsz-ek tagjai közül kell választani. Súlyosan minősül, hogy a Szigetkert Közös Vál­lalkozás fő tevékenysége a zöldség-gyümölcs és virágter­mesztés ugyan, de ebből ter­melési értékének csak 7 szá­zaléka származik, míg a többi ipari tevékenységből. A bizottság állást foglalt amellett, hogy szorgalmazni kell, ahol az indokolt, a tár­sulások egyesülését. Sz. E. Tesfvérbrigád a határon túl Egy új név története Egy brigád nevet változtat. E rövid mondat akkor kezd igazán izgalmassá válni, ha tudjuk, hogy olyan szocialista közösség vesz föl új elneve­zést, amelyik a megalakulása óta eltelt 12 év alatt eredmé­nyeivel vállalatszerte ismertté, elismertté tette eredeti nevét. Az ikladi Ipari Műszergyár­ban ma még olykor a szer­számüzem vezetői is elgondol­kodnak egy pillanatra, ha az Emst Thälmann brigádról ér­deklődik valaki, s csak rövid szünet után mondják: — Per­sze, az Április 41 Többségük fiatal Az üzem egyik sarkában, a látogató kedvéért rögtönzött pár perces kibővített brigád­értekezleten Varga Mihály brigádvezető fedi föd az új név titkát: — Gyárunk egyre szorosabb kapcsolatot alakít ki az NDK- beli VEB Elektrogerätewerk vállalattal. E kapcsolat erősí­tésére született az ötlet, hogy alapítsunk testvérbrigádokat. A suhli gyár által javasolt Ernst Thälmann névre pályá­zatot hirdetett a szakszerve­zeti bizottság. Ezt mi nyertük meg. A 12-szeres szocialista bri­gádot megismerve bizonyossá válik, hogy megérdemelten esett éppen rájuk a szakszer­vezet választása. Legutóbb is, a kongresszusi munkaverseny értékelésénél a vállalati első helyet szerezték meg, és egy­idejűleg elnyerték a vállalat kiváló brigádja címet. Szántai Ferenc művezető szavait idézve: — Az adja az erejüket, hogy zömmel fiatalok. Szak­mailag és emberileg is min­den feladatot rájuk lehet bíz­ni. — Legtöbbünk itt tanult, itt szerzett szakmát, és azóta is a vállalatnál dolgozik — mondja Barsi Márton 25 éves szer­számkészítő. — így aztán ösz- szeszoktunk. Ez a szó „összeszoktunk”, ta­lán eredményeik kulcsa. A brigád készülékeket, kivágó és fröccsöntő szerszámokat ké­Nyolcszáz vagon káposzta a vecsési határban AZ NDK-BA IS EXPORTÁLNAK Magyar rákkutatók kongresszusa A hazai rákkutatás állja a versenyt a világ különböző or­szágaiban elért tudományos eredményekkel — ez tűnt ki a Magyar Onkológusok Társa­ságának -XI. kongresszusán, amelyet — dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyet­tes jelenlétében — dr. Lapis Károly, a társaság elnöke nyi­tott meg kedden a Kereskedel­mi Kamara kongresszusi ter­mében. Az onkológusok világszerte mind többet foglalkoznak a rosszindulatú daganatok vírus­eredetének kutatásával. Éppen e téren elért eredményekért ítélték oda három tudósnak a közelmúltban az orvosi Nobel- díjat. A magyar onkológusok kongresszusa — a rosszindula­tú daganatok diagnosztikája és terápiája mellett — is ezt a té­mát vizsgálja. Erdélyi Jánosné és családja a káposztaföldön. Kép — szöveg: Koppány György A vecsési Ferihegy Termelő- szövetkezet -jó minőségű ká­posztája nemcsak itthon, ha­nem a külföldi piacokon is is­mert. Évek óta rendszeresen 800—1000 vagonnyit termelnek. Ennek 50 százalékát savanyú­ként értékesítik. Az idén 400 vagon káposzta kerül a sava­nyítóhordókba. A termelőszö­vetkezet keresi a káposztater­mesztés nagyyüzemi módsze­reit. A MÉM felkérésére Dob­rovitz József elnökhelyettes és Bogyó István főagronómus az NDK-ba utazott, ahol az NDK legnagyobb káposztater­melő gazdaságát tekintik meg. Ott 600 hektáros területen ter­mesztenek káposztát és a beta­karítás nagy részét géppel vég­zik. Tavaly Csehszlovákiába szál­lított a szövetkezet savanyú káposztát, most pedig — a HUNGAROFRUCT révén — már az NDK-ba is. szít. Az ő feladatuk az új an­gol automata tekercselőgépek szerszámainak karbantartása is. — Rekordidő, hat hét alatt szerszámozták föl ezeket a gé­peket — mondja Mohácsi Jó­zsef üszb-titkár. — És vállal­ták, hogy „osztatlan munka­időben”, ha kell éjjel vagy szabod szombaton, a termelés akadályoztatása nélkül végzik a karbantartást. S ez sokat jelent, hiszen a PRC—1-es és 2-es gépsor leállása (melyeken a hűtőgépmotorok állórészét tekercselik) nagy kárt okoz­na. A külföldi gépek gondos megismerése és szorgos önkép­zés után azt is vállalni tud­ták, hogy a gépsorokhoz szük­séges szerszámokat a brigád készíti el. Ezzel nemcsak időt, de már eddig is körülbelül 1 millió 600 ezer forint értékű valutát takarítottak meg a vállalat számára. Pedig ezek a szerszámok is különlegesen nagy pontosságot igényelnek. — Ez adja munkánk örömét — felelik erre a brigád tagjai. — Hiszen tudjuk, hogy a gyár­egységekben dolgozók zöme betanított munkás. A gyárt­mány minősége tulajdonkép­pen azon múlik, milyen a szerszám. S ezért a kezünk alól kikerülő minden egyes darabot szinte mestermunká­nak tekintünk. Ha tudnak, segítenek A 13 fős brigád minden tag­ja szakmunkás. A jobbra, ki­fizetődőbbre törekvésüket jól jellemzi az is, hogy tavaly öt újításuk született. De a mun­kában kialakult kapcsolatok szálai nem lazulnak a szabad időben sem. Ismerik egymás életét, gondjait, s ha tudnak, segítenek. — Építkeztünk már Aszódi Andrásnál, Pálya Tibornál, Masznyik Jánosnál — sorol­ják —, de valamiben szinte mindenkinél segítettünk az el­telt éveli alatt. Az esztendők során nemcsak a munkatársak, hanem a csa­ládok is közel kerültek egy­máshoz. Ebben nagy szerepe volt a közös klubdélutánok­nak, kirándulásoknak. A vál­lalattól kapott buszon nemrég Sopront keresték föl két nap­ra, augusztusban pedig a fő­városba látogattak családostul, s közösen nézték meg az Uk­rán Jégrevü műsorát. így az­után a család is megértőbb, ha a férfiak egy-egy alkalommal később jönnek haza. S erre nemcsak a gyárban vállalt fel­adataik miatt kerülhet sor. Hi­szen a brigádok számára egy évre előírt , 280 társadalmi munkaórán már régen túl­vannak. A 900-iknál tartanák. Kezük munkáját őrzi a vál­lalat lebetonozott kézilabdapá­lyája. — 150 köbméter betont kevertünk ki, és használtunk föl — emlékeznek vissza. — Mikor elváltunk, magunk sem tudtuk, milyen nagy ez a munka. Volt, aki szabadsá­got vett ki, hogy ne marad­junk szégyenben. S végül az ígért határidőre át is tudtuk adni. Már két óvoda, legutóbb a püspökhatvani részére készí­tettünk 11 mászókából álló ud­vari játszófelszerelést. Magunkkal is versenyben állunk Czifra Ferenc nemrég múlt 30 éves. A közösség ösztönzé­sére iratkozott be gimnázium­ba. Már a harmadik osztályt végzi. — Szükség van a tanulásra,' ha az ember nemcsak nézni, de látni is akar a világban — magyarázza. S bizonyára a többiek is így éreznek, hiszen valamennyien részt vesznek a szakszervezeti oktatásban. Antal József pedig a mar­xizmus—leninizmus esti egye­tem vállalati kihelyezett tago­zatán képviseli a brigádot. — Mi a legközelebbi cél­juk? —, Tulajdonképpen mi saját magunkkal is versenyben ál­lunk. Most még egy magas lépcsőfok áll előttünk — fo­galmazzák a választ. — Sze­retnénk elnyerni a szakma kiváló brigádja címet. Remél­jük, nem fogunk kudarcot vallani — teszik hozzá. — S mit jelent a brigád szá­mára a kapcsolat a testvér­gyárral? Először fájt a szívünk... — Űjabb, változatosabb szempontokat ad majd mun­kánkhoz — mondják. — Kö­zelebb kerülhetünk egymás­hoz emberileg is,' jobban meg­ismerhetjük az ottani munká­sok életét. És talán később szakmai tapasztalatainkat is kicserélhetjük. Mi javasoltuk, hogy ott Ságvári Endre nevét vegye föl egy brigád. A róla szóló irodalomból kiskönyvtá­rat állítunk össze, és elküld­jük számukra. Tulajdonkép­pen mi is csak akkor vesszük fel hivatalosan az Emst Thäl­mann nevet, ha már a suhli gyárban is meglesz a testvér­brigád. A falon oklevelek, díszes zászlók. Valamennyit az Áp­rilis 4. brigád nyerte. Varga Mihály is odapillant, mikor búcsúzóul ezt mondja: —Elő­ször fájt a sjzívünk a régi né­vért, Hiszen föbb mint egy év­tized alatt ez jelezte közössé­günket, és sok munka, nehéz­ség, de sok közös siker, öröm is fűződik hozzá. Végül meg­találtuk a megoldást. Ha létre­jön a kapcsolat, akkor a jövő­ben így írjuk majd alá válla­lásainkat: Ernst Thälmann- Április 4. szocialista brigád. Lakatos Tamás Környezetvédelem Nein szennyez a galvanizáló Maglódon Elkészültek a tervek a Mag­lód! Vas- és Fémipari Szövet­kezet ipari szennyvizének kö­zömbösítésére: csiszoló-galva­nizáló üzemből eddig a magló- di patakba engedett cián tar­talmú vegyszereket, oldatokat a jövőben mélyépítésű, ikeraknás be­ton közömbösítőkben szű­rik meg, s csak minimális vegyszertar- talmú vizeit engednek a pa­takba. A szövetkezet csiszoló-galva­nizáló üzeme nem szűkölködik munkában, számos nagyvállalat részére is végeznek felületke­zelést. Kapacitásukat jövőre már most teljes egészében le­kötötték, már csak 1977-re fo­gadnak el megrendeléseket. Ez igazolja, hogy éppen ideje volt gondos­kodni a környezetvédelem­ről is. Az építkezést egyébként rész­ben saját erőből, részben pedig a Pest megyei KISZÖV fej­lesztési alapjából kapott köl­csönből fedezik. A gépészeti egységek felszerelésében se­gédkezik a szövetkezet lakatos­részlege is, ily módon mintegy 100 ezer forint a megtakarít­ható beruházási összeg. i A szakszervezeti munkavédelmi felügyelet 25. évfordulója Pest megyei aktivisták a kitüntetettek sorában

Next

/
Thumbnails
Contents