Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-29 / 254. szám

1975. OKTOBER 29., SZERDA Az OBT tudományos bizottságának felmérése Béke, hmíisájj, szolidaritás Fóti diákokat is megkérdeztek Mit jelent a különböző kor­osztályú fiatalok tudatában a béke, a háború, a hazafiság, az internacionalizmus és a szo­lidaritás fogalma? — Ebben a politikai, pedagógiai és tö­megmozgalmi szempontból egyaránt fontos témakörben széles körű, hasznosítható ta­pasztalatokat eredményezett felmérést végzett az Országos Béketanács tudományos bi­zottsága. A felmérésében — amelyet a Béketanács ifjúsági bizottságában dolgozó pedagó­gus-politikusok végeztek — fővárosi, vidéki, városi és fa­lusi családokban élő, valamint a Fóti Gyermekvárosban ne­velkedő 5—18 éves gyermekek, fiatalok, állami gondozottak tudattartalmát vizsgálták az említett fogalmakkal kapcso­latban. A legfontosabb tapasztalatok közé tartozik — amint az MTI munkatársának elmondták —, hogy már az óvodáskorúak- mál is megalapozott (természe­tesen: elsősorban érzelmileg) a béke, a háború fogalma, szülő­földünk szeretet®, a háborús szenvedések között és a nyo­morban élő más népek gyer­mekeivel való együttérzés. A kisgyermekekkel való beszél­getésekből és az általuk készí­tett rajzokból kitűnik: az ér­zelmi motivációik gazdagsága támasztja alá, hogy már a legkisebbek is Ön­feledten értékelik a béke örömeit, s őszinte harag­gal fordulnak azok felé, akik szenvedést okoznak a gyermekeknek. Az általános iskolások — úttörő korosztályúak — tudat- tartalmának vizsgálata meg­erősítette, hogy á társadalom minden kérdése iránt gyorsan bővülő érdeklődésű, tiszta szí­vű, romlatlan, igazságszerető gyermekeink igenis akarnak igaz hazafiak, szolidárisak, bé­keharcosok lenni. Középfokon tanuló fiatalok i— a budapesti Kaffka Margit Gimnázium tanulói, nyíregy­házi gimnazisták és pénzügyi technikumi hallgatók, a Fóti Gyermekváros kollégiumában élő állami gondozottak, szak­munkástanulók — körében 30 százalékra tehető azoknak a tanulóknak az aránya, akik­nek a haza pusztán területet jelent, a további 70 százalék­nál pedig igen nagy a szóró­dás — a fogalom szegényes körülhatárolásától a tökéletes válaszig. K korosztálynál sincs a definícióban a „dolgozó nép közössége” fogalom, és ez — az okbátás fogyatékosságaira visszavezethetően — gátolja az internacionalis­ta elkötelezettségünk meg­értését, megértetését. A béke, a békeharc, a békés egymás mellett élés, a béke­mozgalom — e már komo­lyabb ideológiai és politikai tájékozottságot igénylő kérdé­sek — tartalomfeltárásakor a budapesti, a fóti és a nyíregy­házi fiatalok nemcsak helye­sen, teljes tartalmában és szé­pen fejtették ki, hogy „mi a bélié” vagy „mit jelent nekem a béke”, hanem tisztában van­nak azzal -— meg is fogalmaz­ták —, hogy a béke jelenti az emberiség jövőjének biztonsá­gát, és azt is meggyőződéssel állítják: ......de a béke fenn­ta rtásáért harcolni is kell!” Az OBT ifjúsági bizottságá­nak szakemberei a felmérés eredményeit értékelve arra a következtetésre jutottak, hogy fiataljainknak viszonylag ke­vés az élményanyaga — „tör­ténelmi” tapasztalata —■ ah­hoz, hogy valódi meggyőző­déssel, tiszta értelemmel és ér­zelmi átéléssel nyilatkozzanak meg a haza, a hazafiság, a nemzetköziség kérdésében. Beleszülettek szocialista hazánkba, a napsütés ter­mészetességével elfogadott békébe. Élményszerűen adott „törté­nelmi lecke” a békemozgaimi, szplidaritási akciókban való részvétel személyes tapasztala­ta, élményanyaga segíthet ab­ban, hogy — az iskolában ta­nultakon túlmenően is — ki­fejlődjék bennük a szocialista hazafiság, az internacionaliz­mus érzése, tettekre és áldoza­tokra is kész felnőttekké vál­janak. Sokat segíthet ebben — a középfokú tanintézetekben — a „világnézetünk alapjai” című tantárgy oktatása az ideológiai, politikai kérdése­ket elemző, fogalomtisztázó tudatformálással. A Béketa­nácsnál elhatározták, hogy ki­dolgozzák azokat a mozgalvi és pedagógiai szempontból egyaránt hasznosítható mód­szereket, amelyekkel az eddiginél hatékonyabbá tehetik az ifjúság békére nevelését, ­szocialista tudatformálását, ki­teljesíthetik hazaszeretetét. Műteremlátogatás a monori József Attila szobor alkotójánál Képek, szobrok szövetsége A Postás Műgyűjtő Klubban Szíj Rezső művészettörténész mutatja be Kelemen Kristóf és Jakab Károly kiállított szobor-, illetve festmény-portré-sorozatát. Akkor teljesít társadalmi fontosságú feladatot minden képzőművész, ha hiányt pó­tol, egyedi hivatást vállal életművével. Ezzel válik je­lentőssé egyben megfelelő színvonal esetén. Kelemen Kristóf budapesti, Lehel utcai műtermében nem­csak egyszerűen szobrok tor­lódnak, hanem a rendszere­sen kiválasztott és megörö­kített portrésorozatban ko­runk lelkülete lüktet. Tehet­ségének része maga a célki­tűzés, melyet magabiztos for- makezeléssiei követ a megva­lósítás. Ez művészetének lé­nyege, határa, eredménye. .Kelemen Kristóf népi kollé­Pályázat művelődési házaknak, könyvtáraknak Ki less kiváló? Megalakult a Peat megyei operatív bizottság A Művelődésügyi Közlöny idei, április 2-i számában ez­úttal harmadízben hirdette meg a Kulturális Miniszté­rium, az Állami Ifjúsági Bi­zottsággal, a Hazafias Nép­fronttal, a KISZ Központi Bi­zottságával, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Ter­melőszövetkezetek Országos • • •. MAß 0 -.••• • • ¥■ 1 iozí- I i! 1 mozi- Hl r u I ísor fi| púísor ||| IjgggTB1! d! uuüuuLiy^uuu^Q OKTÓBER 30-TÓL NOVEMBER 5-IG CEGLÉD, Szabadság 30: A „Szaturnusz” csapdá­jában i—n. 31— 3: Egy tiszt nem adja meg magát 4— 5: Svejk, a derék katona I—II. CEGLÉD, Kamara 30— 2: örökbefogadás 3— 5: Még néhány perc a béke GÖDÖLLŐ 30— 2: Gyémánt Lady 3— 5: Suttogások és siko­lyok** 3— 5: első előadáson: Jack kapitány SZENTENDRE 30— 2: Svejk, a derék katona I—II. 3: Déryné hol van? 4— 5: Furcsaságok tava ABONY 30—31: Ha boldog akarsz lenni 1— 2: Kis lovag I—II. 3— 5: Ereszd el a szakállamat BUDAÖRS 30— 2: Ostromállapot 3— 5: Gyémánt Lady DABAS * 31— 2: Puha ágyak, kemény csaták* 3— 5: Gyilkosság másodkézből DUNAHARASZTI 30— 2: özönvíz I. rész 3— 4: Ha boldog akarsz lenni DUNAKESZI, Vörös Csillag 30—31: Némo kapitány és a víz alatti város 1— 2: Nem adom a lányom 3— 5: Szórakozott • Csak 16 éven felőlieknek! •• Csak 18 éven felülieknek! ÉRD 30: Halló, itt Iván cár! 2— 3: Az utolsó töltény 4— 6: Enyém, tied, kié? FÓT 30— 2: Enyém, tied, kié? 3— 4: Kopjások GYÁL 30— 1: Piedone, a zsaru 2— 3: Átkozottak vagyunk, Irina !• KISTARCSA 30—31: Erkel 1— 2: Még néhány perc a béke 3— 4: Kopjások NAGYKÁTA 30— 2: A négy muskétás újabb N kalandjai 3— 5: özönvíz n. rész PSLISVÖRÖSVÁR 31— 2: Egy kis előkelőség 3— 5: Halál Velencében POMÁZ 30—31: Pajzs és kard I—II. 1— 2: Egy királyi álom 3— 4: Szerelmi bűntény RÁCKEVE 30—31 Még néhány perc a béke 1— 2: Szerelmi bűntény 3— 4: Valahol Európában SZJGETSZENTMIKLÓS 30—31: Szerelmi bűntény 1— 2: Ha boldog akarsz lenni 3— 4: Holnap lesz fácán* Tanácsával együtt a Kiváló művelődési otthon és a Kiváló közművelődési könyvtár cí­mért folyó pályázatot. A feltételek Az érdekelt intézmények je­lentkezését konkrét vállalások teljesítéséhez kötötték. Az el­sődleges cél, hogy a pályázók legjobb tudásuk szerint, ma­gas szinten valósítsák meg a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának közművelődési határozatából adódó feladatokat. Működési helyükön váljanak a szocialis­ta közgondolkodás fejlesztésé­nek fórumaivá. Segítsék elő az egyes társadalmi rétegek közötti művelődési egyenlőt­lenségek csökkentését. Gondos­kodjanak arról is, hogy a be­járó dolgozók és a munkás- szállásokon lakók szabad ide­jükben tartalmas programok közt válogathassanak. Az érdekelt intézmények — egyebek közt — növeljék a fiatalok művelődési közössé­geinek számát, de ügyeljenek a színvonalra is. Hasonlóan fontos feladat a fizikai dolgo­zók tehetséges gyermekeinek, valamint a szakmunkástanu­lóknak a továbbképzése, ön­művelésének biztosítása. A pályázatra nevezett művelődé­si házaknak, könyvtáraknak sajátos lehetőségeikkel hozzá kell járulniuk az iskolán kí­vüli felnőttoktatás fejlődésé­hez is. A kiváló cím elnyeréséért indított pályázaton az intézmé­nyek nem egymás között ve­télkednek, hanem mindent/. - előtt saját feltételeik közepet­te kell bizonyítaniuk. Az or­szágos értékelő bizottság a me­gyei szakmai központok — operatív bizottságok — javas­latai alapján dönt a címek odaítéléséről, azoknak, akik 1976. december 31-ig terjedő időszakban megfelelnek az előírt követelményeknek. Novemberi látogatások A felhívást követően — a pályázat lebonyolítására, s az ezzel járó munka koordinálá­sára — Pest megyében is megalakult az operatív bizott­ság. Tagjai között van Nagy Sándorné, a megyei pártbizott­ság propaganda- és művelő­dési osztályának munkatársa, Horváth István, az SZMT munkatársa, Krisár Miklós, a Hazafias Népfront Pest me­gyei bizottságának munkatár­sa, Tóth Ferenc, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak főelőadója, Szentiványi Aliz, a megyei KISZ-bizottság munkatársa, Perjési Barnabás, a szentendrei megyei műve­lődési központ és könyvtár igazgatóhelyettese és Máté György, a szentendrei művelő­dési központ és könyvtár cso­portvezetője. Elsődleges fel­adatuknak tekintik, hogy a pá­lyázat lezárásáig figyelemmel kísérjék az intézmények mun­káját. A közelmúltban meg­beszélést tartottak, ahol el­határozták: novemberben többször meglátogatják az ér­dekelt intézményeket, meggyő­ződnek arról, eleget tesznek-e vállalásaiknak. A résztvevők S kik a pályázat résztvevői? Első alkalommal indul a ki­váló cím elnyeréséért országos szinten a ceglédi Kossuth, a tápiószentmártoni nagyközségi művelődési központ, az albert- irsai Móra Ferenc, a tápiósze- csőit Damjanich, valamint a leányfalui művelődési ház, az Egyetértés Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet toki intézmé­nye. E cím megvédésére ké­szül Vác, a Csepel Autógyár és az abonyi művelődési köz­pont. A könyvtárak között hason­ló szinten versenyez a nagy­kőrösi Városi, a budaörsi nagy­községi és a ráckevei nagyköz­ségi-járási könyvtár. E cím megvédését tűzte ki célul a Csepel Autógyár szakszerveze­ti könyvtára, valamint az al- bertirsai nagyközségi könyv­tár. Ott van a versenyzők között a dabasi Kossuth, az ecseri, a pomázi és a szobi művelődési ház, a könyvtárak közül pe­dig a toki és a pomázi. A pályázat eredményhirde­tésére 1977. április 4-érr kerül sor. F. G. gista volt, innen került a Képzőművészeti Főiskolára, ahol megtanulta a szakmát; hiányok néjkül, alaposan. En­nek a lelkiismeretes, felké­szülésnek köszönheti, hogy joggal tartja jeles portré­szobrásznak a szakmai köz­vélemény. Első köztéri szob­ra Kulich Gyuláról készült, melyet a monori gimnázium előkertjében felavatott József Attila arcmása követett 1980-ban. A másfél életnagy­ságú branzemlékmű nemes - arányaival és ' visszafogott méltóságával a költészetet te­remtő emberi helytállásnak állított figyelemre méltó mo­numentumot. Már itt érződik, hogy Kelemen Kristóf az arc szerkezetét arra hasz­nálja fel, . hogy a jellem szi­lárdságát érzékeltesse. Ez a szobrászi magatartás folyta­tódik a Fábiánsebestyén fő­terén felállított Arany János mellszoborban és két Petőfi- emlékművén, melynek bronz és mészkő változatait Sán- dorfalván és Sárospatakon avatták' fel, az utóbbit az idei március 15-i ünnepségen. Szobrászi érdemeinek pontos elismerését jelenti az a tény is, hogy a Nemzeti Galéria gyűjteménye jászévá fogadta Varga Mátyásról készült, minden szempontból kifogás­talan portréját. Nyilvánosság elé nem ke­rült arcmásai műtermében szoronganak, és éppen minő­ségükkel árasztanak muzeális légkört. Mi az oka ennek? Egyszerű a magyarázat. A formák a lelkülettel azonosul­nak. Bilicsi Tivadar sok sze­retettel gondozott arcmásán, táskás szemein, bajazzós mo­solyán felvillan az a szerep is, mely rejtve maradt, me­lyet belül hordozott. Ügyel arra e szobrok alkotója, hogy csak a karakter megtalálása után ragadja meg a mintázó­fát. Hincz Gyula szellemi mozgékonyságát a lobogó haj érzékelteti. Varga Nándor La­jos csöndes bölcsességét a fej kiemelt részletei hordoz­zák, Szíj Rezső értékgondozó energiát metsző profilja jele­níti. Művei mindig kezdeménye­zések. élmény és megrendülés irányítja a magától értetődő és ezért perfekt alakzatot. Eszmét sűrít Asztalos János halált is vállaló emberi helyt­állásába, melyet a kérkedés nélküli egyenes tartás köz­vetít szemléletünknek. Szel­lemi mozgékonysága képes arra, hogy Simándy József és Szokolay Sándor zenei átszel­lemül tségát ugyanúgy meg­éreztesse plasztikai közeg­ben, mint az egy személy­ben szinte országos közin­tézménnyé vált Klinkó Jó­zsef emberségét, aki 1919 óta rendszeres budapesti tárlat­látogató, az egyik legtehetsé­gesebb, mert legodaadóbb műpártoló. Kelemen Kristóf művésze­tének közvetlen és első mű­bírálatát vendégkönyve tar­talmazza. Telitalálat a Ham­letet zenésítő Szokolay Sán­dor drámából kölcsönzött szavai: „Van szemed? Min­denesetre kinyitottad a sze­mem’’. Így igaz: Kelemen Kristóf portréi nemcsak kor­társainak arcvonásait örö­kítik meg, hanem látásra ne­velnek az igényes gyönyör­ködtetés árnyaltan szelíd eszközeivel. Puszta érdekes­ségnek tűnhet, de fontos epi­zód, hogy valamennyi portré­jának oldalfelülete tartal­mazza a modell ujjnyomaiét. E léleknyomozó alaposság fá­radhatatlan krónikását tisz­teli Kelemen Kristófban ven­dégkönyvbe jegyzett monda­tában Hincz Gyula is. Joggal. Életműve egyedi, páratlan, különleges, tudással és elkö­telezettséggel hitelesített. önzetlensége is figyelmet érdemel. Számbavette ugyanis Jakab Károly portrésoroza­tának hasonló indítékait, s e festményekkel szövetkezve kö­zösen készítettek lelkületi rez­düléseket tartalmazó arcmá­sokat. Nem mondható azon­ban, hogy minden esetben zökkenőmentes a szobrászi és rajzi alakzatok találkozása. Ez természetes is, hiszen a modellválasztás egyik* esetben élmény, a másik alkalommal csupán szolidaritás, a társ iránti figyelem. Előfordul pél­dául, hogy Kelemen Kristó­fot személyes ismeretség fűzi valakihez, ezért szobra ter­mészetszerűleg lírai elemeket is tartalmaz. Jakab Károly festménye viszont hűvösebb, s ezt a kapcsolat hiánya ma­gyarázza. Itt említjük meg, hogy Ja­kab Károly túl a hetvenen fiatalokat is megszégyenítő energiával dolgozik. Kiváló restaurátor is. Alkotói életmű­ve nem egyenletes. Kezdeti szecessziós álomvilágát natu­ralista hangvétel váltja fel. Ilyen ember, ilyen festő, így kell elfogadni. Számtalan festményének alapértékrend- jéből kiemelkedik Búza Bar­na, Mikus Sándor, Ágh-Aj- kelin Lajos, Takács Tibor láttatása. Közös portrésorozatukat az idén mutatták be először a postás műgyűjtőklubban, Szíj Rezső méltató szavaival. Szö­vetségre lépett szobraikban, festményeiken ismert színé­szek, orvosok, költők, tudó­sok arcmásaival jelenítik a kort, amelyben élünk, melyet érzelmekkel, gondolatokkal, munkával mindannyian alakí­tunk. Kelemen Kristóf és Jakab Károly közös tárlatát ha­marosan a fővárosban üdvö­zölhetjük. Várjuk ezt a pilla­natot. Losonci Miklós Csehszlovák tiidcményos könyáiáliítás A két vezető csehszlovákiai tudományos kiadó, a prágai Akadémia és a pozsonyi Veda együttes tudományos könyv­kiállítással jelentkezik Buda­pesten. A két kiadó, amely az Akadémiai Kiadóval sok évti- zédes közös kiadási tevékeny­séget folytat, a kiállításon mintegy 200 művet mutat be. A kiállítást kedden nyitották meg az Akadémiai Könyves­boltban. i k á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents