Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-25 / 251. szám

1975. OKTOBER 25., SZOMBAT 3 Két szakszervezet kongresszusáró! Az élelmiszeripar négyéves fejlődése A 200 000 tagot számláló ! zetéskor Élelmezésipari Dolgozók Szak­szervezetének 41. kongresszusa pénteken a szakszervezet Gor­kij fasori székhazában meg­kezdte kétnapos munkáját. A tanácskozáson 250 választott küldött értékeli a legutóbbi kongresszus óta végzett mun­kát és meghatározza az újabb feladatokat. A kongresszuson megjelent Gyenes András, az MSZMP KB titkára, és Viriz- lay Gyula, a SZOT titkára. Dr. Dabrónaki Gyulának, az ÉDOSZ elnökének megnyitó 6zavai után dr. Tamás László főtitkár egészítette ki szóbeli beszámolójával a központi ve­zetőség írásos jelentését. Egye­bek közt elmondotta, hogy az élelmiszeripar az elmúlt négy évben — a korábbi időszakhoz képest — gyorsabb ütemben fejlődött. Az ipar gyorsabb ütemű fej­lesztéséhez a népgazdaság megfelelő anyagi eszközöket biztosított; a beruházási ala­pokból több, új, nagy kapaci­tású üzemet létesítettek, egye­bek között a .Dunakeszi Hűtő- házat. A főtitkár a gondok között megemlítette, hogy a cukor­ipar fejlesztése elmaradt a követelményektől. A szóbeli jelentést, majd a számvizsgáló bizottság jelenté­sét követően megkezdődött a vita, amelyben felszólalt Gye­nes András, az MSZMP KB titkára is. Hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripari termelés fejlesztését nemcsak a növek­vő beruházási színvonal, ha­nem az üzemekben dolgozó kollektívák eredményes erőfe­szítése tette lehetővé. A to­vábbiakban is arra van szük­ség, hogy az egyre bővülő le­hetőségeket az üzemekben koncentráltan és szervezetten használják..fel,, a..munka min­den. területén 'hatékonyabban és takarékosabban gazdálkod­janak és bátran éljenek az adottságokkal. A következő tervidőszak feladatai az élel­miszeriparban még nagyob minden szervezett dolgozó a tagdíján felül még egy forintot ad, ezt a Vörös- kereszt helyi megbízottja ösz- szegyűjti, s ebből az összegből támogatják az abonyi gyer­mekotthon 16 lakóját. Ezenkí­vül a szocialista brigádok tag­jai látogatásuk során játékok­kal és különféle hasznos aján­dékokkal kedveskedtek az ott­hon lakóinak. — Meg kell azonban mon­danom, hogy sajnos, ma még kellőképpen és számban nem vonzza a fiatalokat a húsipari munka. így az utánpótlás biz­tosítása nem egyszerű feladat. A fejlődő húsipar egyre több és magasabb képzettséggel bí­ró szakembert igényel. Meg­győződésem, hogy a KISZ-nek és a szakszervezetnek egyik legfontosabb közös feladata, hogy az iskolákból kikerülő fiatalokkal megismertesse és megkedveltesse ezt a nagyon fontos és hasznos szakmát. A kongresszus ma folytatja munkáját. A nyomda- és papíripar eredményei,, feladatai bak. Nemcsak a termelést kell bővíteni, hanem egész sor olyan problémát kell megol­dani, amely összefüggésben van a dolgozók munkahelyi ellátottságával és a ma még meglevő üzemi szociális prob­lémákkal. Foglalkozott azzal is, hogy a mezőgazdaságot és az élel­miszeripart arányosan és pár­huzamosan kell fejleszteni. Pest megye képviseletében Pest megyei küldött is szót kapott a tanácskozáson. A Pest—Nógrád megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat ceg­lédi gyáregysége dolgozóinak nevében Veres Istvánná egye­bek közt elmondta, hogy tör­vények, rendeletek biztosítják országunkban ifjúságunk jo­gait, kötelességeit. Széles kör­ben ismertek azok az eredmé­nyek, amelyeket az ifjúság el­ért: a védnökség vállalások, a szolidaritási akciók és egyéb társadalmi megmozdulások. — Iparágunkon belül is igen nagy feladatok várnak a fia­talokra — folytatta Pest megye küldötte. — A IV. ötéves terv sikeres befejezése, majd az V. ötéves terv: az élelmiszeripar, és ezen belül kiemelten a hús­ipar, az eddiginél nagyobb ütemben fejlődik. Ezt a fejlő­dést nekünk minden tu­dásunkkal segítenünk kell. Védnökségvállalásokkal, tár­sadalmi munkákkal már most is hozzájárulnak ehhez a vál­lalati KISZ-alapszervezetek. Például jelentős társadalmi munkával segítik az új, 200 va- gonos hűtőház építését. A továbbiakban arról be­szélt, hogy tapasztalatai sze­rint ma mind nagyobb hang­súlyt helyez a társadalom a fiatalok felkészítésére. Ezzel együtt jár a szakmunkáskép­zés színvonalának emelése. A vállalatnál elkészítették és folyamatosan megvalósítják az ifjúságpolitikai intézkedési ter­vet. A gyáregységben megszer­vezték az úgynevezett forintos akciót. Szakszervezeti tagdíjfi­ötvenezer szervezett dolgo­zó képviseletében 191 küldött részvételével, pénteken a SZOT központi iskolájában megkezd­te munkáját a Nyomda-, a Pa­píripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének XL. kong­resszusa. A kétnapos tanácsko­záson részt vesz Győri Imre, az MSZMP KB titkára, Timmer József, a SZOT titkára, Keserű Jánosné könnyűipari minisz­ter, valamint Heinz Deckert, a szakszervezeti világszövetsé­gen belül működő nyomdaipari állandó bizottság elnöke is. Pavlovszky Ferenc elnöki meg­nyitója után Kimmel Emil fő­titkár szóbeli beszámolója egé­szítette ki a központi vezető­ség írásos jelentését. Szólott a papír, és nyomdaipar dolgozói­nak termelési eredményeiről. Négy esztendő alatt mindkét ágazatban egyaránt 55—56 százalékkal növekedett a ter­melés. A szakszervezethez tar­tozó dolgozók helytálltak a kongresszusi és a felszabadulá­si munkaversenyben. A beszá­molási időszakban új papírgyá­rak és nyomdák kezdték' meg a munkát. Több vállalatnál la­kásépítéssel járultak hozzá a munkások helyzetének javítá­sához. A kormány bérpolitikai intézkedésekkel is segítette a papír- és nyomdaipari dolgo­zók életszínvonalának emelke­dését. A beszámoló kiemelte, hogy jelentősen fejlődött a szakszer­vezet tevékenysége. A tagság életkörülményeinek javításával kapcsolatban a központi vezetőség hangsúlyoz­ta, hogy a béreket a népgazda­sági arányoknak megfelelő szinten kell tartani oly módon, hogy megvalósulhasson a párt XI. kongresszusa által megha­tározott életszínvonalpolitika. Asztalos Istvánnak, a szám- vizsgáló bizottság elnökének jelentése' után a kongresszus megkezdte vitáját a beszámo­lók, > az írásos dokumentumok és a határozati javaslat felett. A tanácskozás első napján fel­szólalt Timmer József, a SZOT titkára és Keserű Jánosné könnyűipari miniszter is. A kongresszus ma reggel folytatja tanácskozását. PAKS Jól halad az atomerőmű építése Két évvel ezelőtt, 1973 őszén kezdődött meg Pakson ha­zánk első atomerőművének építkezése. Az időközben több mint két és fél ezerre szaporo­dott munkásgárda egyre gyor­suló ütemben formálja a csak­nem hatszáz éves Duna-parti település és környéke ar­culatát. A ügyeimet mér távolról fel­keltő új lakótelepen a jövő Paks körvonalai bontakoznak ki. Az építők szállásának használt modern lakóépületek sora bővül. Az idei lakásépí­tési program novemberre meg­valósul, és ezzel az 1800 laká­sos negyed 410 lakása otthont ad az ország különböző tájai­ról érkezett dolgozóknak. Egyre jelentősebb események várhatók a közeli napokban- hetekben az atomerőmű terü­letén is, készülnek az indító kazánház üzembe helyezésére, amely a fűtést és a technoló­giai gőzellátást biztosítja a fel­vonulási és irodaépületekben. Erre várnak egyébként az építkezés központjában elké­szült 3500 adagos üzemi kony­hán is, hogy helyben megin­dulhasson a főzés, ne kelljen az embereket a lakótelepre szállítani munka közben. Az 1975-re tervezett út- és csator­naépítés zömmel teljesült. No­vemberben már várják az atomerőműig kiépített vasúti pályán az első anyagot szállító szerelvényt. összességében: a paksi atom­erőmű, valamint a csatlakozó kommunális létesítmények el­ső két esztendőre tervezett munkái jól haladnak, ami el­sősorban a közreműködő vál­latok jó együttműködésének, fegyelmezett, jól szervezett munkájának köszönhető. Egy liét elmélet és gyakorlat Munkásőrpamncsnokok Királyréten Munkásőregységeink meg­kezdték a felkészülést a kö­vetkező kiképzési évre. A Pest megyei parancsnokság is meg­kezdte a parancsnokok, a törzs-, század- és szakaszpa- rancsnokak bevonásával — a továbbképzést. Egyhetes tan­folyamon vesznek részt a pa­rancsnokok, ott szakmai és módszertani foglalkozásokon kapnak útmutatást a követ­kező kiképzési év legfonto­sabb feladatainak megoldásá­hoz. Kiképzés, tapasztalatcsere Királyréten, a munkásőrség Pest megyei parancsnokságá­nak táborában Bagyinka György munkásőr-propagan- dista elmondta, hogy több turnusban vesznek részt a felkészítésben. Pillanatnyilag a járási törzsek munkásőrei vannak itt. Délelőtt és dél­után is folyik a kiképzés. Cso­portos konzultációkat tarta­nak a különböző szaktár­gyakból. A többi között a harcászat, a vegyvédelem, a tereptan, a lövészet, a ráddó- híradási és törzsvezetési is­meretek témaköreit dolgoz­zák fel. Estére is jut prog­ram: csoportos beszélgetése­ken, vitákon, tapasztalatcse­réken beszélik meg a napi kiképzés tapasztalatait, és szó esik ,az alakulatok életéről is. A hásznos gondolatokat, öt­leteket, a jó munkamódsze­reket átadják egymásnak. A politikai foglalkozások keretébén legutóbb Cservenka Ferencné, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság el­ső titkára nyújtott részletes tájékoztatást időszerű bel­politikai kérdésekről és a nemzetközi helyzet értékelé­séről. A hangulat kitűnő. A fiata­lok és az idősek egyaránt, fá­radságot nem ismerve vesz­nek részt a munkában. A fizikái' dolgozók mellett társadalmunknak szinte min-j den réíkfíe, ./orvosok, mémö- \ . Megbeszélés a gyakorlaton. Gárdos Katalin felvétele kök, pedagógusok, gazdasági vezetők és termelőszövetke­zeti tagok. A Kétszeres kiváló parancsnok Az ebédszünetben szent­endrei munkásőrökkel beszél­gettünk. Csíkvölgyi Lajos alapító tagnak számít: 1957 óta mun­kásőr, 58 éves, kétszeres ki­váló parancsnok. A Vörös Csillag Érdemrend, valamint a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatának tulaj­donosa. Három szolgálati aranyér­mét az ötödik, a tizedik és a tizenötödik jubileumi eszten­dőben kapta. A Hazai Fésűs­fonó- és Szövőgyár pomázi gyárában üzemmérnök, üzem­vezető. Gazdasági munkáját is megbecsülik. Kiváló dolgozó és a könnyűipar kiváló dol­gozója kitüntetést is megkap­ta. — Hogyan lett munkásőr? — Az 1956-os ellenforrada­lom után szükségét éreztem, hogy megvédjem a proletár­hatalmat. Holner Elemér és Loós 1st-, ván munkásőr elmondja, hogy a parancsnok szigorú ember. A fegyelem terén is, a kikép­zésben nem ismer tréfát. So­kat követel, de különben aranyszíve van. Közmegbe­csülésnek örvend. Segítőkész kommunista A fiatal munkásőr-generá- ciót 25 évével Dobos József képviseli. A szentendrei ko­csigyárban szerszámkészítő. 1847 óta munkásőr és már szakaszparancsnok-helyettes. — Még nem voltam ilyen parancsnoki összevonáson, to­vábbképzésen — mondja. Na­gyon sokat tanultam. — Azt is írja meg — szól közbe Loós István munkásőr —, hogy a gyárban pártveze­tőségi tag. Aktív, segítőkész kommunista, aki a szakasz — egyébként kiváló szakasz! — kiképzési, nevelési munkájá­ban becsülettel helytáll. Vezényszó hangzik, a be­szélgetés megszakad. A mun­kásőrök sorakoznak, s várják, a további parancsot. Csíkvölgyi Lajos vezeti őket. Kis György Mihály A haladás, az igazság oldalán T alán még soha nem volt olyan nagy közvéle­ményünk érdeklődése a nemzetközi kérdések iránt, mint napjainkban. Népünk fejlődő szocialista öntudatával, táguló látókö­rével együtt jár a nemzet­közi események sokoldalú kölcsönhatásának, felisme­rése, amely párosul annak tudomásul vételével, hogy a világpolitika nagy mozgá­sai hatnak életünkre, szo­cialista építőmunkánkra, mint ahogy az is, ami ná­lunk történik, hatással van a történelmi erők mérkőzé­sére. Ezért is kísérte nagy érdeklődés és figyelem a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának október 23-i üléséről kiadott közleményt, amely áttekintette a világhelyzetét és jóváhagyta a párt és a kormány nemzetközi tevé­kenységét. A közvélemény, amely a nemzetközi élet valamenyi fő szféráját átfogja, vilá­gosan és tisztán elemzi és összegezi egy olyan bonyo­lult időszak eseményeit, amelyben a diplomáciai mozgások felgyorsulnak. Tömör helyzetértékelésének alapvető eleme, hogy a nemzetközi kapcsolatokban tovább erősödik az enyhü­lés irányzata, amelyben meghatározó szerepet tölt be a Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi országának következetes, összehangolt békepolitikája. A-z. enyhülés elsődlegességé­nek kidomborítása o tények elemzésén alapszik, egyben megerősíti történelmi derű­látásunkat is, abban a ne­héz küzdelemben, amelyet barátainkkal és szövetsége­seinkkel együtt vívunk, hogy visszafordíthatatlanná legyük a kedvező átalaku­lásokat. Mert valóban nehéz e küzdelem: naponta érzé­keljük, hogy a haladás nem garantált és nem is auto­matikus. Hadd emlékeztes­sünk rá: Kádár János már a helsinki konferenciáról hazatérve is rámutatott, hogy az enyhülés világra­szóló sikere ann^k ellenfe­leit is mozgósította, hogy erő­feszítéseink nem lankadhat­nak, mert továbbra is meg kell küzdeni minden egyes új eredményért. Az enyhü­lésellenes erőkkel vívott küzdelemben számolni kell azzal is, hogy a kapitalista világ válságjelenségei szá­mos tőkésországban szélső­ségesen reakciós erőket mozgósítottak, s azzal is, hogy a jelenlegi kínai poli­tika objektíve ez utóbbiak hangjával csendül egybe. K ülpolitikánk e fontos dokumentuma joggal állapítja meg, hogy az európai fejlemények hatása az egész földkerekségen ér­ződik. Századunk viharos történelme minden módon alátámasztja ezt. A Magyar Népköztársaság külpolitikai erőfeszítéseit ma arra össz­pontosítja, hogy a helsinki értekezlet eredményei a mindennapos diplomáciai gyakorlatban hosszú távon érvényesüljenek. Ezt fejezi ki az a szándékunk is, hogy a békés egymás mellett éles elveinek megfelelően fej­lesszük kapcsolatainkat, a megkülönböztetéstől mentes és kölcsönösen előnyü6 együttműködést a más tár­sadalmi berendezkedésű or­szágokkal is. Ügy véljük, itt az ideje, hogy o katonai enyhülés lépéséi erősítsék meg azt, amit a politikai enyaülésben már elértünk: csakis így lehet továbblép­ni. Egyeoek közt ezért tá­mogatjuk azokat a Bécs- ben beterjesztett szocialis­ta javaslatokat is, amelyek­nek logikáját még a NATO- országok szakértői sem tud­ják kétségbevonni. Ezek a javaslatok úgy csökkente­nék a katonai szembenállás mértékét, hogy senkinek sem nyújtanának egy­oldalú előnyöket. Itt len­ne az ideje, hogy a másik fél is a realitás jegyében vizsgálja felül eddigi maga­tartását. S íkraszállás a békés egy­más mellett élésért, félreérthetetlen inter­nacionalista állásfoglalás — ez a most elfogadott pártdo­kumentum alapvonása. In­ternacionalizmusunk jut ki­fejezésre a testvérpártok együttműködésének nagy erejű, alkotó és kézzel fog­ható támogatásában. Ennek megfelelően követeljük, hogy vessenek véget a nem­zetközi imperializmus be­avatkozásának a portugál belügyekbe, szolidaritá­sunkról biztosítjuk a törté­nelmi győzelmeket elért indokínai népeket; elítéljük a tűrhetetlen, visszataszító fasiszta terrort Spanyolor­szágban, és Chilében: elég volt a francokból, a pino.- chetekből. Ugyanez a szel­lem hatja át a közel-keleti helyzetértékelést is, amely­ből mindenki megértheti azt is, hogy nem osztjuk azoknak optimizmusát, akik az izraeli—egyiptomi csapat- szétválasztási egyezményt összehozták. Ma is azt vall­juk, hogy a világszervezet érvényes határozataiból kell kiindulni, amelyek a béke egyetemes szempontjait és a konfliktusokban érintett, minden fél jogos érdekeit is szem előtt tartják. A párt mostani diplomá­ciai számvetése azt domborítja ki, hogy mint az élet minden terü­letén, a külpolitikában is határozottan érvényesül a Magyar Szocialista Mun­káspárt iránymutatása, ki­fejezésre jut a párt vezető szerepe. Ez a politikai tisz­taság, ez az elvi szilárdság az alapja annak, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspártnak, a Magyar Népköztársaságnak becsü­lete és tekintélye van a nemzetközi életben. K. S. Felmentések, kinevezések A Minisztertanács dr. Ma- das András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­test — érdemei elismerésével —, Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettest — egészségi állapota miatt, érde­mei elismerésével — minisz­terhelyettesi tisztségéből fel­mentette és nyugállományba helyezte. A Minisztertanács dr. Kaza- reczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettest, dr. Lénárt Lajos me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest, Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhe­lyettest miniszterhelyettesi tisztségéből felmentette. Egyidejűleg Hammer Józse­fet mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettessé, dr. Horváth Lászlót nehézipari miniszterhelyettessé, dr. Kor- vács Imrét mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tessé, Kovács Sándort, a Nagy­kőrösi Konzervgyár eddigi igazgatóját mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettessé, Litvai Istvánt kohó- és gépipari miniszterhelyettes­sé, Rabi Bélát kohó- és gép­ipari miniszterhelyettessé, Zengellér Istvánt nehézipari miniszterhelyettessé kinevezte. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszter- helyettesnek több évtizedes eredményes munkássága elis­meréséül, nyugállományba vo­nulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés át­adásánál Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsága titkára és Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter. v 1 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents