Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-25 / 251. szám

f %Mdtw 1975. OKTOBER 25., SZOMBAT Szocialista országok tanácsi lapjainak főszerkesztői a Pest megyei Tanácsnál A tanácsok megalakulásá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból a szocialista országok tanácsi lapjainak hazánkban tartózkodó főszerkesztői ellá­togattak a Pest megyei Ta­nácshoz és szívélyes hangú eszmecserén ismerkedtek a tanács munkájával. A vendégek: Mihail Fjodo- rovics Sztrepukov, a Szovjet­unió Legfelsőbb Szovjetje El­nökségének folyóirata, a Szov- jeti Deputaten: Trudjascsihszja főszerkesztője; A. Cerendorzs, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségé­nek folyóirata, az Aryn Töt helyettes főszerkesztője; Vera Krovdkova, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának lapja, a Narodny Vybor főszerkesztő­je; Hja Balevszki, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának lapja, a Narodni Sveti főszerkesztője; dr. Vin­centi Kavcalec professzor, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának lapja, a Rada Narodowa Gospodarska Administracija főszerkesztő­je; Fritz Framke, a Német Demokratikus Köztársaság Vá­rosai Szövetségének lapja, a Stadt und Gemeinde ■ főszer­kesztője. A találkozón részt vett Ge­lencsér Árpámé dr. az MSZMP Pest megyei bizott­ságának osztályvezetője, dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács vb-titkára, dr. Várady Albert, a Közalkal­mazottak Szakszervezete Pest megyei bizottságának titkára és Perlai Rezső, a Magyar Hírlap főmunkatársa. A vendégeket dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke tájékoztatta a tanácsi munkáról, majd válaszolt kérdéseikre, amelyek főként a.tanácsok pénzügyi és fej­lesztési tevékenységére, a la­kosság társadalmi munkájá­nak szervezésére, az igazga­tásra vonatkoztak. A testvéri szocialista or­szágokból érkezett újságírók elismeréssel szóltak a magyar tanácsrendszer fejlődéséről, a Pest megyében elért eredmé­nyekről. Úttorővezetők Szekció ü lések az országos konferencián Az úttörövezetök VI. orszá­gos konferenciája pénteken szekcióülésekkel folytatta munkáját. Megjelent dr. Ma- róthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. A Dunaújváros­ban rendezett tanácskozás részvevői hat munkacsoport­ban vitatták meg a gyermek- mozgalmi munka időszerű kér­déseit. Az úttörővezetők VI. orszá­gos konferenciája szombaton folytatja munkáját. Az MSZMP Fejér megyei Bi­zottsága és a Fejér megyei Tanács pénteken este a Dunai Vasmű klubjában fogadást adott a konferencia részvevői­nek tiszteletére. Hárommillió példányban több mint húsz új könyv Vácott nyitják meg a politikai könyvnapokat Megjelenik a Pest megyei barangolások Munkanap „országos tanteremben” Ma és holnap a ráckevei Ady Endre Gimnázium tantes­tülete és technikai személyze­te az egyetemi tangazdaság szigetcsépi dolgozóival együtt munkanapját „országos tan­teremben” tartja. Megkoszo­rúzzák József Attila balaton- szárszói szobrát és Simon Ist­ván síremlékét Bazsiban, fel­keresik a sümegi Maulbertsch- freskókat és a badacsonyi Eg- ry Múzeumot. Ugyanez időben a középiskola KISZ alapszer­vezetei más-más csoportokban egyéni választás alapján az esztergomi ásatásokat, a Pilis hegyeit és a fővárosi kiállítá­sokat látogatják. A biztos és nyugodt jövőért OB T-ta nácskozás az ifjúság békére neveléséről Az Országos Béketanács tu­dományos bizottsága pénteken — a fővárosi pedagógusok mű­velődési házában — konferen­ciát szervezett az ifjúság és a béke kérdéseit felölelő témá­ról. A tanácskozásra több mint 250 politikai munkást, pedagó­gust, ifjúsági vezetőt, szülőt, tömegszervezeti és mozgalmi tisztségviselőt, aktivistát hív­tak meg. A tanácskozás elnök­ségében foglalt helyet Sebes­tyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. A konferenciát dr. Makoldi Mihályné Kossuth-díjas peda­gógus, az OBT tudományos bi­zottságának elnökhelyettese nyitotta meg. A bevezető elő­adást dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője tartotta. Három nagyobb kér­déscsoportot taglalt: elemezte korunk és az ifjúság kapcso­latát, foglalkozott a békés egy­más mellett élés és az ifjúsági mozgalom, valamint az ifjúság nevelése és a békeharcban va­ló részvétele összefüggéseivel. — A háború elkerülésének és alapjainak felszámolásáért folytatott tevékenység — hang­súlyozta egyebek közt — a biz­tos és nyugodt jövőért is fo­lyik. Az ifjúság erre a jövőre készül, létének tartalma azzal szoros összefüggésben van, ezért a társadalom valameny- nyi rétege között a leginkább érdekelt a világbéke biztosítá­sában. Szólt az előadó arról is, hogy a kapitalizmus hívei és állami intézményei a kizsákmányolás megőrzése érdekében nevelik- dresszírozzák az ifjúságot. A szocialista országokban a bé­kére, a békés alkotómunkára való felkészítés az ifjúság ne­velésének, oktatásának és kép­zésének szerves része. Ezek­ben az országokban a cél: az ifjúság jövőjének széppé, ér­telmessé formálása. Ennek leg­fontosabb követelménye, hogy a fiatalok felkészüljenek fel­adataikra, elsajátítsák a szük­séges ismereteket és részesei legyenek a társadalom tevé­kenységének. Ez a program valósul meg szocializmust épí­tő hazánkban is. Dr. Szentistványi Gyulánc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára előadásá­ban egyebek közt hangsúlyo­zottan szólt a tömegmozgal­mak lehetőségeiről a közmű­velődés kiterjesztésében, a békére történő nevelésben. A bevezető előadások után korreferátumok hangzottak el. Október 31-én Vácott rende­zik meg a XIV. politikai könyvnapok országos megnyi­tóját. délelőtt II órakor a Gépipari Szakközépiskola dísz­termében. A könyvnapok je­lentőségét Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Társadalmi Szem­le főszerkesztője méltatja. Az ünnepségen közreműködik Ke­res Emil Kossuth-díjas, érde­mes művész, Bálint András, a Madách Színház tagja, a Fesz­tivál-díjas váci KlSZ-kórus és a Fóti Gyermekváros penge- tős zenekara. Boréi Andor tájékoztatója A politikai könyvnapok programjáról Béréi Andor, a Kossuth Könyvkiadó igazga­tója tegnap tájékoztatta az új­ságírókat a kiadó klubjában. Elmondta, hogy erre az alka­lomra mintegy háromnegyed- millió példányban több mint 20 új könyv lát napvilágot. Közöttük számos olyan alko­tás is, amelyet régen várnak a politikai irodalom kedvelői, így például Marx és Engels válogatott művei három kö­tetben kerülnek a boltokba, a marxizmus—leninizmus klasz- szikusainak kiskönyvtára új köteteként megjelenik Engels A család, a magántulajdon és az állam eredete című műve. A Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusának jegy­zőkönyve — a nagy érdeklő­désre való tekintettel — után­nyomásban kerül újra az olva­sók kezébe. A termelés és a tudomány, a termelés és az oktatás össze­kapcsolásáról, a tudományban és a technikában világszerte zajló forradalomról szól V. N. Turcsenko A tudományos­technikai forradalom és az oktatás forradalma című mo­nográfiája. A történelmi té­nyeket érdekesen feldolgozó kötetek kedvelői bizonyára örömmel üdvözlik majd Gvtom Bezimenszkij A titkos Barba- rossa-dosszié című munkáját. A fasiszta Németország tenger­alattjáró háborújának borzal­mait írja le P. H. Freyer Halál a tengereken című, ezúttal harmadik, változatlan kiadás­ban megjelenő könyvében. Az európai szocialista országok gazdasága — ez a címe egy szerzői kollektíva összeállítá­sának, amely egyetlen kötet­ben kínálja az összes európai KGST-ország gazdasági fejlő­désére vonatkozó adatokat. A szépirodalmi könyvek so­rában adják közre Zalka Miklós Füstlcarikák című könyvét a felszabadulás idejé­nek eseményeiről. Mihail Kol- cov Spanyolországi naplója a hős spanyol nép fegyveres el­lenállásáról szól krónikás hű­séggel. Átdolgozva, kiegészítve Az új kötetek közt található Békés István Pest megyei ba­rangolások című könyve. Mint ismeretes, Békés István la­punk felkérésére vállalkozott arra, hogy feikeres egy-egy jellegzetes megyei tájat, várost, községet és elmondja róluk, ami érdekes múltjukból és ta­nulságos a jelenükből. A szer­ző könyvtárak, levéltárak pol­cain kutatott a történelmi em- lélkek után, szóbeli hagyomá­nyokat, feledésbe merült ese­ményeket, múltba vesző törté­netek adatait azonosította, tu­dományos kutatókkal tárgyalt, de főként nagyon sokat talál­kozott, ismerkedett, beszélge­tett a helyi, emberekkel, a községbeliekkel, • ízetőkkel, munkásokkal, tsz-tagokkal. Békés István sok apró elem­ből rakta össze megyénk ké­pét. A lapunkban már nagy sikert aratott sorozat most át­dolgozva és kiegészítve kerül az olvasóhoz. Gazdag megyei program A tegnapi tájékoztatón Papp József, az MSZMP váci járá­si bizottságának első titkára arról számolt be, hogy milyen lelkesen készül a város a meg nyitóra és a könyvnapok to­vábbi eseményeire. Az alapítá­sának 900. évfordulóját ünnep­lő Vác méltán büszke arra milyen jelentős szerepet ka; az eseményekben. Ez nem vé letlen. Vác eddig is szép ered­ményeket ért el a politikai iro dalom terjesztésében. A város­ban tízezer ember vesz rész valamilyen politikai oktatás­ban, és évente félmillió fo­rint értékű politikai könyv ta­lál gazdára.-A város pártszer­vezetei évente értékelik < könyvterjesztésben elért sike reket, s a legjobb terjesztő el­nyeri a pártbizottság vándor zászlaját. Ezenkívül különféle jutalmakat, okleveleket kap­nak. / A politikai könyvnapok ese­ménysorozatában Pest megyé­ben író—olvasó találkozót ren­deznek Vácott, örbottyánban, Pécelen, Tápiószelén és Duna­keszin. Politikai fórumok, elő­adások színhelye lesz Nagykő­rös, Vác, Nagykáta, Abony Ráckeve, Dunavarsány, Cegléd Monor, Nagymaros, Dunakeszi, Vámosmikola és Ácsa. Politikai plakátkiállítás nyí­lik Vácott és Nagymaroson, könyvkiállítás Nagykörösön, Százhalombattán, Verőcemaro­son és Szigetszentmiklóson. Politikai vetélkedőt pedig — szintén a könyvnapok része­ként — Ácsán és Veröcemaro-. son tartanak. D. G. G. A XI. pártkongresszus anyaga a nevelési értekezletek napirendjén Minden tanév kezdetén mi­niszteri rendelet határozza meg azokat a fontos tenni­valókat, amelyeket az isko­lai oktató-nevelő munka te­rén a nevelőtestületeknek meg kell valósítaniuk. A minisz­teri tanévnyitó utasítás az idén a világnézeti nevelést, az állampolgári és családi életre nevelést, valamint az osztályfőnöki tevékenység erő­sítését jelölte meg legfonto­Avar fejedelmi sir? Négy férfi kezében ásó, né­mán és óvatosan vágják a ke­mény agyagba. Sírt ásnak, de nem temetésre. Régen elhalt ember nyugvóhelyét igyekez­nek feltárni. Ha ugyan valaha temettek erre a helyre valakit. Két fiatal nő áll Dány házso­rai közelében á gödör szélén, szemük figyelmesen kémleli a mélyülő gödröt. Dr. Tettamenti Sarolta, a szentendrei múzeum régésze és Virágúé, Holport Agnes, aki idén végezte az egyetemet és most a múzeum régészgyakornoka. A Magvető Tsz tanyaköz­pontjában az új szárítóberen­dezés és az egykori gépállo­más épülete között még a ta­vasszal ásás közben emberi csontokra és arany lószerszám- veretekre bukkantak a tsz-ta- gok. Nyomban jelentették a ta­nácsnak, a tanács pedig intéz­kedett. Csakhamar megjelent a félig kibontott sírnál dr. Tet­tamenti Sarolta; az emberek csak akkor folytatták az ásást. Kiderült, hogy másfél évezre­des, avarkori sírt találtak. S hogy arany is csillant a cson­tok között, abból a régész ar­ra következtet, fejedelem nyugvóhelyére bukkantak. A köznéphez tartozók sírjában ugyanis sohasem találtak még aranyat. — Mégis, ahhoz, hogy feje­delem lett volna, kevés a ta- f tóit arany veret. Még akkor is, >ha idők folyamán esetleg sír­rablók meg is dézsmálták — magyarázza a régész. Fiata­labb társa hozzáteszi: — Ez itt hitelesítő ásatás. Alig egy méterre a fellelt «írtől azt kutatják, avar teme­tő volt-e ezen a helyen, vagv csak magányos sír került elő. Avar szokás szerint ugyanis temetőikben családi sírcsopor­tok voltak. Néha több nemze­dék keresett egymás közvetlen közelében végső nyughelyei. Ha itt, a vélt főrangú ember szomszédságában női sír kerül elő, és benne sok aranyékszer, akkor minden bizonnyal feje­delemasszony tetemét helyez­ték férje mellé. Ennek pedig régészeti szempontból lenne nagy jelentősége, mert Pest megyében mostanáig avar sír ugyan sok került elő, de hogy egy is fejedelemé lenne, azt teljes bizonysággal nem tudták megállapítani. — Rejtély, hogy ki lehetett ez az ember — tűnődik dr. Tettamenti Sarolta. — Fejede­lem? Vagy az arany vereteket esetleg fejedelmi urától kapta ajándékba? Meglehet az is, hogy csak lopta és még sírjába is magával vitte... Az aranyvereteket már fé­nyesre tisztogatták. Két ki­sebben kancsó formájú véset, két nagyobbon egyforma raj­zolatú vonalak. A régész ma­gyarázza, ezek a nemzetség je­lei. Ha pedig temetőjük volt itt, akkor településük is az avaroknak. Ez is fontos adat lenne elmúlt korok történeté­hez. Megkondul a déli harangszó, a négy ember kikászálódik a gödörből. Hosszú napok mun­kája van előttük, legalább két méter hetven-nyolcvan centi­méterre kell leásniuk. Ha nem találnak semmit ezen a helyen, túl, a már feltárt sír másik ol­dalán folytatják a kutatást — jövő tavasszal. Most a tsz kö­zeli üzemi éttermébe megy ebédelni a négy munkás. — A régésznő kijött embe­reket toborozni a tsz szőlőjébe, ahol dolgoztunk — mondja Nagy József tsz-nyugdíjas. — Én mindjárt jelentkeztem. Nagy érdeklődéssel olvastam mindig az ásatásokról a Pest megyei Hírlapban, meg Móra könyveiben, de sohasem gon­doltam, hogy magam is részt veszek majd ilyesmiben. Kicsi nyugdíját kiegészíteni ment a szőlőbe és jött onnan avar sírt feltárni Csepeli And­rás, Dóczi Péter, Menyhárt István is. Mind a hárman ipa­ri nyugdíjasok. — De hogy a régész megma­gyarázta, mit is keresünk, hát már nemcsak a pénzért dol­gozunk — mondja Nagy Jó­zsef, Csepeli András pedig: — Nagyon szeretnénk* meg­találni a fejedelemasszony sír­ját, nehogy kárbavesszen a munkánk. Meg a dicsőségért is dolgozunk, hogy a két ke­zünkkel adtunk valamit a tu­dománynak. Sz. E. Sirkeresök. mmT arany lószerszámveret maradványa. Gárdos Katalin felvételei V. /; sabb feladataként. Ugyanak- kor az is számottevő köve-» telmény, hogy a tantestületek munká­juk során a XI. párt­kongresszus anyagát meg­ismerjék és megfelelő for­mában hasznosítsák. Az oktató-nevelő munka irá­nyításának jelentős fórumai minden évben a tantestületi nevelési értekezletek. Ho­gyan készülnek a budai já­rásban iskoláink nevelőtestü­letei a novemberi nevelési értekezletre? Deák Béla, a bu­dai járási hivatal művelő­désügyi osztályának vezetője az alábbiakat mondja errőL — A novemberi nevelési ér­tekezleten az MSZMP XI. kongresszusának az anyagát dolgozzák fel a pedagógu­sok. Főleg azokat a gondo­latokat, feladatokat beszélik meg, amelyeket az oktató-nevelő munka te­rületén kell megvalósíta­niuk. Már űz elmúlt tanévben el­kezdődött a kongresszusi anyag feldolgozása. A pedagó­gus-pártszervezetekben és a különböző politikai, oktatási fórumokon már beszéltek a tennivalókról. Szerencsés hely­zetben voltunk, mert az egyik iskolaigazgatónk, Rózsa Kál­mánná kongresszusi küldött volt és a kongresszus után sok helyen tartott beszámo­lót — A tanévnyitó értekezle­ten pedagógusaink feladatként kapták, hogy az osztályfő­nökök mérjék fel a tanulók neveltségi szintjét és hatá­rozzák meg, milyen felada­tokat kell az erkölcsi, poli­tikai, világnézeti nevelés te­rén elvégezni. — A nevelési értekezlete­ken ezeket a felméréseket összegezik, tehát nem elméleti viták lesz­nek, hanem a kongres­szus szellemében a konk­rét feladatok meghatáro­zása kap megfelelő hang­súlyt. Az előadókat, vitavezetőket, a járási pártbizottságon ké­szítik fel. K. Gy. M. t i A DANY1 REJTÉLY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents