Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-23 / 249. szám

1975. OKTÓBER 23., CSÜTÖRTÖK Jubilálnak a tanácsok zonyítja, hogy csaknem 3700 olyan tanácstag van hazánk­ban, akiket 1950. október 22-e óta újra és újra megválasz­tottal?. — A fejlett, szocialista tár­sadalom felépítésének , fontos időszaka, új ötéves terv áll előttünk. Ezért ma mindenek­előtt a feladatokra kell gon­dolnunk. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt XI. kongresz- szusa lelkesítő, egyben felelős­ségteljes és következetes mun­kát igénylő célokat tűzött né­pünk elé. A nagy munkában jelentős szerep vár a taná­csokra. Dr. Papp Lajos ezután a de­mokratizmus fejlesztésének, a lakosság bevonásának fontos­ságát méltatta, majd így fe­jezte be beszédét: — A tanácsrendszer a szo­cializmust építő társadalmunk szilárd bázisa volt és marad. A negyedszázados eredményes munka jó biztosíték, a lakos­ság széles körű bizalma jó alap ahhoz, hogy a tanácsok — a Magyar Szocialista Mun­káspárt irányításával — a jö­vőben is, sikerrel tevékeny­kedjenek a fejlett szocialista társadalom építésén. Pest megyei tanácstagok a Parlamentben rály Emma nyugdíjas, gyöm- rői tanácstag, Kiss Tibor, a nagykátai járási hivatal el­nökhelyettese, Kndb Mihály, a KÖVIZIG üzemvezetője, a Dunabogdányi Községi Ta­nács tagja, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának titkára, Kovács Gyula, az OTP Pest megyei igazgatója, Mészáros József nyugdíjas, megyei tanácstag, dr. Monori Ealázsné, vezető óvónő, megyei tanácstag, M, Szűcs József, a MÁV Duna­keszi Járműjavító Üzemi Vállalat kazánkovácsa, őr- bottyáni tanácstag, Pappert agyíkp-Hejó-: és Da* cugya*- j iftemvesjePíje, m.-kycs tlfnáísta'*' Racskeví Erzsébet, Visegrád tanácsának elnöke, Solymári Béla nyugdíjas, gyáli tanácstag, Vberhardt Géza, a Gumiipari Vállalat munkása, Verőcemaros tanácsának tagja és Visontai Lászlóvá pedagó­gus, a Nagykőrösi Városi Ta­nács tagja. *** Beszélgetés bárom kitüntetettel Egy nagyon nehéz, de szép . és eredményekben gazdag ne­gyedszázad ünnepe volt a tagnapi nap a Parlamentben. Az ünnepség résztvevőinek többsége alakítója volt ennek a ma már történelemnek szá­mító időszaknak. Közülük be­szélgettünk hárommal, a me­gye kitüntetettjei közül. — Ügy igaz, ahogy Papp elvtárs mondotta ünnepi meg­emlékezésében — kezdte a beszélgetést Pappert Ádám. — A megtett út nagy változásai jól mérhetők abban a három községben is, amelyeket a megyei tanácsban képviselek: Solymáron, Ürömön és Pi- lisborosjenőn. Solymáron szü­lettem. ott élek ma is, onnan járok be naponta Budapestre, így jól ismerem a bejárók gondjait, problémáit csakúgy, mint a Solymáron lakó német nemzetiség életét, hiszen jó­magam is közéjük tartozom, az őseim Németországból te­lepedtek be ide. Érdekeiket a Magyarországi . Németek De­mokratikus Szövetségének or­szágos választmányában épp­úgy képviselem, mint a me-, gyei tanács ülésein. Hogy hány üggyel fordultak hoz­zám az emberek az eltelt ne­gyedszázad alatt? Még meg­közelítően sem tudom szá­mokban kifejezni: jónéhány gondoklcal, kérésekkel, javas­latokkal teleírt füzet tanúsko­dik csak róla odahaza. Ráckevi Erzsébet tíz esz­tendeje elnöke a megye egyik legszebb és leglátogatottabb üdülőfalujának. Ez alatt az évtized! alatt sokat fejlődött Visegrád, híre, rangja van, nemcsak idehaza, hanem a határokon túl is. Az elnök­asszony az ünnepi percekben Pappert Aűám (baloldalt) átveszi a Kitüntetést Borbándi Jánostól. mégsem a jelenre emlékezik, hanem inkább a 25 esztendő­vel ezelőtti kezdés nehézsé­geire. — Tahitótfalun, ebben a ki­csiny szigeti faluban válasz­tottak meg a tanács elnöké­nek. Abban a faluban, ame­lyet már akkor is „eperor­szágnak” neveztek ízes, sza­gos gyümölcséről. Ma, ha olykor-olykor visszamegyek, szinte alig ismerek rá a falu­ra, annyit változott az eltelt két és fél évtized alatt, s eb­ben a tanácstagok, a tanácsi dolgozók áldozatos munkájá­nak is nagy része van'. Arany István majd húsz esztendeig volt Vác városá­nak, majd hat évig a megyei tanácsnak vb-titkára. — Ha a megtett utat mérni kellene — mondotta —, szá­mokban úgy fejezhetném ki a legtalálóbban: ma 23 ezren dolgoznak a városban, any- nyian, mint amennyien 1950- ben lakták. Ma a városi ta­nács olyan hatáskörrel ren­delkezik, hogy az ügyek 90 százalékában döntési joga van, ezzel szemben a tanácsok megalakulásának első éveiben gyakran még az egyedi ügyek sem intéződhettek el érdem­ben a város határain belül. 1950-ben a közéletben részt venni inkább csak lehetőség volt, méghozzá igen szűkre- szabott lehetőség, ma pedig városszeretet és kötelesség. Hogy ez a városszeretet mennyire élő, azt jól példáz­za a fennállásának 900. év­fordulóját ünneplő város la­kóinak és üzemeinek nagy- nagy összefogása, — A szűkebb pátria szere­tet e azonban nemcsak Vácott élő valóság, hanem egész Pest megyében is. Csak ez­zel magyarázható, hogy a IV. ötéves terv időszakában a lakosság, az üzemek, gazdasá­gok és intézmények összefogá­sának eredményeképpen két­milliárd forinttal több jutott a megye fejlesztésére. Ez mindennél érdekesebben bi­zonyítja annak igazát, hogy szebbé, gazdagabbá, tartalma­sabbá csak közösen tehetjük önmagunk és mindannyiunk életét. Prukner Pál Ülésezett a Minisztertanács Napirenden a népesedéspolitikai feladatok végrehajtása A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács szerdán illést tartott. A külügyminiszter tájékoz­tatta a kormányt Le Duannak, a VDP Központi Bizottsága el­ső titkárának vezetésével ha­zánkban járt küldöttséggel folytatott tárgyalásokról. A Vietnami Dolgozóik Pártjának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának de­legációja október 3—8. között hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. A szívélyes, elvtársi légkörben, a testvéri szolidaritás szellemében foly­tatott megbeszéléseket a teljes nézetazonosság jellemezte. Több megállapodás született a két ország közötti kapcsola­tok további elmélyítésére. A Minisztertanács a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a magyar —vietna­mi gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi- bizottság október 6—7. között Budapesten tartott V. üléssza­káról, valamint a két ország közötti gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés következő tervidőszakra elő­irányzott fejlesztéséről szóló jelentést. A kormány intézke­dett a feladatok végrehajtásá­ra. A kormány megtárgyalta és elfogadta Andrej Marínénak, a Szlovén Szocialista Köztár­saság Végrehajtó Tanácsa el­nökének szeptember 18—23. között hazánkban tett hivata­los, baráti látogatásáról szóló tájékoztató jelentést. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a ma­gyar—kubai gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dési bizottság szeptember 24— 30. között Budapesten tartott V. ülésszakáról szóló jelentést és intézkedett a megállapodá­sok végrehajtására. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a KGST végrehaj­tó bizottságának október 13— 15. között Moszkvában tartott 73. üléséről szóló beszá­molót. A nehézipari miniszter ja­vaslatot tett a recski rézérc­előfordulás részletes bányá­szati kutatásához szükséges lé­tesítmények beruházására. A kormány a javaslatot állami nagyberuházásként jóváhagyta. Az egészségügyi miniszter és a Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke jelentést tett a népesedés alakulásáról és az eddig tett intézkedések kedve­ző hatásáról. A Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népesedéspolitikai feladatok­ról szóló 1973. évi kormányha­tározat végrehajtásának vizs­gálatáról számolt be. A Mi­nisztertanács a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. A kormány a munkaügyi és a nehézipari miniszter javas­latára határozatot hozott a munkaköri ártalmakban meg­betegedett bányászok rehabi­litációjáról. A Minisztertanács tudomá­sul vette a közlekedés- és pos­taügyi miniszter jelentését az október 14-i hajdúsámsoni autóbuszbaleset vizsgálatáról, és határozatolwt hozott a tö- megközlekedés biztonságának fokozására teendő intézkedé­sekről. A kormány ezután ügyeket tárgyalt egyéb Méltóan képviselték Pest megye iparát J! Mmillimodik látogató az őszi BNV-n - Ma zárja kapuit a vásár Balogh László nyilatkozata A szakmai napok utolsó nagy központi rendezvénye­ként a konfekcióipar, a kötő- hurkolóiparj és a kereskedelem szakembereinek találkozóját tartották szerdán. Több cég, így a Budapesti Gépipari Szö­vetkezetek Szövetsége, a TANNIMPEX és a Fővárosi Kézműipari Vállalat rendezett sajtótájékoztatót ezen a napon. ISz^da délután . fogadta fél- tniüiomcdlh látogatóját a kő­bányái' vásárváros. Tegnap Vdvardi Sándor kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes fogadta az MSZMP megyei gazdaságpolitikai titkárait és osztályvezetőit a vásárköz­pontban. A látogatók között volt Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára is, aki a lá­tottal? alapján az alábbiakban foglalta össze véleményét: Ügy érzem, az idei őszi BNV jól sikerült. Tükrözi a vállalatoknak a Központi Bi­zottság decemberi határozata alapján megindult törekvé­seit: a termékszerkezet korsze­rűsödését, a piaci, a fogyasztói igényekhez való alkalmazko­dást. A szakosított bemutató a vevő nézőpontjából is igen hasznos. Az új formát, a versenyt meg kell szokni. Pest megye többnyire kis vállalatai szá­mára megerőltető a szomszé­dos területeken kiállító na­gyobb vállalatok szintjét tar­tani vagy túlteljesíteni. Mégis egyre több megyei cég vállal­ja nemcsak a kockázatot, ha­nem a kiállítással járó költsé­geket is. Ez nemcsak kereske­delmileg hasznos a vállalatok számára, de politikai jelentő­ségű is, mert a vevők meg­ismerhetik a tényleges válasz­tékot az egyes cikkekből. Ezért minden megyei kiállító vállalat közössége elismerést érdemel. Az egyik legemlékezetesebb bemutató számomra a Lenfo­nó- és Szövőipari Vállalaté volt. Elismerésre méltó, hogy ez a vállalat, amelyik három évvel ezelőtt még válsággal küzdött, most mindazt bemu­tatja, és gyártja is, amit eb­ben az iparágban el lehet érni. Nagy az új termékek aránya. Len alapanyagú szabadidő- ruháik, téliesített farmeranya­guk is tetszett. S nem véletle­nül nyertek len és műszál keverékéből készített női felső- ruházati anyagaikkal vásári díjat. A Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalat zömében hagyományos árukat mutat be. De azt is megmutat­ta, hogy még ezen a területen is lehet újat nyújtani. A PEVDI több területen is­mét bebizonyította, hogy kez­deményező vállalat, korszerű szemlélettel. Az exportra ren­delt termékek tapasztalatait a hazai piacon is igyekszik ka­matoztatni. Nemcsak hivatalból, de mint amatőr fotós is örültem, hogy a Forte több terméke is ki­váló áru címet nyert. Megem­líteném még a Mechanikai Műveket. Hagyományos olaj- ■kályháilcat a vásárlók igényeN nek megfelelően több színben és kivitelben mutatják be és gyártják is. A látottak alapián azt mondhatom, hogy a fölsorolt és a nem említett megyei vál­lalatok méltóan reprezentál­ták megyénk iparát, örven­detes, hogy a bemutatott ter­mékek többsége már megvá­sárolható, illetve a megrende­lések alapján akár azonnal gyártani tudják. , . , L. T, Már befejezték az évet az FKV-nál Finis előtt egy nappal — tegnap — tartotta sajtótájé­koztatóját a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat, s így nemcsak idei eredményeiről adhatott számot a sajtó képviselőinek, hanem egyúttal már a vásá­ron történt üzletkötésekről is. Mint Szabó Lajosné, a válla­lat kereskedelmi főosztályve­zetője elmondotta, ebben az évben 1,2 milliárd forintos termelési értéket állítanak — pontosabban: állítottak — elő. Nem tévedés, az állami he­lyiipar legnagyobb vállalatá­nál — az FKV-nál — már be­fejezték a IV. ötéves tervet! Az idei BNV tovább öreg­bítette a vállalat — határain­kon túl is megbecsült — hí- rét-nevét. Harminchat szakma képviselőivel folytattak — s a vásárt követő hetekben is folytatnak — üzleti tárgyalá­sokat. Az eddig megkötött bel­földi szerződések értéke 100 millió forint, s ehhez jönnek még az exportmegállapodások. Az FKV legnagyobb külföl­di vásárlója a szovjet Razno Külkereskedelmi Vállalat, amely évről évre nagyobb mennyiségű ruházati cikket, kötöttárut, cipőt és bőrdíszmű­terméket vásárol. Kedveltek a finom kidolgozású bőrdíszmű- vek, ötvösmunkák, lakásdíszek a tőkés piacokon is. A jövő évi újdonságokról szólva a sajtótájékoztatón el­mondották, hogy a vállalat csupán ruházati termékekből évente több ezer új modellt készít, s mindig a legújabb anyagokból. Már az 1976-os év első negyedében megjelen­nek az üzletekben a papír­nyomású, hurkolttechnikával készült kelmék, ruházati Cik­kek, A lakásdíszítő elemek ter­vezői is kirukkolnak néhány új cikkel. Elsősorban a tőkés importot pótló, trevira alap­anyagú, szendvicseit bútorszö­vet és a nylonvelúr érdemel említést. A Fővárosi Kézműipari Vállalat a PANYOVÁ-val, a Budaprinttel és a budakalá­szi Lenfonó és Szövőipari Vál­lalattal közösen jövőre előre csomagolt alsó*- és felsőfüggö­nyök gyártását kezdi meg a házgyári lakások ablakaira, a vásárdíjjal jutalmazott pa­mut- és lenanyagokból. Az FKV csupán Pest me­gyéből mintegy 1000 bedolgo­zót foglalkoztat, köztük 15 százalékban csökkent munka­képességűeket. A vállalat leg­keresettebb termékei között tartják számon az Abonyb’an csomózott szőnyegeket s a pi- lisvörösvári üzemben készült — gépi és kézi — kötöttáru­kat és hímzett fehérneműket, Ny. É. Belföldi üzletkötés eddig: 100 millió — mondja Szabó Lajosné. Jobboldalt Bossányi György, az FKV igazgatója. Gárüos Katalin felvétele l (Folytatás az 1. oldalról) — Az 1954 őszén megszüle­tett második tanácstörvény­nyel javultak a munka felté­telei. A jó irányba megindult fejlődést azonban átmeneti következetlenség zavarta, majd időlegesen próbára tette a tanácsokat is. A tanácsta­gok, az apparátus dolgozóinak túlnyomó többsége derekasan helytállt, majd bátor harcosa volt a törvényes rend helyre­állításának, a tömegek meg­nyerésének, a munkás-paraszt hatalom megszilárdításának. — Az utóbbi tizennyolc év­ben a párt- és államvezetés — a következetes lenini poli­tika útján haladva — helyre­állította a törvényességet, minden korábbinál többet tett az államélet fejlesztéséért, a szocialista demokrácia kibon­takoztatásáért, és ezen belül a tanácsrendszer továbbfej­lesztéséért. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt helyes, a la­kosság támogatását és bizal­mát élvező politikája minden tekintetben kedvező feltétele­ket teremtett a munkához. A párt és a kormány bevonta a tanácsokat a szocialista épí­tőmunka soron levő helyi teendőinek megoldásába. — A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa egyértelműen megfogalmazta határozatában: „A tanácsok önállóságának növelése, hatás­körük bővítése és felelősségük fokozása, önkormányzati jel­legük erősítése: szocialista osz­tálypolitika. Ez államunk és társadalmunk továbbfejleszté­sét szolgálja, a szocialista de­mokrácia további kibontakoz­tatásának elengedhetetlen kö­vetelménye”. 1971. február 10- én fogadta el az országgyűlés a harmadik tanácstörvényt. A törvény a szocialista rend­szerünkben ténylegesen betöl­tött szerepüknek megfelelően határozta meg a tanácsok fel­adatait. Űj lendülettel fejlődött és gazdagodott a tanácsok mun­kája — szögezte le dr. Papp Lajos, — A tapácsok munkájápak erédményéiben nagy társadal­mi’ szérépe 'Van annak, hogy a láítósság egyre növekvő részt vállal a feladatok elvégzésé­ben, a helyi problémák meg­oldásában. Ma már csaknem negyedmillió állampolgár te­|Vékenykedik a tanácsok kü­Ilönféle bizottságaiban. Kiilö­7nősen sokat tett a lakosság a települések fejlesztéséért, szé­pítéséért. Az 1950-es évek ele­jén az ilyen célú társadalmi munka értéke évente alig negyvenmillió forint volt, a múlt évben megközelítette a 2 milliárdot. — A tanácsok szervező, koordináló tevékenységének nagy szerepe van abban, hogy az egymilliónál több lakás felépítésével túlteljesítjük az idén befejeződő 15 éves la­kásépítési programot. A több mint 16 ezer tanácsi intéz­mény a lakosság oktatási, kul­turális, egészségügyi és szo­ciális ellátását segíti. Kiemel­kedő eredmények születtek a gyermekintézmények fejlesz­tésében. Míg például 25 esz­tendővel ezelőtt az óvodáskorú gyermekek 24 százaléka jár­hatott óvodába, ma már csak­nem 75 százaléka. — Amikor a tanácsok fej­lődéséről szólunk, nem feled­kezhetünk meg a tanácstagok­ról, a nép küldötteiről, akik önzetlenül vállalják megtisz­telő, ám sokszor nehéz, tenger­nyi szabad időt felemésztő megbízatásukat, képviselik választóik érdekeit, tolmácsol­ják javaslataikat. A lakosság megbecsülését, elismerését bi­Huszonhatan képviselték Pest megyét a Parlamentben az ünnepi megemlékezésen. Ott volt Cservenka Ferencivé, az MSZMP KB tagja, a Pest me­gyei pártbizottság első titká­ra, országgyűlési képviselő és tír. Mondok Pál, a Pest me­gyei Tanács elnöke. Megjelent Arany István, a megyei tanács nyugalmazott vb-titkára, Donovitz Anna, a Pátyi Községi Tanács csoport- vezetője, dr. Foki László, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat vezérigazgatója, Gál Klára, az: aszódi tanács vb- titkára, Gasparik Pál, Alsó- némedi tanácselnöke, Hirsch Józsefné, a Szentendrei Vá­rosi Tanács: tágja; Holló And­rás, tsz-tag, Galgamácsa ta­nácsának tagja, dr. Hollósi Ágota, megyei főtanácsos, csoportvezető, Horváth I Fe­renc, a PEMÜ igazgatója, Horváth Lászlóné, a megyei tanács csoportvezetője, Jankó Zoltán, a Pest megyei Beru­házási Vállalat igazgatója, Ki-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents