Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-23 / 249. szám
xtfúhm 1975. OKTÓBER 23., CSÜTÖRTÖK Szovjet professzor Gödöllőn Befejeződött a magyar—szovjet rektori konferencia A közvetlen kapcsolatban levő magyar és szovjet felső- oktatási intézmények vezetői az eddigi közös munka értékelésére, a további feladatok ismertetésére, összehangolására és kiszélesítésére _ Miskolcon, a nehézipari műszaki egyetemen tartották meg az első magyar—szovjet rektori konferenciát. A tanácskozásra érkezett szovjet küldöttséget N. F. Krasznov, a Szovjetunió felső- és középfokú szakoktatási miniszterének első helyettese, a magyar delegációt pedig dr. Polinszky Károly oktatási miniszter vezette. A konferencián a gödöllői Agrártudományi Egyetemet dr. L&kös László professzor, rektorhe- Hyettes képviselte. A háromnapos koferencia szerdai záróülésén a delegációk vezetői összefoglalták tapasztalataikat, majd előterjesztették az együttműködés elmélyítését szolgáló ajánlásokat. A mindkét delegáció által egyhangúlag elfogadott ajánlások szerint a második szovjet—magyar rektori értekezletet 1977-ben Moszkvában tartják meg. A zárókonferenciát követően dr. Simon Sándor, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora, az intézmény huszonöt éves tevékenységét ismertette. A háromnapos rektori konferenciát követően a szovjet delegáció tagjai azokat a hazai felsőoktatási intézményeket keresik fel, amelyekkel közvetlen kapcsolatban állnak. P. P. Vavilov professzor, a moszkvai Tyimirjazev Akadémia rektora a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre látogat. Kilátástalan ügy? A tanszerjavítás gazdát keres L Mit tehetnek Pest megye iskolái iskolai oktató-nevelő munkában a különböző modem szemléltetőeszközök alkalmazásának mind nagyobb a jelentősége. A tananyag jobb megértését szolgáló hagyományos szemléltetőeszközök, térképek, falitáblák, földgömbök mellett jelentős szerepet játszanak az elektromos árammal működtetett készülékek, a különböző írás- és filmvetítők, televíziókészülékek, magnetofonok. A modem technika az iskolákba is bevonult. De amennyivel színesebb, változatosabb lett ennék nyomán a tanítás, annyival több gond, probléma ezeknek az eszközöknek az üzemeltetése. Zavar esetén sokszor tanácstalanok az iskolák, a pedagógusok, hogy hol, kivel javíttassák meg gyorsan az elromlott készülékeket. Kevesen tudják, hogy január óta Budapestéit, a Kozma utcában tanszerjavító műhely van, ahol — a tájékoztató szerint — a TANÉRT-nél gyártott szemléltető- és tanuló kísérleti eszközök térítéses és garanciális javítását végzik, valamint a vállalat által forgalmazott import eszközök javítását is vállalják. Hol javíttatják a Pest megyei iskolák szemléltetőeszközeiket? Milyen gondokat jelent a javíttatás? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. Az intézetek véleménye Szigethalom, Tóth Tibor általános iskolai igazgató: — A TANÉRT Kozma utcai javítószolgálatáról nem tudunk, nem is hallottunk róla. Az elektromos árammal működő szemléltetőeszközöket — rádió, tv, lemezjátszó, magnetofon stb. — helyi kisiparos javítja. A 16 milliméteres vetítőgépünket, írásvetítőinket a Pestvidéki Gépgyár szólít a megjavítani társadalmi munkában. Ezenkívül szülők is segítenek. Vecsés, Bognár Ferenc, a 3-as számú általános iskola igazgatója: — A TANÉRT új szolgáltatásáról semmit nem tudunk. A kolléganőnk férje ezermester, ő szokta szemléltetőeszközeinket díjmentesen megjaví- 1 tani. Nagyobb hiba esetén maszek villamosmérnök segít rajtunk. Sok gondot okoz a készülékek alkatrész-ellátása, mivel nagyon nehézkes a beszerzés, hetekig, hónapokig nem lehet kapni. — A TANÉRT bolthálózata kritikán aluli. Egy jól menő termelőszövetkezetnek nagyobb üzlethálózata van, mint ennek az országos szervnek. Régebben az Országos Pedagógiai Intézet alagsorában volt a TANÉRT-nek például egy bútorbemutató terme. Kiválasztottuk a ^megfelelő tárgyat, megrendeltük és leszállították. Ma már ez sincs, a bemutató- termet megszüntették. — A Brillamatic típusú diavetítőnek valamilyen konstrukciós hibája van, állandóan kiég benne a jód-halogén izzó, de a magnetofonok minősége is nagyon gyenge, sokszor elromlanák. Gyed, Péterfi Éva általános iskolai igazgatóhelyettes: — A Kozma utcai szolgáltatásról nem tudunk. Az egyik kolléganőnk férje szokta a diavetítőnket és az elektromos készülékeket javítani, de a GELKÁ-t is igénybe vesszük. Néhány évvel ezelőtt az iskoKiállítótermekben Sorállás kultúráért Perui aranykincsek — Egyiptom művészete — Józef Szajna kiállítása Sok mindent dicsér az a tény, hogy sorban állnak az emberek a múzeumok előtt. A szervezők kitűnő programról gondoskodtak, amit a tárlatlátogatók türelemmel és felfokozott érdeklődéssel hálálnak meg. Népes sor várakozik Budapesten, a Nemzeti Múzeum lépcsőin, hogy a perui aranykincseket szemlélhesse, de csak alig valamivel kisebb a tömeg a Szépművészeti Múzeum előtt. Itt a Berlinből érkezett egyiptomi gyűjtemény okozza a torlódást. AZ ARANY VARÁZSA Miguel Mujica Gallo gyűjtötte évtizedek buzgalmával a most látható perui aranykincseket. A kollekció az inka korszak tárgyi emlékeit tartalmazza, mintegy 250 darabból álló, 16 és 20 karátos aranyból A MONORI MEZŐGÉP VÁLLALAT FELVÉTELT HIRDET: legolább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező gépészmérnökök, gépésztechnikusok számára tervező, szerkesztő, technológus munkakör betöltésére. Piackutatói munkakör betöltésére várja a 3 éves külkereskedelmi főiskolát végzettek jelentkezését. Jelentkezni lehet: MEZŐGÉP, (Monor, Gombai u.), a személyzeti vezetőnél. készült ötvösmunkákat, melyek a napot és a temetési szertartásokat szimbolizálj ák. Az eddig harminc országban bemutatott tárlat a vicus kultúra i. e. 200-ból származó halotti orrdíszeket, a mochica kor ékszereit, a chimu kultúra halotti maszkjait, kondorkeselyű alakzatú edényét, füldíszítő korongokat és nyakláncait tartalmazza. A hatást a tárlaton a tárgyakhoz illő perui zene fokozza. TERMÉSZETES SZÉPSÉG Nem egészen érthető, hogy a Kossuth Lajos téren otthont kapott Néprajzi Múzeumban kiállított perui kultikus tárgyak, melyek a lipcsei múzeumból érkeztek, nem okoznak ugyanolyan érdeklődést. Pedig ugyanazt a világot szemlélhetjük a növényi rostokból készült lámaalakban, emberformát mutató agyagedényben, változatos állatábrázolásokban. Igaz, nem aranyból készültek, csak földből, s hiába jelentenek ugyanolyan művészeti értéket, a közönség tudatában úgylátszik főszerephez jut még napjainkban is az arany varázsa. Olyannyira, hogy a Nemzeti Múzeumban a legtöbben a perui aranykincsek megnézése után azonnal távoznak, ahelyett, hogy a hazánkban talált török régészeti emlékeket is megszemlélnék az emeleten, közte a Törteién talál hun áldozati üstöt, mely páratlan a maga nemében és a világhírű utazó, gyűjtő Xántus János emlékkiállítását, aki messzi utazásairól mindig kincsekkel ért haza; erdélyi bokályokkal, borneói maszkokkal, indián emlékekkel, gorillabőrökkel. Gazdag természettudományi és néprajzi gyűjteménye felbecsülhetetlen érték, hálás utókort igényel. A MÚLT MŰVÉSZETE A Szépművészeti Múzeumban nagy jelentőségű egyiptomi gyűjteményt láthatunk, -mely Berlinből érkezett. Előzménye a két múzeum jó szakmai kapcsolata, amelyet bizonyít, hogy a három évezred kultúráját reprezentáló sorozatot Ingeborg Müller és Varga Edith közösen állította össze. Nagy gonddal, ízléssel úgy, hogy a berlini anyag kiegészítette a mi egyiptomi gyűjteményüket. Ezért akkor cselekszünk bölcsen, ha egyszerre tekintjük meg a két múzeum anyagát, hiszen így nyerhetjük a számunkra lehetséges legteljesebb információt az egyiptomi kultúrából. Ovális csüngődíszek, gyöngysorok, ureusz kígyókkal díszített .domborművek sorakoznak Khonszu holdisten, továbbá Ekhnaton és Nofretete szobrához. Múmiák, néprajzi tárgyak, Halottak könyvét idéző papiruszok egészítik ki a sort, a lepergett múlt tárgyakban fennmaradt üzenete. A TÁRGYAK DRÁMÁJA Józef Szajna lengyel művész üzenetével ismerkedhetünk az Ernst Múzeumban. Megdöbbent anélkül, hogy tárgyai maradéktalan értékű múzeumi kincset jelentenének. Alkotójuk nem is tart erre számot. Művészete: előszobrászat, színház, képlékeny szerkesztése cipőknek, gyertyáknak, roncsos, rongált szemétdomb-alkatrészeknek, mindig és mindenben magatartás. Annyi könyv, film után itt döbbenünk rá újra igazán, hogy milyen szörnyűség volt a fasizmus. Józef Szajna is a buchenwaldi koncentrációs tábor foglya volt, s nem tud, nem akar felejteni. Mi úgy távozunk megrendítő tárgyszínházából, hogy egyetértve és érezve: sürgősen jobb emberekké szeretnénk, akarunk alakulni művészetének felrázó hatására, mely se nem szobrászat, se nem festészet, se nem múzeum, hanem tárgyakkal clkiáltott dráma; hősiesen tiszta, emberi magatartás. Losonci Miklós Iánknak volt egy peres ügye a TANÉRT-tel. Az egyik javításra beküldött készülékünket kibelezték, s a bíróság teljes kártérítésre kötelezte a vállalatot Nyilatkozik a TANÉRT A TANÉRT 2. számú biológiai gyáregységében, a Kozma utcában őri János, a gyáregység vezetője tájékoztat: — Vállalatunk évek óta foglalkozik az általunk gyártott és forgalmazott taneszközök javításával, de önálló javító üzemrészünk nem volt. Mindig abban az üzemrészben javítottunk, ahol az eszköz készült A vállalat szempontjából ez a szisztéma nem volt gazdaságos. A javítórészlegben most 20 szakember dolgozik. Rádiót, televíziót nem javítunk, de a többi, - elektromos árammal működő készüléket a megfelelő bemérő és vizsgáló műszerek segítségével ki tudjuk javítani. Természetesen nemcsak az általunk gyártott eszközök, hanem a külföldről behozott audio-vizuális készülékek javítását is vállaljuk. — Meg lehet nézni munka közben a részleget? — Nézzen ki az ablakon! Lát egy félig kész emeletes épületet. Abban lesz majd a javítószolgálat. A 23. sz. Állami Építőipari Vállalat ugyanis megfeledkezett rólunk. A 20 műszerész pillanatnyilag a Mihalkovics utcában dolgozik, jó munkahelynek egyáltalán nem nevezhető, nagyon nehéz körülmények között. Járási műhely? Martinusz Ferenc, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának főelőadója: — Az Iskolákban használt szemléltetőeszközök karbantartása, javítása nagy gond. Joggal panaszkodnak a pedagógusok. Véleményem szerint egy tanszerjavító központ nyitása oldaná meg a gondokat. Dicséretes törekvése a TANÉRT-nek a javítószolgálat, de jelenlegi kapacitásuk nem oldja meg a kérdést. Az iskolák ugyanis egyre több szemléltetőeszközzel rendelkeznek, s most mé^fel sem lehet mérni, hogy az elkövetkező években mennyit használnak majd a mindennapi munkában. A megyében gondoskodtunk arról, hogy minden iskolában legyen egy pedagógus, aki ért a szemléltetőeszközök kezeléséhez s az apró javításokhoz. Ez azonban kevés. Olyan elgondolásunk is van, hogy a politechnikai oktatás céljait szolgáló járási központi műhelyekben lehetőséget kell teremteni a taneszközök javítására. Ez sem lehet végleges megoldás. A megfelelő szakemberek beállítása, az anyagraktárkészlet és még száAos más gazdasági, pénzügyi kérdés újabb gondokat jelent. A kör bezárul A kör bezárult, a kérdés azonban nyitva maradt: az iskolák panaszkodnak, s a készülékek javítására irányuló akciók nem mindig járnak sikerrel, a TANÉRT 20 fős javítószolgálata az országos méreteket figyelembe véve, semmi. Mit lehet tenni? Hallottunk olyan gyakorlatról, hogy a nagyobb iskolák javítótechnikust alkalmaznak. Aztán elhangzott olyan javaslat is: jó lenne, ha a TANÉRT országos javítóhálózatot építene ki. Felmerül azonban a kérdés, ha a vállalatnak még elfogadható bolthálózata sincs, hogyan tudná ezt a legfrissebb és nagyon szegényes körülmények között működő szolgáltatást országos méretűvé szélesíteni? Ha a családban elromlik a rádió, a televízió, a mosógép, mindössze néhány embert érint a dolog. Ha az iskolában romlik el egy-egy fontos készülék, az oktató-nevelő munka folyamatában keletkezik nagy kár. Egy biztos. Valamit tenni kell, mert a helyzet így, enyhén szólva kilátástalan. K. Gy. M. HETI FILMJEGYZET Kenyér és cigaretta Fried Péter játssza Andrást a Kenyér és cigaretta című filmben. Aligha kell bizonygatni, milyen fontosak a mai magyar dolgozó osztályok életével, gondjaival, gazdasági, politikai, társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában mutatkozó problémáival foglalkozó művészeti alkotások. Az utóbbi évek néhány nagy sikerű könyve, szociográfiája, filmje rá a legjobb bizonyság, hogy írók. filmrendezők egész sora figyel erre a témakörre, s magas művészi értékű alkotásokban mondja el véleményét, észrevételeit, megfigyeléseit, következtetéseit. Hogy a véleményalkotáshoz, a valóban hiteles, magasszintű művészi alkotáshoz ismerni kell magát a témát, ismerni és tanulmányozni kell a dolgozó osztályok életét, s rendelkezni kell a lényeg felismerésének képességével, ez egyértelműen a követelmények minimuma. Hiedelmek, kitalációk, kimódolt, megkonstruált, művi koncepciók, íróasztal mellett' létrehozott „konfliktusok”-hoz igazított történetek és mondanivalók ebben a témakörben nem állhatják meg a helyüket. A valóság nem tűn' a iélufettsj olvasmányélményekből vagy hallomásokból szerzett ismereteket, s nem fogadja el ezeket a hiteltelen véleményeket és következtetéseket maga a befogadó közeg, a közönség sem. Mindezt azért kellett előrebocsátani, mert az új magyar film, a Kenyér és cigaretta, sajnos éppen azt példázza, milyen kudarcokkal járhat, ha egy mai, munkástémájú film forgatókönyvének szerzője (pontosabban: szerzői, hiszen a filmet Szántó Erika novellájából Szántó Erika és a rendező, Csányi Miklós írta), nem ismeri eléggé a témát, annak emberi, etikai összetevőit, a konfliktusok igazi lényegét, s az életismeretet hiedelmekkel pótolja. A film arról kíván beszélni, hogy egy idősödő papíripari szakmunkás hogyan kerül önmagával konfliktusba, miután az új papírgyártó gép — talán hősünk hibájából is — elkapta egy munkás karját, aki ebbe a sérülésbe belehalt. Ám hogy ez a lelkiismereti konfliktus lenne a film tényleges magva, azt csak sejtjük. Mert e fő szálhoz egész sor más szál kapcsolódik, s nem kevésbé fontosnak hangsúlyozottan. Az egyik szál az idősödő szakmunkásnál lakó (és annak szép fekete lányával meglehetősen intim viszonyban levő) fiatal fiú, aki jómódú értelmiségi apjától és annak második feleségétől „lépett le”, mert önálló életet akart kezdeni. A másik szál e fiú, András és apja, a műszaki értelmiségi viszonya, amelyből nem derül ki végül is, hogy miért nem maradt otthon a fiú (vagy legalábbis nem meggyőzőek az érvek). A harmadik szál Feri bácsi, a szakmunkás gyári környezete, s az ehhez való viszonya. A negyedik Feri bácsi lányának, Andrásnak, s András egy régebbi lányismerősének, no meg a szép fekete kislányt'] feleségül veendő fiúnak a kusza kapcsolata. És így tovább. Nos, mindezek lehetnének egy fő téma melléktémái, színezői. kiegészítői, elmélyí- tői —, de mivel a filmben nem ilyen alárendelő az arányuk, hanem egyenlöek, mellérendeltek lesznek, a néző végül is zavarba jön, hogy ki is a film hőse: a tétova, jódolgában önmagát sem értő kamasz-e, vagy az idősödő munkás, aki (talán) nem alkalmas már az újabb technológia elsajátítására? És a szerkezeti tisztázatlanság még nem minden. Mert a film egész sor más tisztázatlanságot is tartalmaz. Nem világos például, hogy Feri bácsi miért bújdokol el a baleset után, miért „vonul ki” a társadalomból ? Egy munkásemberről úgyszólván elképzelhetetlen az ilyen magatartás. Nem értjük miért kell ezt a megtört embert még méltatlan, kínos, lealázó helyzetbe is hozni: a saját egy sízem lánya esküvőjén ugyanis a sárga földig lerészegedetten részt sem vesz, illetve amikor felriad részeg álmából, botrányt csinál. Ez éppúgy nem igaz, mint ahogyan nem lehet igaz az sem, hogy egy művezető szintű munkás a lánya esküvőjének a napján még végigdolgozza a maga műszakját a gyárban. Mindezek, s még sok más hasonló tény azt az érzést kelti a nézőben (különösen, ha közelebbről ismeri a mai magyar munkásokat, mint a forgató- könyv alapjául szolgáló novella írója, s ez nem is olyan el képzelhetetlen), hogy a fib j alapanyagának, a forgaU könyvnek a megalkotáskc többet bíztak a hiedelmekre,0 kitalálásokra, mint a valóságra. Ez sem lenne baj akkor, ha a film maga nem az úgynevezett „egy az egyben” alkotás lenne, azaz nem azt akarná elhitetni velünk, hogy a mai valóság reális képét, konfliktusait mutatja be, áttételek, jelképek, parabolák, s egyéb csavarások nélkül. Ha viszont ez volt a szándék, akkor ragaszkodni kellett volna a valóban hiteles, életszerűen megformált figurákhoz, konfliktusokhoz, mondanivalóhoz. Az elmúlt egy-két év egyik legnagyobb könyvsikere volt a Történelem alulnézetben című szociográfia, László-Ben- csik Sándor könyve. (Most jelent meg második kiadásban.) Nem élhet mindenki évekig egy brigád tagjaként maga is munkásmódra, s nem lehet kötelezően előírni a személyes tapasztalatszerzés ilyen mélységű-mennyiségű módját egyetlen írónak, filmírónak, rendezőnek sem. De azt elvárhatjuk, hogy egy művészi alkotás jól ismerje tárgyát. Utóbbi filmtermésünkből nem egy (Kitörés, Horizont, Harmadik nekifutás, Tiltott terület), ha nem is problémát- lanul, de igen érzékenyen és érthetően nyúlt ehhez a témakörhöz. A Kenyér és cigarettából sajnos ez az érzékenység és értés hiányzik. Ezen csak módosít a rendező,~ Csányi Miklós, és az operatőr, Jankura Péter pontos környezetrajza, sok jó megfigyelés, de alapjaiban megváltoztatni nem tudja. A televíziós filmjeiből, dokumentum- és kisfilmekből jól ismert Csányi Miklós első egész estét betöltő mozifilmje így csak a rendező szakmai fel- készültségéről győz meg bennünket. o ennek elsősorban az életidegen, kimódolt forgatókönyv az oka. lakács István 4 1
