Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-22 / 248. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Á7. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 348. SZÁM AHA 80 FILLÉR 1973. OKTOBER 32., SZERDA Kiderült TV em volt ugyan nagy ti- tok, Ide mégis, idő kellett hozzá, hogy mindenütt rájöjjenek: a termelés technikai, technológiai korszerűsítése elválaszthatatlan a dolgozók szakmai — és általános! — műveltségétől. Néhány helyen látványos kudarcok — nagy értékű berendezések szakszerűtlen kezeléséből származó károk, a technológiai előírások megsértése miatt növekvő selejt stb. — figyelmeztettek arra, hogy bár ezekben a hónapokban huszonöt esztendős a szocialista szakmunkásképzés, „odalent”, azaz a . gyárak, műhelyek világában a szakmai tudás még mindig hátul áll a termelési tényezők sorában. Látszólag rögtön cáfoljuk az előbbieket: nemzetközi összehasonlításban Magyarországon magas a szakképzett munkások aránya — minden százból negyven — s ezért vannak, akik fölös képzésről, hivatalosabban túlképzésről beszélnek. A valóság mindkét eleme a maga helyén igaznak bizonyul. Az, ami ellentmondásnak látszik, nem más, mint a szakképzés belső szerkezetének a szükségesnél lassúbb változása. Nagy szellemi tőke halmozódott fel például a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. Az egyetemet végzettek száma meghaladja a kétszázat, a technikusoké az ötszázat, a szakmunkások száma pedig 1250. Mégis, bizonyos területeken nagy a szakmunkások hiánya, s ez annak tudható be, hogy hosszú' évek teltek el vitákkal, küzdelmekkel — amikből a százhalombattai üzem is derekasan kivette a részét, mégpedig a jó oldalon —, míg sikerült elfogadtatni a kőolajipari szakmunkás- képzés jogosultságát, s végre idén megkezdték ebben az új szakmában is az oktatást. Eddig ugyanis vegyipari szakmunkásokat képeztek általában, s fölösleges bizonygatni, hogy a festék- vagy gyógyszer- gyártás, s a kőolajfinomítás között tetemes a különbség. B átran leírhatjuk tehát, hogy vannak esetek, amikor a vállalatok, gyárak jelzései, kérései ellenére sem mozdul a szakképzés arcvonala, nem jut előbbre, vagy ha igen, akkor jelentős késedelemmel. Ez arra figyelmeztet, hogy a szakképzési szervezet a szükségesnél vontatottabban igazodik a változó igényekhez, s bár a legutóbbi két esztendőben a szakképzés egészében alapvető változások mentek végbe — a párt Központi Bizottsága határozata nyomán —, a helyzetet ma sem ítélhetjük teljesen megnyugtatónak. Elismerést érdemlő eredményeket ért el a szakmai szint növelésében a Nagykőrösi Konzervgyár, amiről a legtöbbet egyetlen adat mondja el: itt. minden száz dolgozó közül negyvenhatnak a nyolc általánosnál magasabb a végzettsége. A tervszerűség, a módszeresség következménye ez, mert a technikai fejlesztéssel párhuzamosan — s nem utána, mint az esetek túlnyomó részében — növelték a szakképzett munkások, technikusok, a diplomások arányát, s ami a döntő: a gyár nagy anyagiakat fordított erre. Szándékosan nem írtuk, hogy áldozott, mert éppen ez okozza a félreértéseket. Széles körben úgy vélekednek ugyanis, hogy a szakképzés támogatása áldozat, „rámegy a gyár pénze”, nagyon lassan ismerik csak fel, hogy ez a legfontosabb befektetés, fogalmazhatunk úgy is, hogy termelői beruházás! E szemléletnek döntő része van abban, hogy a megyében csupán néhány nagyüzem teremtette meg a korszerű gyakorlati oktatás feltételeit, a legtöbb helyen olyan berendezések, gépek mellé állítják a jövendő szakmunkásait, amelyeket a termelő üzemrészekből teljes elavultság .miatt kiselejteztek ... H í ennyi az akadály, a zökkenő, mire alapozzuk a bevezetőben említett állítást? Valóban kiderült volna a szakképzés döntő jelentősége a terme-,, lés korszerűsítésében, a műszaki fejlesztés gyorsításában, a termékszerkezet változtatásában? A most formálódó középtávú tervek szolgálnak e biztató tapasztalattal. Olyan jelentős nagyüzem, mint a Lenfoná- és Szövőipari Vállalat, az 1976—1980 közötti időszakra készülő programjában külön fejezetet szentel a szakképzés konkrét teendőinek, rangja növelésének, termelésbeni szerepe fokozódásának. S tehetik ezt úgy, hogy ma már nincs vita mindezek szükségességéről ; nemcsak a vállalati vezetés, a társadalmi szervezetek állítják, hogy kell, hanem ezt mondják a gyáregységek s azok üzemeinek irányítói is. Nincs egyedül a Lenfonó! Azt ugyan nem írhatjuk le — mert nem lenne igaz —, hogy ez a magatartás, felfogás az általános, de azt igen, hogy szélesebb körű, mint volt bármikor. Feltehető, része van ebben a párt Központi Bizottsága határozatának az állami oktatás helyzetéről, valamint a munkásosztály művelődéséről — s természetesen az ehhez kapcsolódó kormányhatározatoknak —, de joggal hihetjük, hogy a változásban közrejátszanak a kényszerítő tényezők is. E kényszerítő tényezőit némelyike — az például, hogy „kész” szakmunkást egyre nehezébb felvenni — hosszú időn át állandó eleme lesz a termelésnek, mivel a munkaerő-források nem bővülnek. Ezekkel számolni , kell, de legalább ennyire a változó követelményekkel. Azzal, hogy a ‘ szakmai összetétel folytonosan átrendeződik, a tudományos-technikai fórra-, dalom új szakmákra teremt igényt s megszokott szakmákat szorít háttérbe. Ezért a középtávú tervet akkor készítik el helyesen a vállalatok, ha belátják: a szakképzés most már szerves része a termelésnek, s ha utóbbiról lehetetlenség „elfeledkezni”, akkor ezt az előbbivel sem tehetik meg. Mészáros Ottó Japánból Hazaérkezett az országgyűlés küldöttsége Kedden délben hazaérkezett a magyar országgyűlés küldöttsége, amely Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének vezetésével egyhetes hivatalos látogatást tett Japánban. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Péter János, az országgyűlés alelnöke, s az országgyűlés tisztikarának több tagja fogadta. Ott volt Eiji Tokura, Japán Budapesten akkreditált nagykövete is. lázár György Moszkvákon Megkezdődtek a tárgyalások a szovjet és a magyar miraisztereSstök között Magyar tstöpkc Lázár György, a Minisztertanács elnöke Moszkvába érkezett. Képünk a vnukovöi repülőtéren készült : (balról jobbra) A. Koszigin, M. Sz. Szolomén cev, Lázár György és M. A. Leszecsko. Kedden délben, moszkvai idő szerint pontosan 12 óra 30 perckor hivatalos baráti látogatásra a szovjet fővárosba érkezett Lázár Qtjörgy, a Minisztertanács elnöke. Moszkvában, a vnukovói kormányrepülőtéren a magyar kormányfőt és a kíséretében levő személyiségeket Alekszej Nyi- kolajevics Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, M. Sz. Szolomencev, az Oroszországi SZSZSZK MiA kukorícatörésben a ceglédi Járás az éhn Megyeszerte jói halad a szántás és a vetés A pilisi Aranykalász Termelőszövetkezet 800 hektáros területen termelt az idén kukoricát. Az utóbbi napokban az esős időjárás zavarta a betakarítást, most azonban újra megindultak a csőtörő gépek — bár a pótkocsit és a csőtörőt két traktornak is kell vontatni, mert egyelőre süppedő« a talaj. Koppány György felvétele Lendületesen és szervezetten folyik az őszi termények betakarítása Pest megyében. Az esős idő már nem tehet kárt a kukoricaszemekben, hiszen érésük befejeződött. A szállítást csak kissé nehezíti a nedves, elázott föld, a termény egyenletes ütemben érkezik a magtárakba. A több mint 69 ezer hektár kukorica 65 százalékát már letörték, előreláthatólag november elejére a megye egész területén befejeződik a kukoricatörés. Jelenleg a járások közül a ceglédi van a legjobb helyzetben: itt már a kukorica 86 százalékával végeztek. Ezzel szemben a ráckevei járásban a kukoricának csak 53 százalékát takarították be. A csaknem 4 ezer hektár cukorrépa 60 százalékát már felszedték a megye szövetkezetei és állami gazdaságai. Sokkal előrébb tartanának azonban e munkában, ha a cukorgyárak — tárolási nehézségek miatt — nem kérték volna a szállítás mérséklését. Október 3-tól 13-ig ugyanis a gyárak nem fogadtak új szállítmányokat. Pest megye burgonya-vetésterülete 6600 hektár volt. Mostanára csaknem 100 betakarították százalékig a termést. A napraforgó 90 százalékát leszedték, s már végeztek volna ezzel a munkával, ha a Növényolaj ipari és Mosószer- gyártó Vállalat munkaszervezési és egyéb hiányosságai nem okoznak zavart a termés átvételénél. A betakarítás mellett most a legfontosabb mezőgazdasági munka — a szántás, az őszi vetések alá. A megye őszi vetésterülete 83 ezer hektár, ennek 90 százalékát már felszántották és 60 százalékát bevetették. Ezt a munkát — ha lehet — a következő napokban még inkább előnyben kell részesíteniük a gazdaságoknak, mert a szakemberek októbert számítják a búzavetés optimális időszakának. A vetést azonban anélkül kell befejezni, hogy engedményt tennének a minőség rovására. A betakarítás általában országszerte is időarányos; ezzel a munkával a legelőbbre tartanak a, jól gépesített állami gazdaságok. A szőlőszüret a kisebb üzemekben már befejeződött, a nagyüzemekben még a termésnek tíz százalékát kell leszüretel - ni. Ugyanúgy befejezés előtt áll a gyümölcs szedése, és a zöldségek felszedése. A. J. nisatertainácsának elnöke, M. A. Leszecsko és I. V. Arhipov szovjet miniszterelnök- helyettesek fogadták. Megjelent még a magyar vendégek fogadására N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszter, V. D. Sasin olajipari miniszter, N. A. Scsolokov belügyminiszter, A. I. Sokin elektronikai ipari miniszter, Sz. A. Szkacskov, a külgazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke, N. N. Rogyionov külügyminiszter-helyettes. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Rapai Gyula, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagykövete. Megjelentek a repülőtéren a moszkvai magyar nagy- követség, a külkereskedelmi kirendeltség és a magyar KGST-képviselet vezető munkatársai. A magyar kormányfő tiszteletére a vnukovói kormányrepülőteret szovjet és piros-fe- hér-zöld lobogókkal díszítették, s a várócsarnok homlokzatára „Üdvözöljük Lázár György elvtársat” szöveggel magyar és orosz nyelvű feliratokat helyeztek el. A repülőtér betonján felsorakozott a moszkvai helyőrség díszszázada, s ott volt a moszkvai üzemek és tanintézmények képviselőinek egy népes csoportja is, akik kis magyar és szovjet zászlókat lengetve, „Barátság” felkiáltásokkal üdvözölték a Budapestről érkezett vendégeket. A magyar kormány külön- repülőgépéből kilépő Lázár György miniszterelnököt elsőként szovjet kollégája, Alekszej Koszigin üdvözölte, majd a többi vendéglátókkal és a magyar diplomatákkal fogott kezet A moszkvai helyőrség katonazenekara előbb a magyar, majd a szovjet himnuszt játszotta. Lázár György ezután Alekszej Koszigin oldalán ellépett a tiszteletére felsorakozott díszszázad sorfala előtt. A fogadás ünnepélyes ceremóniája azzal fejeződött be, hogy Lázár György és Alekszej Koszigin fogadta a díszszázad díszmenetben végrehajtott tisztelgését. A vnukovói repülőtérről Lázár György, valamint a kíséretében levő magyar személyiségek fehérsisakos motoros rendőrök díszkíséretében hajtattak a városba, a magyar kormányfőnek a Lenin-hegyen kijelölt szálláshelyére. A repülőtérről a városközpont felé vezető utakat, valamint a Lenin sugárutat ugyancsak magyar és szovjet zászlókkal díszítették fel erre az alkalomra. Kedden délután a moszkvai Kremlben a Szovjetunió Minisztertanácsának üléstermében tárgyalásokra került sor Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottsága tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar kormány elnöke között. Szovjet részről a miniszterelnök két oldalán foglalt helyet a tárgyalóasztalnál N. K, Bajbakov és M. A. Leszecsko miniszterelnök-helyettes, N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszter, N.N. Rogyionov külügyminiszter-helyettes, V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete és V. F. Grúbjakov, a szovjet külügyminisztérium 5., európai osztályának vezetője. A magyar tárgyalóküldöttség tagjai között volt Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, Marjai József külügymi- nisztériumi államtitkár, Hetény! István országos tervhivatali államtitkár, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. Az ülésterembe lépő magyar kormányfőt Koszigin üdvözölte elsőként, s már a hivatalos eszmecsere első perceiben tolmácsolta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának és Nyikolaj Pod- gornijnak, a Szovjetunió Legfelső ,.o Tanácsa Elnöksége elnökének üdvözletét. Koszigin hangoztatta, hogy hasznos eszmecserére, eredményes, gyors munkára számít, mivel a felek előre kijelölt és egyeztetett munkaterv alapján látnak munkához. A magyar kormányfő tolmácsolta Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lösonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke üdvözletét a szovjet vezetőknek, majd köszönetét mondott a szovjet kormány meghívásáért és a szívélyes fogadtatásért. A megbeszélések további részében a testvéri barátság, a teljes és kölcsönös megértés légkörében a két ország közötti együttműködés megszilárdításának és elmélyítésének számos kérdését vitatták meg, különös tekintettel az időszerű gazdasági problémákra. A tárgyalópartnerek kifejezésre juttatták azt a meggyőződésüket, hogy a népgazdasági tervek koordinálásának jelentősége egyre nagyobb lesz, a tervkoordináció a magyar— szovjet együttműködés nagy fontosságú szilárdító tényezőjévé válik. Koszigin és Lázár György, valamint a két tárgyalóküldöttség tagjai időszerű nemzetközi kérdéseket is megvitattak. (A további eseményekről ét 2. oldalon számolunk be.) KÖZÉLET Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének meighívására szovjet tanácsi küldöttség érkezett hazánkba. A küldöttséget Dimitrij Nyikolajevics Nyikitin, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége tanácsi osztályának vezetője vezeti. Dr. Ságrhy Vilmos belkereskedelmi minisztériumi államtitkár vezetésével küldöttség utazott hétfőn Brnóba, az Inteco ’75 nemzetközi kereskedelem-technikai és szervezési kiállításra. Palotás Rezső, a Magyar Népköztársaság új római nagykövete kedden a Quirina- le palotában átnyújtotta megbízólevélét Giovanni Leone olasz köztársasági elnöknek. Leone rövid beszédében méltatta a magyar—olasz kapcsolatok jetentőségiót. 1
