Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-17 / 244. szám

1975. OKTOBER 17., PÉNTEK kjfíiiav Sorozatok és versenybírák A fanyalgók, a hitetlenek nem sok jövőt jósoltak a hazai stúdiómagnetofon-gyártásnak. Valóban, a belföldi igény cse­kély, a termék minőségi jel­lemzői szigorúak, munkaigé­nyessége nagy. Bátran hoz­zátehetjük, hogy a hazai konstrukciót a kényszer szül­te — a beszerzési nehézségek —, azaz korántsem tűnt biz­tatónak a termék jövője. Jól választott cél Idén a Mechanikai Labora­tórium Híradástechnikai Kí­sérleti Vállalat nyolcszáz da­rab stúdiómagnetofont állít elő, s ennek kilencvenöt szá­zalékát exportálja. A kivitel fele a Szovjetunióba jut el, hosszú évek óta biztos és nagy piac ez a vállalat szá­mára. A bátrak, a kezdemé­nyezők csatát nyertek: a stú­diómagnetofon olyan sorozat- nagyságban készül, amilyet korábban merészség lett vol­na feltételezni. Ez a sorozatnagyság termé­szetesen nem a véletlen szü­lötte. A tervezők fölismerték a hírközlés rendkívül gyors fejlődését, azaz a rohamosan növekvő igényeket, s ugyan­akkor folyamatosan korszerű­sítették a gyártást és a gyárt­mányt, kialakítva annak kü­lönböző típusait. A dunakeszi üzem gyárteleppé nőtte ki ma. gát, egyre bővült az érdeklő­dők köre, s idén már Kubába is eljutnak a Mechanikai La­boratórium stúdiómagnetofon­jai. Ezek után szinte fölösle­ges leírni, hogy a termék elő­állítása — a felfejlődött gyártásnak, a sorozatnagyság­nak köszönhetően — megfe­lelő haszonnal jár mind vál­lalati, mind népgazdasági szemszögből. A cél jó megvá­lasztása nemcsak műszaki, ha­nem gazdasági mérlegelés alapján is bebizonyosodott. Jósolni nehéz A párt Központi Bizottsága 1974. decemberi és 1975*. jú­liusi ülése nyomatékosan alá­húzta a termékszerkezet gyorsabb korszerűsítésének fontosságát. Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára megállapította: „A struktúra­átalakítást szolgáló központi fejlesztési programok már ma is jelentősen hozzájárulnak tőkés és szocialista exportunk növeléséhez, a tőkés import csökkentéséhez, helyettesítésé­hez. Meggyőzően bizonyítják, hogy a hatékony strukturális fejlesztések kiállják a világ- gazdasági helyzet ■kedvezőtlen változásainak próbáját is. En­nek ismeretében még kevésbé lehet megbékélni azzal, hogy a hatékonyság követelményei­nek meg nem felelő, gazda­ságtalan termelés visszaszorí­tására, a termelési szerkezet korszerűsítésére és a munka­erő ez irányú átcsoportosítá­sára irányuló törekvéseink ösz- szességükben lassan, akadozva valósulnak meg.” Nincs vita a helyzet meg­ítélésében. Azon viszont van, mégpedig a vállalatok széles körében, hogy a magyarázat miben kereshető. A fő érvek egyike az, hogy jósolni nehéz, sőt, lehetetlen, mert nincs mód előre eldönteni, hogy melyik termék „ugrik ki”, azaz melyik gyártható nagy sorozatban, s melyik reked meg a létezés alsó szintjén. Első hallásra talán elfogadha­tónak tarthatjuk ezt a véle­kedést, ám jobban belegon­dolva kitűnik hamissága. Ki vagy mi dönt? E nézet kritikátlan elfoga­dása esetén aligha lenne a Csepel Autógyár egyik kor­szerű üzeme a szervokormány gyáregység. Maradt volna a kezdeti egyetlen típus — a 059-es —, az inkább bütyköl- getést, mintsem sorozatterme­lést képviselő gyártási körül­mény, mert hiszen ki tudja... A gyárnak és iparági irányí­tó szerveinek kellett tudnia, hogy a szervokormányban van fantázia. Egyre több nehéz jármű kerül forgalomba — mind a személy-, mind az áru­szállításban — s ezek hagyo­mányos kormányművének ke­zelése rendkívül nagy fizikai megterheléssel jár. Azaz ha korszerű terméket kínálnak, lesz rá piac. Ma négy szervokormány- típust — ebből kettő az idén érett gyártásra — készít nagy sorozatban a szigethalmi gyár. A 079 típusjelű berendezés — díjat kapott tavasszal a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron — az 5,5—7,5 tonna tengely­nyomású nagy járművek fő­egysége, s kezelése nem köve­tel több fizikai erőt, mint egy személygépkocsi kormányke­rekének forgatása. A ma már nagy sorozatban készülő szer­vokormányok előtt biztató jö­vő áll, a nemzetközi együtt­működés keretében termelésük öt év alatt megkétszereződ­het. Ki vagy mi döntött? A vé­letlen? A „jósok” szerencséje? Az döntött, hogy figyelembe tették a műszaki haladás irá­nyát, folyamatosan fejlesztet­ték a terméket, majd a ter­mékcsaládot, s a vevő meg­győződhetett arról, hogy meg­bízható, megfelelő minőségű árut vásárol. Sok a buktató Az eddig leírtak esetleg azt sugallhatják, hogy pusztán a vállalatok — főként vezetésük — talpraesettségén múlik, si­kerül-e kialakítani a hatékony termelés, a kellő sorozatnagy­ság feltételeit. Ezen is múlik, de azon ugyancsak, hogy mind iparági, mind tárcaszinten gyorsabban működjék a dön­téshozatal mechanizmusa, s a döntések valóban minden tényezőt mérlegeljenek. Mivel már 1973-ban nehézségek mu­tatkoztak az ipari szerelvé­nyek, kereskedelmében — ha a szűkös mennyiség elosztását egyáltalán kereskedelemnek nevezhetjük —, az Ipari Sze­relvény és Gépgyár, alaposan felmérve a rohamosan nö­vekvő igényeket, lényeges fejlesztést előirányzó tervet állított össze. Saját erejéből végrehajtott korszerűsítések mellett — amibe a licencvá­sárlás is beletartozott — álla­mi támogatást is igényelt, úgy vélve, hogy az import csök­kentése a hazai gyártás bő­vítése segítségével legalább olyan értékű, mint az export növelése, amihez megszerez­hető az állami segítség. Több ízben visszakapták a tervezetet átdolgozásra, s bár mindenütt elismerik, hogy az ipari szerelvények forgalmazá­sában gondok vannak, s egy­re növekszik az import, a vál­lalat buktatókkal teli útra kényszerül, mert senki nem mond végső igent vagy nemet, hanem tippeket hallanak, mit próbáljanak még meg... A gyár kimutatta a fejlesztés, a sorozatnagyság növelésének előnyeit — amibe például a jól gépesíthető, öntés is be­letartozik —, de egyetértő bó- logatásnál tovább még nem jutott; igaza érvényesítésében. Az akarat után Ne vonjuk kétségbe: a gyártmányszerkezet korsze­rűsítésének akarata mindenütt meglelhető. Ez az akarat azonban önmagában keveset ér, ha nem kapcsolódnak hoz­zá szorosan az intézkedések és a cselekedetek, azaz, ha min­denütt csak szavak, szándé­kok tanúskodnak arról, hogy a párthatározatok kiemelte teendőt valóban döntő fel­adatként kezelik. Ma még sokkal több a szó, a tények biztos alapját nélkü­löző szándék, mint a tett, a gyakorlatban felmutatható eredmény. Holott a verseny­bírák — a felhasználók, a fogyasztók — csak termékeket s nem szavakat tudnak meg­ítélni, csak árut hajlandók vá­sárolni, s nem szándékokat! Különösen igaz ez a kivitel esetében, de egyre inkább a hazai piacon is. Ezért alig­ha elégédhetünk meg a válla­latoknak címzett biztatások­kal Az irányítás láncszemeit is szemügyre kell venni, mert az a tapasztalat, hogy laza kapcsolódásuk, gyengeségük bő táplálója a gyártmányszer­kezet korszerűsítése akadozá­sának. Mészáros Ottó Október 20—24 Nők világkonferenciája A nők nemzetközi éve ma­gyar bizottsága csütörtökön ülést tartott a nőtanács szék­házéban, amelyen részt vett Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője és Földvári Aladár, a SZOT elnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke tájékoztatót tartott az ENSZ nemzetközi éve mexikói világkonferenciájáról és a Ber­linben október 20—24 között sorra kerülő nők világkonfe­renciájáról. A mexikói ENSZ világkon­ferencián, június 19. és július 2. között — mondotta Erdei Lászlóné — a történelemben először tanácskoztak kor­mányszintű küldöttek a női egyenjogúság elvi és politikai kérdéseiről, a nők helyzete és a társadalmi viszonyok, a női egyenjogúság és a nemzetközi helyzet összefüggéseiről. A világkonferencia tartalmas viták után értékes dokumentu­mokat fogadott el. A mexikói nyilatkozat 30 alapelvben rög­zíti a női egyenjogúság, a tár­sadalmi haladás elveit, a tár­sadalmi haladás iránti igényt. A másik jelentős nemzetközi dokumentum, a világakció-terv hat fejezetben és kétszáz pontban ad programot a kö­vetkező évtizedre, a nőkérdés nemzetközi méretekben törté­nő megoldására. A nők berlini világkonferen­ciájáról szólva elmondotta: a tanácskozás célja, hogy fóru­mot adjon a nemzetközi köz­véleménynek és minden olyan nemzeti és nemzetközi nőszer­vezetnek, szakmai szervezet­nek és egyesületnek, amely az egyenlőséget, a haladást és a békét iktatta programjába. A világkongresszus értékeli majd a nők jelenlegi társadalmi, gazdasági, jogi, kulturális, szociális helyzetét; megfogal­mazza a további fejlődést szol­gáló igényeket, tennivalókat. Napirenden Gödöllőn: Az agrárpolitika kérdései Csütörtökön a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen ta­nácskozást tartottak a hazai agrárfelsőoktatási intézmé­nyek vezetői. Az értekezleten, amelyen részt vett dr. Garam- völgyi Károly oktatási minisz­terhelyettes is, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter az időszerű agrárpolitikai kérdésekről tar­tott előadást, dr. Szűcs Kál­mán, a MÉM szakoktatási fő­osztályának vezetője pedig értékelte az 1974—75-ös tan­évet és meghatározta az 1975—76-os tanév fő felada­tait. Csehszlovák nemzeti nap az őszi BNV-n Hét kiváló áru a Forte kiállításán Talán a jó időnek is köszön­hető, hogy a szerdai nyitáshoz képest még nagyobb tömeg csoportosult tegnap a kőbányai vásárváros jegypénztárai előtt. A nap kiemelkedő eseménye a kiállító 9 csehszlovák külke­reskedelmi vállalat rendezésé­ben megtartott csehszlovák nemzeti nap volt. A résztvevők megtekintették az öltözködési és háztartási bemutatókon fel­vonultatott fogyasztási cikkek nagy választékát, köztük a népszerű Skoda személygép­kocsit, motorkerékpárokat, ro­bogókat, továbbá mosógépeket és a híres Jablonec bizsu kü­lönlegességeket. Nagy választékot kínál Mongólia A vásár első magas rangú külföldi vendégeként tegnap a BNV-re látogatott Dumagin Szodnom, a Mongol Népköz- társaság miniszterelnök-he­Akadozik a napraforgó átvétele Jói halad a betakarítás — elmaradtak a vetéssel Biitos helyen a burgonya, a cukorrépa és a szőlő u ráckevei járásban Először veszi számításba idén a ráckevei járási hivatal mezőgazdasági osztálya a já­rás termelőszövetkezetei mel­lett a budapesti tsz-ek — me­lyek az állami felügyelet szempontjából Pest megyéhez tartoznak —, a csepeli Duna és a pesterzsébeti Magyar— Bolgár Barátság Tsz termés- eredményeit, munkáját. Ter­mészetesen jelenleg az őszi munkák állásáról kapott je­lentések alapján mérlegeli, hogyan dolgoznak a járás gaz­daságai. Árvíz után, kielégítő termés Befejezéshez közeledik a burgonyaszedés. Nem sok gumó van már a földben, de eltart még néhány napig, amíg mind a 942 hektáron felszedik. A betakarítás ed­digi eredményei alapján szű­kösen számolva is átlag 170 mázsát fizet egy hektár. Ez ugyan közepes termésnek mondható, mégis kielégítő, mert éppen a burgonyaföl­deken okozott meglehetősen sok kárt az árvíz. A cukorrépa betakarítása is a vége felé jár. A termés- eredmény jó. A 728 hektáros területen átlagban 340 má­zsával fizet a jó munkáért. A ráckevei Aranykalász Tsz már befejezte a szedést, sőt a megtermelt 500 vagon ré­pát betakarítás közben fo­lyamatosan elszállította az ercsi cukorgyárba. Az átvé­tel nem ütközött akadályba, mert a gyárba saját teher­autóin vitte a termést ütem­terv szerint. Egyébként a cu­korrépa átvétele más tsz-ek- nél is nagyobb zökkenő nél­kül oldható meg. Nem fogadja az olajipar Annál több gondot okoz a ráckevei járásban 828 hektár napraforgótermés átadása. Az olajiparnak több képviselője is van a helyszínen, de csak vontatottan veszi át a magot. Többször is előfordult, hogy a gyárkaputól kellett visszavin­ni a leszállított napraforgót, mert a gyár megtagadta az átvételt. Indoklás: nincs tá­rolóhelye. Ilyen körülmények között a gazdaságoknak kell raktározni a magot, ami a legtöbb tsz-nél lehetetlen, mi­után szintén szűkölködnek tárolótérben. Jelenleg a legnagyobb te­rületen a kukorica betakarí­tása folyik. A járásban ösz- 6zesen 7496 hektáron vetet­tek belőle, eddig kétezer hek­táron törték le, többnyire gé­pekkel. Egy hónapon belül magtárban lesz az idei — a jelek szerint jó közepes ter­més. Ahol már letörték, ott 47,6 mázsa a hektáronkénti átlag és mire befejezik a be­takarítást, ez az arány aligha lesz kevesebb. A szüret is vége felé jár, már csak a későn érő szőlő van a tőkén. A Kertészeti Egyetem tangazdaságában az egyetemi hallgatók és a ha­lásztelki kertészeti szakmun­kásképző növendékei dere­kasan vettek részt a szürete­lésben. Segítettek valameny- nyi tsz szőlőskertjében az ál­talános iskolások is. Az idő sürget! Leghátrább áll a betakarí­tásban a zöldségkertészet. Ed­dig mindössze a termés felét szedték fel, ami azonban egyelőre nem veszélyezteti az eredményeket. — A betakarítással határo­zottan jól állunk,- sőt az őszi vetés előkészítésével is. Ed­dig úgy 80 százalékát elvé­gezték a járásban — közli Baghy László, a járási hiva­tal mezőgazdasági osztály­vezetője. — Megmagyarázha­tatlanul nagy viszont a lema­radás pz őszi háza vetésében. Holott 'van elég vetőgép, mag és minden más kellék. Elma­radt a vetésben a szigetcsépi Lenin, a kiskunlacházi Kis­kun és a szigetújfalui Béke tsz. A vetés ütemét erősen gyorsítani kell a kiskunlac­házi Petőfi, a dunavarsányi Petőfi, a délegyházi Egye­sült Törekvés és a' szigetbe­csei Űj Élet tsz-ben. Az idő sürget! Sz. E. lyettese, a Mongol Állami Tervbizottság elnöke, aki nagy elismeréssel nyilatkozott a lá­tottakról, s kijelentette, hogy a mongol vállalatok főleg azo­kat a bőr- és szőrmeárukat, valamint élelmiszeripari-cik­keket hozták Budapestre, ame­lyekből a jövőben nagy válasz­tékot kínálnak magyar partne­reiknek. Elmondta továbbá, hogy a következő években nö­velik a két ország közötti áru­csere-forgalmat, és termékek konfekcionálásánál módot ke­resnek a szélesebb körű együttműködés kialakítására. Ma a Szovjetunió nemzeti napját rendezik meg. Az ese­ményt már tegnap számos kül­kereskedelmi vállalat sajtótá­jékoztatója előzte meg. A RAZ- NOEXPORT Szovjet Külkeres­kedelmi Egyesülés az idén több mint 150 millió rubel érté­kű elektromos háztartási gépet, sport- és vadászfelszerelést szállít Magyarországra. A NO- VOEXPORT sajtótájékoztató­ján beszámoltak arról, hogy a szovjet külkereskedelmi egye­sülés évek óta partnere több magyar vállalatnak, részükre az idén több mint 3 millió ru­bel értékű népművészeti, ipar- művészeti cikket szállítottak. Kiállításukon újdonság a Szal- jut kajak, a Mecsta motorcsó­nak, s tetszetősek a moldavai szőnyegek, amelyekből magyar rendelésre is számítanak. Színvonalas fogyasztási cikkek Bulgáriából Néhány hónapja nagyszabá­sú önálló kiállításon ismertet­te gyors fejlődésének eredmé­nyeit Bulgária, amely az őszi BNV-n is részt vesz. Ezúttal a fogyasztási cikkek gazdag kí­nálatát hozta el a vásárra, hogy lehetőséget adjon a két ország közötti forgalom növe­léséhez. A tegnapi sajtótájé­koztatón Valcso Draganinszki, a bolgár kiállítások igazgatója, a BNV-n a háztartás, élelmi­szer és öltözködés árucsoport­ban kiállító hét külkereskedel­mi vállalat termékeiről is részletes ismertetést adott, va­lamint kitért a kölcsönös ex­port-import szállítások bővíté­sének további lehetőségeire. Házgyári konyhaprogram A belföldi vonatkozású ese­mények egész soráról számol­hatunk be: kétnapos bútoripa­ri szimpozion kezdődött a BNV alkalmából a Könnyű­ipari Minisztérium és a Ke­reskedelmi Kamara közös rendezésében. A kora reggeli órákban az Elzett Művek saj­tótájékoztatóján Molnár Ernő vezérigazgató elmondta az új­ságíróknak, hogy új piacok szerzésével az idén a tervnek megfelelően 8 millió dollár ér­tékű árut exportálnak a tőkés cégeknek. A vállalat a követ­kező években főként a bútor- és épületvasalások, a fém cso­magolóanyagok, a műanyag szerelvények és az autózárak gyártását korszerűsíti. Az A-pavllonban a Házgyá­ri konyhaprogram című kiállí­táson ismertették a cégek a sajtó képviselőivel a bemutató célját, amely a kislakásokban élő családok konyhájában a főzés, sütés és étkezés ideális feltételeit kutatja, teremti meg. Automata mosógépek a hazai piacnak A MÁV különféle szolgálta­tásait és a kulturáltabb sze­mélyszállítást illusztráló kiállí­tását tegnap ünnepélyesen megnyitotta Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója, a vasút önálló vásári pavilonjában. A D-pavilonban, a kereskedelem­technikai és vendéglátóipari gépkiállítás sajtótájékoztató­ján dr. Setényi József, a Bel­kereskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője többek között bejelentette: az idén csaknem 700 millió forintot költenek az üzlethálózat korszerűsítésére, a fizikai munka gépesítésére, a kiszolgálás gyorsítását szol­gáló gépekre, berendezésekre. A B-pavilonban a Hajdúsági Iparművek is bemutatta a vá­sáron kiállított újdonságait. Többek között elmondták, hogy rövidesen megkezdődik a zománcozott forróvíztárolók gyártása. Megvették az AEG— Telefunken gyár forgódobos automata mosógépének gyártá­si licencét, a termék egy-két éven belül megjelenik a hazai piacon. Váci gyár színes programja" A megye vállalataira is jel­lemző, hogy az idén a koráb­binál választékosabb termék- kollekciót állítottak ki az őszi BNV-n. A Forte Fotokémiai Ipar felvonultatta a Kiváló áruk fórumán pályázatot nyert háromszög védjeggyel ellátott hét termékét, köztük a Bro- mofort fényes vékony papírt, ennek karton változatát, to­vábbá a műanyag bevonatú, úgynevezett RC fényes karton és vékony árutípusokat. A Forte színes fotópapírjai ma már elismert márkaként sze­repelnek a nyugati piacon is. A kiállításon megismerkedhe­tünk a gyár színes program­jával. A fotoamatőrök és a leg­kényesebb profi fotósok is ta­lálnak csemegét a Forte kiállí­tási részlegében, amelyet a B- pavilonban rendezett: a 17 DIN Fortepan elnevezésű roll- és kisképfilm bizonyára sok fotózónak felkelti érdeklődését, A Forte termékeinek minősé­gét és csomagolását a Kiváló áruk fórumának vizsgáló bi­zottsága kitűnőnek értékelte, véleményüket várhatóan az el­következő üzletkötéseknél a kereskedelmi partnerek is megerősítik. H. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents