Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-17 / 244. szám

/ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! m AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM. 244. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1975. OKTOBER 17., PÉNTEK JOBB MUNKASZERVEZÉS A CSEPEL AUTÓGYÁRBAN Harmincmilliós megtakarítás A Csepel Autógyárban 418 brigádban csaknem 5 ezer dolgozó vesz részi a kongresz- szusi és a felszabadulási mun- kaversenyben. Az első szakasz sikerei arra ösztönözték a vál­lalat valamennyi dolgozóját, hogy az idei, azaz a második szakaszra olyan többletmunka- vállalást tegyenek, amely hozzásegíti a gyár közösségét a IV, ötéves és az idei terv teljesítésé­hez. A felajánlásuk féléves érté­keléséből kitűnik, hogy kész- áirutarmelásüloet 102 százalék­ra teljesítették. Figyelemre méltó, hogy a padlóváz- 103, a pótalkatrész- 105, a szervokor­mány- 104, a dugaittyűgyái'tás 105 százalékos eredményi ért aL T IVcIiány perc emlékezte Ä Horthy-rendszer ter­rorja, erőszakja, csendőrszuronya száz­ezreket rekesztett kívül az emberi jog gyakorlásából. Nem szavazhattak, akik hat évig nem laktak egy helyben. Tehát akiket a ke­nyérért való harc faluról falura, megyéből más me­gyébe kergetett, akiket ki­lakoltattak, mert nem tud­tak lakbért fizetni: nem szavazhattak. Nem szavaz­hattak, akik nem végeztek hat elemit, akiket a nyo­mor, a nincstelenség már gyerekfejjel munkára kény- szerített, akiket az éhség megfosztott az iskolapadtól — nem szavazhattak. És a nők. Szily Tamás nagy- birtokos így szónokolt a parlamentben: „A választó­jogot nem ismerem el em­beri jognak. A nőknek nem kell választójog. A cselé­deknek és mezőgazdasági béreseknek nem szabad vá­lasztójogot adni. A széles választójog veszedelmes.” S nem szavazhattak a faji üldözöttek, mert a fasiz­musra azok is veszedelme­sek voltak. Gróf Bethlen István ellenforradalmi mi­niszterelnök is így fogalma - zott: „Az ország sorsát nem lehet a nagy tömegek­re bízni”. Joggal féltek a tömegtől. Az elmúlt harminc év gaz­dasági, társadalmi esemé­nyeinek mindegyike felelet a kapitalista társadalom­nak: a burzsoá uralkodó osztály nemhiába retteg azoktól a dolgozóktól, aki­ket kirekesztett a választó­jogból. Hiszen ezek a dol­gozók roppant erejűek: meg tudtak változtatni egy társadalmi rendszert, fel tudják építeni a fejlettebb társadalmat, a szocializ­must. Lépésről lépésre ha­ladva gazdagabb, boldogabb életet tudnak biztosítani milliók számára. Békében, jólétben, biztonságban tud­nak élni. Negyedszázaddal ezelőtt, 1950. október 22-én, az első tanácsválasztáskor a bur­zsoá rend utolsó maradvá­nyát is megsemmisítette a népi demokratikus állam. Zászlónkon ez állt: Mind­nyájunk joga és hazafias kötelessége a szavazás. Mil­liók adták szavazatukat munkás, paraszt, értelmisé­gi jelöltekre. A dolgozókra. Hatvanezer nőt, ötvenezer 25 éven aluli fiatalt, tízezer értelmiségit választottak a tanácsokba. H uszonöt év távlatából bizonyíthatjuk, amit csak hittünk, amiben csak bíztunk, hogy akkor van jó kezekben a hatalom, ha ezt a dolgozók gyakorol­ják. így demokratizálódott az államhatalmi és állam- igazgatási szerv, így lettek a tanácsok a nép ügyeinek képviselői. A negyedszázad történelmi időszakot ölel át: a nagyüzemi mezőgaz­daság kialakulását, a prole­tárdiktatúra megszilárdítá­sát, az iparosodás soha nem álmodott felfejlődését, a családjogi, társadalombizto­sítási, az ifjúsági törvény és sok más olyan törvény megalkotását, amely a nép- milliók életét hivatott job­bá tenni. A községházára ha be kellett lépnie, reszketett tő­le a dolgozó ember, s akár­hogy hajlott hétrét gör­nyedve, adta meg az aláza­tos tiszteletet, nekik soha­semlehetett ott igaza. Nem is szoktuk emlegetni már, rég volt, beláthatatlanül rég, mert beláthatatlanui hosszú utat tettünk meg azóta. És természetessé vált, hogy az államhatalmi szerv házában, joggal vár­ják el tőlünk, hogy együtt, közösen intézzük az ügye­ket. Együtt gondoskodunk az emberről. Nincs olyan egyén és közösség, aki vagy amely ne fordulhatna biza­lommal a tanácshoz. E lső tanácsválasztásun­kon, 1950. október 22-én a békére, a munkára, a jólétre szava­zott a magyar dolgozó nép. Községekben, városokban most, e napokban emlékez­nek meg tanácsüléseken a taná «»választásról. A Pest megyei Tanács a mai na­pon. Ez az ülés is, mint másutt, munkaülés. Fontos más napirendeket is tár­gyalnak, nemcsak emlékez­nek. Éppen azért, mert le­het-e kifejezőbben, szebben ünnepelni, mint munkával? Ezzel is jelezzük: sok az el- végezetlen dolgunk, sok a tennivalónk. Tanácsaink még szorosabbra kívánják fűzni kapcsolataikat a vá­lasztókkal, az üzemi, a munkahelyi kollektívákkal, a közérdek figyelembevéte­lével kívánják továbbra is teljesíteni az állampolgárok megbízatásait. Szeretnék teljesen száműzni állam- igazgatási munkájukból a bürokráciát. önállóságuk növekedésével, nagyobb fe­lelősségükkel a különböző intézményekkel még jobb koordinálást valósítanak meg, s javítják irányító, el­lenőrző szerepüket. Csak néhány percre áll­hatunk meg emlékezni, hogy mi is történt 1950. ok­tóber 22-én. Mit is jelen­tett mindannyiunknak, hogy visszavonhatatlanul demokratizáltuk államha­talmunkat és államigazga­tásunkat? Nem egyszerűen nevet változtattunk, hanem ezzel is nemet mondtunk a régi rendre és elindultunk megteremteni a dolgozók hatalmát. Minden község­ben, városiban, joggal is­métlik az ünnepi tanács­ülésen, nem dolgoztunk hiába, amire vállalkoztunk, teljesítettük. Akiket valaha igazságtalanul jogtalanság­ra ítéltek, végre maguk, és nagyszerűen formálják a jogot S. A. A kedvezőtlen anyagellá­tást jobb termelési felté­teleik megteremtésével el­lensúlyozták, a veszteségldők csökkentésével pedig javítottak a termelés ütemességéin. Tavaly a selejt a termelési érték 0,77 százaléka volt esz. idén ez 0,6 százalékra csök­kent Normaidő-megtakarítá­suk csaknem 130 ezer óra; 174 újítás született s ez majd­nem ugyanannyi, minit tavaly egész évben. Jellemző, hogy az idei kommunista műszakokon 65 százalékkal többen vettek részt, mint előzőleg. A bevált „munkahelyi gaz­da” mozgalom meghonoso­dott az alkalmazottak kö­rében is. Önkéntes munkával 30 szo­cialista brigád segíti, támo­gatja a gyár gyermekintézmé­nyeit. Az említett időszakban a gyári közösség ésszerű anyag- és energiagazdálko­dással 30 millió forintot taka-' rított meg. Lázár György fogadta a mongol miniszterelnök-helyettest Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön' dél­után hivatalában fogadta Dumagin Szodnamot, a Mon­gol Népköztársaság minisz­terelnök-helyettesét, az állami tervbizoítság elnökét, aki az 1976—1980. évi népgazdasági tervek egyeztetésével kap­csolatos tárgyalások alkal­mából tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes, baráti lég­körű eszmecserén 'részt vett Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke. Jelen volt Bandarijn Dü- gerszüren, a Mongol Nép- köztársaság budapesti nagy­követe. Németh Károly Heves megyében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap Heves megyébe láto­gatott. Részt vett és felszólalt Egerben a megyei pártbizott­ság kibővített ülésén, ame­lyen az MSZMP 1974. decem­ber 5-i határozatának He­ves megyei végrehajtását ér­tékelték. A Központi Bizottság tit­kára ezt követően Hevesre látogatott, ahol meghallgatta a járási pártbizottság első tit­kárának tájékoztatóját, majd a Rákóczi Termelőszövetke­zet üzemegységeit kereste fel. Németh Károly látogatása a kora esti órákban fejeződött be. Foek Jenő, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, Ta­tabánya országgyűlési képvise­lője, tegnap Komárom megye székhelyére látogatott, ahol részt vett a városi tanács ün­nepi ülésén, melyet a tanácsok megalakulásának 25. évfor­dulója tiszteletére rendezitek. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, a Központi Bizottság szék­házában fogadta a hazánkban tartózkodó szófiai pártdelegá­ció vezetőjét, Georgi Jordano- vot, a BKP KB titkárságának tagját, a szófiai PB első titká­rát. Biztosított további fejlődésünk minden feltétele Kádár János beszélt a szombathelyi nagygyűlésen Befejeződött a Vas megyei látogatás Kádár Jámos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön — Vas megyei vezetők társaságában — Horvátzsidányba és Vépre látogatott. A több nemzetisé­gű Horvátzsidányban megér­kezésekor a szombathelyi já­rás, a község és a termelőszö­vetkezet vezetői fogadtál?, s úttörők virággal, dallal kö­szöntötték. A termelőszövetkezet köz­ponti épületében Berzlánovich Antal Horvátzsidány, Kiszsi- dány, Olmód és Peresznye községek közös tanácsának el­nöke tájékoztatta a Központi Bizottság első titkárát a lakos­ság életkörülményeiről, mun­kájáról. Varga László, a termelőszö­vetkezet elnöke a közös gazda­ság munkáját, eredményeit, gondjait ismertette. A tsz elnöke hangsúlyozta, hogy nap mint nap a gyakor­latban tapasztalják a szocia­lista építőmunka eredményeit — bár három nyelven beszé­lünk — mondotta — egyet aka­runk, azt, hogy fejlődjék ter­melőszövetkezeti gazdaságunk, s ezzel is hozzájáruljunk a népgazdaság fejlődéséhez, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást és a Központi Bizottság nevében üdvözölte a társközségek la­kóit, valamint az ezen a terü­leten tevékenykedő határőrö­ket. Kifejezte meggyőződését, hogy jól értik s a gyakorlat­ban eredményesen érvényesí­tik is a párt általános politiká­ját, mezőgazdasági és nemzeti­ségi politikáját. Helyes, hogy megvalósításába bevonják a dolgozók legszélesebb rétegeit. Kádár János szólt arról, hogy pártunk politikájának nagyon fontos része a nemze­tiségi politika. A lenini nem­zetiségi politikát valljuk — hangoztatta —, azt, hogy a • nemzeti kultúrának virágoznia kell. Beszéljen minden nem­zet és nemzetiség a maga Az érkezés pillanatai a borvátzslgányi Jurisícs Tsz bűlélházában. nyelvén. Ma is úgy értelmez­zük a lenini nemzetiségi poli­tikát, hogy a világ a népek kó­rusából áll, ebben a kórusban mindenki a maga nyelvén szóljon és énekeljen, s lehető­leg a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a béke dallamát szólaltassa meg. Utalva arra, hogy a meglá­togatott községben a legna­gyobb arányt a horvát ajkú délszláv lakosság képviseli, hangoztatta, hogy a két szo­cialista ország, a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság viszonya baráti, jó. Azt valljuk, hogy a másik ország­ban élő nemzetiség nem vá­lasztó, hanem összekötő kapocs országaink között: éljenek egyenlő állampolgárokként az ottani magyarok és az itteni délszlávok, ahogy ennek szo­cialista országokban lennie kell. Ezt követően Kádár János ,és a társaságában levő vezető személyiségek megtekintették a termelőszövetkezet tehené­szetét és hűtőtárolóját, majd folytatták útjukat Vépre. Itt a mezőgazdasági szak­munkás- és munkástovább­képző intézetet keresték fel. Találkozás a megye dolgozóival szefogást, a kommunisták és a pártönkívüliek, a különböző világnézetű emberek, hívők és nem hívők, a szocializmus minden hívének összefogását elősegítő eddigi szövetségi poli­tikáját. Szólt arról, hogy mostani legfontosabb feladatunk a IV. ötéves terv sikeres befejezése, hogy ezzel jól megalapozzuk az 1976. január 1-én induló V. ötéves tervet. Hangsúlyozta, hogy biztosított további szolid, de megalapozott fejlődésünk minden feltétele, s jó munká­val túljutunk a mostani — el­sősorban a kedvezőtlen külső körülmények okozta — átme­neti nehézségeken. Támasz­kodhatunk saját erőinkre és a szocialista országokkal, első­sorban a Szovjetunióval való együttműködésben rejlő nagy erőre. Sokoldalúan elemezte hazai munkánk nemzetközi feltéte­leit, szólt a szocializmus, a ha­ladás, a béke erőinek növeke­déséről. A Magyar Népköz- társaság külpolitikájával fog­lalkozva kiemelte, hogy haza­fias, ugyanakkor internaciona­lista és békét építő külpoliti­kánk eredményes. Ennek alap­ján ítélik meg a Magyar Nép- köztársaságot nemzetközi té­ren is. Hazánkat a Szovjtt- unió, a Varsói Szerződés többi országai, a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának tag­államai, a szocialista világ- rendszer országai szilárd és fejlődő szocialista országként tartják számon. De tekinté­lyünk van a harmadik világ­ban és a kapitalista országok­ban is, mert következetesen képviseljük a békés egymás mellett élés politikáját. A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy folytatjuk a XI. kong­resszuson megjelölt, népünk érdekeit szolgáló internacio­nalista külpolitikánkat. To­vább erősítjük szövetségün­ket a Szovjetunióval, a többi testvéri szocialista országgal, kötelezettségeit teljesítő tag­jai vagyunk és maradunk a Varsói Szerződésnek, amely­re mindaddig szükség van, míg agresszív katonai szövet­ségek fenyegetik a béke fenn­tartását és biztosítását. Tevé­kenyen részt veszünk a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsában. Kifejtette a párt és a kor­mány állásfoglalását a külpo­litika egyéb, valamint a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kérdé­seiről, Majd hangsúlyozta: kö­vetkezetesen részt veszünk a haladásért folytatott világ­méretű küzdelemben, a bé­kés egymás mellett élés politi­kájának megvalósításában. Nagy tetszéssel fogadott be­szédét azzal fejezte be Kádár János, hogy o part előrete­kint, elveiben megingathatat­lan, szocialista céljaiból .sem­mit sem enged, tervei reáli­sak, továbbra is összeforrottan dolgozik a tömegekkel, s ha mindenki a maga helyén el­végzi o feladatát, előbbre ju­tunk, elérjük céljainkat. A Központi Bizottság számít az ország, Vas megye ko’mmunis- táira, dolgozóira. Dr. Gonda György zárszava után a nagygyűlés az Interna- cionálé hangjaival ért véget. A Központi Bizottság első titkára este visszautazott a fő­városba. szocialista építés iránti bizalom fejeződött ki. Részletesen beszélt Vas me­gye fejlődéséről és méltatta az elért eredményeket. Hivatko­zott az ipar, a mezőgazdaság fejlesztésében elért sikerekre, amelyek eredményeképpen a párt politikájának megfelelően, számottevően javultak a megye lakosságának életkörülményei. Önmágáért beszélő tény, hogy a megyében megvalósult a teljes foglalkoztatottság, s az utóbbi tíz évben 66 ezren köl­töztek új lakásba. Rámutatott, hogy olyan eredményeket, ami­lyeneket Vas megyében is fel­mutatnak, csak az egész társa­dalom együttes erőfeszítésével, alkotó együttműködésével lehet elérni. Benyomásait abban ösz- szegezte, hogy Vas megyében jól halad a szocialista építés. Kifejezte a Központi Bizottság elismerését azért az odaadó munkáért, amelyet a megye kommunistái, párton kívüli dol­gozói végeznek. Hangsúlyozta: tisztelet a munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmi­ségnek, a dolgozó népnek, amely a szocializmusba vetett hitével, értelmével, szívével, szorgalmával az eredményeket létrehozta. További sok sikert kívánt, majd rátért az általá­nos belpolitikai kérdésekre. — A Magyar Népköztársaság helyzete szilárd, a magyar nép következetesen halad a fejlett, szocialista társadalom építésé­nek útján — mondotta, majd részletesen szólt az eredmé­nyekről, a feladatokról, s a munka hazai és nemzetközi feltételeiről. Emlékeztetett rá, hogy a párt XI. kongresszusa, a felszabadulás 30. évforduló­ja, az országgyűlési választás jó alkalom volt a végzett" munka eredményeinek, tapasztalatai­nak összegezésére, • a további feladatok kijelölésére. Nagy hangsúllyal szólt arról, hogy a párt a legutóbbi 15—20 ép tapasztalatai alapján folytatja meghirdetett és alkalmazott fő Politiken irányvonalát: a mun­kás-paraszt szövetség erősíté­sét, a legszélesebb nemzeti ösz­Kádár János délután Szom­bathelyen, á művelődési és sportházban nagygyűlésen ta­lálkozott a város és Vas me­gye üzemeinek, szövetkezetei­nek, intézményeinek dolgozói­val. A Himnusz elhangzása után Nagy Gábor, a Tanárképző Főiskola másodéves hallgatója elszavalta Váci Mihály Miránk hasonlíts, kommunizmus! cí­mű versének egy részletét. A nagygyűlést dr. Gonda György, a Vas megyei Tanács elnöke nyitotta meg, majd Kovács Antal, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára mondott beszédet, han­goztatva, hogy a megyében is megvalósulnak a XI. kong­resszuson elhatározott nagy feladatok egész népünk ja­vára. Ezután Kádár János szólt a nagygyűlés részvevőihez: — Felemelő és élményekben gaz­dag kétnapos Vas megyei prog­ram befejezéséhez közeledve szeretném megköszönni a me­gyei pártbizottságnak a meg­hívást, s a megye vezetőinek, azon üzemek, intézmények dolgozóinak, ahol megfordul­tunk, Szombathely, a falvak lakosságának a szívélyes, ba­ráti fogadtatást, amelyben ré­szesítettek — mondotta beve­zetőül. — Engedjék meg, hogy ma­gam is szívből köszöntsem önöket és személyükben Szom­bathely, a megye munkássá­gát, szövetkezeti parasztságát, értelmiségét, egész lakosságát. Egyúttal átadom önöknek — és szeretném kérni, hogy to­vábbítsák a megye dolgozói­nak, lakosainak — a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának forró üd­vözletét és legjobb kívánsá­gait. Ezt követően meleg szavak­kal szólt a megye lakosságával való személyes találkozóin szerzett mély benyomásairól, hangoztava meggyőződését, hogy a baráti, szívélyes talál­kozókon a párt politikája, a

Next

/
Thumbnails
Contents