Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-17 / 244. szám
/ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! m AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM. 244. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1975. OKTOBER 17., PÉNTEK JOBB MUNKASZERVEZÉS A CSEPEL AUTÓGYÁRBAN Harmincmilliós megtakarítás A Csepel Autógyárban 418 brigádban csaknem 5 ezer dolgozó vesz részi a kongresz- szusi és a felszabadulási mun- kaversenyben. Az első szakasz sikerei arra ösztönözték a vállalat valamennyi dolgozóját, hogy az idei, azaz a második szakaszra olyan többletmunka- vállalást tegyenek, amely hozzásegíti a gyár közösségét a IV, ötéves és az idei terv teljesítéséhez. A felajánlásuk féléves értékeléséből kitűnik, hogy kész- áirutarmelásüloet 102 százalékra teljesítették. Figyelemre méltó, hogy a padlóváz- 103, a pótalkatrész- 105, a szervokormány- 104, a dugaittyűgyái'tás 105 százalékos eredményi ért aL T IVcIiány perc emlékezte Ä Horthy-rendszer terrorja, erőszakja, csendőrszuronya százezreket rekesztett kívül az emberi jog gyakorlásából. Nem szavazhattak, akik hat évig nem laktak egy helyben. Tehát akiket a kenyérért való harc faluról falura, megyéből más megyébe kergetett, akiket kilakoltattak, mert nem tudtak lakbért fizetni: nem szavazhattak. Nem szavazhattak, akik nem végeztek hat elemit, akiket a nyomor, a nincstelenség már gyerekfejjel munkára kény- szerített, akiket az éhség megfosztott az iskolapadtól — nem szavazhattak. És a nők. Szily Tamás nagy- birtokos így szónokolt a parlamentben: „A választójogot nem ismerem el emberi jognak. A nőknek nem kell választójog. A cselédeknek és mezőgazdasági béreseknek nem szabad választójogot adni. A széles választójog veszedelmes.” S nem szavazhattak a faji üldözöttek, mert a fasizmusra azok is veszedelmesek voltak. Gróf Bethlen István ellenforradalmi miniszterelnök is így fogalma - zott: „Az ország sorsát nem lehet a nagy tömegekre bízni”. Joggal féltek a tömegtől. Az elmúlt harminc év gazdasági, társadalmi eseményeinek mindegyike felelet a kapitalista társadalomnak: a burzsoá uralkodó osztály nemhiába retteg azoktól a dolgozóktól, akiket kirekesztett a választójogból. Hiszen ezek a dolgozók roppant erejűek: meg tudtak változtatni egy társadalmi rendszert, fel tudják építeni a fejlettebb társadalmat, a szocializmust. Lépésről lépésre haladva gazdagabb, boldogabb életet tudnak biztosítani milliók számára. Békében, jólétben, biztonságban tudnak élni. Negyedszázaddal ezelőtt, 1950. október 22-én, az első tanácsválasztáskor a burzsoá rend utolsó maradványát is megsemmisítette a népi demokratikus állam. Zászlónkon ez állt: Mindnyájunk joga és hazafias kötelessége a szavazás. Milliók adták szavazatukat munkás, paraszt, értelmiségi jelöltekre. A dolgozókra. Hatvanezer nőt, ötvenezer 25 éven aluli fiatalt, tízezer értelmiségit választottak a tanácsokba. H uszonöt év távlatából bizonyíthatjuk, amit csak hittünk, amiben csak bíztunk, hogy akkor van jó kezekben a hatalom, ha ezt a dolgozók gyakorolják. így demokratizálódott az államhatalmi és állam- igazgatási szerv, így lettek a tanácsok a nép ügyeinek képviselői. A negyedszázad történelmi időszakot ölel át: a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulását, a proletárdiktatúra megszilárdítását, az iparosodás soha nem álmodott felfejlődését, a családjogi, társadalombiztosítási, az ifjúsági törvény és sok más olyan törvény megalkotását, amely a nép- milliók életét hivatott jobbá tenni. A községházára ha be kellett lépnie, reszketett tőle a dolgozó ember, s akárhogy hajlott hétrét görnyedve, adta meg az alázatos tiszteletet, nekik sohasemlehetett ott igaza. Nem is szoktuk emlegetni már, rég volt, beláthatatlanül rég, mert beláthatatlanui hosszú utat tettünk meg azóta. És természetessé vált, hogy az államhatalmi szerv házában, joggal várják el tőlünk, hogy együtt, közösen intézzük az ügyeket. Együtt gondoskodunk az emberről. Nincs olyan egyén és közösség, aki vagy amely ne fordulhatna bizalommal a tanácshoz. E lső tanácsválasztásunkon, 1950. október 22-én a békére, a munkára, a jólétre szavazott a magyar dolgozó nép. Községekben, városokban most, e napokban emlékeznek meg tanácsüléseken a taná «»választásról. A Pest megyei Tanács a mai napon. Ez az ülés is, mint másutt, munkaülés. Fontos más napirendeket is tárgyalnak, nemcsak emlékeznek. Éppen azért, mert lehet-e kifejezőbben, szebben ünnepelni, mint munkával? Ezzel is jelezzük: sok az el- végezetlen dolgunk, sok a tennivalónk. Tanácsaink még szorosabbra kívánják fűzni kapcsolataikat a választókkal, az üzemi, a munkahelyi kollektívákkal, a közérdek figyelembevételével kívánják továbbra is teljesíteni az állampolgárok megbízatásait. Szeretnék teljesen száműzni állam- igazgatási munkájukból a bürokráciát. önállóságuk növekedésével, nagyobb felelősségükkel a különböző intézményekkel még jobb koordinálást valósítanak meg, s javítják irányító, ellenőrző szerepüket. Csak néhány percre állhatunk meg emlékezni, hogy mi is történt 1950. október 22-én. Mit is jelentett mindannyiunknak, hogy visszavonhatatlanul demokratizáltuk államhatalmunkat és államigazgatásunkat? Nem egyszerűen nevet változtattunk, hanem ezzel is nemet mondtunk a régi rendre és elindultunk megteremteni a dolgozók hatalmát. Minden községben, városiban, joggal ismétlik az ünnepi tanácsülésen, nem dolgoztunk hiába, amire vállalkoztunk, teljesítettük. Akiket valaha igazságtalanul jogtalanságra ítéltek, végre maguk, és nagyszerűen formálják a jogot S. A. A kedvezőtlen anyagellátást jobb termelési feltételeik megteremtésével ellensúlyozták, a veszteségldők csökkentésével pedig javítottak a termelés ütemességéin. Tavaly a selejt a termelési érték 0,77 százaléka volt esz. idén ez 0,6 százalékra csökkent Normaidő-megtakarításuk csaknem 130 ezer óra; 174 újítás született s ez majdnem ugyanannyi, minit tavaly egész évben. Jellemző, hogy az idei kommunista műszakokon 65 százalékkal többen vettek részt, mint előzőleg. A bevált „munkahelyi gazda” mozgalom meghonosodott az alkalmazottak körében is. Önkéntes munkával 30 szocialista brigád segíti, támogatja a gyár gyermekintézményeit. Az említett időszakban a gyári közösség ésszerű anyag- és energiagazdálkodással 30 millió forintot taka-' rított meg. Lázár György fogadta a mongol miniszterelnök-helyettest Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön' délután hivatalában fogadta Dumagin Szodnamot, a Mongol Népköztársaság miniszterelnök-helyettesét, az állami tervbizoítság elnökét, aki az 1976—1980. évi népgazdasági tervek egyeztetésével kapcsolatos tárgyalások alkalmából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén 'részt vett Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Jelen volt Bandarijn Dü- gerszüren, a Mongol Nép- köztársaság budapesti nagykövete. Németh Károly Heves megyében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap Heves megyébe látogatott. Részt vett és felszólalt Egerben a megyei pártbizottság kibővített ülésén, amelyen az MSZMP 1974. december 5-i határozatának Heves megyei végrehajtását értékelték. A Központi Bizottság titkára ezt követően Hevesre látogatott, ahol meghallgatta a járási pártbizottság első titkárának tájékoztatóját, majd a Rákóczi Termelőszövetkezet üzemegységeit kereste fel. Németh Károly látogatása a kora esti órákban fejeződött be. Foek Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Tatabánya országgyűlési képviselője, tegnap Komárom megye székhelyére látogatott, ahol részt vett a városi tanács ünnepi ülésén, melyet a tanácsok megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezitek. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Központi Bizottság székházában fogadta a hazánkban tartózkodó szófiai pártdelegáció vezetőjét, Georgi Jordano- vot, a BKP KB titkárságának tagját, a szófiai PB első titkárát. Biztosított további fejlődésünk minden feltétele Kádár János beszélt a szombathelyi nagygyűlésen Befejeződött a Vas megyei látogatás Kádár Jámos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön — Vas megyei vezetők társaságában — Horvátzsidányba és Vépre látogatott. A több nemzetiségű Horvátzsidányban megérkezésekor a szombathelyi járás, a község és a termelőszövetkezet vezetői fogadtál?, s úttörők virággal, dallal köszöntötték. A termelőszövetkezet központi épületében Berzlánovich Antal Horvátzsidány, Kiszsi- dány, Olmód és Peresznye községek közös tanácsának elnöke tájékoztatta a Központi Bizottság első titkárát a lakosság életkörülményeiről, munkájáról. Varga László, a termelőszövetkezet elnöke a közös gazdaság munkáját, eredményeit, gondjait ismertette. A tsz elnöke hangsúlyozta, hogy nap mint nap a gyakorlatban tapasztalják a szocialista építőmunka eredményeit — bár három nyelven beszélünk — mondotta — egyet akarunk, azt, hogy fejlődjék termelőszövetkezeti gazdaságunk, s ezzel is hozzájáruljunk a népgazdaság fejlődéséhez, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást és a Központi Bizottság nevében üdvözölte a társközségek lakóit, valamint az ezen a területen tevékenykedő határőröket. Kifejezte meggyőződését, hogy jól értik s a gyakorlatban eredményesen érvényesítik is a párt általános politikáját, mezőgazdasági és nemzetiségi politikáját. Helyes, hogy megvalósításába bevonják a dolgozók legszélesebb rétegeit. Kádár János szólt arról, hogy pártunk politikájának nagyon fontos része a nemzetiségi politika. A lenini nemzetiségi politikát valljuk — hangoztatta —, azt, hogy a • nemzeti kultúrának virágoznia kell. Beszéljen minden nemzet és nemzetiség a maga Az érkezés pillanatai a borvátzslgányi Jurisícs Tsz bűlélházában. nyelvén. Ma is úgy értelmezzük a lenini nemzetiségi politikát, hogy a világ a népek kórusából áll, ebben a kórusban mindenki a maga nyelvén szóljon és énekeljen, s lehetőleg a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a béke dallamát szólaltassa meg. Utalva arra, hogy a meglátogatott községben a legnagyobb arányt a horvát ajkú délszláv lakosság képviseli, hangoztatta, hogy a két szocialista ország, a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság viszonya baráti, jó. Azt valljuk, hogy a másik országban élő nemzetiség nem választó, hanem összekötő kapocs országaink között: éljenek egyenlő állampolgárokként az ottani magyarok és az itteni délszlávok, ahogy ennek szocialista országokban lennie kell. Ezt követően Kádár János ,és a társaságában levő vezető személyiségek megtekintették a termelőszövetkezet tehenészetét és hűtőtárolóját, majd folytatták útjukat Vépre. Itt a mezőgazdasági szakmunkás- és munkástovábbképző intézetet keresték fel. Találkozás a megye dolgozóival szefogást, a kommunisták és a pártönkívüliek, a különböző világnézetű emberek, hívők és nem hívők, a szocializmus minden hívének összefogását elősegítő eddigi szövetségi politikáját. Szólt arról, hogy mostani legfontosabb feladatunk a IV. ötéves terv sikeres befejezése, hogy ezzel jól megalapozzuk az 1976. január 1-én induló V. ötéves tervet. Hangsúlyozta, hogy biztosított további szolid, de megalapozott fejlődésünk minden feltétele, s jó munkával túljutunk a mostani — elsősorban a kedvezőtlen külső körülmények okozta — átmeneti nehézségeken. Támaszkodhatunk saját erőinkre és a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködésben rejlő nagy erőre. Sokoldalúan elemezte hazai munkánk nemzetközi feltételeit, szólt a szocializmus, a haladás, a béke erőinek növekedéséről. A Magyar Népköz- társaság külpolitikájával foglalkozva kiemelte, hogy hazafias, ugyanakkor internacionalista és békét építő külpolitikánk eredményes. Ennek alapján ítélik meg a Magyar Nép- köztársaságot nemzetközi téren is. Hazánkat a Szovjtt- unió, a Varsói Szerződés többi országai, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamai, a szocialista világ- rendszer országai szilárd és fejlődő szocialista országként tartják számon. De tekintélyünk van a harmadik világban és a kapitalista országokban is, mert következetesen képviseljük a békés egymás mellett élés politikáját. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy folytatjuk a XI. kongresszuson megjelölt, népünk érdekeit szolgáló internacionalista külpolitikánkat. Tovább erősítjük szövetségünket a Szovjetunióval, a többi testvéri szocialista országgal, kötelezettségeit teljesítő tagjai vagyunk és maradunk a Varsói Szerződésnek, amelyre mindaddig szükség van, míg agresszív katonai szövetségek fenyegetik a béke fenntartását és biztosítását. Tevékenyen részt veszünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. Kifejtette a párt és a kormány állásfoglalását a külpolitika egyéb, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, Majd hangsúlyozta: következetesen részt veszünk a haladásért folytatott világméretű küzdelemben, a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításában. Nagy tetszéssel fogadott beszédét azzal fejezte be Kádár János, hogy o part előretekint, elveiben megingathatatlan, szocialista céljaiból .semmit sem enged, tervei reálisak, továbbra is összeforrottan dolgozik a tömegekkel, s ha mindenki a maga helyén elvégzi o feladatát, előbbre jutunk, elérjük céljainkat. A Központi Bizottság számít az ország, Vas megye ko’mmunis- táira, dolgozóira. Dr. Gonda György zárszava után a nagygyűlés az Interna- cionálé hangjaival ért véget. A Központi Bizottság első titkára este visszautazott a fővárosba. szocialista építés iránti bizalom fejeződött ki. Részletesen beszélt Vas megye fejlődéséről és méltatta az elért eredményeket. Hivatkozott az ipar, a mezőgazdaság fejlesztésében elért sikerekre, amelyek eredményeképpen a párt politikájának megfelelően, számottevően javultak a megye lakosságának életkörülményei. Önmágáért beszélő tény, hogy a megyében megvalósult a teljes foglalkoztatottság, s az utóbbi tíz évben 66 ezren költöztek új lakásba. Rámutatott, hogy olyan eredményeket, amilyeneket Vas megyében is felmutatnak, csak az egész társadalom együttes erőfeszítésével, alkotó együttműködésével lehet elérni. Benyomásait abban ösz- szegezte, hogy Vas megyében jól halad a szocialista építés. Kifejezte a Központi Bizottság elismerését azért az odaadó munkáért, amelyet a megye kommunistái, párton kívüli dolgozói végeznek. Hangsúlyozta: tisztelet a munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmiségnek, a dolgozó népnek, amely a szocializmusba vetett hitével, értelmével, szívével, szorgalmával az eredményeket létrehozta. További sok sikert kívánt, majd rátért az általános belpolitikai kérdésekre. — A Magyar Népköztársaság helyzete szilárd, a magyar nép következetesen halad a fejlett, szocialista társadalom építésének útján — mondotta, majd részletesen szólt az eredményekről, a feladatokról, s a munka hazai és nemzetközi feltételeiről. Emlékeztetett rá, hogy a párt XI. kongresszusa, a felszabadulás 30. évfordulója, az országgyűlési választás jó alkalom volt a végzett" munka eredményeinek, tapasztalatainak összegezésére, • a további feladatok kijelölésére. Nagy hangsúllyal szólt arról, hogy a párt a legutóbbi 15—20 ép tapasztalatai alapján folytatja meghirdetett és alkalmazott fő Politiken irányvonalát: a munkás-paraszt szövetség erősítését, a legszélesebb nemzeti öszKádár János délután Szombathelyen, á művelődési és sportházban nagygyűlésen találkozott a város és Vas megye üzemeinek, szövetkezeteinek, intézményeinek dolgozóival. A Himnusz elhangzása után Nagy Gábor, a Tanárképző Főiskola másodéves hallgatója elszavalta Váci Mihály Miránk hasonlíts, kommunizmus! című versének egy részletét. A nagygyűlést dr. Gonda György, a Vas megyei Tanács elnöke nyitotta meg, majd Kovács Antal, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet, hangoztatva, hogy a megyében is megvalósulnak a XI. kongresszuson elhatározott nagy feladatok egész népünk javára. Ezután Kádár János szólt a nagygyűlés részvevőihez: — Felemelő és élményekben gazdag kétnapos Vas megyei program befejezéséhez közeledve szeretném megköszönni a megyei pártbizottságnak a meghívást, s a megye vezetőinek, azon üzemek, intézmények dolgozóinak, ahol megfordultunk, Szombathely, a falvak lakosságának a szívélyes, baráti fogadtatást, amelyben részesítettek — mondotta bevezetőül. — Engedjék meg, hogy magam is szívből köszöntsem önöket és személyükben Szombathely, a megye munkásságát, szövetkezeti parasztságát, értelmiségét, egész lakosságát. Egyúttal átadom önöknek — és szeretném kérni, hogy továbbítsák a megye dolgozóinak, lakosainak — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának forró üdvözletét és legjobb kívánságait. Ezt követően meleg szavakkal szólt a megye lakosságával való személyes találkozóin szerzett mély benyomásairól, hangoztava meggyőződését, hogy a baráti, szívélyes találkozókon a párt politikája, a
