Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-11 / 239. szám
1075. OKTOBER 11., SZOMBAT A Komárom megyei pártbizottság ülése Az MSZMP Komárom megyei Bizottsága pénteken ülést tartott. A pártbizottság időszerű kérdéseket tárgyalt. Az ülésen Mokri Pált, a megyei párt- bizottság titkárát megválasztották a megyei pártbizottság első titkárává. Az ülésen részt vett és felszólalt Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. Yízügyisek Kommunista műszakja A Középdunavölgyi Vízügyi igazgatóság egységei évente tartanak kommunista műszakot valamilyen közös cél érdekében. Mára a ráckevei III. szakaszmérnökség szocialista brigádjai hirdettek kommunista szombatot. A műszak alatt az I. főcsatorna és az öntözéses gazdálkodást segítő dömsödi stabilizáció II. üteme építési feladatainak megoldásában, a Dabas környéki belvizek levezetését megoldó XX. csatorna munkálataiban és a lórévi gátőrház lebontásában vesznek részt. A társadalmi munkaakcióban az igazgatóság más területein dolgozó szocialista közösségek is részt vesznek. A kommunista műszakból származó pénzt — a járási pártbizottság felhívása nyomán — a dunaharaszti óvoda építésére ajánlották föl. L. T. MEGKEZDŐDÖTT A HVDSZ VII. KONGRESSZUSA Jobb körülmények - több eredmény Dr. Maróthy László is felszólalt a tanácskozáson Számvetés Csaknem 280 ezer szervezett dolgozó képviseletében, 300 választott küldött részvételével pénteken az ÉDOSZ székházában megkezdte munkáját a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének VII. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, Gál László, a SZOT titkára, Földi László könnyűipari államtitkár is. A kongresszust Seprényi Sándor, a szakszervezet elnöke nyitotta meg, majd Fabók Zoltán főtitkár egészítette ki szóbeli beszámolóval a központi vezetőség írásban előre kiadott jelentését. Elmondotta, hogy a tanácsi, a kommunális vállalatoknál és a közműveknél dolgozók munkájának megbecsülése, élet- és munkakörülményei érezhetően javultak, ami hozzájárult a teljesítmények gyorsabb ütemű növekedéséhez is. A kongresszus meghallgatta Mayer Ferencnek, a számvizsgáló bizottság elnökének jelentését is, majd megkezdte a vitát az írásos dokumentumok, a beszámolók és a határozati javaslat felett. A vitában felszólalt dr. Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja is. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében üdvözölte a kongresszusi küldötteket és a szakszervezet általuk képviselt tagságát. Elismerő szavakkal szólt a HVDSZ munkájáról, méltatta a helyi iparban és a városgazdaságban a legutóbbi 4 és fél év alatt végbement fejlődést. Hangsúlyozta, hogy mivel az ágazat tevékenysége közvetlenül érinti a lakosságot, és dolgozói — elsősorban a szolgáltatók — azzal gyakran, szinte naponkénti kapcsolatban vannak, munkájuknak gazdasági fontosságán túl politikai jelentősége is vhn. Dr. Maróthy László rámutatott: az egyik legfontosabb teendő tovább növelni az ágazati szakszervezetek önállóságát és felelősségét. A kongresszus szombaton a további vitával folytatja munkáját. Pest megyében 14 ezer szervezett dolgozó tartozik a He- lyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetéhez. Közülük több mint 6 ezer leány és asszony. Többségük szakmai ismeretek nélkül kezdett dolgozni, s csak az üzemekben sajátíthatta el az alapismereteket. Továbbképzésüket nagymértékben akadályozza, hogy sokuknak — számuk körülbelül 1200-ra tehető — hiányzik az általános iskolai végzettsége. Ebből következik, hogy a szakszervezeti munkában előtérbe került a nődolgozók általános iskolai és szakmai képzésének szorgalmazása, a tanulás feltételeinek megteremtése. A szarvasmarha tenyésztés gondjai (3.) Ahol értik a módját Rendkívül alacsony az egy tehénre jutó tejtermelés, magas az improduktív tehenek száma, elégtelen a takarmányozás színvonala — számos gazdaságban állapította ezt meg a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség. Az előző cikkünkben szereplő gazdaságokon kívül például a sóskúti Tárnok, a nagykátai Magyar—Koreai Barátság, a kis- kunlacházi Kiskun, a kemence—bernecebaráti Egyesült, a gödi Egyesült Dunamenti, a kosdi Lenin, a kisnémedi Egyesült Aranykalász, a pe- rőcsényi Vörös Csillag, a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság, a nagykőrösi Szabadság és a szentendrei Mathiász termelőszövetkezetekben. Több gazdaságot azért marasztalt el a kérdést összefogó tejtermelési operatív bizottság, mert nagy költséggel épült szakosított tehenészeti telepét még nem népesítette be teljesen, a drága épületek kihasználatlanok. Számos esetben állapították meg azt is, hogy a szakmai vezetés színvonala gyenge, több gazdaságban elhanyagolják a takarmányozást, nem értenek kellően a szaporodásbiológiához. Van azonban kimagasló eredményeket fölmutató gazdaság is a megyében nem egy, ezek közé tartozik az érdi Bentavölgye, az abonyi József Attila és Ságvári Endre, a ceglédberceli Egyetértés, a fel- söpakonyi Búzakalász, a farmost Tápiómente, o dunabog- dányi Úttörő .és a pomázi Petőfi termelőszövetkezet. Például Abonyban Hogy mi a jó eredmények titka? — célszerű ennek is utánanézni. Ez ügyben a ceglédi járás három közös gazdaságát kerestük föl, először az abonyi Ságvári Tsz-t. Ez utóbbi gazdaságban tavaly 3507 liter tejtermelés jutott egy tehénre, és az idén további fölívelésre számíthatnak. Hogyan, miként? Győré Sándor elnök: — Sok apró tényező össze- geződik, amíg eredményt tud fölmutatni egy gazdaság. Mi nagy gondot fordítottunk a tenyésztő munkára, jószágot nem vásároltunk, a saját szaporulatból kerekítettük ki az -állományt. Egy ideig még sem értük el a bűvös 3000 literes szintet, holott láttuk: több van teheneinkben. Akkor a főmezőgazdászunk sorra kikérdezte az embereket, akik a tehenészetben dolgoztak, mi a véleményük a takarmányozás, jártatás, ellátás módjáról. Takarmánygondjaink sohasem voltak,., .inkább, csak a takarmányozás hogyanja volt a kérdés. Nos, a többféle véleményt összevetve kidolgoztuk a célszerűnek látszó munkarendet, amit aztán meg is követeltünk. így minden különösebb beruházás nélkül fokról fokra javultak a tejtermelés eredményei, a tavaly befejeződött negativizálás — tbc- mentesítés — után jutottunk el oda, hogy alaposabban szelektáljuk jószágainkat, igazán hozzákezdjünk a tenyésztéshez. Magam azt szeretném — mert ezen vitatkozunk —, hogy itt a központban legyen az új tehenészet, szem előtt, ahol napról napra benéz a főmezőgazdász, az ágazatvezető, jómagam, mert nem elég egyszer leírni, hogy a terv 3700— 3800 liter tej. A hiba nem az állatban van! A szomszédos gazdaságban, a József Attila Tsz-ben 1970- ben még vajmi keveset, mindössze 1400 liter tejet adtak a tehenek. A következő évben kicserélték az állományt, az ország minden részéből vásároltak üszőt, összesen 286 darabot. 1972-ben 2200 liter volt a tejtermelés, tavaly előtt 2800 liter, tavaly 3545 liter, az idén úgy számolják: 3800—. 3900 körül alakul. Mi a dolgok nyitja? Pásztor Pál, az elnök, meglehetősen tömören fogalmaz: — Etetünk, dolgozunk, odafigyelünk a munkára, szóval semmi olyan különlegeset nem csinálunk, amit másutt is meg ne tehetnének. Idejekorán rájöttünk, hogy nem a tehenekben van a hiba, s legelőször szakmai dolgainkat rendeztük. Azután meg az érdekeltséget tettük a helyére. Korábban csoportos bérezés volt a gazdaságban, azután szakosítottuk a munkát, elválasztva a fejest és a gondozást, s külön-külön kidolgoztuk a javadalmazás föltételeit. Nem nagy örömmel fogadták embereink az új rendszert, kezdetben meglehetősen nagy eltérések is voltak a jövedelmek között. Azután az elmaradók rákapcsoltak, nyilván röstelltek volna kevesebb pénzt hazavinni, mint társaik, most már csekély aZ eltérés. Megszerveztük a szakmai oktatást, tagjai vagyunk a HSZV-társulásnak, s így a rendszergazda llehetőséget teremtett arra, hogy embereink tov&bblSégzii tanfolyamon vegyenek részt a Szolnok-AIcsi- szigeti Állami Gazdaság fejőiskolájában. A HSZV szakemberei egyébként rendszeresen látogatják telepünket, ellenőrzik a szakmai munkát. Véleményük általában kedvező. Mit mondhatnék még? Talán annyit, hogy a növénytermesztést is az állattenyésztés igényeihez igazítottuk, Első kelyen a lelkiismeret A ceglédberceli Egyetértés Tsz volt a harmadik gazdaság, ahol az eredmények háttere felől érdeklődtünk. Balázs Antal elnök és Gombos Tamás főállattenyésztő itt is az első helyre sorolta a gazdák lelkiismeretességét, s a második helyen szintén a takarmányról való gondoskodást említették, hangsúlyozva, hogy kivált a legelőn tartás hat jótékonyan az állatok szarvasmarha-állományára. A gazdaságnak egyébként 108 hektáros öntözött, oldott műtrágyával kezelt legelője és 83 hektáros rétje .van. — Nagyobb részt ennek köszönhetjük, hogy tavaly az egy liter tejre jutó önköltség mindössze 3 forint 99 fillér volt gazdaságinkban, sokan el sem hiszik, hogy ilyen kevés. A ceglédberceli tsz szarvasmarha-állománya az év végéig 820 darabra emelkedik, amiből 300 a -tehén. Háromszázhatvan férőhelyes szakosított telepüket máris betelepítették, a tehénállományt az utánpótlásnak szánt vemhes üszők egészítik ki. Az idén 3800 körüli tejátlagra számítanak, jövőre a cél: 4000 liter. Másutt is... Az említett három gazdaságban fajtaátalakító, illetve fajtanemesítő keresztezéssel kívánják megemelni teheneik tejhozamát. Ami számunkra, a tejivók táborába tartozók számára fontosabb, hogy az imént emlegetett lelkiismerettel törődjenek mindenütt a szarvasmarha-tenyésztéssel. A korábbi cikkeinkben említett 36 elmarasztalt gazdaságban is. A. Z. Erről beszélt hozzászólásában a HVDSZ VII. kongresz- szusának első napján Balogh Pálné, a SZOT és a HVDSZ központi vezetőségének tagja, Pest megyei küldött, a ceglédi Méretes Szabóság üzemvezetője/ Jó ismerője e kérdésnek, hiszen csaknem egy évtizeden át nőfelelőse volt a szakszervezet megyei bizottságának, amelynek jelenleg elnöke. — A feltételek között nem egyszerűen a már ismert tanfolyami formák helyi szervezésére gondolok — mondotta —, hanem olyan lényeges kedvezményekre is, amelyek a gyermekes anyák számára a tanulásra fordítható idő biztosítását, s ezzel párhuzamosan a család ellátásának megkönnyítését teszik lehetővé. A vállalati vezetők és tisztségviselők a nők képzésének elmaradásáért gyakran mentegetik magukat azzal, hogy a lányok és az asszonyok nem is akarnak tanulni. Az elmúlt évek tapasztalatai az ellenkezőjét bizonyítják. — Ha ezt a munkát jobban végezzük — hangoztatta —, egyre inkább valóra válik a női egyenjogúság olyan alapelve is. mint az egyenlő munkáért egyenlő bér. De az említett alapelv csak akkor válhat társadalmi méretekben is valósággá, ha nődolgozóink az eddiginél sokkal nagyobb számban megértik, hogy előrehaladásukhoz széles körű ismeretekre, magasabb szakmai tudásra, korszerű műveltségre van szükség. Biztos vagyok abban, hogy a nők a ma nyújtott kedvezményt a holnap üzemében nagyobb tudásukkal, a társadalomnak adott eredményesebb és nagyobb értékű munkával, a közösség tudatosabb szolgálatával hálálják meg. Igaz, hogy ezért jelenleg másoknak áldozatot kell hozniuk, gondolok itt a műszakcserére, a többletmunkára, a közös pénzalapok e célra történő felhasználására, de — mondotta befejezésül — a munkásmozgalom története azt bizonyítja, hogy o munkásosztály mindig vállalta osztálytestvérei tanulásának segítését, támogatását és ösztönözte az erre alkalmas nőket és fiatalokat. M inden ország és minden nép életében vannak olyan események, amelyek évtizedekkel később sem merülnek feledésbe, sőt az idő múlásával egyre jelentősebb hangsúlyt kapnak. Ilyen eseménye volt három évtizeddel ezelőtt a Magyarországon élő délszláv nemzetiségnek: ekkor rendezték meg első kongresszusukat, amelyen kimondták a szövetség megalakulását. Erre emlékeznek ma délelőtt a kongresszus színhelyén, Baján, ahol az országos ünnepségen Mándics Mihály főtitkár idézi fel a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége tevékenységének harminc esztendejét. A jubileum általában nemcsak az ünnep, hanem a számvetés ideje is. És most, 1975 októberében a szövetség főtitkárának van miről számot adnia. A hazánkban élő, mintegy százezer délszláv anyanyelvű állampolgár a párt nemzetiségi politikájának eredményeként ugyanolyan — törvénybe iktatott — jogokat élvez, mint a magyar lakosság. Szabadon használhatja anyanyelvét, választó és választható, betölthet párt?, állami, társadalmi és gazdasági funkciókat, részt kérhet és vállalhat a közélet minden munkájában. S okszor tragikus konfliktusokkal megterhelt évszázados közös múlt és együttélés után jutottak el a hazánkban élő délszlávok is ehhez a helyzethez, a mához, a teljes egyenjogúsághoz. De a történelem olyan események emlékét is őrzi, amelyekben a két nép egymásra talált és együtt harcolt a közös ellenség, az elnyomók ellen. Ilyen szakasza volt például a múltnak a dicsőséges Tanácsköztársaság, amelynek Vörös Hadseregében szép számmal harcoltak délszlávok is. Az MSZMP nemzetiségi politikája ezt az örökséget folytatja és teljesíti ki, az egymásratalalásnak, a közös harcnak ezt a hagyományát követi. A délszláv szövetség fontos és felelősségteljes feladata éppen ebből következik: politikai és kulturális szervező munkával elősegíteni a Magyar- országon élő délszláv dolgozók részvételét a szocializmus építésében; erősíteni szocialista nemzetiségi öntudatunkat; segítséget nyújtani anyanyelvűk használatához és tanulásához, valamint a sajátos népi hagyományok, a népi kultúra megőrzéséhez is. Ma az ország tíz megyéjében él délszláv anyanyelvű lakosság, köztük Pest megyében is. Amikor ma elhangzik Baján a főtitkári beszámoló, megyénk délszláv lakosságáról is sok szó esik a múlttal és a jelennel kapcsolatban egyaránt: jelentős szerepet játszottak a fejlődésben. Például Budakalász adott otthont 1947 októberében a délszláv ifjúság első országos konferenciájának. 1950 februárjában a pomázi délszláv együttes volt az első nemzetiségi műkedvelő csoport, amely országos körútra indult, hogy bemutassa sajátos kultúráját az ország délszlávok lakta településein. A ma működő harmincegy délszláv együttes körül kiemelkedik a tököli, s az ország tizenkilenc délszláv klubja között a pomázi, a százhalombattai az első helyek egyikén áll. Hat Pest megyei településen — Budakalász, Lórév, Pomáz, Százhalombatta, Szigetcsép és Tököl — működik délszláv anyanyelvű könyvtár. A szövetség az anyanyelvi iskolai oktatást a nemzetiségi élet egyik alapvető tényezőjének tekinti. Ma már az ország hatvanhárom iskolájában heti négy órában tanítják a szerbhorvát nyelvet, öt iskolában a reál tantárgyakkal magyarul, a humán tantárgyakkal pedig szerbhorvát nyelven ismerkednek a diákok. Pest megye hét iskolájában folyik szerbhorvát anyanyelvi oktatás. Lóréven és Tökölön négy óvodai csoportban pedig mintegy százötven kisgyermek ismerkedik anyanyelvével. Ami a megyében élő délszláv anyanyelvű lakosság közéleti szerepét illeti, néhány példa is szemléletesen bizonyítja, hogy pártunk nemzetiségi politikája a mindennapi élet természetes valósága. Tökölön délszláv anyanyelvű a nagyközség tanácselnöke, a szövetség elnöki tisztét csobánkai tanárember tölti be, Lóréven a termelőszövetkezet elnöke délszláv anyanyelvű. Sorolhatnánk - még hcsz- szan, miként veszi ki részét megyénk délszláv anyanyelvű lakossága a szocializmus építéséből. Nem elszigetelt, kis csoportként, hanem egyenrangú tagjaként az egész magyar társadalomnak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a kétévenként megrendezésre kerülő megyei, illetve járási nemzetiségi találkozók magyarok és délszlávok, németek és szlovákok közös nagy ünnepe. M a a szövetség arra mozgósítja a nemzetiségi dolgozókat, hogy eredményesen, egyenrangú partnerként vegyenek részt alkotó munkájukkal nagy nemzeti programunk teljesítésében, a fejlett szocializmus építésében. Ez az elhatározás méltó köszöntője a jubileumát ünneplő szövetségnek. Prukner Pál Bolgár vendégeink a budai járásban megtekintette a nagy családosok részére épült és épülő lakótelepet, valamint a 70 személyes, szintén sok társadalmi munkával létrehozott óvodát. A Bentavölgye Tsz finn ayshire fajtájú állatokkal benépesített szakosított szarvasmarhatelepét és vágóhídját Dékány István tsz-elnök kíséretében tekintették meg. bolgár delegáció a DKV-ban. Gárdos Katalin felvétele Pest megyében: 14 ezren A nők helyzetéről beszélt Balogh Pálné ceglédi küldött gatóhelyettes kalauzolásával megtekintették a DKV I—II. beruházás és a gyorsított program legújabb egységét, az AV—XII. atmoszférikus és vákuumdesztillációs üzemet. A délutáni órákban a delegáció Érden Varga Ferencnek, 1 a Budai Járási Hivatal elnökének és dr. Benussi Szilvio községi tanácselnök társaságában A Szófia megyei Tanács el- | nőké, Mincso Pankov vezetésével a Pest megyei Tanács | vendégeként a megyében tartózkodó bolgár testvérmegyei delegáció tegnap Százhalombattát és Érdet kereste föl. A küldöttséget és a kíséretükben érkező Császár Ferencet, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettesét Százhalombattán Balázs Gézáné, a városi pártbizottság első titkára, Szekeres József, a város tanácsának elnöke és dr. Kránicz József, a városi tanács vb-tit- kára fogadta, s adott tájékoztatást Százhalombatta fejlődéséről. A küldöttség felkereste a 2 éve épült Ságvári Endre általános iskolát, ahol megtekintették a korszerű tornatermet és áz iskolai uszodát is. Ellátogattak a Dunai Kőolajipari Vállalathoz, s Rátosi Ernő igazgató, Mezei Lajos, az üzemi pártbizottság titkára és Porgányi Géza gazdasági igaz-
