Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-10 / 238. szám

CEGLÉDI ŐSZ Ruíiabemutató, élelmiszer-kiállítás Ma, pénteken, este hat órakor kezdődik a Kossuth Művelő­dési Ház színháztermében az a divatbemutató, melyen a ceglédi vállalatok, szövetkeze­tek és a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyára vonultatja fel gyártmányait. A Ceglédi ősz hagyományos rendezvénye a mezőgazdasági es élelmiszeripari termékek ki­állítása: helyet most a Teleki utcai vasutas klubkönyvtár ad neki. A kiállítás szombaton délelőtt 10 órakor nyílik meg, és kedden délután 6 óráig lát­ható, naponta 10 és 18 óra kö­zött. Felvonultatja legszebb gyümölcseit, más terményeit a három ceglédi termelőszövet­kezet, a Ceglédi Állami Tan­gazdaság, a Kertészeti Kutató- intézet ceglédi kutatóállomása, kiállít a PENOMAH gyára, a sütőipari vállalat, a HUNGA- ROVIN, a Kőbányai Sörgyár kirendeltsége, a Zöldség-, Gyü­mölcsszárító és Feldolgozó \ ál- lalat, a Tejipari Vállalat, a ceglédi pincészet, a Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vállalat és a város több kisáruterme- lője. Jó hírük vonzerő Dunántúlra vitték a bikaborjúkat Régi hagyomány, hogy Ceg­léden minden hónap elején állatvásárt tartanak, amelyet nemcsak a környékbeli váro­sokból és. községekből, hanem távol vidékekről is sokan fel­keresnek: a ceglédi és a kör­nyékbeli jószágok jó hírűek. Az e havi vásárra sok ma­lacot, szarvasmarhát és lovat felhajtottak. Az idő kedvezett. A vásártér reggel lassan telt meg, de azután élénk forga­lom alakult ki. Az árak nem sokban tértek el az utóbbi he­tekben tartott vidéki vásárok áraitól. Malacból nagy volt a vá­laszték, sokat hazavittek. A szép választási malac párja 800—900 forintért kelt el, a 3—4 hónaposért 1000—1200 fo­rintot adtak. A hathónapos süldő 1200—1400 forintba ke­rült. A szarvasmarhavásáron már 13 ezer forintért lehetett fejős­tehenet venni. Egy hatéveset, mely az eladó szerint, napi 22 liter tejet ad, 17 ezer forin­tért vett meg egy jászkarai ember. Nagykőrösre két fiatal első borj as tehenet vittek el, I 33 ezer forintért, de szép bor- ; jas tehenet 19 ezer forintért i is láttunk elkelni. Egy két­éves vemhes üszőt 14 500 fo­rintért vettek meg. A bikaborjúkat vidéki tsz- ek vásárolták, hizlalásra. A Veszprém megyei Dég község­beli Szabadság Tsz 14 borjút vett, a Somogy megyei Be- I degkér községbe pedig 12 bor- I jút vittek. A tsz-tagok szerint érdemes hizlalni, újra - élénk az export. Ló kevés kelt el, az árak 10—30 ezer forint közt válta­koztak. Egy hathónapos esi kőért 5500 forintot adott a ceglédi vevő. Egy körösi nyugdíjas tsz-tagnak, úgy lát' szik, nagyon megtetszett a kő­csert ló: dél tájban, amikor hazafelé indult vele a gazdája, a kocsi után sietett, és oda­szólt a bakon ülőnek: — Igaz, hogy nagyon rtágós a dög, de üsse kő, tízezret adok érte! A kocséri ember megállt a kocsival, és 11 ezer forintban megegyeztek. K. L. Egészség, szépség Mindenkinek jó' tudnia Kozmetikai előadás az üzemekben és a kórházban Az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének vá­rosi alapszervezete, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat, vala­mint a ceglédi városi tanács egészségügyi osztálya A női bőr- és hajápolás címmel, be­mutatóval egybekötött elő­adást rendezett a ceglédi kór­házban. Dr. Kerekes Tamásné szb- titkár üdvözölte a jelenlevő­ket, majd Koritsánszky Er­vinné, a Vegyianyag Kereske- „ del mi Vállalat kozmetikusa beszélt a kozmetika feladatá­ról, szerepéről a dolgozó nők életében. Hangsúlyozta, hogy a kozmetika elsősorban az egészséges bőr ápolása és dí­szítése. A rendellenességek, bőrbetegségek gyógyítása nem feladata, az a bőrgyógyászra hárul, de e betegségek meg­előzéséért sokat tud tenni. Be­szélt a rendszeres testmozgás és a helyes táplálkozás fontos­ságáról — Lényeges, hogy a napi porszennyeződést langyos víz­zel lemossuk. Ajánlatos erre a célra a zuhanyozás. A magyar vásárlók 24 féle pipereszappan közül választhatják ki a nor­mál száraz vagy zsíros bőrük- 1 nek legmegfelelőbbet. Szó esett az időjárás válto­zásainak az arcbőrre gyako­rolt hatásáról. i A jó közérzethez, jó megjelenéshez s nem utolsó­sorban a higiéniához tartozik a haj ápolása. A gyakori haj­mosás azonban elősegíti a fej­bőr zsírosodását. Megtudhattuk, hogy a tupí- rozás, lakkozás, a gyakori dauer és a hajfestékek milyen veszélyeket rejthetnek a haj Kozmetikai bemutató a kórházban. Apáti-Tóth Sándor felvétele számára, majd a hulló fiaj ápolásához kaptak tanácsokat a hallgatók. — A helytelen táplálkozás, a szenvedélyes dohányzás és főleg az alkohol károsan hat a bőrre — mondotta Korit­sánszky Ervinné. — Ügyelni kell, különösen a hűvös idő közeledtével, az egészséges, réteges öltözködésre. CEGLÉDIAPRÓHIRDETÉSEK Sürgősen eladó ?50-es Jáwa. Cegléd, Virág utca 9. _____________ El adó 475 négyszögöl szőlő, építési engedély- lyel Téglagyár dűlő­ben. Érdeklődni lehet: Cegléd II. kér. Nyárfa . utca lB/a. _________ Eladó beköltözhető ház. Cegléd V., Kinizsi utca 5. sz.__________ El adó 20 mázsáig terhel­hető gumikerekű «öcsi. Cegléd XI. kér. Budai út 429. sz. Vermes László._______________ A Kertészeti Kutató Intézet (Cegléd, Szol­noki út 52.) mezőőri állásra pályázatot hir­det. Feltételek büntet­len előélet és orvosilag igazolt egészség. Fel­vételre keres még me­zőgazdasági géoszere- lőt. rakodót és trakto­rost 5 éves gyakorlat­iak __________________ El adó Cegléd. Oamja- nich utca 49. sz. alatti 250 négyszögöl szőlővel beültetett porta. Ér­deklődni: Gólya utca 1. sz. Kolóniái garnitúrát vennék. Cegléd, Kéz utca 2. sz. ___________ El adó Budai úti meg­álló mellett 800 négy­szögöl szőlő megoszt­va, hobbynak is. Ér­deklődni : Cegléd, Vi­rág utca 18.__________ Si ófokon 10. emeieten levő panorámás, OTP-s lakásomat elcserélném ceglédi hasonlóra. Vá­laszt ,,Ösz 400 553” jel­igére kérjük a Magyar Hirdetőbe, Teleki utca 30. sz. A Ceglédi Sütőipari Vállalat Dályázatot hir­det labortechnikus munkakörre. Középfo­kú végzettségű férfi dolgozók jelentkezését várjuk. Cím: Cegléd, Kossuth tér I. — (Csikós!___________ A ceglédi róm. kát. egyházközség a Csen- gettyűs temetőben megüresedett temető­őri állásra pályázatot hirdet. A pályázók kérvényeiket f. év no­vember 1-ig adják be a plébániahivntalba, Cegléd, Kossuth tér 3. Eladó lakható tanya (esetleg lebontásra is) és két hasas tehén. Törtei. Nyilas dűlő 79 sz. Szabó László, bejá- rat a három nyárfánál. A DÉMASZ Ceelédl Kirendeltsége villany- szerelő szakmunkáso­kat. segédmunkásokat felvesz. Jelentkezési hely: Cegléd, Kossuth F. u. 63. Köztisztasági rakodókat azonnal felveszünk. Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat Cegléd. Alszegi út 7. sz. Esztergályos szakmun­kást felvennék állandó munkára. Cégléd. Festi Út 94, sz. Hornvák. Eladó kis ház. Cegléd. Kökény utca 8. Ken- deríöld. Az előadás elhangzása után gyakorlati bemutató követke­zett: a kozmetikus mozzana­tonként szemléltette és ma­gyarázta a nappali arcgondo­zást. Végül dr. Fekete Lajos, a Cegléd és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója elmondta, vállalata fontosnak tartja, hogy a ha­zánkban forgalomban levő kozmetikai és testápolási cik­kek a lakosság minél széle­sebb rétegeihez eljussanak. Hasonló jellegű, kiállítással egybekötött előadást tartottak a közelmúltban a KÖZGÉP- nél a férfiak számára is, va­lamint az EVIG-ben, ahol a kismamáknak dr. Hídvégi Zoltán beszélt a csecsemők és kisgyermekek táplálkozásáról, ápolásáról. <ny. f.) PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖN KIAPÁS A XIX ÉVFOLYAM, 238. SZÁM 1975. OKTOBER 10., PÉNTEK Cél: a művelődési házak közös fenntartása Tovább fejlődött a közművelődési munka • • # Ülést tartott a megyei tanácstagi csoport A járás lakosságát képviselő megyei tanácstagi csoport munkaterv szerint tartja rend­szeres üléseit. A közelmúltban, a kocséri tanácsházán, megbe­szélésen részt vett Tóth Attilá- né, országgyűlési képviselő és Babinszki Károly, a járási hi­vatal elnöke is. Köszöntő szavakat Vass And­rásáé, a községi tanács elnöke mondott, felhasználva az al­kalmat a község helyzetének ismertetésére. A 3180 lakosú település munkaképes lakóinak nyolc­van százaléka a két termelő- szövetkezetben dolgozik. Ezek a közös gazdaságok növényter­mesztésüket jórészt az állatte­nyésztésnek rendelik alá, de gabonát és cukorrépát is ter­mel a nagyobb területű Üj Élet Tsz. A Petőfi Tsz-ben az állattenyésztés ér el kimagasló eredményeket. Mindkét közös gazdaságban ipari jellegű mel­léküzem ad rendszeres munkát a nőknek és a fiataloknak. Az egészségügyi ellátás min­den igényt kielégít. Körzeti or­vos, fogorvos, védőnő, házi-be- tegápoló áll a lakosság rendel­kezésére. Az oktatás tárgyi fel­tételei a most épülő napközi­otthonos iskolával jórészt meg­teremtődnek, felépítését a ter­melőszövetkezetek jelentős összeggel támogatják. Torna­terem jelenleg még nincs, a művelődési házban tartják az órákat. Az óvodai hely kevés, ezen a helyzeten az 1976-os év­ben bővítéssel változtat­nak. A közművelődés intézményei kevésbé felelnek meg az igé­nyeknek, bár lehetőség 'szerinti korszerűsítésükről gondoskod­tak. A kereskedelmi alapellátott­ság megfelelő, de szükséges a bolthálózat fejlesztése. A kom­munális helyzet a belterületen kielégítő, nagyobb gondot kell fordítani azonban a külterüle­ten élőkre, hiszen a lakosság több mint fele tanyán lakik. A beköltözők házhelyhez jut­hatnak, a kint maradók egy ré­sze villanyt kap — a megyei tanács által biztosított 600 ezer forint felhasználásával bővítik a hálózatot. Kocséron — a már említett óvodabővítésen kívül — az ötö­dik ötéves tervben a Szabad­ság út szélesítését szeretnék el­érni. (Az út gazdája a KPM.) Bölcsődére van szüksége a községnek, hiszen sok a kis­mama, és közülük többen szí­vesen visszamennének miha­marabb a munkahelyükre. A kitűzött célok közt szerepel a járdaépítés'és a villanyhálózat bővítése, pedagógus szolgálati lakások létesítése. Jakab Béla, a járási hivatal művelődésügyi osztályának ve­zetője, a közművelődési hatá­rozat végrehajtásáról szólva vázolta a művelődési intézmé­nyek helyzetét és fejlesztési koncepcióit. A járásbeli közművelődési munka vizsgálatakor figyelem­be kell venni a lakosság össze­tételét. A községek lakói közül sokan a mezőgazdaságban, je­lentős számban az iparban dol­goznak. A vidékre járó mun­kások száma kilencezer. A la­kosság jelentős hányada ta­nyákon él. A rétegművelődés csak részben megoldott, az első lépéseket megtették, de a to­vábbiak az elkövetkező évek feladatai. A járásban művelődési ház működik Abopyban, Albertir. sán, Ceglédbercelen, Jászkara- jenőn és Törteién, klubkönyv­tár Mikebúdán. Űgynevezett be nem sorolt intézményt tart fenn Csemő, Kocsér, Kőröste- tétlen és Nyársapát. Dánszent- miklóson néhány éve meg­szüntették a művelődési ott­hont, mivel állaga és alkal­matlan fekvésé a legminimáli­sabb igényt sem elégítette ki. A járás intézményhálózata kedvezőtlen.” Egyre több a szakkör, a klub, a rétegigényeket ki­elégítő foglalkozás, ám az azokhoz szükséges kisebb szobák hiányoznak. A művelődési házak ápolt, karbantartott épületek, a köz­ségi tanácsok gondot fordíta­nak rájuk. A Művelődésügyi Miniszté­rium a munkáslaicta területek művelődési körülményeinek javításához négy községben céltámogatással járult hozzá 1973-ban: Abony, Albertirsa, Ceglédbercel és Törtei jutott 30—40 ezer forinthoz. A pénz­Döntőbe jutottak a birkózók Az NB Il-es csapatbajnok­ság egyiik csoportjának selej­tező mérkőzéseit Dunaújváros­ban rendezték meg. Az öt csa­pat között cftt volt a Ceglédi VSE felnőtt kötöttfogású gár­dája is, és a várakozást fe­lülmúlva a második helyen végzett, így bekerült az októ­ber közepén sorra kerülő NB Il-es döntőbe. Szombaton délután Kocogás a kiserdőben A sportfelügyelőség — a Ceglédi ősz rendezvénysoro­zat keretében — a Bem SE pálya mögötti kiserdőben, a hét végén megrendezi a vá­rosi kocogónapot. A szervezők sok ceglédi munkás és tanuló részvételé­re számítanak. A kocogás szombaton délután fél három­kor (esős ddő esetén 18-án) kezdődik. A résztvevőkre, 10 korcsoportban, különböző tá­vok várnak: legkevesebbet a 4—6 éves fiúknak és leányok­nak (120 métert), legtöbbet a 17—30 éves férfiaknak (1945 métert) kell futniuk. Most rendezik meg első íz­ben a családok futamát, ame­lyen a 400 méteres távot a szülőnek gyermekével együtt kell megtennie. E futam részt­vevői közt — az emlékplaket­ton kívül, melyet minden in­duló kap .— sportfelszerelése­ket sorsolnak ki. U. L. Eredmények: Ceglédi VSE—Kalocsa 5:4 Győzött: Sárosi, Nagy F., Szűcs I., Pálinkás, Szűcs S. Vesztett: Dióéi, Talapka, Kéz- di, Reznák. CVSE—Pécs 7:3 Győzött: Diósi, Sárosi, Rez­nák, Szűcs I., Pálinkás, Vass, Szűcs S. Vesztett: Talapka, Kézdi. . CVSE—Bp. Spartacus 6:4 Győzött: Diósi, Korpácsi, Sá- rosi; Szűcs I., Pálinkás, Szűcs S. Vesztett: Kézdi, Reznák, Vass. Ez volt a sorsdöntő találko­zó, mivel a ceglédiek győztek, már a döntőbe kerültek. Az utolsó fordulónak így már nem volt tétje, a csapat súlyos vereséget szenvedett. Dunaújvárosi Kohász— CVSE 10:0 A mérkőzéssorozat alatt a Vasutas versenyzői közül Sá­rosi, Pálinkás és Szűcs S. nyújtotta a legjobb teljesít­ményt, ők különösen jól bir­kóztak, de dicséret illeti a töb­bieket is, akik részesei voltak ennek a nem várt szép ered­ménynek. (ungureán) bői úgynevezett bázisközpon- tokat alakítottak ki. AloeH- irsán az amatőr filmezést, Ceglédbercelen a nemzetiségi együttest, Abonyban a képző- művészeti munkát, Törteién a néptáncmozgalmat s a népi együttest fejlesztették. Az intézmények vezetőinek személye egyes községekben többször változott, előírt szak­mai képesítéssel egyetlen igaz­gató sem rendelkezik, a járás­ban a közművelődési munka mégis egyenletes ütemben fej­lődik. Az abonyi művelődési ház 1974-ben kiváló címet ér­demelt ki.: A műkedvelő művészeti mozgalom megerősödött, megyei és országos sikere­ket éi-t el. A ceglédberceli férfikórus or­szágos bemutatókon, minősí­tő hangversenyeken és rádió- felvételen vett részt. A jász- karajenöi pávakört országszer­te megismerték. Példája nyo­mán Abonyban is hasonló ala­kult. Jászkarajenőn, Abonyban és Kocséron úttörő-citerazene- kart szerveztek, s megszervez­ték a ceglédberceli nemzetisé­gi együttest is, amely siker­rel szerepel. Az amatőr színjátszómozga­lom kevésbé tevékeny. Két színjátszó csoport és öt irodal­mi színpad működik, ezek kö­zül kiemelkedik az abonyi. A fiatalok kedvelt szórakozási fóruma az ifjúsági klub. Szá­muk tizenegyre növekedett. A termelőszövetekezetekben is több helyen alakult hasonló. Színvonalas, tartalmas prog­ramot dolgoztak ki, részt vesznek az ifjúság sokoldalú nevelésében. A szakköri mun­ka honismereti, természettudo­mányos és művészeti. Az is­meretterjesztő munkában fő­ként az előadások színvonalá­nak emelésére törekednek. A képzőművészeti tevékeny­ség megélénkült a járásban, központja Abony és Albertirsa lett. Egyre gyakoribbak a ki­állítások, egyre nagyobb az érdeklődés irántuk. Az álta­lános iskolások sikerrel vesz­nek részt a hazai és a nem­zetközi gyermekrajzpályázato. kon. Jelentős a zenei nevelés. Az abonyi Bihari János Zene­iskola kihelyezett tagozata működik a járás több közsé­gében. A könyvtárhálózat kiépített. Dánszent mikló son tavaly a községi tanács épületében ka­pott helyet a községi könyv­tár. Igaz, a rendelkezésre álló helyiségek általában a szük­ségesnél kisebbek, s bennük zsúfoltság tapasztalható, fel­adatukat a nehéz körülmények ellenére is jól ellátják. Kedvezően alakul a fog­lalkoztatott könyvtárosok száma és szakmai képzett­sége, a könyvtárosok kö­zül többen jelenleg is tanulnak. Jakab Béla elmondotta, hogy a közeljövő terve a művelő­dési házak közös fenntartásba vétele. A termelőszövetkezetek — kulturális alapjuk egy ré­szének ily módoni felhaszná­lása révén — jelentős anyagi támogatással szolgálhatnak, cserében tagságuk sokfélekép­pen bekapcsolódhat a közmű­velődésbe. Másik napirendi pontként Erdélyi Gábor, a járási hivatal elnökhelyettese a járás élel­miszergazdasági helyzetéről adott tájékoztatást. Tájékozta­tójának ismertetésére vissza­térünk. X. T. k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents