Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-10 / 238. szám

2 1975. OKTOBER 10.. PÉNTEK <Mihw FL&JKUSZ A* EIVSZ-vita mérlege CSÜTÖRTÖKÖN fejeződött be az ENSZ-közgyűlés idei, 30. ülésszakának általános po­litikai vitája, amelynek során több mint 130 tagország kép­viselője fejtette ki kormánya álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdéseket ille­tően. A felszólalók túlnyomó többsége megelégedetten nyugtázta a nemzetközi kap­csolatokban érvényesülő eny­hülési irányzat térhódítását. AZ EGYIK KÖZPONTI TÉMA a leszerelés komplex problémája volt. Ez, mint is­meretes, a szocialista orszá­gok közösségén:ele régi szív­ügye, de a vita során bebizo­nyosodott, hogy e téren nem állnak egyedül. Sok faiszóialó — a „harmadik világ” és a tő­késországok képviselői is — támogatásáról biztosította az Btomfegyverkísórletek általá­nos és teljes betiltásáról szóló szovjet javaslatot. A fejlődő országok képviselői erős kriti­kai éllel rámutattak arra, hogy a fegyverkezési hajsza milyen hatalmas költségeket emészt fel, s hátráltatja az emberiség jólétének az ügyét. Néhány tőkésállam képviselő­je is kénytelen vbLt elismerni, hogy az ipari-katonai komp­lexum felduzzasztása olyan eszközöket von el országaik­ban, amelyeket termelési cé­lokra lehetne felhasználni. A LEGTÖBB FELSZÓ­LALÓ elismerő szavakkal méltatta a Helsinkiben meg­tartott európai biztonsági érte­kezlet eredmenyei-t. Egyetér­tettek Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel, aki szerint: „Az értekezlet eredményei a részvevő országok érdekednek alaposan mérlegelt egyensú­lyából, megalapozott kompro­misszumokból adódnak, de ezek a kompromisszumok nem tüntetik el az ideológiák és a társadalmi rendszerek külön­bözőségét”. NAGY SÚLYT KAPOTT a közgyűlés.^;politikai: vitájában a közel-keleti válság. Számos felszólaló elítélte Izrael ag­resszív politikáját s azt, hogy semmibe veszi az ENSZ-köz- gyűlésmek a térségre vonatko­zó határozataik Rámutattak a „kis lépések diplomáciájának” elégtelen voltára, valamint annak szükségességére, hogy átfogó rendezést nyerjen a válság. Figyelmet szentelt a közgyűlés a ciprusi kérdés békés és igazságos rendezésé­nek. A világszervezet legfel­sőbb fóruma ismételten és ha­tározottan elítélte a Dél-afri­kai Köztársaság fajüldöző po­litikáját A termékeny és épí­tő jellegű vitában lényegében egyetlen disszonáns hang ju­tott kifejezésre: a Kínai Nép- köztársaság képviselője — a szovjetellenesség jegyében — ismét előhozakodott a „szu­perhatalmak hegemóniájáról” szóló pekingi agyrémmel. Az enyhülésellanes kínai állás­pontot azonban senki sem tá­mogatta. A világszervezet po­litikai vitájára döntően a po­zitív elemek nyomták rá bé­lyegüket. \ Az NDK párt- és állami küldöttség SzverdloYszkban Szovjetunióbeli körútja so­rán a Volga menti Ulja- novszkból csütörtökön Szverd- lovszkba érkezett az Erich Honecker vezette NDK párt- és állami küldöttség. A szverdlovszki „Uralmas” gépgyárban csütörtökön ba­rátsági gyűlést tartottak az NDK-küldöttség tagjainak, a gyár párt- és gazdasági aktí­vájának, valamint legjobb dolgozóinak részvételével. A találkozón felszólalt Gerhard Grüneberg, az NSZEP KB tit­kára, a Politikai Bizottság tagja. Az NDK-küldöttség koszo­rút helyezett el a polgárhábo­rú éveiben a szovjet hatalom megteremtéséért vívott harc­ban elesett hősök emlékművé­nél. Az SZKP szverdlovszki terü­leti bizottsága és a területi ta­nács ebédet adott a vendégek tiszteletére. PORTUGÁUA Portói provokáció Ellentüntetés Coimbrában — Meló párizsi tárgyalásai... A portugál jobboldál folytat­ja a demokratikus erők ellen irányuló támadásait, északon tömegeket igyekszik mozgósí­tani a haladó polgári és kato­nai erők ellen. Arra törekszik, hogy a provokációktól terhes feszült politikai légkörre hi­vatkozva kicsikarja a szükség- állapot kihirdetését Portugá­liában és teljesen magához ra­gadja a hatalmat, kiszorítva belőle minden baloldali erőt. Lisszaboni haladó körökben felháborodást keltett az a szer­da esti provokáció, amelyet a jobboldali Demokratikus Nép­párt (PPD) tüntetői követtek el a portói tüzérségi laktanya el­len. Az összecsapásoknak a helyszínre vezényelt páncélos és gyalogos csapatdk vetettek véget. A súlyos incidensek után hatvannégy sebesültet szállítottak kórházba. A lakta­nyát egyébként továbbra is el­lenőrzésük alatt tartják a bal­oldali érzelmű katonák. Az O Seculo értesülése sze­rint napok kérdése annak a jobboldali Egidio tábornok ve­zette rohamosztagnak a felál­lítása, amelynek létrehozásáról a legfelsőbb forradalmi tanács döntött a közelmúltban. A lap úgy tudja, hogy a rohamosz­tagba máris bevontak 400 kom­mandót. (Ennek a katonai ala­kulatnak a parancsnoka a jobboldali nézeteiről ismert Jaime Neves ezredes.) Csütörtökön este a jobboldal forradalomellenes megtorló in- i tézkedései ellen tiltakozó tün­tetést tart Coimbrában a fegy­veres erők kötelékében fél­legálisan szervezkedő „Kato­nák összefogva Győznek” (SUV) nevű haladó tömörülés. A SUV szeptember' 25-én 10 ezer katonát vitt Lisszabon ut­cáira jobboldalellenes, haladó jelszavakkal. Galvao de Meló, portugál tá­bornok — aki a CDS nevű jobboldali párt képviselője az alkotmányozó nemzetgyűlés­ben — néhány napja Párizsban tartózkodik és ott különböző személyiségekkel megbeszélé­seket folytat. A tábornok az AFP-nek adott nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy „készen áll a hatalom átvételére”, ha a forradalmi tanács erre felkér­né őt. Élesen támadta a kom­munistákat, s azt állította, hogy a jelenlegi gazdasági ne­hézségekért „az előző kor­mányt” terheli a felelősség. PORTUGAL TIMOR Indonéz katonák Batugade környékén Csütörtök délelőtt továbbra is ellentmondó hírek érkeztek a timori helyzetről. A Timor Függetlenségéért Küzdő Forradalmi Demokrati­kus Front (FRETILIN) az ENSZ-nél tiltakozott a straté­giai fontosságú Batugade ha­táraién ti város ellen szerdán reggel intézett indonéz táma­dás miatt. A FRETILIN alakulatai az Világszerte felteszik a kérdést: Indonéz invázió mdult Portugal tiuxor eliogiaiasáraV Az előzni «nyék es a körülmé­nyek ismereté nélkül maga a kér­dés sem értnetö. Az igazság az, hogy néhány hónappal ezelőtt a nemzetközi közvélemény jóformán azt sem tudta, hogy Timor a vilá­gon van. Ez a földrajzi név csak az idén nyáron jelent meg sűrűn világsajtóban. Timor a lvis-Szunda szigetcsoport keleti végén, az ausztrál partoktól északra húzódó, mintegy félezer kilométer hosszú, és száz kilométer átlagszélességű sziget. Területe 32 617 négyzetkilométer. A sziget keleti része, mintegy 19 ezer négy­zetkilométernyi terület, úgyneve­zett portugál tengerentúli terület. Az első portugál telepesek 1586-ban szálltak partra itt. 1618-ban a hol­landok meghódították a sziget nyugati részét, és a mai Indonéziá­ban levő gyarmatukhoz csatolták. Így Indonézia felszabadulása után Timor nyugati fele Dzsakarta közigazgatása alá került. A félmil­lió lakosú Portugál Timor 1974. áp­rilis 25-ig, a nagy lisszaboni fordu­latig az álmos, félreeső gyarmatok életét élte. A lakosság 97 százaléka Indonéz-maláj származású, a hata­lom a négyezer portugál kezében indonéz intervenciósok akna­vetőinek és lőfegyvereinek fü­zében kivonultak a városból. Később a Timor Függetlensé­géért Küzdő Forradalmi De­mokratikus Front alakulatai visszafoglalták a várost. Azon­ban mintegy kétszáz indonéz katona ellenőrzi továbbra is Batugade környékét. Indonézia cáfolta a kelet-ti- mori beavatkozás hírét. volt, a népesség kilencven (!) szá- zaléka ma is írástudatlan. Az új portugál rendszer lehetővé tette a pártok megalakulását. Az UDT (Timori Deinokrätikuä Unió) ä portugáliai reformoktól félve — a reakció pártjaként — 1975. augusz­tus 11-én igyekezett magához ra­gadni a hatalmat. A haladó FRETILIN fegyveresei felvették a harcot, míg a harmadik párt, az Indonéziához való csatla­kozást hirdető Apodeti feszülten, passzívan figyelte a fejleményeket. Augusztus végén volt az első jele annak, hogy Dzsakarta aktívabban kíván fellépni a térségben: meg­akadályozta Lisszabon küldöttét, Antonio Soares őrnagyot abban, hogy eljusson Dilibe, Portugál Ti­mor fővárosába. Ezt egy indonéz hajóraj megjelenése követte a ti­mori vizeken, majd éles válasz a portugál tiltakozó jegyzékre. 1961-ben Nehru indiai csapatai bevonultak Goába, az indiai terü­leten levő portugál gyarmatra. Le­het, bár még nem dőlt el, hogy Dzsakarta „goal megoldást’» tervez. Ma csak annyi biztos, hogy kato­nailag az akció nem okozna prob­lémát Indonéziának. A politikai következményekkel kapcsolatos prognózis már bonyolultabbnak tűnik .. • Új lengyel—NSZK megállapodásokat írtak alá Csütörtökön Varsóban a kora délutáni órákban Stefan Olszowski lengyel — és Hans Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter aláírta azokat a lengyel—NSZK meg­állapodásokat, amelyek Ed­ward Gierek. a LEMP KB el­ső titkára és Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár helsin­ki találkozása alapján jöttek létre. Ezt követően az NSZK külügyminisztere és Olszowski- külkereskedelmi miniszter len­gyel-nyugatnémet hosszútá­vú gazdasági együttműködési megállapodást írt alá. CSÜTÖRTÖKÖN RÖVID baráti látogatásra Moszkvába érkezett Hafez Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke. A SZAKSZERVEZETI VI­LÁGSZÖVETSÉG főtanácsa csütörtökön este befejezte pá­rizsi ülésszakát. A Koreai Munkapárt ünnepe Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központ! Bizottsá­gának első titkára táviratban üdvözölte Kim ír Szent, a Koreai Munka­párt Központi Bizottságának főtitkárát a koreai testvérpárt megalaku­lásának 30. évfordulója alkalmából. Emlékezetes évfordulót ün­nepel ma a szocialista Korév népe: harminc éve alakult meg az ország vezető ereje, a forradalom vezérkara, a Ko­reai Munkapárt. Létrehozói olyan hazafiak voltak, akik a japánellenes nemzeti felszaba­dító harcban edződtek igaz forradalmárokká, ők vitték diadalra a demokratikus át­alakulás alapjainak lerakását. A KNDK 1948. szeptemberi kikiáltásával megkezdődött folyamat nem fejeződhetett be az amerikai imperializmus ál­tal kirobbantott véres háború miatt. Csak a szörnyű pusztí­tás után láthatott hozzá a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság népe azoknak az or­szágépítő terveknek a meg­valósításához, amelyek a párt irányításával, útmutatásával születtek. A párt által kidol­gozott három- és ötéves terv eredményes megvalósításával rakta le az ország népe a szo­cialista iparosítás alapjait. Ezt követte a párt IV. kongresz- szusán elfogadott hatéves terv, amelynek eredményes befeje­zése nyomán mérföldes gazda­sági-társadalmi változások kö­vetkeztek be a népi Korea életében. A KNDK ipari ter­melése 1974-ben az 1948. évi 57,5-szeresét teszi ki, a mező- gazdaság termelése pedig 3,5- szerese volt az 1946. évinek. A Koreai Munkapárt egy­idejűleg kitartó harcot foly­tatott és folytat az ország ön­álló, demokratikus és békés egyesítéséért. A párt Dél-Ko­reai amerikai megszállásának első napjaitól fogva követeli minden külföldi beavatkozás megszüntetését. A KNDK a párt útmutatása alapján konstruktív javaslatok sorát terjesztette elő a múlt évek­ben a feszültség enyhítésére, a koreai rendezés előmozdítá­sára. A Koreai Munkapárt nagy ünnepén szeretettel köszönt­jük testvérpártunk minden tagját, a népi Korea dolgozó tömegeit, kívánjuk: érjenek el minél nagyobb sikereket hazá­juk felvirágoztatásában, s fej­lesztésében, a szocialista or­szágok egységének erősítésé­ben. A Szovjet Tudományos Akadémia magyar kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Béke és Ba­rátság Érdemrenddel tűntette ki a Szovjet Tudományos Akadémiát, amely ezekben a napokban ünnepli fennállásá­nak 250 éves évfordulóját. A magas kitüntetést csütörtö­kön este, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia kibővített el­nökségi ülésén adta át Erdey- Grúz Tibor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke. Wilson visszamosolyog A brit Munkáspárt kongresszusa Valaha Vicky, a híres karikaturista macskának ábrázolta Harold Wilsont, akit kilöknek egy épület legfelső emeletéről, de a talpára esik és visszamosolyog. Pedig akkor még nem volt négyszeres miniszterelnök, s csupán a brit közéletben nagyon jártas emberek láthatták előre» hogy ennek az ambiciózus fia­talembernek, aki már szinte gyerekkorától kitapasztalta a West­minsterben folyó hatalmi játék minden fogását, jövője van az ország történetében. A rugalmasság, az a képesség, hogy min­den helyzetben „a talpára essen”, feltalálja magát, az idei párt- kongresszuson sem hagyta el Harold Wilsont. A Munkáspárt országos vég­rehajtó bizottságában a kong­resszust megelőző csatározá­sok során nyilvánvalóvá lett, hogy nem az elvi-politikai kérdések, hanem a súlyos gaz­dasági problémák kerülnek majd a blaokpooli összejöve­tel középpontjába. Wilson csa­tát nyer, ha elfogadtatja a mintegy tízmillió embert kép­viselő küldöttekkel a kormány úgynevezett inflációellenes po­litikáját, amelynek a lényege, hogy a 26 százalékos pénzrom­lás ellenére senkinek sem nö­vekedhet heti 6 fontnál, vagy­is az átlagbérre kivetítve kb. 10 százaléknál nagyobb mér­tékben a munkabére. Ezekből a számokból mindenki számá­ra nyilvánvaló, hogy a pénz­romlás megállításának terheit a munkáspárti kormány na­Szovjet—amerikai kereskedelem Megkülönböztetés nélkül „Az amerikai nép nagy többsége, az üzleti körök pártol­ják a gazdasági kapcsolatok fejlesztését az Egyesült Államok és a Szovjetunió között” — .írta a közelmúltban a New York-i Journal of Commerce, amely a tengerentúlon oly divatos mikro-közvéleménykutatás eredményeit ismertette. A lap persze nemcsak „saját szakállár^” rendezett közvéleményku­tatást: egyre több tőkéscsoport ismeri fel, hogy a kereskedel­mi megkülönböztetés a Szovjetunióval legfeljebb más tőkés­országok „keleti üzleteit” lendíti fel. Megtorpanás A washingtoni kereskedelmi minisztérium adatai szerint az Egyesült Államok tavaly 608 millió dollárért exportált a Szovjetuniónak, holott az eladások értéke 1973-ban megköze­lítette az 1,2 milliárd dollárt. Tavaly zajlott a kereskedelmi törvénytervezet kongresszusi vitája — emlékeztetnek rá a megfigyelők —, s a szenátorok egy kisebbségi csoportjának Jackson vezetésével sikerült kierőszakolnia, hogy politikai feltételekhez kössék a legnagyobb kedvezmény elvének érvé­nyesítését a két ország közötti kereskedelmi forgalomban. (Az USA szinte minden országnak megadja a legnagyobb kedvez­ményt.) Az állami Export-Import Bank kezét is megkötöt­ték: jóval kisebb összegű hitelt nyújthat csak annál, mint amit a kereskedelem "bővítése megkívánna. A kongresszusi szavazás nyomán nem léphetett életbe a már 1972-ben meg­kötött kereskedelmi egyezmény sem. Nyugot-Európa versenye „Az eredmény”, mint látható, nem sokat, váratott magára. „A Szovjetunió 1 milliárd dollár értékű üzleti megállapodást, amelyet eredetileg az Egyesült Államokkal kötött volna meg, más tőkésországokba terelt át” — jelentette ki nemrég Alhi- mov szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes. A forgalom lanyhulása miatt az Egyesült Államok jócskán hátracsúszott a Szovjetunió nyugati kereskedelmi partnereinek sorában: 1973-ban még a második helyet foglalta el, tavaly viszont már csak a hetediket. A gazdasági gondokkal küszködő nyugat-európai orszá­gok kapva-kaptak az alkalmon, hogy a piaci űrt betöltsék. A Business International összeállítást közöl azokról a hitelügy­letekről, amelyeket a Szovjetunió egyes nyugat-európai ál­lamokkal kötött. Wilson brit miniszterelnök az idén februárban, moszkvai látogatásakor 2,2 milliárd dolláros hitelkeretet ajánlott fel a Szovjetuniónak. „A brit iparnak versenyképesnek kell ma­radnia” — mondta Wilson. A tavasszal Olaszországgal kötött öt évre szóló gazdasági és együttműködési megállapodást a Szovjetunió, Róma 2 milliárd dollár hitel nyújtására tett ígé­retet. Hosszú lejáratú gazdasági együttműködési megállapo­dást kötött a Szovjetunió más nyugati államokkal, közöttük az NSZK-val is. Érthető tehát, hogy az amerikai konszernek most már bánják, hogy nem léptek fel határozottabban, amikor a kong­resszus a kereskedelmi törvénytervezetet tárgyalta. Csak kölcsönösségi alapon Augusztusban az amerikai kongresszus „ténymegállapftó” bizottságot küldött a Szovjetunióba, hogy az amerikai—szov­jet gazdasági kapcsolatok javításának lehetőségeit tanulmá­nyozza. A 18 amerikai szenátort, képviselőt fogadta a többi között Borisz Ponomarjov, a Legfelsőbb Tanács külügyi bi­zottságának elnöke is, aki rámutatott: „A Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak fejlődését a kölcsönösség és az államok törvényhozásának tiszteletben tartása elveire kell felépíteni.” A derűlátó előrejelzésekkel ellentétben az amerikai gaz­daság még mindig képtelen megbirkózni a hanyatlással. Szá­mítások szerint minden 100 millió dolláros hitelnyújtás 60 ezer új állásnak felel meg — írja a Financial Timeís, s ez nem közömbös egy olyan országnak, ahol a munkaképes lakosság­nak kb. 9 százaléka munkanélküli. Washingtoni hírek szerint Ford elnök mindezt figyelembe véve, kérni fogja a Kongresszust: minél előbb törölje a kül­kereskedelmi törvényből a megkülönböztető rendelkezéseket. Boronkay Tamás gyom jelentős mértékben a bérből és fizetésből élők élet- színvonalának korlátozásával próbálja megvalósítani. Hogy ez a korlátozás az önkéntes­ség színezetét öltse, a wilso- nista centristák a bérplafon elvét már hetekkel korábban elfogadtatták a szakszerveze­tek kongresszusával. Mit tudott ennek az áldozat­nak ellenében Wilson felmutat­ni a dolgozóknak? Egy bonyo­lult csomagtervet: bizonyos ál­lamosítást, de a tőkések kárta­lanításával, bizonyos árellenőr- zést, de a „termelési és piaci érdekek”, értsd: a tőkés érde­kek figyelembevételével, az adórendszer valamelyes módo­sítását és egy homályos ígére­tet — amely egyelőre a kor­mányt semmire sem kötelezi -a a tőkeáramlás ellenőrzéséről. A nagy taktikus egyáltalán nem bántotta, - hogy a jobbol­dali polgári sajtó, de még sa­ját pártja jobbszárnya is „bal- oldalisággal” vádolta a java­solt intézkedéseket és magát a miniszterelnököt. Ez csak jól jött Wilsonnak. Ö ne tudta volna, milyen harci terep Blackpool? A tömbszavazás rendszere lehetővé teszi, hogy a párt balszárnya, amely fő­leg a szakszervezetekben érés, komolyan hallassa a szavát. Wilson nem szállt szembe a balodallal. Beletörődött abba is, hogy saját belső embere, a népszerűtlen Healey pénzügy- miniszter, aki a tőke előtti hajlongásért vesztette el a szakszervezetek támogatását, kibukjon a vezetésből. Mi változik ezzel? Semmi. Healey bennmarad a kormányban, sőt bent maradt a jobboldal leg­otrombábban szókimondó kép­viselője, Reg Prentice is, ap- nak ellenére, hogy Wilson őt és az általa vezetett Szociál­demokrata Szövetség nevű jobboldali frakciót a kong­resszuson megbírálta. Ennek a nagy színjátéknak a végered­ménye az, hogy Wilson két nap alatt keresztül hajszolta „inflációellenes politikáját” el­fogadtatta a bérplafont és utá­na páholyból nézte, hogyan vi­tatkoznak jobb- és balodaliak a másodrendű problémákról. Szabó L. István < 1

Next

/
Thumbnails
Contents