Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-10 / 238. szám

1975. OKTÓBER 10., PÉNTEK "x/úsiap November 7. tiszteletére Új hengermű Ózdon Szemlét tartottak csütörtö­kön Özdon a Kohászati Üze­mek több mint kétmilliárd fo­rintos költséggel épülő rúd- dróthengerművének kivitele- lezésében, illetve, a 2,3 mil­liárd forintos beruházást igénylő acélgyártás-fejlesztési program végrehajtásában ér­dekelt minisztériumok vezető munkatársai. Dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes tegnap Ózdon, a Kohászati Üzemekben tartott szemle után rámutatott: eredményes­nek bizonyultak a rúd-drót- hengermű építésének meggyor­sítására tett központi intézke­dések. Most már biztosra ve­hető, hogy az új hengerművet az eredeti határidőnél három hónappal korábban, már no­vember 7. tiszteletére üzembe helyezhetik. Élő és folyamatos jelzőrendszer Munkahelyi demokrácia a tanácsoknál Társadalmunkban egyre na­gyobb jelentőséget kap a szo­cialista demokrácia kérdése. A párt XI. kongresszusán a Köz­ponti Bizottság beszámolójá­ban Kádár János, a párt első titkára a következőket mon­dotta: A szocialista demokrá­cia társadalmunk fejlettségé­nek lényeges mutatója... A szocialista demokrácia erősíté­sén belül most előtérben állá feladat az üzemi, a munkahe­lyi demokrácia fejlesztése. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha erősödik az üzemi de­mokrácia, ha a dolgozóknak nagyobb a beleszólási lehető­ségük a helyi és közügyekbe, ez fokozza aktivitásukat, szé­lesíti látókörüket és növeli felelősségtudatukat. Beleszólás - felelősség ff el A pártkongresszuson hozott határozat szellemében a Pest megyei Tanács pártbizottsága is napirendre tűzte: a megyei tanács apparátusához tartozó szerveknél — osztályoknál, intézményeknél és vállalatok­nál — megvizsgálta és alapo­san elemezte a munkahelyi demokrácia jelenlegi helyzetét, s a soron következő felada­tokat, tennivalókat is megha­tározta. A téma fontosságát és jelentőségét mutatja, hogy a pártbizottság kibővített ülést tartott, amelyre az alap­szervezeti párttitkárokat, gaz­dasági vezetőket is meghívták, velük közösen tárgyalták meg a munkaprogramot. Megállapították, hogy a dol­gozók aktivitásának, az üzemi demokrácia érvényesülésének fontos szerepe van a pártbi­zottsághoz tartozó szervek munkájának további javításá­ban. Ez teszi lehetővé a dol­gozók bevonását a vezetésbe és segíti a közös alkotó jellegű munka kibontakozását. Ter­mészetesen a demokrácia fej­lesztésének feltétele a szocia­lista vezetési stílus, a vezetők és beosztottak közötti szocia­lista viszony, de fontos szerep A szarvasmarha-tenyésztés gondjai (2.) A magyarázkodás kevés! A szarvasmarha-tenyésztők előtt világos; hogy ez a mező- gazdasági ágazat csakis akkor nyereséges, ha tehenészeten­ként egy-egy jószágtól leg­alább 3 ezer liter tejet fejnek. A megyei átlag alatta marad ennek a mércének — ha jobb is az országos átlagszámnál —, s nem egy olyan gazdaság akadt, ahol a 2 ezer litert sem éri el a tejhozam. Példátlan visszaesés Cegléden, a Lenin Tsz özarvasmarha-állománya még tíz esztendeje törzstenyészet volt. Tavaly 2648 liter tejet fejtek tehenenként. Az idén az első félévben csupán 1039 litert, tehát a teljes évi ered­mény várhatóan 2000 liter kö­rül alakul majd. Ilyen fokú visszaesésre szinte az egész megyében nincsen példa. Kü­lönösen akkor meghökkentő a helyzet, ha tekintetbe vesszük, hogy a gazdaság lehetőséget kapott egy hústermelő szarvasmarha-ágazat megte­remtésére — magyarán a rosz- szul tejelő teheneiket kiszűr­hették a tehenészetből. A gazdaság főállattenyész­tője csupán másfél éve tevé­kenykedik a termelőszövetke­zetben, tehát egy korábbi kele­tű kedvezőtlen folyamat okait, mint mondja, nem ismeri. Mégis, milyen olcait látja a visszaesésnek? — Korábban a Pest megyei tanácstól 160 tehén húshasznú tartására kaptunk engedélyt — említi — utóbb 100-ra zsugo­rodott ez a keret, úgy, hogy csak azokat a teheneket állí­tották a hústermelés szolgála­tába, amelyek ötszáz literes kapacitásúak, amiből éppen- bogy csak a borját fölneveli. Egy másik ok: csaknem 40 tehenet, s éppen a legjobban tejelőket kellett kiselejtez­nünk tuberkulózis fertőzés miatt. A harmadik pedig: a takarmány gyenge minősége volt. A télen olyan silót etet­tünk. amely a ceglédi labora­tórium vizsgálata alapján ki­tűnő takarmányértékűnek mi­nősült, majd utóbb derült ki egy újabb laboratóriumi vizs- gála során, hogy tartalmi ér­téké csupán egyharmada an­nak, amit hittünk. Sajnos az ilyen eset olyan hatással jár, amit korrigálni már a nyári takarmányozással is nehéz. A ceglédi Lenin Termelő­szövetkezetben úgy tervezik, hogy 100 vemhes üszőt vásá­rolnak, mert a 314 férőhelyű telepükön most csak 185 tehe­net tartanak. — Vettünk új fejőgépet — mondja a főállattenyésztő —, s nem azért vertük költségbe magunkat, hogy ne vegyük hasznát a berendezésnek. Miután a gazdaság áz állat­tenyésztés egyéb ágazataiban meglehetősen jó eredményeket mutatott fel a közelmúltban, föltételezhető, hogy sikerült kikeveredni a hullámvölgyből e téren is. Jelenleg az állatte­nyésztő ágazat 50 milliós ár­bevételének egy tizedét adja még a tehenészet. Oknyomozásunk következő állomása a maglódi Univerzál Tsz. A gazdaságban tavaly de­cember 31-én 281 tehenet tar­tottak, az idén június közepén 196-ot. Tavaly egy tehénre 2011 liter tej termelése jutott, az idei első'félévben 853 liter. Ebben a gazdaságban is a fő­állattenyésztő fogad bennün­ket (a Pest megyei Állatte­nyésztési Felügyelőség munka­társaival járom a gazdaságo­kat), s a kérdésre — miért? — hosszas és alapos magyarázat­ba kezd. Zsúfoltság vagy kihasználatlanság? A termelőszövetkezet három gazdaságból alakult, előbb a gyömrői és ecseri tsz-ek egye­sültek, majd az így megna­gyobbodott ecseri tsz a mag­lódi közös gazdasággal. Ami elgondolkodtató, hogy külön- külön mindegyik tsz-ben meg­felelő színvonalú volt a szarvasmarha-tenyésztés, év­ről évre 3000 liter körüli tej­hozamot értek el. Évekkel ez­előtt még 1969-ben az ecseri termelőszövetkezet pozitív — azaz gümőkórral fertőzött — tehénállományát teljes egészé­ben eladta, osztrák importból szereztek be, úgynevezett he­gyitarka üszőket, mely fajta voltaképpen a nálunk hagyo­mányosan tartott magyar tar­kának egyik tájváltozata. A ta­valyi egyesülést követően ki­selejteztek 81 tehenet a meg­nagyobbodott gazdaságból a zsúfoltság és a munkaerő- hiány miatt — így mondják. A statisztika szerint a gaz­daságban 407 tehénférőhely van. A tehenek száma pedig, most legalábbis, feleannyi. Hol hát a zsúfoltság? Meg­magyarázzák. Az ecseri 200 férőhelyes telepre nem tehet­tek át más istállókból jószá­got, hiába volt üres hely, az esetleges fertőzés elkerülése miatt. A többi istállót — 24— 50 férőhelyes kisebb épülete­ket — úgy örökölték az ala­pító tsz-ektől. Sajnos tehe­nészt nem örököltek hozzá, aki volt, az is odahagyta a dolgát. Korábban többször is előfordult, hogy a brigádveze­tő fejt, s gyerekek . takarmá- nyoztak. Ami az osztrák tarka állo­mányt illeti, abban nincs sok köszönet. Annak idején körül­tekintés nélkül mindenféle csenevész és satnya állatot is megvásároltak. Később meg­mutatják a legelőre csapott jószágot, hát bizonyos, még a laikus ember is észreveszi, hogy milyen összevissza állo- mány-ez, talán két hasonló formájú tehén nincs a gulyá­ban. A szabad ég alatti tartás­tól egyébként azt remélik, hogy kedvezőbben alakul majd a szaporulati statisztika, ami bizony ma még elég si­ralmas. Megsínyli a jószág A diskurzus során szóba került a takarmányozás is, a ffelügj/elcSég technológusa hiá­nyolta: miért nem készítenek télire silót. Ezzel egyetértett a főállattenyésztő is, mondván, hogy sajnos a gazdaságban hagyományosan a mellékter-- mékekre alapozzák a takar­mányozást, telente a jó vagy kevésbé jó lucemaszénán, ré­paszeleten, sörtörkölyön éppen csak elvegetál az állat, telje­sítményt nem lehet várni tő­ié. A gazdaság elnöke szerint ezen kár vitatkozni, Budapest határában, ahol könnyű hoz­zájutni, igenis alkalmas takar­mány például a sörtörköly, az utóbbi nyolc évben tán egy­szer adtak silót a teheneknek, s különben is a gödöllői Ag­rártudományi Egyetem által kidolgozott — pontos számítá­sokon alapuló — technológia sem írja elő a silózott takar­mányokat. A gazdaság veze­tőjének' véleménye: azon mú­lik a dolog, hogyan adják oda a táplálékot a jószágnak, mi­lyen minőségben, időben-e. Nem e\ßy gazdaságban éppen a takarmánytermesztés miatt fordul elő némi villongás a növénytermesztők és az állat- tenyésztők között. Az előbbi szakember szerint igenis jó minőségű, időben betakarított és teljes beltartalmi értékű például a lucerna, az utóbbi pedig ekként fanyalog: jó-jó, de hogy magyarázzam én ezt meg az állatnak. A maglódi gazdaságban a 2600 hektáros szántóterület nagy részén ku­koricát termesztenek, mégpe­dig igen magas színvonalon, iparszerű technológiával. Az elnök véleménye, hogy az olyan jó földön, ahol 60 má­zsa kukorica is megterem, ott nem silókukoricát kell vetni. Mégis kapnak földet Hogy mégis várható-e vala­milyen változás Maglódon? Ügy mondják, igen, A pénz­ügyi gondok ellenére is terve­zik, hogy új tenyészállatokat vásárolnak. Hogy a takarmá­nyozással se legyen gond, az állattenyésztés ágazata ter­meszti meg ezentúl a zöldta­karmányt. földet kapnak hoz­zá és gépeket, rajtuk múlik majd, hogy mit takarítanak be, mi kerül a jászolba. A. Z. jut az intézményesített fóru­moknak: az osztályértekezle­teknek, a csoportértekezletek­nek, a termelési tanácskozások­nak is. Ezek a fórumok alkal­masak a véleménynyilvánítás­ra, lehetőségek arra, hogy a dolgozók a hivatali, termelési és munkahelyi kérdések el­döntésében részt tudjanak venni. Döntő szempont ugyan­is, hogy a beleszólás lehetősé­ge növeli az emberek felelős­ségtudatát. Vezetők- véleményigénnyel Természetesen a vélemény- nyilvánítás, a beleszólás még nem minden. A határozatok előkészítésének, a döntések megfogalmazásának a demok­ráciája mellett még az is szükséges, hogy a végrehajtás következetes legyen, hogy mindenki meggyőződésből fa­kadó hittel munkálkodjék a feladatok megvalósításán. Az apparátusban fontos po­litikai munkának tartják a munkahelyi demokrácia kiszé­lesítését, s jelentős tényező az is, hogy a vezetők döntő több­sége igényt tart a dolgozók véleményére. Kitűnt, hogy ott jó a mun­kahelyi légkör, ott érzik jól magukat az emberek, ahol a társadalmi szervek, elsősorban a pártszervezet és szakszerve­zet is figyel az emberek vé­leményére. A jobb, közvetle­nebb légkör azt is megköve­teli, hogy az információcsere — lentről lefelé és fordítva — még intenzívebb legyen, s a munka során meghatározott feladatokat kapjanak mind a pártszervezetek, mind pedig az adott területen dolgozók. Állandó, élő és folyamatos jelzőrendszer szükséges. Az egyik pártcsoport-érte- kezleten a kommunisták ja­vasolták: a szocialista brigád­mozgalomhoz hasonló mozga­lom megteremtésére legyen mód a hivatalokban is. Ez is mutatja, hogy a közügyekbe való beleszólás fokozza a dol­gozók aktivitását, a felelős­ségtudat kialakulását. A politikai munka tudatában A megyed apparátusban megteremtett jó munkahelyi légkör sokfelé kisugárzik. A megyei tanács munkahelyein a vezető-beosztott munkavi­szony új tartalommal telik meg, ha a járási hivatalok, községi tanácsok irányítása, ellenőrzése a feladat. A be­osztott is vezetővé válik, ha maga is intézkedik, bírál, vé­leményt mond, magatartásá­val, minden kimondott szavá­val a magasabb tanácsi szer­vet képviseli. Az ügyes-bajos dolgaival hozzáforduló ügyfél szolgálatában is az államhata­lom képviselője, tehát fontos politikai munkát végez. Ez pedig szocialista demokrácia nélkül elképzelhetetlen. A kommunistáik és a gazda­sági vezetők felelősségérzete a biztosíték arra, hogy to­vábbra is fokozott gonddal fognak munkálkodni a munka­helyi demokrácia kiszélesíté­sén és a feladatok megoldá­sán. Kiss György Mihály NEB-vizsgálat a megyei építőiparban Gépkihasználás és munkaszervezés A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság nemrégiben megvizsgálta az építőipari gé­pi termelőberendezések ki­használtságát a megye 12 gaz­dasági egységében: állami és szövetkezeti építőipari vál­lalatoknál, vízművállalatok­nál és vízgazdálkodási társu­latoknál. A vizsgálat az 1970 —74 közötti időszakot fogta át, s az erről készült összefogla­ló jelentést a Pest megyei NEB tegnapi ülésén vitatták meg. Lépéskülönbség A vizgálatot végző munka- bizottság abból a reprezenta­tív jellegű felmérésből indult ki, amelyet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium készített az építőipari géppark egyharmadáról, s amelyben megállapította, hogy az épí­tőipari gépek munkarend sze­rinti kihasználása az ágazat­ban átlagosan 70—80 százalé­kos a naptári év szerinti kihasz­nálás viszont 22—24 százalé­kos. (Az előbbi nyolcórás mű­szakot jelent, az utóbbi a 24 órára eső kihasználtságot jel zi.) A felmérés megállapítot­ta azt is, hogy az építőipari gépek kihasználási szintje 1970—74 között nem javult, noha a IV. ötéves terv első négy esztendejében a gépál­lomány országosan több mint 50 százalékkal gyarapodott. Tekintve, hogy az építési fel­adatok ezután is fokozódnak, s az építőipari munkaerőhely­zet további romlásával kell számolni, törekedni kell a meglevő és a tervezett géppark fokozottabb, jobb kihasználá­sára. A Pest megyei NEB munka­bizottsága a fentiek ismereté­ben vizsgálta — mindenek­előtt — 12 vállalat 1970—74 közötti fejlesztési tevékenysé­gét. Kiderült, hogy bár vala­mennyi vizsgált egység rendel­kezik középtávú, és éves fej­lesztési tervvel, ezek azonban nem elég konkrétak, s meg­valósításuk során a vállalatok legtöbbször az akkor éppen rendelkezésükre álló informá­ciók alapján döntenek a gép- beszerzések kérdésében. Rá­adásul a vállalatok piackutató tevékenysége nem kielégítő, nem ismerik a szocialista or­szágok gyármányfejlesztési el­képzeléseit, a megszüntetésre tervezett típusok jegyzékét, s a tőkés piac kínálatiból is csak a pillanatnyi lehetősége­ket. Éppen ezért, indokolt és helyes lenne iparági — esetleg megyei szinten — olyan infor­mációs irodát szervezni, ahol felmérnék a magyar építőipar technikai és technológiai igé­nyeit — bizonyos időszakra előre is —, s a külföld tech­nikai színvonalának ismereté­ben segítenének az építőipari gépek beszerzésében. Az iro­da feladata lehetne a tipizálás elősegítése, s a több célra, sok­oldalúan hasznosítható épitő- ipuri termelőberendezések népszerűsítése is. Kedvezőtlen arányok Az állóeszköz-állomány ösz- szetételét vizsgálva a munka­Kiállitás és filmszemle Szolnokon Jubilál a polgári védelem Gödöllői, gödöllői járási és nagykőrösi szakasz az országos versenyen A polgári védelem megala­kulásának 25. évfordulója al­kalmából csütörtökön jubileum mi ünnepségsorozat kezdődött Szolnokon. A megyei tanács dísztermében Lesték István ez­redes, a polgári védelem orszá­gos törzsparancsnoka megnyi­totta a 25 éves a polgári véde­lem című kiállítást. A megnyi­tón jelen volt Kiss Lajos ve­zérőrnagy, az MHSZ főtitkára. A Tallinn filmszínházban megkezdődtek a jubileumi filmnapok. Két nap alatt 36 szakfilmet mutatnak be a pol­gári védelem helyéről és szere­péről az ország védelmében. A filmszemlét szakmai vita egé­szíti ki. Pénteken a Szolnok külterü­letén épített pályán megkezdő­dik a jubileumi verseny orszá­gos döntője, amelyen a megyék és a főváros legjobb egységei indulnak. Pest megyét a versenyen Gödöllő egészségügyi, o gödöl­lői járás műszaki mentő és Nagykörös vegyivédelmi sza­kasza képviseli. Valamennyi első helyen végzett kategóriá­jában a versenysorozat megyei döntőjén. bizottság feltárta, hogy az az utóbbi 5 évben kedvezőtlenül alakult: a végrehajtott fejlesz­tés következtében az állóesz­közök közül az ingatlanok részaránya sokkal dinamiku­sabban növekedett, mint a termelést közvetlenül szolgáló gépeké és járműveké. Az össz­képet itt hat vizsgált, építő­ipari egység rontja, s közülük is legkedvezőtlenebb a helyzet a legjelentősebb vállalatnál, a legnagyobb állóeszköz-állo­mánnyal bíró PÁÉV-nél. En­nek részben az az oka, hogy a PÁÉV a III. ötéves tervidő­szak teljesítmény- és ered­ményadatait vette alapul a IV. ötéves terve elkészítésénél, jó­val kedvezőbb lehetőségekkel számolva dolgozta ki saját ingatlan- és épületfejlesztési tervét, mint ahogyan azok a valóságban alakultak. Különös figyelmet szentelt a NEB vizsgálata a gépgaz­dálkodásnak. Megállapította, hogy a vizsgált vállalatoknál — adottságaiktól és szerveze­tüktől függően — eltérő a gya­korlat: az építőipari vállala­toknál gépészeti osztály vagy csoport, a vízgazdálkodási tár­sulatoknál gépészeti előadó i foglalkozik a gépek vállalati szintű elosztásával. Az építő­ipari vállalatoknál azonban az igényelt gépek működtetése, kihasználása már az építés- vezetőségek feladata. E kettős irányítás — egyrészt a gépé­szeti osztályé másrészt az építésvezetőségé — bizonyos fokig gyengíti a gépgazdálko­dás hatékonyságát. Mindehhez figyelembe kell venni, hogy az építőipar nem telepített ipar, a gépeit ezért nem tudja januártól decembe­rig folyamatosan kihasználni. (A tanácsi építőiparban pél­dául az idén több mint félezer munkahelyen dolgoznak!) Vé­gül erőteljesen beleszól a gé­pek kihasználásába," az üze­meltetés folyamatosságába a megfelelő javítóbázis hiánya, a tipizálás fejletlensége, az üzem- és munkaszervezés gyengeségei és a gyakori al­katrészhiány. Mi a mérce ? Mind a vizsgálat idején; mind pedig a NEB ülésén fel­merült: meg lehet-e határozni az építőipari gépek kihaszná­lásának kívánatos mértékét? A válasz: nem, mert ehhez megbízható, pontos elemzések­re lenne szükség, ám az építő­ipari gépekkel kapcsolatos vállalati belső adatszolgáltatás színvonala rendkívül ala­csony, o kapott adatok leg­többször vitathatók. Kifogásolható a javítóműhe­lyek szervezettsége is. A munkabizottság végül megállapította, hogy a külön­böző építőipari műveletek gé­pesítése nem megfelelő, az élőmunka géppel történő ki­váltása lényegesen lassabban halad, mint ahogy azt a mun­kaerőhelyzet megkövetelné. Különösen áll ez a kivitelező építőipari vállalatok által vég­zett befejező munkákra: az épületek „öltöztetése” még- ma is jórészt kézi erővel történik. Megfontolásra érdemes javaslatok A munkabizottság, illetve a NEB javasolja, hogy a vállala­tok fejlesztési alapjukból fo­kozzák a gépek beszerzését, ám az eddiginél nagyobb gon­dot fordítsanak a tipizálásra, a befejező munkák kisgépesí- tésére, a szocialista piackuta­tásra. Mindezek elősegítésére állítsanak fel — esetleg a me­gyei tanácson belül — infor­mációs irodát. A javítóbázisok fejlesztése, az alkatrészellátás megjavítá­sa érdekében hozzanak létre közös vállalkozású beszerző- és alkatrészellátó irodát, illet­ve elosztóraktárt. Az építőipari vállalatok gépgazdálkodásának javításá­ra vegyék igénybe a tudomá­nyos egyesületek segítségét,') Írjanak ki pályázatokat, újítá­si feladatterveket. , Ny. É. k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents