Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-10 / 212. szám

Támogatjuk a fejlődő országokat az egyenlőtlenség harcukban A magyar delegáció vezetőjének felszólalása az ENSZ-közgyűlés VII. rendkívüli ülésszakán Máriái József külügyminlsztériuml államtitkár, az ENSZ-kóz- gy nit's VII. rendkívüli ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője kedden, szeptember 9-én látogatást tett Kurt Wald- heimnél, az ENSZ lőtitkáránál és Abdul Aziz Buteflikánál, a rendkívüli közgyűlés elnökénél. A találkozón megbeszélést foly­tattak az ülésszak napirendjén szereplő témákról és az ENSZ- szel kapcsolatos egyéb kérdésekről. A találkozón jelen volt Hallai Imre nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviseletének vezetője. Marjái József államtitkár a magyar delegáció vezetője kedden beszédet mondott az ENSZ-közgyűlés VII. rendkí­vüli ülésszakán. Delegációm ezt az üléssza­kot a VI. rendkívüli ülésszak szerves folytatásának tekinti és úgy véli, hogy az elfogadásra kerülő határozatokat az új nemzetközi gazdasági rendre vonatkozó deklarációra és ak­cióprogramra, illetve az álla­mok gazdasági jogait és köte­lezettségeit tartalmazó chartá­ra kell építeni Kormányom azon a vélemé­nyen van hogy % nemzetközi gazdasági kapcsolatokban felmerült vitás kérdéseket kellő ko­molysággal, az okok és okozatok mélyreható vizs­gálatával kell megközelí­teni és nem szabad meg­engedni semmiféle ködösí­tést. Az egyik-másik előttem fel­szólaló által ismét hangozta­tott hamis elméletek a világ­nak „szegény” és „gazdag” or­szágokra való felosztásáról, a „szuperhatalmak” szerepéről, az arra irányuló kísérletek, hogy elmossák a szocialista és a tőkés országok közötti dön­tő különbséget, csak zavart kelthetnek és hátráltatják kö­zös feladataink megoldását. Ez a zavarkeltés nagyhatalmi so­viniszta érdekeket szolgál és az a célja, hogy megbontsa a szocialista és fejlődő országok szövetségét, megfossza a fejlő­dő országokat •legkövetkezete­sebb támogatóitól. A fejlődő országok gazdasá­gi elmaradottságának a kolo- nializmus, a neokolonializmus az alapvető oka. Ennek meg­felelően kell megállapítani a kialakult helyzetért a felelős­séget és ezzel összhangban kell levonni a konkrét következte­(Folytatás a 2. oldalon.) Szeptember 9. új utat nyitott mej> a bolgár nép történelmében Megyei ünnepség Bulgária felszabadulásának 31. évfordulóján Nagykőrösön ÁZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA __________________:___:_______________: . * _____________________^ XI X. ÉVFOLYAM, 212. SZÄM ÁRA »0 FILLÉR 1975. SZEPTEMBER 10„ SZERDA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁR EGYESÜLJETEK! Megkezdődött Budapesten a IV. nemzetközi finnugor kongresszus Kedden a MÉMOSZ székházában nagy számú hazai és 24 országból érkezett csak­nem ezer külföldi résztvevő' jelenlétében megnyitották a IV. nemzetközi finnugor kongresszust. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a kongresszus fő­védnöke, továbbá dr. Orbán László kulturá­lis és dr. Polinszky Károly oktatási minisz­ter, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tudományos, kulturális és közoktatási osztályának vezetője, és Erdey- Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke. Ugyancsak az elnökségben fog­lalt helyet Lauri Posti finn oktatási mi­niszter, a kongresszuson részt vevő finn küldöttség vezetője, Kustau Vilkuna pro­fesszor, a kongresszus nemzetközi bi­zottságának finn alelnöke és A. P. Oklad­nikov akadémikus, a szovjet delegáció veze­tője. Jelen volt a megnyitáson a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A kongresszust Ortutay Gyula akadémikus elnöki megnyitója vezette be. Ezután Losonczi Pál emelkedett szólásra. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után Erdey- Grúz Tibor mondott üdvözlő szavakat A külföldi vendégek részéről elsőnek Lauri Posti miniszter, a finn delegáció vezetője kö­szöntötte a kongresszust, majd a szovjet kül­döttség képviseletében B. A. Szerebrennyi- kov akadémikus mondott üdvözlő szavakat A tudományos program Benkő Loránd aka­démikus Az élő nyelvi múlt című előadásá­val kezdődött Az uráli-finnugor nyelvek között a magyar különlegesen szerencsés helyzetben van a kronológiailag hiteles, leírt szövegemlékek tekintetében — állapította meg. — Ez termé­szetesen nem nyelvünk belső saját jellegé­ből fakadó érdeme, hanem annak következ­ménye, hogy e népek közül a magyarság ke­rült először olyan kultúrkörbe, amely írás­beliségének kifejlesztését és egyes középkori irodalmi termékek fennmaradását lehetővé tette. A megnyitó ünnepség végén a kongresz- szus résztvevői nagy tetszéssel hallgatták meg Faragó Laura énekművészt, aki régi magyar népdalokat adott elő, s közöttük elénekelte első ismert versemlékünket, az Ó-magyar Mária-siralmat. Délután a kongresszus plenáris üléssel folytatta munkáját, amelyen Lakó György akadémikus Utak és módszerek a finnugor tudományokban című előadását vitatták meg. A nagy figyelemmel kísért előadás a tudományág korábbi irányzatait elsősorban a külföldi kutatók munkássága alapján ele­mezve hasonlította össze az indoeurópai nyelvtudomány eredményeivel. A vita során a különböző országok szakemberei saját ér- tékejs kutatási eredményeikkel egészítették ki az előadást, amelynek szövegét több mint fél évvel a kongresszus előtt megjelentetett kiadványban — valamennyi szakmai előadás anyagával együtt — megküldték a tanácsko­zás résztvevőinek. Este az Akadémia elnök­sége fogadást adott a kongresszus résztvevőid nek tiszteletére a Gellért szállóban. (Losonczi Pál beszédét az alábbiakbanf Ortutay Gyuláét és Erdey-Grúz Tiborét a 4, oldalon ismertetjük.) LOSONCZI PÁL: Pásztor István ünnepi beszédét mondja. Az cl nők*ég első sorában balról jobbra Kovács István, Kovács Antalné, Komáromi János és Sztoján Kadev. Sokan siettek tegnap dél­után a zászlódíszbe öltözött nagykőrösi utcákon az Arany János Művelődési Központba, ahol Bulgária felszabadulásá­nak 31. évfordulója alkalmából rendezett megyei ünnepséget az MSZMP Nagykőrösi Városi Bizottsága, a Hazafias Nép­front Pest megyei és Nagykő­rös városi bizottsága, vala­mint a Budapesti Bolgár Kul­turális Központ. Az ünnepség fotókiállítás megnyitásával kezdődött, a művelődési ház kiállítási termében, a bolgár kulturális központ rendezésé­ben. Méltó dokumentuma ez a szocialista Bulgária fejlődésé­nek. A kiállítást Hegedűs László, az MSZMP városi bi­zottságának titkára nyitotta meg, majd a felvételek meg­tekintése után a résztvevők a színházterembe mentek, a megemlékező ünnepség színhe­lyére. Az ünnepségen megjelent Komáromi János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, Kovács An­talné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Kovács István, az SZMT tit­kára, Berla Ferenc, a KISZ megyei bizottságának titkára, Bíró Gyula, a Pest megyei Ta­nács osztályvezetője, valamint Kocsis Jánosné, a városi ta­nács megbízott elnöke. Részt vett Sztoján Radev, a Buda­pesti Bolgár Kulturális Központ igazgatója és G. A, Matvejenko, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport egyik egységének képviseletében. A magyar és bolgár himnusz elhangzása, majd Horváth Le­helnek, a Hazafias Népfront városi bizottsága elnökének megnyitója után Pásztor Ist­ván, a városi pártbizottság el­ső titkára mondott ünnepi be­szédet. A többi között hang­súlyozta, hogy hozzánk hason­lóan a bolgár nép is százado­kon keresztül harcolt nemzeti létéért és függetlenségéért; és a sorsfordító 1944—45-től a szocialista haladásért, a boldo­gabb és emberibb jövőért. — Szeptember 9. új utat nyitott meg a bolgár nép tör­ténelmében, a szocialista fej­lődés útját — mondotta egye­bek között. A továbbiakban szólt a nagyarányú iparosításról, a gyorsütemű lakásépítésről, a Bolgár Kommunista Pártnak az életszínvonal emelésére ho­zott intézkedéseiről. Méltatta Magyarország és Bulgária, ezen belül Pest és Szófia me­gye testvéri kapcsolatait. , Felszólalt Sztoján Radev is. A többi között elmondotta, hogy az idén fejezik be Bul­gária VI. ötéves tervét, s ké­szülnek a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusára, ame­lyet márciusra hívtak össze. A gyűlést követően a szófiai operaházból Liljana Bárévá kiváló művész, Bojka Koszévá és Pavel Gerdzsikov adtak ün­nepi műsort magyar és bolgár zeneszerzők műveiből. Az éner keseket a 12 tagú Szófiai Ka­marazenekar kísérte. Cz. V. Népeink szabadságban, békében élnek — tudományuk is fölvirágzott Az Elnöki Tanács elnöke be­vezetőben hangoztatta: — Megtiszteltetésnek tartom, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága nevé­ben üdvözölhetem a negyedik nemzetközi finnugor kongresz- szust és valamennyi résztvevő­jét. Külön örülük annak, hogy KÖZÉLET Hegedűs László megnyitja a fotókiállítást. A képen balról jobbra Kovács István és Komáromi János. Koppány György felvételei Vladimir Yiclmov, a Bolgár Nópközitáínsiaság budapesti na,gykövete a szocialista for­radalom győzelmének 31. év­fordulója alkalmából kedden fogadóéit adott a nagykövetsé­gen. A fogadáson részt vett Óvári Mikilós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyen es András, a Központi Bizottság titkára, dr. Traut- marnn Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Havasi Fe­renc a Minisztertanács elnök- helyettese, Inokai János, az országgyűlés alelnöke, dr. Fa­luvégi Lajos pénzügyminisz­ter, Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter, dr. Berecz János, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője, Rosika István külügyminiszter- helyettes. Kim Ze Szűk, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete a KNDK megalakulásának 27. évfordulója alkalmából ked­den fogadást adott a nagykö­vetségien. A fogadáson részt vett Födi Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Havasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, dr. Po- liniszky Károly oktatási és dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, Bodonyi Pálné, az Elnöki Tanács tagja, Rácz Pál külügymindszter-heilyetites. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára vezetésével kedden hazaérkezett Prágából az a szakszervezeti küldöttség, amely részt vett a Szakszer­vezeti Világszövetség európai tagszervezeted képviselőinek tanácskozásán. Ivan Arhipov, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöké­nek helyettese, kedden Moszk­vában fogadta Szekér Gyulát, hazánk Minisztertanácsának elnökhelyettesét. Dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak vezetője és Rácz Pál kül­ügyminiszter-helyettes, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a VDK megalakulá­sa 30. évfordulójának ünnepsé­gein részt vett magyar párt- és kormányküldöttség tagjai tegnap hazaérkeztek. A dele­gációt, mint ismeretes, Viet­namban Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal és az állami Terv­bizottság elnöke vezette, aki már korábban hazaérkezett. Jagjiwan Ram mezőgazda- sági és öntözésügyi miniszter vezetésével kedden indiai me­zőgazdasági és öntözésügyi küldöttség érkezett hazánkba. hazánk fővárosa másodízben ad otthont tanácskozásuknak. — A népek a jelennel vet­nek számot és még inkább a jövőre vetik tekintetüket, ami­kor a tudományok a távoli múlt felfedezésével és megis­merésével foglalkoznak. Bár másként ítélnek a szakmai, a tudományos körök és másként a széles közvélemény. A tény­leges elismeréssel azonban a népek sem fukarkodnak. A finnugor kutatás sok száz éves, évezredes felvillanásai, majd a múlt másfél évszázad — és még inkább az utóbbi évtizedek — viharos gyorsasággal kiszélese­dő és elmélyedő tudományos vívmányai ott élnek népeink, nemzeteink lelkében: önbecsü­lést, történelmi tartást adnak. Ez a finnugor tudományos ku­tatások és vizsgálódások törté­nelmi érdeme! — Finnugorságunk tudatát mi a történelmiség, a tudo­mányosság és az időszerűség hármas egységében fogjuk fel. Nem hangsúlyozzuk a kelleté­nél erősebben egyik vagy má­sik mozzanatot. Régebben a vérségi kapcsolatoknak megkü­lönböztető szerepet juttattak, holott éppen e tudomány mu­tatott rág hogy a nyelvi rokon­ság amannak előtte jár. De mintha korszerű világunk is hátrább szorította volna a vér­ségi viszonyokat. Nemcsak a népek közötti kapcsolatokban, de családi-rokonsági területen is. A finnugor népek testvéri­sége napjainkban a legbennső- ségesebb, talán egész történel­müket tekintve. A barátság meghittebb és valósabb kötelé­ke fűzte szorosabbra a vér­ségi kapcsolatokat. — A tudományos igényeken és törekvéseken túl, mindez vi­tathatatlanul légióként a nemzetközi politikai légkör kedvezőbbre fordulásának köszönhető amely széles lá­tóhatárt nyit a tudományos kutatások előtt. Ahogy a régi finn közmondás tart­ja: ott főznek zsírosán, ahol béke van. A finnugor népek meglelték békéjüket, szabad­ságban élnek: jórészt a szov­jet népek nagy családjában; hazánk népi demokratikus or­szágként, szocialista államként szoros szövetségben a Szovjet­unió népeivel; Finnország pe­dig — aktív semlegesség! poli­tikát folytatva — szoros együtt­működésben a szocialista orszá­gok közösségével. Ezen a po­litikai és társadalmi alapon jöhetett csak létre a földrajzi értelemben kiszélesedett, tudo­mányos jellegében elmélyülő finnugor kutatás újabb felvi­rágzása. — Ezért is töltheti el a tu­dományos világot — benne a finnugor tudományét is — öröm és megelégedettség a nemzetközi viszonyok derül- tebbre fordulása láttán. Örü­lünk annak, hogy éppen a testvéri baráti finn nép or­szágának fővárosa, Helsinki adott otthont az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nyitó és törté­nelmi jelentőségű, legfelső szintű képviselettel befejeződő záró ülésszakának. — A népek és a nemzetek barátságát, együttműködését mi nagy jelentőségűnek tart­juk, és megkülönböztetett előnyben részesítjük. A IV. nemzetközi finnugor kong­resszust a kiszélesedő és egyre rendszeresebbé, intézményeseb­bé váló nemzetközi együttmű­ködés szerves és sajátos arcula­tú részének tekintjük. — A Magyar Népköztársaság párt- és állami vezetése, egész népünk ezért értékeli és becsü­li sokra a finnugor tudomány eredményeit és törekvéseit. Bi­zonyos vagyok benne, hogy kongresszusuk maradandó hoz­zájárulás lesz az annyi érdemet szerzett finnugor tudományos tevékenység számunkra oly be­cses és nagy művéhez — mond­ta beszéde végén Losonczi Pál,

Next

/
Thumbnails
Contents