Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-10 / 212. szám

1975. SZEPTEMBER 10. SZERDA 2 xMkm FÓKUSZ Új felvonás Angolában Leonel Cardaso, Angola új portugál főbiztosa, aki hétfőn érkezett állomáshelyére, kije­lentette, hogy „valamennyi an­golai együttműködését” várja. .Uhu Ismeretes, az új főbiztos a feszült angolai helyzetre való tekintettel elődjénél nagyobb Irataimat élvez, többek között rendkívüli állapotot is elren­delhet. Egy portugál katonai szóvivő Luandában kijelentette, hogy lia az FNLA csapatai elérnék a fővárost, a portugál fél nem avatkozik be az angolai fel- szabadítási szervezetek közötti ellenségeskedésbe, s „csak az európaiak védelmére fog köz­belépni”. Értesülések szerint a zairei ’ határnál újabb zsoldoscsapatok gyülekeznek... A portugál fegyveres erők mozgalmának legfelsőbb forra­dalmi tanácsa hétfő esti ülé­sén úgy döntött, hogy felelős­ségre vonja azokat a katonai rendőröket, akik megtagadták be int józásukat Angolába. E LEGÚJABB angolai híreik csupán folyományai a múlt szerdai portugál döntésinek, mely szerint az országos de- kolonizációs bizottság, tekin­tettel a kialakult helyzetre, úgy döntött, hogy rendkívüli intézkedéseket tesz: felfüg­geszti ideigf.enesen az alvori megállapodást, amely átme­neti kormányt, állított Angola élére a teljes függetlenség el­nyeréséig. E döntés szerint megnövelték a portugál főbiz­tos hatáskörét, kinek jogában áll a továbbiakban az ország egész területén a rendkívüli állapot bevezetése és bizonyos alkotmányos garanciák felfüg­gesztése. A portugálok 1482-ben ve­tették meg lábukat Angola te­rületén, mely 14-szerése ha­zánknak, s lakosainak száma jelenleg 7 millió. A gyarmat- tartók a tavaly áprilisi fordu­latig félrabszolga sorban tar­tották az itteni lakosságot. 1975 JANUÁRJÁBAN a dél-portugáliai Alvorban hosz- •zas és nehéz előkészítés után ült össze a három felszaba­dító mozgalom képviselője és Lisszabon beleegyezésével tör­ténelmi döntést hozott Angola jövőjéről. Eszerint a három mozgalom képviselőiből ideig­lenes kormány alakul, mely fokozatosan átveszi az ügyek intézését; közösen összesen 8 ezer főnyi rendfenntartó erőt szerveznek és 1975. november 11-én ünnepélyesen kikiáltják Angola függetlenségét. A LEGNAGYOBB ÉS LEG­HALADÓBB ERŐ, az MPLA betartotta a megállapodást, de az FNLA durván felrúgta. A harmadik és legkisebb moz­galmat, az UNITÁ-t, az elmúlt hetekben az FNLA-nak sike­rült maga mellé ájllítamia. Mindezek eredményeként az MPLA kénytelen volt újból felvenni a harcot a rivalizáló felszabadítása mozgalmak el­len. Közben á fehér telepes la­kosság távozik az országból. Csaknem 300 ezer telepesről van szó, kik hazatérnek az anyaországba. A zavaros helyzetet kihasz­nálva délről a fajüldöző dél- afrikai rezsim, északról pedig Zaire csapatai fenyegetik az országot. Északon veszély fe­nyegeti az évi félmilliárd dol­lár értékű olajat adó cabindai beszögelésit, A PORTUGÁL KORMÁNY­NAK mindezek nyomán nem volt más lehetősége, mint köz­belépni,. de úgy tűnik, mindez elégtelennek bizonyul. Mind­addig rend -nem lesz — nem lehet—, míg nem szűnik meg az FNLA külföldi támogatása. E felszabadítása mozgalmat ugyanis nemcsak a zairei kor­mánykörök, a dél-afrikaiak és a nyugati monpóliumok, de a kínaiak is aktívan támogatják. A. B. T. KEDDEN PRÁGÁBAN dr. Gustáv Husák, a CSKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök, látogatást tett Hafez Asszad tábornok­nál, a Szíriái Arab Újjászüle­tés Szocialista Pártja. főtitká­ránál, a Szíriái Arab Köz­társaság elnökénél. A keddi nap folyamán Hafez Asszad Gustáv Husák kíséretében karlovy Varyba érkezett. Portugália További job a forradalmi tanácsban A portugál fegyveres erők mozgalmának péntek ' este át­alakított legfelsőbb forradal­mi tanácsa hétfő esti ülésén kooptálta soraiba a jobbolda­li szociáldemokrata katonai szárny két vezéregyéniségét, Antunes és Alves őrnagyot. A forradalmi tanács tagja lett a haladó szellemű Costa Mar­tins őrnagy is, Goncalves tá­bornok ötödik ideiglenes kor­mányának munkaügyi minisz­tere. Pinto Soares tábornok nem fogadta el megválasztá­sát, ezért a forradalmi ta­nácsnak 23 tagja van. A legfelsőbb forradalmi ta­nács összetétele a kooptálá- sokkal és Soares tábornok ki­válásával megint a jobboldali szociáldemokrata szárnynak kedvezően módosult. szervezésében, most pedig a CDS alkotmányozó nemzet- gyűlési képviselője. A 30 ezer fős nagygyűlés leggyakrabban elhangzott jelszava az volt, hogy „halál a kommunisták­ra”. A résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek meg arról a két fasisztáról, akit a kommunista párt szék­házát védők agyonlőttek, ami­kor augusztus elején több szá­zad magukkal öt napon át ostromolták, majd lerombol­ták az épületet. Lisszabonban hétfőn este hivtalosan bejelentették, hogy Goncalves ideiglenes kormá­nya csütörtökig hivatalában marad. Akkorra várják az új kabinet megalakítását. A sinai megállapodásról - Géniben Gertiben kedden megkez­dődtek a tárgyalások az egyip­tomi és izraeli katonai kül­döttség között a múlt héten megkötött sinai megállapodás gyakorlati megvalósításáról. Az ENSZ európai központjá­ban az előzetes elképzelések szerint a jegyzőkönyv elő­készítése két-három hetet vesz majd igénybe. Az elnö­ki tisztet Ensio Siilasvuo finn tábornok, a közel-keleti ENSZ-erők főparancsnoka lát­ja el. KEDDEN HAJNALBAN muzulmán mesterlövészek vették körül Tripoli észak­libanoni várost, hogy meg­védjék a szomszédos Zghorta keresztény fegyvereseinek esetleges támadásaitól. Norodom Sziltanuk Pekingitől hazaérkezett Phnom Penhhe I Norodom Szihanuk herceg, kambodzsai államfő, a Nemzeti Egységfront elnöke kedden reggel 7 órakor közel öt és fél évi távoliét után — Pekingből hazaérkezett Kambodzsába. A testület elhatározta, hogy a vezető funkciók elosztására Lourenco kapitány vezetésé­vel csoportot alakít. Törvény­ben tiltották meg, hogy a tö­megtájékoztatási eszközök hírt adjanak a hadsereg ala­kulatainál lezajló események­ről, egyéni, vagy testületi ál­lásfoglalásokról, közleménye­ket hozzanak nyilvánosságra, dokumentumokat ismertesse­nek, hacsak nem a köztársa­sági elnöktől, a forradalmi ta­nács tagjaitól, a vezérkari fő­nöktől, a haderőnemek főpa­rancsnokaitól, vagy a COP- CON főnökétől származnak. A sajtónak csak a forradalmi ta­nács tagjai nyilatkozhatnak. A tanács bizottságot hozótt létre azért, hogy megvizsgálja a jobboldali Demokratikus Néppárt (PPD) péntek esti portói nagygyűlésén felelős vezetők szájából elhangzott súlyos kijelentéseket. A PPD vezetői követelték az MFA és a forradalmi tanács feloszlatá­sát, polgári engedetlenségre' szólították fel a népet a kor­mánnyal szemben. A forradalmi tanács ülésén nem hoztak intézkedést a szélsőjobboldali Demokrata Szocialista Centrum (CDS) el­len, jóllehet vezetői szombat esté ugyancsak provokatív nagygyűlést tartottak. „Elég a szavakból, itt az ideje, hogy cselekedjünk” — mondta az a Galvao de Meló tábornok, aki Spinola híveként teszt vett a tavaly szeptember 28-i és az idei március 11-i ellenforra­dalmi államcsínykísérlet meg­A királyból önmagát később államelnökké „lefokozott” No­rodom Szihanuk 1941. októ­ber 28-án, 19 éves korában lépett a trónra. A Délkelet- Ázsiát elözönlő japán hódí­tók éppen csak kitakarodtak Kambodzsából, amikor 1945 márciusában kikiáltotta or­szága függetlenségét. A vi-. lágháború után a franciák ismét kikötöttek Kambod­zsa partjainál; a tényleges első felszabadulás csak 1953 novemberében következett be. Norodom Szihanuk 1952-től nyílt politikai harcot indított a teljes függetlenségért, amely a fegyveres népi ellenállás tá­mogatásával sikeresnek bizo­nyult. Szihanuk személyes hatása fokozatosan nőtt a belpo­litikai harcok szaggatta or­szágban. 1955. március 2-án lemondott a trónról apja, No­rodom Szuramarit javára, és a Szangkum, a Szocialista Népi Közösség párt élére állt. Megreformálta a parlamenti rendszert, népképviseleti szer­veket hozott létre a reakciós országgyűlés ellensúlyozásá­ra, ezáltal is igyekezett köz­vetlen kapcsolatot teremte­ni a néppel. Az ország kül­politikáját Phnom Penh fő­terén, népgyűlésen szavaz­tatta meg: az el nem kötele­zettség mellett tett hitvallást. Apja halála után államfő­ként kényszerült emigráció­ba: 1970. március 18-án Fran­ciaországból gyógykezelésről volt hazatérőben, amikor mi­niszterelnöke, Lón Nol és a Sink Matak herceg vezette csoport jobboldali államcfeíny- nyel megdöntötte“ hatalmát. Akkor a gyorsan kibontako­zó népi ellenállás élére állt Szihanuk; Pekingben meg­alakította a Kambodzsai Nem­zeti Egységfrontot és bejelen­tette a kambodzsai királyi nemzeti egységkormány meg­alakulását. Szihanuk kedden államfő­ként tért vissza Phnom Penhbe, hogy most már a helyszínen vegyen részt a leg­felső ‘ irányításban. Mint nem­egyszer nyilatkozta: elsősor­ban a külpolitikai ügyeket szeretné kézben tartani. Eb­ből következően a mellette felnőtt ifjabb politikusnem­zedék tagjai, elsősorban az eddig emigránskormány tiszt­ségviselői is döntő szóhoz jut­nak Kambodzsa jövőjének irányításában. Chile éjszakája (1.) Pinochet reggelije A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai, alapszervezetei, bizottságai chilei szo­lidaritási napokat tartanak szeptember 11— 27-e között. Ezen akcióikkal kapcsolódtak a SZOT, a népfront és a szolidaritási bizottság rendezvényeihez. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség szeptember 27-én Óbudán szolidaritási nagygyűlést tart: ezen a napon börtönözte be a fasiszta junta, s tartja azóta is embertelen körülmények között fogság­ban Luis Corvalánt. A chilei főváros villanegyedébe minden reggel fél hét előtt egy fekete Mercedes gör­dül be. A kíséret tagjainak, a motorkerék­páron ülő katonáiknak a keze állandóan a géppuska ravaszán nyugszik. Az őket követő dzsipben embervadászatra kiképzett kutyák ugatása töri meg az éjszakai kijárási tila­lomból alig egy órája felébredt város csend­jét. A vendégek pontosan fél hétkor lépnek be Augusto Pinochetnek, a chilei fasiszta junta fejének drótkerítéssel és aknazárral körül­vett villájába. Több mint másfél éve, az ál­talában 3—4 tagú társaság egyik tagja min­dig azonos: Manuel Contreras, a chilei GESTAPO, a DINA véres kezű parancsnoka. Mindennap az az első ténykedése, hogy je­lentést tesz főnökének. A reggeli félórás jelentéstételeknél Pi­nochet gyakran használja ezt a kifejezést: magnifico, azaz: kiváló. Azokat dicséri ilyen­kor, akik a múlt két év alatt harmincezer hazafit gyilkoltak meg. Az elismerő szavak gyakran szállnak egy egyre otthonosabban mozgó vendég felé, akit csak így szólítanak: doctor Schuster. Ű a „rutinakciók” eszmei irányítója, a legkülönfélébb kínzási módsze­rek szakértője. Van benne gyakorlata. A II. világháborúban szerezte, amikor éveiken át a gázkamrája tökéletesítésére alakult különle­ges Gestapo-csoport egyik parancsnoka volt. Barátai megmenekítették a felelősségrevonás elől. Hosszú időn át bél-Amerika országai­ban bujkált, majd a múlt év elején Chilé­ben tűnt fel, ahol testhezálló munikát kapott. Ott folytathatta, ahol 30 évvel ezelőtt abba­hagyta. Hogy mennyire elnyerte Pinochet ke­gyét, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy leg­többször ő is ott van azon a helikopteren, amely a vezérkart szállítja a junta fejének villájából, az 1971-i UNCTAD-értekezletre emelt 22 emeletes palota két utolsó szintjén berendezett, különlegesen védett irodákba. Doctor Schuster megérdemli a hóhérok bi­zalmát Rászolgál. A történelem hem ismétlődik, de a fasiz­mus módszerei igen. S mindezért ma, har­minc évvel a világégés után, kitüntetés, di­cséret, jutalom jár Chilében. A junta teljes kiszolgálója, a legnagyobb példányszámú chi­lei lap, az „El Mercurio” azt próbálja meg­magyarázni, hogy minden „a szabadság, a béke, az emberi méltóság” védelmére törté­nik. Ezt már a tekintélyes amerikai hetilap, a Time sem hagyta szó nélkül. Augusztus 18-i számában képekkel illusztrált, terjedel­mes cikkben leplezte le a junta hazugsá­gait, terrorját. Mi magyarázza ezt a féktelen terrort? Mit akarnak még elérni Pinocheték? A Népi Egy­ség és a Chilei Kommunista Párt vezetői­nek többsége börtönben szenved. Két év alatt mintegy 90 ezer embert tartóztattak le és tartottak fogva rövidebb-hosszaibb ideig. Százezret is meghaladja azok száma, akik el­menekültek az országból. Mit akarnak még? A cél: megfélemlíteni az egész népet. Olyan légkört és hangulatot teremteni, hogy — Pinochet szavaival élve — még az emberek emlékezetéből is kitöröljék „Allende kommu­nista éveit”. Másrészt — ahogy ők gondol­ják — a diktatúra, a statárium korszaká­ban eszébe sem juthat a munkásnak, hogy szót emeljen jogaiért. A junta így akar pél­dát mutatni a dél-amerikai katonai rezsi- meknek, módszert és biztatást adni az egyre növekvő elégedetlenség letöréséhez. Pedig Chile 1973 szeptemberéig maradan­dóbb és távolabbra mutató példával szol­gált a világnak. Salvador Allende elnököt, Luis Corvalánt, a kommunista párt főtit­kárát az egész világon tisztelet és becsület övezte. A velük való első találkozásom éle­tem tlán legmaradandóbb újságírói és emberi élményei közé tartozik. Király Ferenc (Következik: Találkozás Corvalánnal) Az ENSZ-közgyűlés VII. rendkívüli ülésszaka Az egyenjogú nemzetközi gazdasági kapcsolatok létrehozásához elengedhetetlen a tartós béke és biztonság (Folytatás az 1. oldalról) \ téseket is. A szocialista orszá­gok nem tartoztak a gyarmat- tartó hatalmak közé, nem zsák­mányolnak ki senkit. Gazdasági kapcsolataikat a fejlődő országokkal kez­dettől fogva a sokoldalú segítségnyújtás, a kölcsö­nös előnyök folyamatos érvényesítése, az egyen­jogúság következetes meg­valósítása jellemzi. A fejlődő országok társadal­mi-gazdasági haladásában, a fejlett tőkés országokkal való egyenjogú gazdasági kapcsola­taik megteremtésében különös jelentőségű a szocialista és a fejlődő országok összefogása. A KGST-országok, amelyek a komplex program alapján nagy erőfeszítéseket tesznek gazdaságuk fejlesztésére, a mai ingatag világgazdasági helyzetben a stabilitás jelen­tős elemét képviselik. Üdvözöl­jük néhány fejlődő ország kö­zeledését, szerződéses kapcso­latait a KGST-vel. Ez a növek­vő kölcsönös bizalom jele. Rá kell mutatni arra is, hogy a fejlődő országok gazda­sági felemelkedését ma nem csupán a gyarmati múltból származó gondok nehezítik, hanem a fejlett tőkés országok gazdasági rendszeréből adódó olyan jelenségek, mint az inflá­ció, gazdasági válság, a monetáris rendszer zavara is, amelyek a világgazdaság egé­szére kihatnak, de megoldá­suk terheit nem lehet azokra az országokra hárítani, ame­lyek ezért nem felelősek. Az egyenjogú nemzetközi gazdasági kapcsolatok létreho­zásához elengedhetetlen a tar­tós béke és a biztonság. Követ­kezésképp további határozott lép>éseket kell tenni a nemzet­közi enyhülés elmélyítésére. Az elmúlt években számos intézkedés történt a béke és a biztonság megszilárdítására, s ez máris érezteti jótékony ha­tását a nemzetközi kapcsola­tokban. Az európai biztonsági és együttműködési értekeztél eredményes befejezése, a bé­kés egymás mellett élés elveit tükröző záróokmány aláírása nemcsak Európa, de az egész világ békéjére és biztonságára is pozitív hatást gyakorol. Hasznos lenne erőfeszítéseket tenni kollektív biztonsági rendszer megteremtésére más kontinenseken is. Időszerű, hogy az európai biztonsági ér­tekezlet eredményeire támasz­kodva Ázsia népei is növel­nék erőfeszítéseiket az ázsiai biztonsági rendszer létrehozá­sára. A nemzetközi béke és biztonság megszilárdításában rendkívül jelentős tényező a sok szenvedést, áldozatot és pusztulást okozott indokínai háború befejezése, a béke helyreállítása az egész indo­kínai félszigeten. Küldöttsé­günk szívből üdvözli a vietna­mi nép győzelmét. Fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy az ENSZ nem nélkülözheti a VDK és a DVK teljes jogú részvéteiét, ezért felvételük éppen közös feladataink érde­kében nem halasztható. A háború okozta sebek be- gyógyitásához, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság új­jáépítéséhez a gazdasági blo­kád felszámolásán és a pári­zsi megállapodás 21. cikkelyé­ben foglaltak végrehajtásán túlmenően nemzetközi segít­ségre van szükség, amelyben az ENSZ-nek és a nemzetközi szakosított intézményeknek is hatékony szerepet kell vállal­niuk. Megelégedéssel állapít­hatom meg, hogy ez a kérdés kellő figyelmet kapott az ENSZ főtitkárának a szervezet munkájáról szóló jelentése be­vezetőjében. Különösen jól támasztaná alá az új nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok felépí­tését, ha a politikai eny­hülés katonai enyhüléssel egészülne ki. A leszerelési intézkedések óriási anyagi eszközöket sza­badítanának fel, amelyeknek egy részét a fejlődő országok megsegítésére lehetne fordíta­ni. Éppen ezért fontosnak tartjuk a Biztonsági Tanács állandó tagjai katonai költség- vetésének 10 százalékos csök­kentésére vonatkozó, széles kö­rű támogatást élvező szovjet javaslat megvalósítását. A Magyar Népköztársa­ság gazdaságában nagy sze­repet játszik a külkereske­delem. Külkereskedelmünk, gazdasági együttműködésünk a szocialista közösség or­szágaival gyors ütemben fej­lődik. Az egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön és a test­véri együttműködésen nyugvó gazdasági-kereskedelmi kap­csolat elvei és gyakorlata pél­damutató és követésre méltó. Széles körűek kereskedelmi- gazdasági kapcsolataink a vi­lág nem szocialista országaival is. Az a szándékunk, hogy eze­ket a kapcsolatokat az érvény­ben levő bilateriális és multi- lateriális kereskedelmi szerző­déseinkben foglalt jogaink és kötelezettségeink alapján és azoknak érvényt szerezve to­vábbfejlesszük. Különösen dinamikusan erősödnek kapcsolataink a fejlődő országokkal: így 1974-ben a fejlődő orszá­gokból származó impor­tunk 59 százalékkal növe­kedett. Magyarország érdekelt a nyersanyagpiacok stabilizálá­sában annál' is inkább, mivel nyersanyagokban szegény. A nyersanyagpiacok hatékony szabályozására csak az összes országok érdekeinek figyelem­be vételével kerülhet sor. A nemzetközi kereskedelemben meg kell szüntetni a fejlett tőkés országok részéről alkal­mazott mindenfajta diszkrimi­nációt, beleértve az agrárpro­tekcionista intézkedéseket is. Lényeges feladat a fejlődő országok iparosítása. Ismerjük ennek a nehézségeit és akadá­lyait. Komoly aggodalomra ad okot a világ mezőgazdasági helyzete. Különösen élesen me­rül fel ez a fejlődő országok­ban. A mezőgazdasági terme­lés egyre inkább lemarad a nö­vekvő népesség szükségletei mögött. A fejlődő országok élelmezési gondjqi tartósan csak saját termelésük növelé­sével oldhatók meg, s ehhez intézkedések sorozatára, első­sorban mélyreható agrárre­formra van szükség. Gondosan és jóindulattal ta­nulmányozzuk az ENSZ gazda­sági és szociális szervei struk­túrájának a reformjára, e szervek munkája hatékonysá­gának növelésére vonatkozó javaslatokat. A változtatások azonban nem eredményezhetik az alapokmány módosítását, a választott szervek súlyának csökkentését, az ENSZ-nek az alapokmányban megjelölt fő tevékenysége háttérbe szorítá­sát. A Magyar Népköztársaság kormánya mindig arra töreke­dett, hogy építően közremű­ködjék az ENSZ-közgyűlés ülésszakainak napirendjén sze­replő problémák megoldásá­ban. Támogatjuk a fejlődő or­szágokat abban, hogy minél előbb megszabaduljanak az egyenlőtlen gazdasági* kapcso­latok hátrányos következmé­nyeitől: ebben a törekvésük­ben legfontosabb eszközünk a fejlődő országokkal az egyenlőségen, a kölcsönös előnyökön és a segítsé­gen alapuló gazdasági együttműködésünk erősí­tése. Segítségnyújtásunknak to­vábbra is összhangban kell áll­nia gazdasági lehetőségeink­kel, minthogy annak fedeze­te nem a fejlődő országok ki­zsákmányolásából eredő pro­fit, hanem a népünk szorgal­mas munkájával megtermelt érték. Politikai tekintetben is min­den módon támogatjuk ezeket az országokat: segítjük őket az imperializmus, a neokolonia- lizmus elleni harcukban, a tel­jes politikai és gazdasági füg­getlenség kivívásában. -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents