Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-09 / 211. szám

Közművelődésről, közoktatásról Pécelen Továbbtanulás a fővárosban Mint arról hírt adtunk, szep­tember 5-*én, pénteken ülést tartott a Pest megyei Tanács Gödöllő városi-járási tanács­tagi csoportja. Napirenden sze­repelt az MSZMP Pest megyei bizottsága művelődéspolitikai határozatának végrehajtása. Újabb tantermek Amint Hargitai Károly, a Pest megyei tanács művelődé­si osztályának vezetője a párt- határozatban foglaltak megyei végrehajtását értékelve meg­állapította : a területen a ta­nácsok a határozat szellemé­ben dolgoznak. Az országnak ebben a legnagyobb népességű megyéjében az utóbbi időben országosan ismert művelődési és közoktatási intézmények létesültek. A jövőben a me­gyében két kiemelt járásban várhatóan művelődési köz­pont épül, fejlődik a könyv­tárhálózat. A már meglevő múzeumok mellett helyenként újabb helytörténeti anyagok kerülnek bemutatásra, ugyan-' akkor megállapította, hogy a kisebb múzeumok további létrehozása nem célszerű. Külön foglalkozott az orszá­gosan ismert szentendrei gyűj­teményes kiállításokkal, az aszódi Petőfi múzeum fejlesz­tésével, szerepével. Elmondot­ta, hogy a megyében nagy gondot fordítanak a nemzeti­ségi kultúra ápolására, az if­júsági klubok fejlesztésére. A megyei tanács fontosnak tart­ja a színházi kultúra színvo­nalának emelését. Szakmunkások, szocialista brigádok A megyei tanács művelődé­si osztályának vezetője tájé­koztatta a jelenlevőket arról, hogy a munkát segíti a Fővá­rosi Tanáccsal való együttmű­ködés. Budapesten ugyanis adott a lehetőség főleg az agg­lomerációs övezetben lakók továbbtanulására. A megyei tanács vizsgálata megállapí­totta, hogy a felnőttoktatás jelentős része Budapesten fo­lyik. Három, fővárosi iskola tanulóinak lakóhelyét vizsgál­va kitűnt, hogy huszonhét szá­zalékuk Pest megyei lakos. Dr. Kovács Gyuláné, a já­rási hivatal művelődési osztá­lyának vezetője hozzászólásá­ban elmondotta, hogy a járás­ban kiemelkedő rendezvény- sorozatnak tekinthető a Gal- ga menti népművészeti talál­kozó. amely — például ebben az évben — a járás valameny- nyi községének lakóját be­vonta a közművelődési mun­kába. Sikeres kezdeményezés volt a szakmunkás-előkészítő tanfolyam. Jól beválrt a mező- gazdasági szabadegyetem. Dr. Kovács Gyuláné elmondotta, hogy az elmúlt hetekben a helyi tanácsok a pártszerve­zetekkel együtt intézkedési tervet dolgoztak ki a művelő­déspolitikai feladatok végre­hajtása érdekében. Fábri Mihály, a városi ta­nács művelődési osztályveze­tője sokoldalúan ismertette Gödöllő város művelődésügyi, közoktatásügyi helyzetét, vá­zolta a meglevő problémákat és beszámolt az eddigi ered­ményekről. Kiemelte a szo­cialista brigádok művelődésé­nek fontosságát, s a részükre szervezett programok lehető­ségeinek színes skáláját. Mind­két osztályvezető hangsúlyoz­ta, a járás és a város ered­ményes, hatékony együttmű­ködését. Az igény négyszeres Az elhangzott referátumok­hoz többi között dr. Madár János, megyei tanácstag szólt hozzá, s elmondotta, hogy szükséges lenne a községek ré­szére a megyei tanács hatha­tósabb segítsége, különösen az iskolaügy területén. Dr. Sü- pek Zoltán, a járási hivatal elnöke a régi, elavult műve­lődési házakról beszélt. Jávor József né, megyei tanácstag a kétműszakos iskolai oktatással foglalkozott. Hargitai Károly válaszában elmondotta, hogy a szükséges fejlesztéseknek csak egy há­nyada valósult meg, ugyanis a beérkezett igények mintegy négyszeresét teszik ki annak, minit ami megvalósítható. A csoportülés résztvevői a nagyközség vezetőinek meghí­vására a tanácskozás után községlátogatásra indultak. El­ismeréssel szóltak a Ráday Pál gimnázium nyelvi és biológiai laboratóriumáról, a főként tár­sadalmi munkával megvalósí­tott sportpályáról. Ugyancsak elismerésüket fejezték ki a nagyközségi tanács költségve­tési üzemének munkáját ille­tően: az épülő tizenkét taná­csi lakás korszerű tervezésé­ért, s rövid időn belül történő felépítéséért. A csoportülés résztvevői ellátogattak a ta­valy felépült hetvenszemé- lyes óvodába. Duka Gyula, a Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ elnöke a 3-as számú kis ABC-áruház- ban. tájékoztatta a jelenlevő­ket a szövetkezet tevékenysé­géről, az áruellátásról, a bolti dolgozók munkájáról. K. I. II. ÉVFOLYAM, 211. SZÄM 1975. SZEPTEMBER 9., KEDD .Béla kellett vágni!” Egy kút, ezziéísz&z eitler Egy helyről iszik az egész falu Versegen. A termelőszö­vetkezet központjában van egy mélyfúrású kút, innen kap vizet az iskola, az óvoda, az orvosi rendelő, a bisztró, s egy közkifolyóról pedig az ezerötszáz lakos. Mint Pataki Jánosné, a vérségi tanács vb- titkára elmondta tavaly ősszel, a ''nagy esőzésekkor ebbe az egyetlen kútba is beszivárgott a sár, csak azután tudták hasz­nálni, miután az orvos fertőt­lenítette, „kiklórozta”. — A falu többi kútja koli- bacilussal fertőzött, s nem­hogy ivásra, de még főzésre sem megfelelő. Az asszonyok, különösen a' kisgyerekeknek, csecsemőknek rendszeresen ebből az egy közkifolyóból hordják a vizet — folytatta a tanácstitkár. — Törpe vízmüvet kell lé­tesítenünk minél előbb, mert ez az állapot hovatovább tart­hatatlan. A vízmű tanulmány- terveit, a kutak terveit már megrendeltük, pillanatnyilag százkétezer forintot kellene fi­zetnünk. A járási hivatalhoz fordultunk segítségért, mert a vérségi Egyesült Barátság Ter­melőszövetkezet csak ősszel tud fizetni. — Mennyit sikerült tartalé­kolniuk a vízműépítésre? — Sajnos nem sokat, mind­össze háromszázezer forintot. A kivitelezés körülbelül tíz és SEJ, GALCAMÁCSA A megye „színeit" képviselték Vasárnap délután Kecske­méten, a VI. népzenei talál­kozó műsorában gödöllői já­rási népi együttes lépett fel Pest megye képviseletében. A háromnapos fesztivál pénte­ken kezdődött. Rendezvényei között a tudományos előadá­sok éppúgy megtalálhatók voltak, mint a népi játékokat felelevenítő bábegyüttesek, vagy az ország különböző tá­jairól érkezett kórusok bemu­tatói. A Galgamácsai Népművé­szeti Együttes bemutatójára vasárnap délután — a találko­zó záróünnepségén került sor. A népművészet mestere /cím­mel kitüntetett Vankóné Du­dás Juló együttese nagyon szép sikert aratott a fesztivá­lon. Műsorukban a falu régi, egyre inkább feledésbe merülő népszokásait, az évszakkö­szöntőket és azok ünneplésé­nek hagyományait mutatták be az érdeklődők előtt. A Bács-Kiskün megyei mű­velődési központ színházter­mében mintegy 500 főnyi né­zősereg tekintette meg a fesz­tivált záró gálaest műsorát. Itt kell megjegyeznünk, hogy a találkozón nemcsak a hazai néprajzkutatás szakemberei jelentek meg, hanem szép számmal látogattak el Kecske­métre a találkozó napjaiban külföldi szakemberek és ér­deklődők is. A galgamácsai együttest a pódiumon a salgótarjáni Phönix bábegyüttes követte, akik közös műsorban léptek fel a kazárt asszonykórussal. A galgamácsai népi együttes mintegy másfél órás műsort adott. S a siker nem maradt el. A jónevű, s egyre inkább ismertté váló népi együttes így nemcsak a gödöllői járás, hanem Pest megye hírét is öregbítette a VI. kecskeméti népzenei találkozón. A kiváló vendégszereplésért elismerés illeti az együttes valamennyi tagját. B. P. ' TÍZSZER TÖBBEN. Az aszódi Petőfi múzeumban min­den évben számos látogató fordul meg. Köszönhető ez ré­szint az állandó kiállításoknak és a rendszeresen jelentkező időszakos bemutatóknak. Szep­tember 2-i, keddi számunkban közöltünk részletesebb tudósí­tást a múzeum munkájáról. A cikk egyik mondata helyesen a következő: tavaly tizenkétezer látogató fordult meg a mú­zeumban. fél millió forintba fog kerül­ni, ehhez még hozzájön a ter­vezési költség is. Reményke­dünk, hogy kapunk állami tá­mogatást a törpe vízmű meg­építéséhez. Persze mindez a lakosság hozzájárulása nélkül nem sikerülhet. — Mikor kívánják megalakí­tani a községi vízműtársula­tot? — Először próbakútakat kell fúratni, hogy lássuk, milyen víz található községünkben. Csak ezután lehet társulatot szervezni. Úgy gondolom, hogy a lakosságnak nagyobb terhet kell elviselni, talán családon­ként 6—8 ezer forintot is. — Mikor kezdik meg a fú­rást? — Az idén őszre ígérték. A tanácselnök most van Pomá- zon, a vízgazdálkodási társu­latok együttműködésének köz­pontjában, ők kezdik el itt rövidesen a munkát. Nagy terhet vállalt magára a törpe vízmű megépítésével a vérségi tanács. De mint Pataki Jánosné megfogalmazta: bele kellett vágni! Hiszen egy kút­ról ezerötszáz ember nem hordhatja a vizet 1975-ben! A tanulmánytervek százkét­ezer forintba kerülnek, a kivi­teli tervek ennek három, de lehet, hogy ötszörösébe. Verse- gen öt, nagy átmérőjű, húsz méter mély (ami etekintetben sekélynek számít) kutat fúr­nak. Nem rendeltek mélyfú­rású kutakat, mert ez nagy mértékben megemelné a költ­ségeket. Reméljük, hogy a tsz-köz- pontban levő kút már nem sokáig kénytelen kiszolgálni vízzel ezerötszáz embert. —őr— Körkép a határból Cukorrépastart — Sietős szüret Irány a konzervgyár Javában folyik a járás kö­zös gazdaságaiban a vetés elő­készítése, és mint azt Mez- riczky Lászlótól, a járási hiva­tal mezőgazdasági osztályánaik munkatársától megtudtuk: a dányi Magvető Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben a múlt héten megkezdték a cukorrépa betakarítását. A dányi határ­ban 136 hektárnyi vár betaka­rításra ebből a fontos ipari és takarmánynövényből. Az elő­zetes becslések arra engednek következtetni, hogy jó termés várható. A szakemberek hek­táronként 300—400 mázsa kö­zötti mennyiségre számítanak a talaj adottságaitól függően. A dányi Magvető és a mo­gyoródi Arany János termelő- szövetkezetekben megkezdő­dött a szüret. A szőlő szedését mindkét helyen az esősre for­dult időjárás sürgeti. A sok csapadék hizlalja a szemeket, s ha nem sietnek a szürettel, a szőlő repedezni és nem sokkal később rothadrú kezd. Különö­sen a mogyoródiakat sietteti az idő, mert náluk a termés egy része csemegeszőlő és a fo­gyasztók köztudottan kényesek a minőségre. Mezriczky László elmondotta azt is, hogy jól haladnak a kö­zös gazdaságok a silózással. Minden remény megvan arra, hogy a hónap közepére végez­nek mindenütt a munkával. Eddig még kedvezett az idő­járás a zöldségféléknek, hi­szen nem volt fagy,' s emiatt kiváló minőségű paradicsom- és paprikaszállítmányokat in­díthattak útba a piacokra és Mogyoródon, a helybeli Arany János Termelőszövetkezet borospin­céjében megkezdődött a szőlő feldolgozása. Gyulai Ferenc és Móc&ai Lajos a darálú nyílásába tölti a tehergépkocsival érkezett fürtöket. Mócsai Lajos a darált szőlőt prér selésre készíti elő. A szövetkezet borospincéjében eddig mintegy 250 hektoliter must pihen. A szüret végére ez a mennyiség már 2 ezer hektoliter felé jár majd. Barcza Zsolt felvételei a konzervgyárakba a járás termelőszövetkezetei. E két növény szezonja egyébként el- múlóban van. Mind nagyobb és nagyobb szállítmányok in­dulnak útba Nagykörösre, Hat­vanba, Dunakeszire és Buda­pestre — a konzervgyáraikba. Berkó Pál Év végén fólia A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ a zöldség- és gyümölcsellátás javítására támogatja a kister­melő magángazdaságokat. Még ebben az évben — így tervezik — Isaszegen a házi kertekben is meghonosítják a fóliás termesztést. SPORT 4- SPORT 4- SPORT -t- SPORT4- SPORT 4- SPORT Névadó üsződön Szárnyat hont a Spartacus A napokban sportot szerető, lelkes .résztvevők jelenlétében nyitotta meg Búzás Pál, az MSZMP nagyközségi bizottsá­gának titkára az Aszódi Spar­tacus Sportegyésület alakuló közgyűlését. A köszöntő szavak elhang­zása után Gazsó Pál, a Pest megyei 4-es számú Szövet­kezeti Közös Építőipari Vál­lalat sportkörének alelnöke tartotta meg beszámolóját. Tárcsa a magasban Szeptember elseje óta Gödöllőn cs a járás más területén reggel hét és nyolc óra között rendőri segédlettel nyakkendős úttörők irányítják a gyalogos- és járműforgalmat. Képünkön Bánkún Béla, az Imre utcai általános iskola nyolcadikos paj­tása Vető József rendőr őrmester segítségével a Dózsa György út és a Szabadság tér találkozásánál irányítja a gyalogosok — és kisdiákok — forgalmát. A pajtások a tervek szerint egyen­ruhát kapnak idővel. A felszerelések közül a sapka már elké­szült. (Barcza Zsolt felvétele) Nagy érdeklődéssel hallgatott előadásában szólt a természet­járó szakosztály munkájáról, külön is kiemelve Klausz- mann Ferencné titkárnő ak­tív tevékenységét. Miután ér­tékelte a múltat, javaslatot terjesztett a jelenlevők elé. Azt, hogy az építőipari vál­lalat megszűnése miatt a sportkört amúgy is az Aszódi Vegyesipari Szövetkezet pat­ronálja, ezért javasolta, hogy az egyesület vegye fel az Aszódi Spartacus SE nevet. Ezt kővetően Truzsi Miklós elnök, a PM 4-es sportkör ve­zetőségének nevében lemon­dott tisztségéről. Az élénk vitában először Kiss Károly tanácselnök szólt hozzá az elhangzottakhoz, s az új sportkört a tanács anya­gi és erkölcsi támogatásáról biztosította. Kérte a jelenle­vőket, hogy aktívan, lelkesen vegyenek részt az új szellemű sportkör előtt álló feladatok megvalósításában. Volt hozzászóló, aki így zár­ta javaslatainak sorát: „... az új sportegyesület ne labda­rúgóklub legyen, hanem a tömegsportnak olyan bázisa, amely több szakosztályt is működtetve kíván megfelelni a többség elképzeléseinek”. Jósvay Lajos a megválasz­tandó vezetőség fontosságáról, a feladatokról beszélt. Felszó­lalását ezekkel a szavakkal zárta: „Elsősorban nem az anyagiakon múlik, hogy lesz-e a jövőben Aszódon .sportélet vagy sem. Ez elsősorban o sport szeretetén múlik”. A KISZÖV és a Spartacus sportegyesület nevében hoz­zászóló dr. Leskó Lajos a sportegyesület — a Spartacus — támogatásáról biztosította az aszódi sportbarátokat. El­mondotta, hogy az aszódi tes­tületnek nem az a feladata, hogy válogatott szintű spor­tolókat neveljen, hanem az, hogy a testnevelés, a hasznos időtöltés, a sport lehetőségét kínálja az aszódi és környék­beli fiataloknak. Azok számá­ra pedig, akik kiemelkedő eredményekre képesek, a Spartacus SE budapesti sport­iskolái, klubjai biztosítják majd a további fejlődésükhöz szükséges feltételeket. Búzás Pál, a közgyűlés le­vezető elnöke rövid összefog­lalója után javaslatot tett az új sportegyesület nevére. A közgyűlés ellenszavazat nél­kül elfogadta az Aszódi Spar­tacus SE nevet. Ezit követően a tanácsikozás résztvevői egy­hangúlag megválasztották a sportegyesület elnökévé Pesti Istvánt, a Vegyesipari Szövet­kezet elnökét, akinek munká­ját tíztagú vezetőség és há­romtagú számvizsgáló és fe­gyelmi bizottság segíti majd. A. I. Tanácskozó csapatvezetők Szeptember 8-án — hétfőn délelőtt — Gödöllőn, a KISZ- bizottság tanácstermében a já­rási úttörőelnökség értekezle­tet szervezett a járás terüle­tén tevékenykedő úttörőcsapa­tok csapatvezetői számára. A tanácskozás résztvevői az úttörővezetői konferencia meg­rendezéséből adódó aktuális feladatodról, valamint a gyer­mekönkormányzati szervek működtetésének módozatairól tárgyaltak a hétfői értekezle­ten. i t

Next

/
Thumbnails
Contents