Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-09 / 211. szám

é 1975. SZEPTEMBER 9., KEDD ~kMúod Fokozni keli a közös harcot A NUSZ nyilatkozata az újságírók nemzetközi szolidaritási napja alkalmából 1975. szeptember 8-a, az új­ságírók nemzetközi szolidari­tásának napja alkalmából a Nemzetközi Újságíró Szerve­zet felhívással fordult az ösz- szes tagszervezetéhez és a ba­ráti szövetségekhez. Az újság­írók nemzetközi szolidaritása értékes és hatékony fegyver volt és marad, s mint a felhí­vás hangsúlyozta: fokozni kell a közös harcot, hogy ezáltal is hozzájáruljanak a reakciós re- zsimek által bebörtönzött új­ságírók kiszabadításához, s hogy még hatékonyabban vé­delmezzék a béke és a né­pek közötti kölcsönös megér­tés eszméit. A béke védelme a NUSZ egyik alapvető célja. Ezért fel­hívja kollégáit és mindazokat, akik munkájukban használják a tömegkommunikációs eszkö­zöket, hogy tegyenek meg min­dent a háború megelőzéséért és a fegyverkezés beszünteté­séért. Eszmei, politikai és cselekvési egységben A pártoktatás helyzete Több mint a fele A jövőben is a legfontosabb a lakossági szolgáltatás Megtartották küldöttközgyűlésüket a megye kisiparosai Négy esztendő munkáját vették számba, s vitatták meg tegnap a KIOSZ budapesti székházában küldöttközgyűlé­sükön a megye kisiparosai. A csaknem 10 ezer kisiparost 46 küldött képviselte. Részt vett a tanácskozáson Farkas Mik­lós, a KIOSZ országos köz­pontjának gazdaságpolitikai titkára, dr. Homolai Lászlóné, a Könnyűipari Minisztérium kisipari osztályának vezetője, Török Zoltán, a Pest megyei Tanács ipari osztályának ve­zetője, Vágvölgyi József, a Pest megyei Tanács pénzügyi osztályvezetője, Birinyi Má­tyás, az MSZMP Pest megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. Az elnöklő Pej János, nagy­kőrösi kisiparos megnyitója után Fischer Pál megyei tit­kár mondott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy miként eddig, a jövőben is legfonto­sabb feladatuknak tekintik a lakosság szolgáltatási igényei­nek teljes kielégítését. A me­gye lakossága javító- és szol­gáltatási szükségleteinek 55 százalékát végzik kisiparosok, a termelési értéken túlmenő­en tehát munkájuknak tömeg­befolyásoló és politikai szere­pe is van. Társadalmi ösztöndíj az ipari tanulóknak Az elmúlt négy esztendőben a kisiparosok száma mintegy kétezerrel növekedett, de a KIOSZ mégis lényeges felada­tának tekintette új szakembe­rek felkutatását és bevonását a kisiparosok körébe. Szükség van erre, ugyanis az ötödik ötéves terv időszakában vár­hatóan csaknem 25—30 száza­lékkal több szolgáltatást kell elvégezniük, s erre már most kell készülni. Gond viszont, hogy ezzel szemben évről év­re csökken az ipari tanulók száma. Jellemző, hogy míg négy évvel ezelőtt 1200-an, az idén mindössze 650-en ismer­kednek Pest megyei kisiparos­nál jövendő szakmájukkal. Országosan is hasonló a hely­zet, ezért a KIOSZ tíz szak­mában társadalmi ösztöndíj- rendszert hozott létre. A ta­nulóknak havonta 1 jO, meste­rüknek 300 forintot fizet az országos szervezet. Nagy gondot fordít a KIOSZ a munka minőségének állandó javítására, a kisiparosok szak­mai tudásának növelésére. Er­re jó módszer a mestervizsga. Négy év alatt a megyei szer­vezet 145 mestervizsga-előké­szítő tanfolyamot indított, me­lyeken csaknem kétezren vet­tek részt. Két éve Cegléden öt vasipari szakmában folyik mestervizsgáztatás. Jellemző a követelményekre, hogy a ceg­lédi 462 jelölt közül csak a fele kapott mesterlevelet. Ugyancsak tanfolyamokon bő­vítik a kisiparosok ár- és jog­ismereteit. Hárommilliós társadalmi munka A szolgáltatások színvonalát nagymértékben emelte, hogy a megye kisiparosai csatlakoz­tak a kongresszusi és a jubi­leumi munkaversenyhez. A megyei szervezet felhívására csaknem háromezren vesznek részt e versengésben. Több mint kétezerötszázan vállal­ták, hogy panaszmentesen dolgoznak; ezerötszázan az elő­írt jótállási időn felüli garan­ciára tettek vállalást, s mint­egy kilencszázan vállalták az éjszakai és a munkaszüneti napokon adódó munkák so- ronkívüli elvégzését. A Haza­fias Népfront helyi bizottsá­gainak kezdeményezésére, a KIOSZ szervezésében a me­gye kisiparosai csaknem há­rommillió forintnyi társadal­mi munkát végeztek közsé­geik és városaik szépítésében. Tavaly a nehéz betakarítás idején hétszáz kisiparos' je­lentkezett mezőgazdasági tár­sadalmi munkára. A négy év tapasztalatait összegezve elmondotta Fischer Pál, hogy a megye kisiparosai­nak túlnyomó része jól, tisz­tességesen dolgozott, s a la­kosság elégedett tevékenysé­gükkel. Sajnálatos módon azonban még mindig elég sok panasz van- néhány’ felelőtlen, magáról megfeledkezett kis­iparosra. A beszámolási időszakban mintegy 1200 panaszt vizsgált meg a megyei szervezet. Főleg az építő és az autószerelő kis­iparosokra panaszkodtak meg­rendelőik. Természetesen nem maradt el sem a kártalaní­tás, sem a fegyelmi intézke­dés. Nemcsak soraikban, ha­nem azon kívül is üldözi a törvénysértést, nevezetesen a jogosulatlan iparűzést és a kontárkodást a megyei szerve­zet. A kontárok ugyanis sok kárt okoznak a népgazdaság­nak, ártanak a kisiparosak hírnevének s megrendelőiket a KIOSZ csak bonyolult eljá­rások során tudja megvédeni. Erélyesebben a kontárok ellen A vitában felszólalók j kontárkérdéshez kapcsolódtak, sokan sérelmezték, hogy jogszabály nem elég szigorú, s így a kontárok könnyen ki­bújhatnak a felelősségrevonás alól. Kérték, hogy a megyei szervezet kezdeményezze a kontárok megbüntetését, akadályozza meg — a megyei tanáccsal együttműködve káros tevékenységüket. Több küldöttet késztetett felszála lásra az ipari tanulók egyre csekélyebb száma, de ezt a kérdést rövid távon nem lehet megnyugtatóan megoldani, hiszen az okok sokrétűek s nemcsak a kisparosok gondja ez. A hozzászólásokat és a vi­tát Fischer Pál foglalta össze. A küldöttek egyhangúlag el­fogadták a beszámolót, ezután a megyei vezetőség lemondott. Ezt követően a tanácskozás résztvevői megválasztották az országos szervezet kongresszu­sának 19 küldöttét, a megyei választmány 19, a megyei ve­zetőség 7 s a fegyelmi bizott­ság 3 tagját. A KIOSZ Pest megyei tit­kára ismét Fischer Pál, elnöke Pej János lett A. J. Világviszonylatban a legkorszerűbbek Felavatták a Tisza 2. vízlépcsőre épített vízierőművet Egy nagyváros teljes szükségletét fedezheti Heves megye, egyben az or­szág jelentős új létesítménnyel gazdagodott. Kiskörén hétfőn délután ünnepélyesen fel­avatták a Tisza 2. vízlépcső­re épített vízerőművet. Az avató ünnepségen részt vett Szili Géza nehézipari minisz­terhelyettes, Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosener­giaipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára, s ott vol­tak Heves, valamint Borsod és Szolnok megye párt és ál­lami vezetői is. Szili Géza nehézipari mi­niszterhelyettes avató beszé­dében méltatta & kiskörei vízlépcső és erőmű országos jelentőségét. Kiemelte: a ter­vezők és a kivitelezők jól összehangolt munkájának kö­szönhető, hogy a Tisza inga­dozó vízállása ellenére is si­került az ország legnagyobb vízerőművét az előírt határ­időre és a tervezett költsé­gek túllépése nélkül, mintegy 400 millió forintos beruházás­sal felépíteni. A kiskörei vízerőmű irá­nyítástechnikai berendezései hazánkban egyedülállóak. Ez a korszerű irányítórendszer lehetővé teszi az egyes gép­csoportok egyetlen vezérlő impulzusra történő indítá­sát. • A teljesen automatizált erő­mű teljesítményére jellemző, hogy egy Miskolc nagyságú város villamosenergia-szük- ségletét tudja fedezni. Bejelentették azt Is, hogy a kiskörei vízerőmű a ma­gyar villamosenergia-rend- szernek üzemszerűen rendel­kezésére áll. Az ünnepségen kitüntették azokat a dolgozókat, akik az erőmű építésében kimagasló érdemeket szereztek. A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste Szatmári Miklóst, az. MSZMP Központi Bizottsága agi- tációs és propagandaosztályának alosztályvezetőjét. A beszélgetés során három fő kérdéscsoportra kapott vá­laszt. cialista építőmunka mai gya­korlatának elméleti és politi­kai kérdéseire koncentráljon. A propaganda megfelelően foglalkozzon a tulajdonviszo­nyok, az osztályok, a szövet­ségi politika, az állami élet és a szocialista demokrácia fej­lesztésének kérdéseivel. Nép­gazdaságunk alapjaiban egész­ségesen fejlődik, ugyanakkor a népgazdaságban, belső és kül­ső okok következtében, feszült­ségek is vannak. Ezek megol­dására, a népgazdaság tovább­fejlesztésére van programunk. A propaganda erősítse'a gaz­dasági helyzet reális felfogá­sát, tudatosítsa a fejlesztés, a hatékonyság növelésének, az ésszerű takarékosság fokozá­sának, a szocialista nemzetkö­zi gazdasági együttműködés fejlesztésének feladatait. Ideo­lógiai és kulturális fejlődé­sünkkel összefüggésben sok­oldalúan ismertesse a szocia­lista tudatosság és közgondol­kodás, műveltség és életmód tartalmát és szerepét társadal­munkban. Hívja fel a figyel­met a párt irányító tevékeny­ségének és a pártélet fejlesz­tésének feladataira, tudatosít­sa a pártirányítás, a pártszer­vezeti munka elveit és mód­szereit, a párttagokkal szem­ben támasztott követelmények szerepét és tartamát. A nem­zetközi helyzet megítélésében erősítse az enyhülés tendenciá- 1 jának, a szocializmus, a hala­dás és a béke erői szerepének felismerését, • A pártoktatás jelenlegi rendszere és módszere meny­nyire felel meg a követelmé­nyeknek, milyen irányú fej­lesztés vált szükségessé? — A pártoktatás rendszerén és alapvető módszerein nem szükséges változtatni. A káder- képzésben folytatjuk a pártis­kolák és az esti egyetemek te­matikáinak a XI. kongresz- szus dokumentumai alapján szükséges korszerűsítését és további lépéseket teszünk a speciális tanfolyamok, az elmé­leti konferenciák és az esti kö­zépfokú iskola kereteinek tar­talmasabb és hatékonyabb ki­használására. A tömegoktatás­ban — fenntartva a politika fő kérdéscsoportjaira történő koncentrálás elvét — több új tanfolyamot indítunk a szo­cialista társadalom alapvető kérdéseinek, a gazdaságpoliti­ka ipari és mezőgazdasági vo­natkozásainak, valamint a kongresszus dokumentumai- najk az új párttagok által tör­ténő részletesebb tanulmányo­zására. Arra törekszünk, hogy valamennyi tematika és tan­anyag híven tükrözze pártunk politikai céljait, jobban ala­pozza meg a politika elméleti alapjainak és gyakorlati ta­pasztalatainak megismerését. A pártoktatás növekvő fel­adatainak akkor tud eleget tenni, ha növeli a hatékonysá­gát. Az oktatás színvonala és hatékonysága nagy mértékben függ a propagandista felké­szültségétől és munkájától. To­vább szélesítjük a propagan­disták elméleti és módszertani kiképzését és továbbképzését, javítjuk évközi felkészítését. Ez utóbbi szempontból különö­sen jelentős az év eleji előké­szítés és a propagandista sze­mináriumok jó előkészítése és színvonalas lebonyolítása. A hatékonyság növelése szükségessé teszi a tanulócso­portok színvonalasabb munká­ját is. Törekedni kell a foglal­kozásokon az aktív vélemény- cserére, a marxista álláspont meggyőző megismertetésére, a téves nézetek és megítélések leküzdésére. Ha a marxista-le­ninista világnézet és módszer áthatja az oktatás-nevelés egész folyamatát, a propagan­da eredményesen tölti be a párttagokat felkészítő, a párt befolyását erősítő feladatát. Őszi csúcs a Volánnál fuvarmegállapodásokat eleve úgy kötötték meg, hogy a szerződéses kocsik többsége a kritikus hónapokban felsza­baduljon. Azt is elhatároz­ták, hogy a régi teherautókat csak decemberben vonják ki a forgalomból, addig a karbantartók közre­működésével, ésszerű forga­lomszervezéssel a fuvarozás­kapacitást bővítik velük. A Volán 1-es a tavalyinál 20 százalékkal több teherautó­val vesz részt az őszi csúcs- forgalomban. Tanácsülés Nagykőrösön: Jó ütemben fejlődik az egészségügyi ellátás A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki a nyugalomba vonuló tanácselnököt Szűcs Zoltán elnökletével tegnap ülést tartott a nagykő­rösi városi tanács. A tanács­ülésen részt vett S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Pest megyei országgyűlési kép­viselő, dr. 'Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Jámbor Miklós, a Szakszer­vezetek Pest megyei Tanácsá­nak vezető titkára és Pásztor István, a városi pártbizottság első titkára is. Elsőként a vá­ros egészségügyi helyzetéről és az azzal kapcsolatos feladatok­ról szóló, dr. Várady Zoltán, az egészségügyi osztály helyet­tes vezetője, a kórház igazga­tó-főorvosa által előterjesztett beszámolót vitatta meg a ta­nácsülés. Nagykőrösön az elmúlt években az egészségügyi háló­zat, az egészségügyi ellátás jó ütemben fejlődött — állapí­totta meg a beszámoló. Külö­nösen jól kiépült az üzemorvo­si hálózat. A konzervgyárban például az orvosok a gyár minden dolgozójára kiterjedő rendszeres szűrővizsgálatokat tartanak és kihelyezett fogá­szati és nőgyógyászati szak- rendelés is működik. Megfele­lő a gondozóintézetek tevé­kenysége. A megyei tanács tá­mogatásával a közeljövőben bővítik a tüdőbeteggondozó intézetet. Megfelelő a városi kórház öt osztályán dolgozó orvosok gyógyító munkája is. Jelenleg folyik a rendelőinté­zet korszerűsítése és befejez­tével megfelelőek lesznek itt is a gyógyító munka feltételei. A feladatok között említette a beszámoló a körzeti orvosi rendelők állapotának javítását, a felszerelések bővítését. A vitában felszólalók a többi között hangsúlyozták, hogy a városi és a megyei tanács, valamint a város lakói­nak példás összefogása és je­lentős anyagi segítsége lehető­vé tette a kórház épületének felújítását, korszerűsítését és központi laborátórium kialakí­tását A továbbiakban a tanácsülés személyi ügyben döntött. Dr. Mondok Pál előterjesztésében elmondotta, hogy Szűcs Zoltán tanácselnök az idén betöltötte 60. életévét, s 1976. január 1- től nyugdíjazását, addig pedig munkája alóli felmentését kér­te. A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága legutóbbi ülésén javasolta a városi ta­nács testületének, hogy Szűcs Zoltán kérelmét fogadja el és a tanácselnöki teendők ellátá­sával a soron következő időkö­zi tanácstagi választásokig Kocsis Jánosnét, az MSZMP városi végrehajtó bizottságá­nak tagját, a Dél-magyaror­szági Áramszolgáltató Válla­lat nagykőrösi üzemigazgatósá­gának közgazdászát bízza meg. A megyei tanács elnöke mél­tatta Szűcs Zoltán eredmé­nyes munkáját, tolmácsolta a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács elismerését és ja­vasolta, hogy a tanácsülés jegyzőkönyvben örökítse meg Szűcs Zoltán érdemeit. Ezt követően ismertette az Elnöki Tanács döntését és az Elnöki Tanács megbízásából átnyúj- ? tóttá Szűcs Zoltánnak a Mun­ka Érdemrend arany fokoza. tát. Az ünnepélyes aktus után elismerő szavakkal szólt Szűcs Zoltán munkájáról Jámbor Miklós, S. Hegedűs László és Pásztor István. A városi tanács egyhangú­lag elfogadta a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságá­nak javaslatát. K. X • Hogyan ítélhetjük meg a pártoktatás fejlődését az utób­bi években? — Megállapítható, hogy a pártoktatás fejlődése az elmúlt években alapjában összhang­ban volt a követelményekkel és jelentősen bővültek még hatékonyabb kibontakozásának lehetőségei. Szervesebben kap­csolódott a párt politikai mun­kájához, tudatosabban szol­gálta a politikai feladatok megoldását. Sokat fejlődött a pártoktatás hallgatóinak, az azok zömét kitevő párttagok elméleti felkészültsége, szem­lélete, politikai ítélő- és cse­lekvőképessége. A pártoktatásban az elmúlt időszakban évente átlagosan 700 ezren tanultak. Eredmé­nyes tanulásukat elősegítette a propaganda eszmei, politikai irányításának javuló színvona­la, a propagandisták elméleti, politikai és módszertani fel­készültségének növekedése, munkájának fejlődése. A párt­sajtó is fokozottabban támo­gatta a propagandisták és a hallgatók felkészülését és ta­nulását. A pártoktatás fejlődésével azonban az elért eredmények ellenére sem lehetünk minden szempontból elégedettek. A pártoktatás kapcsolódása a po­litikai feladatokhoz nem min­dig biztosította a kívánt hatá­sokat. Az oktatásban egyaránt fellelhető volt az elvont elmé- letieskedés és a szűk praktí- cizmus. A hallgatók elméleti tudatosságának növelése és szemléletének, magatartásának formálása nem mindig érte el a politikai gyakorlat által tá­masztott igényeket. Az oktatás és a tanulás színvonala he­lyenként elmarad a lehetősé­gektől és a követelményektől. • A pártpropagandának mi- lyen eszmei-politikai feladato­kat kell megoldani a követke­ző években? — A pártoktatás fejlesztésé­nek fő irányát a XI. pártkong­resszus határozata, a kongresz- szusi dokumentumok feldolgo­zásának feladatait a pártokta­tásban a Politikai Bizottság 1975. június 3-i határozata szabja meg. A következő években tovább kell erősíteni a pártoktatás kapcsolatát az élettel, a szo­cialista építőmunka gyakorla­tával. A propaganda alapvető feladata, hogy elméleti igé­nyességgel rendszerezetten ér­tesse meg politikánk elméle­ti alapjait, ismertesse megva­lósulásának tapasztalatait, s ezzel készítse fel, mozgósítsa hallgatóit politikai feladataik megoldására. Fontos felada­ta a maga eszközeivel elősegí­teni a párt eszmei, politikai és cselekvési egységének állandó erősítését, a párttagok felkészí­tését jogaik érvényesítésére, kötelességeik teljesítésére. A pártoktatás tartalmát a következő évekre szintén a XI. kongresszus dokumentumai szabják meg. Biztosítani kell a kongresszus határozatába, a jóváhagyott szervezeti sza­bályzatba és az elfogadott új programnyilatkozatba foglalt elvek és célok egységes értel­mezését. A káderképzésben mélyebben szükséges foglal­kozni a fejlett szocialista tár­sadalom megteremtésének táv­lati faladataival is, a tömeg- oktatás viszont inkább a szo­Ma kezdődik a finnugor kongresszus A MÉM ŐSZ Dózsa György úti székházában ma, kedden nyitják meg a IV. nemzetközi finnugor kongresszust. Ortu- tay Gyula akadémikusnak, a kongresszus elnökének meg­nyitója után Losonczi Pál, az Einöki Tanács elnöke, a kong­resszus fővédnöke köszönti a nagyszabású tudományos ta­nácskozás résztvevőit, majd a Magyar Tudományos Akadé­mia nevében Erdey-Grúz Ti­bor, az MTA elnöke üdvözli a kongresszust. A csaknem 1 hetes tanácskozáson. 30 elő­adás hangzik eL A Volán vállalatok most már minden erejüket az őszi csúcsforgalom zavartalan le­bonyolítására irányítják. A Volán 1. sz. Vállalatnál — a megbízókkal együttműködve — példás intézkedéseket hoz­tak a rendkívüli fuvarozási feladatok ellátására. A vállalat gépkocsiállo­mányának 80 százalékát az éves szerződésekben meg­határozott fuvarok foglalják le. Így külön gondot okoz a partnerek kiszolgálása és a mezőgazdaság külön igényé­nek kielégítése. Ezért az idei

Next

/
Thumbnails
Contents