Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-25 / 225. szám

1975. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK x/fíritm • • Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács szerdán ülést tartott. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá­molt az 1976—1980. évekre szóló magyar—csehszlovák, il­letve magyai—NDK terv­egyezte tő tárgyalások lezárá­sáról. A kormány a jelentést elfogadta. Utasította az érde­kelt minisztereket és az orszá­gos hatáskörű szervek veze­tőit, hogy az ötödik ötéves terv ágazati célkitűzéseinek kidolgozásánál, a megállapo­dások figyelembevételével te­gyék meg a szükséges intéz­kedéseket. Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese je­lentést tett a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság szeptem­ber 7—11 között Ulánbátorban tartott 9. ülésszakáról. A kor­mány a beszámolót jóváha­gyólag tudomásul vette és ha­tározatot hozott a tárgyalá­sokból adódó 'szükséges intéz­kedésekre. A külügyminiszter jelen­tést tett az Egyesült Nemze­tek Szervezete közgyűlésének 7. rendkívüli ülésszakán részt vett magyar küldöttség tevé­kenységéről. A kormány jóvá­hagyólag tudomásul vette beszámolót, és ismételten megerősítette, hogy a Magyar Népköztársaság a jövőben is minden tekintetben támogatja a fejlődő országokat a teljes politikai és gazdasági függet­lenségük kivívásáért, az im­perializmus ellen folytatott harcukban. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter javaslatára a kormány határozatot hozott a szegedi szalámigyárban fo­lyó nagyberuházás gyorsított ütemű kivitelezésének fokozott ösztönzésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Aktívabbá vált a KISZ tagsága Beszélgetés Deák Gáborral a KISZ KB titkárával Megközelítően másfél esz­tendős múltra tekinthet visz- sza a KISZ Központi Bizott­ságának az ifjúsági mozga­lom belső életét továbbfej­lesztő határozata. Az 1974. áp­rilisi határozat megvalósítá­sának tapasztalatairól beszél­gettünk Deák Gáborral, a KISZ KB titkárával. — A KISZ vezető testületéinek megítélése szerint milyen fejlő­dést hozott az ifjúsági szövetség életében az 1974. áprilisi határo- • zat? Sikerül-e elérni az akkor kitűzött célokat? — A régi mondás szerint a pudingnak az a próbája, ha megeszik. Határozatainknak, döntéseinknek pedig az, hogy miként értik meg és hajtják végre azokat.. Nos, az 1974 áprilisa óta eltelt csaknem másfél év gyakorlati tapasz­talatain mérve, határozatunk kiállta a próbát. Ezért ifjú­sági szervezetünk központi bizottsága a valóra váltásban elért kezdeti eredményeket politikai sikerként könyvelte el. Mindenekelőtt azért, mert tovább erősödött a KISZ kom­munista, politikai jellege, a KISZ tagjai felkészültebben, szilárdabb meggyőződéssel áll­nak ki a párt politikája mel­lett és munkálkodnak meg­valósításán. — A határozat egyik alapgon- dolata volt, hogy jobban a figye­lem előterébe kell kerülnie az egyes KISZ-tagok személyes te­vékenységének. Mennyiben tud­ták ezt elérni? ■— Ügy tapasztaljuk, hogy az alapszervezetek többségé­ben jobban számításba ve­szik az egyes KISZ-tagok személyes képességeit és am­bícióit, erőteljesebben építe­nek ezekre a közösségi prog­ramok kidolgozásakor és meg­valósításakor. — A határozatnak megfele­lően a KISZ a korábbinál na- gobb követelményeket tá- omaszt tagjaival szemben. Ezek a követelmények gyakorlati­lag a KISZ-tagok jnegbíza- tásaiban, egyéni feladatvál­lalásaiban öltenek testet. Na­gyon fontos, hogy e megbíza­tások testhezállók legyenek, Ma ül össze a Pest megyei szakszervezetek küldöttértekezlete (Folytatás az l. oldalról.) szítésekre van szükség, hogy bővüljön a munkahelyi test­nevelés, a tömegsport felté­telrendszere. Cselekvési egység Négy esztendő alatt 17 ezer­rel nőtt a szakszervezeti tagok száma, s jelenleg a megye szer­vezett dolgozóinak tábora 189 484 főt tesz ki. A meny- nyiségi gyarapodást meghatá­rozza a foglalkoztatottak szá­mának lassú növekedése, mert — ezt a Pest megyei szakszer­vezetek számvizsgáló bizottsá­gának ugyancsak írásos je­lentése állapítja meg — a szervezettség foka 94,2 száza­lék. Sokat mondó adat, hogy a megyében a választott tiszt­ségviselők és szakszervezeti ak­tivisták száma 30 ezret tesz ki. A szakszervezetek megyei tanácsának beszámolója le­szögezi, hogy a szakszervezeti mozgalom szervezeti és politi­kai ereje a legutóbbi négy esz­tendőben fejlődött, a határo­zatok végrehajtásában egyre erőteljesebben kibontakozik az akarat és a cselekvés egysé­ge. Kedvező fejlődést tükröz az a tény is, hogy a szak- szervezeti vezető testületek tagjai között emelkedett a fizikai munkások, a nők és a fiatalok aránya. Irányítás és ellenőrzés Nagy része van a szakszer­vezeti munka egészének ja­vulásában az irányító és el­lenőrző tevékenység tökéle­tesedésének. A szakszervezetek megyei tanácsa, valamint an­nak elnöksége a megyei szak­mai bizottságokkal és a szak- szervezeti alapszervezetekkel gyümölcsöző munkakapcsola­tot alakított ki, rendszeres­sé tette a munka értékelését, a hozott határozatok végre­hajtásának ellenőrzését. Megkülönböztetett segítség- nyújtással járulták hozzá £ mert csak ezeknek van hú­zóerejük. Hiszen akárcsak a magasugrásban, a túl magas­ra vagy túl alacsonyra állí­tott léc itt is komolytalanná teszi a dolgot, nem sarkall erőfeszítésre. — A múlt év tavaszán kez­dődött mozgalmi évünkben az alapszervezetek mintegy há­romnegyedében tettek a fia­talok egyéni feladatvállaláso­kat, s ez az arány idén to­vább nőtt. Örömmel láttuk és helyeseljük, hogy a dolgozó fiatalok alapszervezeteiben a feladatvállalások jelentős ré­sze a párt XI. kongresszusán és az MSZMP KB 1974. de­cember 5-i ülésén megfogalma­zott gazdasági feladatok megol­dásához ad segítséget. A helye­sen megválasztott és konkrét vállalások mozgósító erejét bi­zonyítja például ifjúsági szö­vetségünk úgynevezett Radar­mozgalmának sikere, vagy a a fiatalok jelentékeny szere­pe a dolgozz hibátlanul munkarendszer elterjesztésé­ben. — Az egyéni vállalások teljesí­tését és általában a KISZ-tagok tevékenységét az alapszerveze­tekben nemrég személyenként értékelték. Mi jellemezte ezeket az értékeléseket? — Az értékelés új elemei közül a legfontosabb talán az, hogy most először volt igazi tétje: a megítéléstől függött, hogy az illető fiatal to­vábbra is tagja maradhat-e a KISZ-nek. Ez nagy felelőssé­get hárított mind a minősí­téseket előterjesztő KISZ- vezető6égekre, mind a döntést meghozó taggyűlésekre. El­mondhatjuk, hogy a javasla­tok is, a döntések is túlnyo­mórészt körültekintőek, meg­alapozottak voltak. — Hogyan alakult az értékelé­sek után a KISZ taglétszáma? — Az értékelő taggyűlések­kel megindult a KISZ egész­séges öntisztulása, s többsé­gében kikerültek sorainkból azok, akik évek óta nem akar­tak semmit tenni közös cél­jainkért. Hozzá kell mindjárt tennem, hogy e folyamattal egyidejűleg számos új tagot is felvettek, így szövetségünk taglétszáma körülbelül azo­nos szinten maradt. A tag­ság összetétele azonban né­miképp változott. Mint em­lítettem, az üzemekben kri­tikusabb, politikailag éret­tebb volt az értékelés, a tagsági viszony megújítása­kor jobban elkerülték a libe­ralizmust — fejezte be nyilat­kozatát Deák Gábor. Gy. L. f A megyei tanács vb megtárgyalta Jól őrködnek Pest megyében a törvényesség felett Tegnap délelőtt a ■‘Pest me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága megtárgyalta a megye művelődési intézményeinek távlati fejlesztési koncepcióját, amelyet az októberi tanács­ülés elé terjeszt. A napirend megvitatásán részt vett és fel­szólalt Barinkai Oszkámé, a megyei pártbizottság titkára. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a jelentés igé­nyes, alkalmas arra, hogy a ta­nácsülés elé terjesszék. Folyta­tása annak a céltudatos mun­kának, ami az elmúlt évek — megyei művelődéspolitikáját jellemezte. Eddig, ilyen, több évre szóló előretekintést, irányelvet nem készített a megyei tanács. A jelenlegi ta­nulmány lehetőséget nyúj ar­ra, hogy ne csak szervezeti, fej­lesztési, hanem tartalmi kérdé­sekben is utat mutasson. Ezután a tanács vb meghall­gatta a megyei főügyész tájé­koztató jelentését a törvényes­ség helyzetéről. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbb 1972-ben tárgyalt a törvényesség meg­tartásáról. Megállapította, hogy a törvényesség őreinek szá­mos új jogszabályt kellett az utóbbi években megtanulni, il­letve alkalmazni. Erre az idő­re esett az államigazgatási munka decentralizálása is. A nehézségek ellenére jó mun­káról adhatott számot a me­gyei vb tagjainak dr. Major Miklós megyei főügyész. Mint mondotta, sikerült elérni; a la­kosság elsősorban lakóhelyén intézheti úgy ügyeit, hogy nem esik sérelem a törvényességen. A törvényesség megtartásán a tanács vb-titkárai hozzáér­tően munkálkodnak, tevékeny­ségüket többségében a tervsze­rűség és a felelősség jellemzi. A főügyészség tapasztalatai szerint az alapvető jogszabá­lyok jól érvényesülnek, külö­nösen az állami vállalatok, in­tézmények tevékenységéről mondható ez el, de javult a helyzet az ÁFÉSZ-eknél, a mezőgazdasági termelőszövet­kezeteknél és a kisipari szö­vetkezeteknél is. Azonban az is az igazsághoz tartozik, hogy a tsz-ek, a közös vállalkozások és a kisiparosok egy része nap mint nap figyelmen kívül hagyja a tiltó rendelkezéseket. Kevesebb a fegyelmi eljárás, javult a munkafegyelem. Hiba azonban, hogy ritkán támasz­kodnak a munkahelyek a tár­sadalmi bíróságokra, holott ezek a dolgozók előtt nagy te­kintélynek örvendenek. Mű­ködésük gyakran nagyobb ha­tással van a szabálysértőre, mintha megszokott környeze­tükön kívül, bíróság előtt von­ják felelősségre őket, s a mun­kahelyi közösség nem szerez tudomást szabálysértéseikről, dolgaikról. Hiba az is — és ez a mun­kaerőhiányra vezethető vissza —, hogy jóval kevesebbszer mond fel a vállalat dolgozójá­nak, mint fordítva: az alkal­mazott a vállalatának. Nem Szakosított telepeken — gazdaságosabban Tökéletesíteni kell a technológiát, jobban ki kell használni a férőhelyeket — hangsúlyozták a TOT elnöksége tegnapi ülésén A közös gazdaságok állatte­nyésztésének helyzetét és a fejlesztés kérdéseit vitatta meg szerdai ülésén a TOT elnöksé­ge, amely megállapította: a negyedik ötéves terv eddig el- telt időszakában összességében dinamikusan és intenzív arányban fejlődött az állatte­nyésztés a tsz-ekben, és meg­gyorsult a termelés szakosodá­sa. Az állattenyésztés bruttó termelési értéke a közös gaz­daságokban az előző tervidő­szak évi 14 milliárd forintos átlagával szemben a negyedik ötéves tervben megközelíti a 20 milliárd forintot. A lakosság zavartalan hús­ellátásában nagy szerepe van annak, hogy a termelőszövet­kezetek az előző tervidőszak átlagához képest 1984-re 483 ezer tonnáról 670 ezer tonnára növelték a hústermelést, és csaknem megkétszerezték a tojástermelést. A tsz-tagok háztáji gazdaságaiban is, ugyan kisebb mértékben, de szintén növekedett a vágóál­lat- és tojástermelés. A tejter­meléssel azonban gondok van­nak, mert a közös gazdaságok és a háztáji kisüzemek terme­lése újabban stagnál, sőt időszakonként visszaesés is mutatkozott. Mindez annál is inkább gondot okoz, mert az üzemek az elmúlt években ko­moly erőfeszítést tettek a szarvasmarha-tenyésztés fel­lendítésére, amit az is jelez, DÍVSZ tiltakozó nyilatkozat A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség nyilatkozatban tiltakozott a 11 halálos ítélet ellen, amelyet egy hónap alatt hoztak a spanyol bíróságok. A nyilatkozat rámutat: a Spanyolország-szerte egyre fokozódó kíméletlen elnyom másnak, amely megkülönböz­tetés nélkül sújt valamennyi spanyol demokratát és anti­fasisztát, az a célja, hogy megtörje az országszerte szé­lesedő demokratikus küzdel­met. Hangsúlyozva elkötelezett­ségét a demokráciáért és a szabadságért küzdő spanyol nép és ifjúság mellett, a DÍVSZ követeli a spanyolor­szági 11 halálra ítélt perének azonnali felülvizsgálását, a politikai foglyok szabadon bocsátását, és az általános amnesztiát Spanyolországban. A DÍVSZ táviratban kér­te VI. Pál pápát és Kurt Waldheimet, az ENSZ főtit­kárát, hogy közbelépésükkel mentsék meg a II halálra ítélt életét. Ugyancsak távira­tot intézett Franco államfő­höz, követelve a per felülvizs­gálását. hogy 1975-ben 309 új szakosí­tott tehenészeti telep üzemelt a közös gazdaságokban és tár­sulásaikban. De tervezési és kivitelezési hiányosságok, va­lamint a nem megfelelő tech­nológia miatt a telepek jelen­tős részében nem sikerült el­érni a tervezett termelékeny­séget és hatékonyságot. Nehe­zíti az állattartást, hogy sok helyen kedvezőtlen a takarmá­nyozási és az állategészség­ügyi helyzet. Mindezek miatt a telepek számottevő része rá­fizetéssel üzemel és fenntartá­sukhoz a szövetkezetek más ágazatok jövedelmét csoporto­sítják át. Az elnökség megállapította azt is, hogy évek óta csökken a tsz-tagok háztáji tehénállo­mánya. Ez a folyamat az év első felében valamelyest fé­keződött, s arra van szükség, hogy ez a tendencia tartós ma­radjon. Az elnökség felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a korszerű nagyüzemi szarvasmarhatar­tás hatékonyságának növelé­sére tökéletesíteni kell a tech­nológiát, és a férőhelyeket 100 százalékosan ki kell használ­ni. (Ezt 1975-ben még csak 84 százalékos arányban sikerült elérni a gazdaságoknak.) Javí­tani kell a takarmányozás színvonalát, és az eddiginél nagyobb mértékben kell hasz­nosítani a rendelkezésre álló olcsó tömegtakarmányokat. In­dokolt, hogy a tsz-ek az ed­diginél nagyobb segítséget ad­janak a tagok háztáji szarvas- marhatartásához, amit az álla­mi felvásárló vállalatoknak is főleg az értékesítés biztonsá­gának megteremtésével szin­tén ösztönözniük kelL Az elmúlt években a tsz-ek sertéstenyésztése erőteljesen fejlődött, A közös gazdaságok 211 szakosított sertéstelepén javult a férőhelyek kihaszná­lása. Az új telepekről 1974- ben 1,1 millió hízósertés került ki, ami 50 százalékkal több az 1973. évinél. A szakosított ser­téstelepek létesítésénél azon­ban szintén előfordultak ter­vezési, kivitelezési és techno­lógiai hiányosságok, ezeket a termelők gyors ütemben fel­számolhatják. nagyon élnek a vállalatok kártérítési lehetőségükkel sem, sokszor csak eszmei díjat fizettetnek vissza a veszteség- okozóval. Áldozatos munkát végeznek a vállalati döntőbizottságok, amelynek tagjai társadalmi munkában látják el feladatu­kat, s mivel kevés közöttük a jogász, nehéz felkészüléssel szerzik meg a szükséges is­mereteket. Gyakori a népgazdaság megkárosítása a kereskede­lemben és a vendéglátóipar­ban. Laza a belső ellenőrzés, kevés a meglepetésszerű lel­tározás. A leghatékonyabban az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség ellenőriz. A munkavédelem és a bal­esetelhárítás sokat fejlődött a vállalatoknál, jelentős javíta­nivaló van azonban a terme­lőszövetkezeteknél. Kivált a növényvédő szerek, a mérgek tárolása hagy sok kívánni­valót maga után. Elismerésre méltóan javult a szövetkezetek állami fel­ügyelete. A járási és a városi tanácsi szervek eleget tettek a megyei tanács vb határozatá­nak és kétévenként rendszere­sen ellenőrzik a hozzájuk tar­tozó gazdaságokat. Eredmé­nyes, törvényes az építésügyi hatóságok engedélyezési, kö- telezési és bírságolási gyakor­lata is. A lakosság is tanúsítja a munka javulását. Ami hiba előfordul, az leg­inkább az ügyintézői járatlan­ságból, túlterheltségből vagy hanyagságból fakad. A megyei főügyészség jelentése beszá­molt a polgári peres ügyek intézéséről. Dacára, hogy a polgári pereknél is sok az új jogszabály, mégis az ügyek többségénél az ügyészségi egységes szemlélet, a megfe­lelő ítélkezés tapasztalható. A bűnügyi statisztikát vizs­gálva megállapítható, hogy 1965-höz viszonyítva 1974-ig 7,4 százalékkal csökkent az ismertté vált bűnesetek szá­ma. Ezen belül a vagyon elle­ni bűncselekmények száma 12,1 százalékkal kevesebb. A társadalmi tulajdont érintő bűncselekmények aránya csaknem harmincszázalékos csökkenést mutat. Az ered­mény jobb az országos átlag­nál. A javulás bizonyítja, hogy a gazdálkodó szervek vezetői felelősebben, körültekintőbben ügyelnek a nép vagyonára, s a dolgozók tulajdonosi szem­lélete is kedvezően változott. Mindinkább felismerik, hogy aki a közösséget meglopja, az társai egyéni érdekeit is sú­lyosan sérti. Jobb az országos átlagnál a népgazdaság elleni bűncselek­mények számaránya is. Ezek között szerepelnek harácsolok, ügyeskedő kisiparosok, ma­gánszemélyek, akik rövid idő alatt jogtalan, nagy haszonra tettek szert. A közlekedési bűncselekmények aránya ha­sonló az országos átlagéhoz: az összbűncselekményhez vi­szonyítva 15,6 százalék. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy Pest megyt útjai a legforgalmasabbak, itt halad át valamennyi nemzet­közi főút. A megyei végrehajtó bizott­ság megállapította, hogy tár­gyilagos, hasznos, értékes a megyei főügyészség tájékozta­tója: a megyében az összehan­golt, jó munka eredménye, hogy a lakosság érdekében jól őrködnek a törvényesség megtartása felett. S. Á. ÖSSZEHANGOLT KUTATÁSOK Szerdán ülést tartott az Országos Idegenforgalmi Ta­nács idegenforgalmi kutatáso­kat koordináló bizottsága, amely ez évben alakult, hogy az országban 40 különböző he­lyen folyó idegenforgalmi ku­tatási feladatokat összehan­golja, koordinálja. A bizottság megvitatta az idegenforgalmi kutatások ha­tékonyságának növeléséhez szükséges legfontosabb tenni­valókat. V szakszervezeti irányító szer­vek a nő-, és az ifjúságpoliti­kai feladatok sikeréhez, s e munkában szilárd támaszt kí­nált az az együttműködési meg­állapodás, amelyet a szakszer­vezetek megyei tanácsának el­nöksége, a megyei tanács, s a KISZ megyei bizottsága kö­tött. Annak ellenére, hogy az eredmények tekintélyesek, a beszámoló úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a szakszerve­zeti demokrácia még mindig nem érvényesül kellő mérték­ben. Létrejött ugyan például a szakszervezeti információs hálózat a megyében, s ez a döntések megalapozottságához sokban hozzájárul, ám ennek ellenére a szakszervezeti tag­ság sűrűn késve, hiányosan értesül fontos állásfoglalások­ról. teendőkről. Gyümölcsöző együttműködés Elismerően és köszönettel ad számot a szakszervezetek me­gyei tanácsának jelentése a pártirányítás hatékonyabb megvalósulásáról, s az orszá­gos szakszervezeti szervekül kialakult gyümölcsöző együtt­működésről. Ugyancsak szilárd elvi alapokon nyugszik a nem szakszervezeti szervekkel foly­tatott közös munkálkodás, s örvendetes, hogy egyre bővül­nek a nemzetközi kapcsolatok. E viszonylag terjedelmes át­tekintés is csupán vázlata an­nak, ami a küldöttek elé ke­rül, ami felelősségteljes mun­kájuk kiindulópontját alkotja. Meggyőződésünk, hogy jó a kiindulópont, a megye szak- szervezetei eredményes esz­tendőkre tekinthetnek vissza, a küldöttek tiszta szívvel te­hetik meg a számvetést. Eh­hez, s a feladatok meghatá­rozásához adták szavazatukat, bizalmukat a küldötteket megválasztó szakszervezeti tagok, s ez a bizalom kötelez. Reális mérlegelésre, helyes döntésekre, s a tanácskozás után együttes cselekvésre.

Next

/
Thumbnails
Contents