Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-23 / 223. szám

Gyárak BEVEZETŐKÉNT egyetlen adat: az ország lakosságának 20 százaléka él a fővárosban, de itt, a kétmilliónyi ember lakókörzetében van az or­szág iparának 40 százaléka. Még rosszabb az arány, ha azt is figyelembe vesszük, hogy néhány nagyvárosunk a fővá­roshoz hasonló mértékben rendelkezik iparral. A követ­kezmény: Budapesten és a nagyvárosokban kevés a mun­kaerő, gépek állnak kihaszná­latlanul, a két-három mű­szakban termelni képes üze­mek egy részében még az is gondot okoz, hogy egyetlen műszak létszámigényét bizto­sítsák. Az ország sok vidékén viszont kevés, a jelentkezők­höz kApest, a munkaalkalom. A nregoldás már évek óta közismert: ipartelepítés vidék­re. Számtalan községbe ju­tott el egy munkalehetőség. A több éves tapasztalatok bizo­nyítják azt is, hogy a vidéki ipartelepítés, a nagyüzemek egyes részlegeinek, műhelyei­nek meghonosodása a falvak­ban, mindkét fél számára hasznos, előnyös. Nem is az akaratban van a hiány. In­kább az a baj, hogy sok he­lyen nem készülnek fel meg­felelően a vidéki ipartelepítés „következményeire”. SOKKAL TÖBBRŐL van szó a vidéki ipartelepítésnél, minthogy azt csupán gazdasá­gi mutatókkal mérhetnénk. Emberek tíz- és százezrei válnak ipari munkássá, - s egyéni életük is ezzel párhu­zamosan változik. Nem lehet közömbös egyetlen család szá­mára sem, hogy a helyi ipar létrejötte után megszűnik, a fizikailag, idegileg fárasztó napi-heti ingázás, megszilár­dul a családi élet, az eddig utazásra fordított idő szabad­dá lesz, művelődésre, szórako­zásra is jut idő. A CSALADOK életének változása egyre inkább kihat a társadalomra. És erről a tényről sem a helyi vezetők­nek, sem az ipartelepítőknek nem szabad megfeledkezniük. Az üzemi élet mindennapjai szervezett közlekedést kíván­nak. Nem lehet sokáig még- oldatlan az üzemi étkeztetés, s nem lehet úgy ipart telepí­teni vidékre, hogy ne terem­tenék meg az illetékesek a megfelelő szociális körülmé­nyeket. Mindezek azonban azt is bizonyítják, hogy az ipar megtelepülése a falvakban nem csupán egyszerűen, fo­rintban mérhető tennivalókat sürget. Tapasztalat például, hogy az ipartelepítés első évei után érzékelhetően megválto­zik a település közösségi ar­ca. Egyetlen külső jel: néhány év alatt az emberek öltözkö­dése városiassá változik. É.s nyilvánvaló, hogy nem csupán a külső jelek változnak, ha­nem az emberek belülről is formálódnak, igényeik is vál­toznak, növekednek., FELGYORSUL a községben a társadalompolitikai, kultu­rális fejlődés, a fiatal pálya­kezdők közül egyre többen válhatnak szakmunkássá, el­indulhatnak a társadalmi, közéleti ranglétrán. Az az igazság, hogy nincs falusi csa­lád, amely az ipar megtelepe­désének anyagi haszna mellé, ne tudna felsorakoztatni fo­rinttal nem mért, de az éle­A FŐVÁROSI FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT MONORI ÜZEMÉBE felvételre keres:- kőműves szakmunkásokat,- ács-állványozó szakmunkásokat,- férfi segédmunkásokat,- mechanikai műszerészeket,- szerszámkészítő szakmunkásokat,- esztergályos szakmunkásokat,- automatabeállító szakmunkásokat,- excenterprésbeállító szakmunkásokat,- betanított férfi és női munkásokat. Jelentkezni lehet: Monor, Jókai út 9—11. szám alatt, naponta 7-től 16 óráig tűket szebbé, jobbá fonmáíló tényeket. Az MSZMP XI. kongresszu­sán az ipartelepítésnek az a forintokkal nem mérhető haszna így fogalmazódik meg: „Azon munkálkodunk, hogy tovább csökkenjenek a kü­lönbségek az azonos jellegű települések, valamint a város és a falu kommunális, kultu­rális, egészségügyi ellátásá­ban. Településeink nyújtsa­nak a szocializmust építő em­bernek mind kedvezőbb fel­tételeket. „íme, az ipartelepí­tés így éri el igazi célját. E. Gy. MONOMIDín XVII. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1975. SZEPTEMBER 23., KEDD Tárlat a vetőmagközpontban Az elmúlt hét végén, a Ve- tőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat monori központjában megnyílt a Nagy István kép­zőművészeti csoport kamara- kiállítása. Adorján Viktor, a járási művelődési ház művé­szeti előadója mondott ün­nepi megnyitót, majd Bányász Béla festőművész kalauzolta a jelenlevőket a kiállítás ké­pei, szobrai között. A legna­gyobb tetszést Unyi István akvarelljei, Fegyó Béla Csend­élet című képe, Bányász Béla Nyár című festménye és Sze- mők György szoborkompozí­ciói aratták. Pásztor Antal, a járási könyvtár vezetője itt jelen­tette be, hogy a közeljövő­ben több száz kötetes kis könyvtárat „alapítanak” a ve­tőmagközpontban. Ha meglelik a tartály Gépek a kukoricásban Maglódon, a hajdani Wo- diáner-kastély irodáikká ala­kított szobáiban kattognak az írógépek, berreg a tele­fon, zárt ajtók mögött ta­nácskozásokat folytatnak az Univerzál Tsz vezetői, szak­emberei. A hatalmassá nőtt gazda­ság: Maglód, Ecser, Gyömrő tsz-einek egyesülése óta a gondok is megháromszorozód­tak. Ám Tóth Imre elnökkel beszélgetve a soron levő te­endőkről, óhatatlanul eszünk­be jut, mikor 1973 nyarán, az akkor még maglódi Uni­verzál Tsz kukoricatábláit szemlélve, a kukorica nagy­üzemi termesztéséről beszél­gettünk. Az elnök a gépesí­tésről , mint a jövő egyet­len járható útjáról beszélt. Ma 3145 hektár az összes terület, ebből 1700 hektáron termesztenek kukoricát; 800 vagon a várható termés, eb­ből 400 vagonnyit tudnak Munkáról, mmífeimapokrél Öregek napja Momwn A monori szakmaközi bi­zottság minden esztendőben rendez egy szép hagyomány­nak számító ünnepséget a nyugdíjasok klubjában: az öregek napját. Az idén ezen a napsütéses vasárnap dél- előttön jöttek el csaknem százan, hogy fehér asztal mel­lett üdvözöljék egymást, be­szélgessenek, koccintsanak az egészségre, a találkozásra. Jöttek, ünneplőbe öltözve, bottal, szemüvegesen ... Egy­perces néma felállással adóz­Mutnéfalvy Adorján felvétele tak az elmúlt egy esztendő alatt elhunytak emlékének. Mély lett a csend. Eljöttek a Kossuth iskola pirosnyakkendős úttörői, éne­keltek, szavaltak a kedves öregeknek, akik nagy tapssal mondtak köszönetét, és örül­tek, hogy a produkció után nagy élvezettel kortyolják az üdítőt a gyerekek. Sokáig beszélgettek. Mun­káról, évekről, mindennapok­ról. közben szólt a zene ... • • Röpverssny ültön Galambkiállításra készülnek Az üllői galambtenyésztők 44-es számú egyesülete meg­tartotta a hagyományos röp- versenyét, melyen 328 galam­bot indítottak. Lefolyásáról Pólyák László titkár tájékozta­tott. — A verseny szigorú felté­telekhez van kötve. Egy te­nyésztőnek több mint 12 ga­lambbal kell indulnia. A ver- sepyzők udvarában két bíró je­lenlétében kezdődik meg a verseny. Jegyzik az indulás és leszállás idejét, továbbá min­den mozzanatot pontoznak. Ha például visszaérkezéskor 12- nél kevesebb galamb száll vissza a tetőre, a falka kiesett a versenyből. Megtörtént, hogy tűrhető időben szálltak fel a galambok, de időközben el­kapta őket a vihar, s a falka szétesett. Eredmények: öreg falkánál, első Zentai Nándor, repülési hosszidő 7,04 óra, pontszám 1264, Vandersöder József 6,23 idővel, 1126 pontszámmal a második és Ladacz Pál 6,44 idővel, 828 ponttal a harma­dik helyezést érte el. Az emlékversenyt Folt Jó­zsef nyerte, repülési hosszidő 8,55 óra, a pontszám 1323 volt, második Kiss Ferenc 5.15 idő­vel és 732 pontszámmal, s Gö- bölös Sándor 5.30 idővel és 670 ponttal a harmadik lett. Külön indították az idei fia­tal falkát. Első Kiss Ferenc 6.05 repülési hosszidővel és 1112 pontszámmal, második Göbölös Sándor 5,39 idővel és 1014 pontszámmal, míg Van­dersöder József 5,21 idővel és 822 pontszámmal a harmadik helyezést érte el. Az egyesület nagydíját Zen- tai Nándor nyerte, galambjai több számban indultak, s az összes pontszáma: 1884. A verseny után az üllői ga­lambászok már készülnek a téli kiállításra. 1 (em.) A John Deer kombájn nyergében Boczonádi László „aratja” a kukoricát. Ifj. Fekete József felvétele raktározni, a többit értékesí­tik. Lánczy Kornél elnökhelyet­tes elmondta, hogy ha ked­vező lesz az_, idő, 30 nap alatt végeznek, ha nem, el­tarthat a munka 60 napig is. A határban Somlói János főmezőgazdász-helyettes ka­lauzol bennünket. Megtudjuk, hogy magyar, jugoszláv és amerikai kukoricafajtákat ve­tettek. A nádudvari kuko­ricatermelési rendszer (KITE) jól bevált gazdálkodási mód­ját szemlélhetjük. A kuko­ricatöréssel fáradozó, kér­gesre, sebzettre dolgozott ke­zű emberek csoportjait itt már hiába keresnénk. He­lyettük a legmodernebb be­takarító gépek dolgoznak: két John Deere 970-es, s har­madiknak a bábolnai kom­bájn rója a széles sorokat. Zörög a száraz kukoricaszár, mikor a dübörgő gép derék­ba töri. A hatsoros adapte­rek széles rendet vágnak, nyomukban szemektől meg­fosztott csutkák összetördelt darabkái tarkállanak. Czövek Rudolf kombájn­ellenőr kezében munkanap­lóval jár a munkagépek kö­zött. Mikor megtelik a 4300 literes szemtartály, a hidrau­likus ürítőcsiga a pótkocsis teherszállító fölé hajol és a morzsolt kukorica zizegve hull. Minden megy óramű pontos­sággal. F. G. EGYEZTETÉS SÜLYSÁPON Rendezik a te!ehys!vántartást A járási földhivatal egy cso­portja július 15-e óta, az egy­séges nyilvántartás megszer­kesztése végett Sülysápon tar­tózkodik. Bajkai István, a földhivatal dolgozója érdeklő­désünkre elmondotta, hogy eddig 2500 ingatlantulajdonost hívtak be és az egyeztetések során számos lényeges eltérést rendezni tudtak. Érdemes a legjellemzőbbekről említést tenni. A csoport elsősorban azt vizsgálja, hogy a telekkönyvi tulajdonos ingatlanát valóban birtokolja-e? Ha netán eladta, de telek- könyvileg nincs átírva, ffc- kor a földhivatal dolgozói a tényleges birtokosnak a tulajdonjogát igyekeznek a nyilvántartásba felvenni. Abban az esetben, ha a birto­kos ingatlanát több mint há­rom éve megvásárolta, s erről szerződést nem készítettek, a községi tanács igazolása, vala­mint a telekkönyvbe bejegy­zett tulajdonos és a birtokos közös nyilatkozata alapján a birtoklást rendezni lehet. Elintézhető továbbá, ha a tényleges birtokos több mint tíz éve saját tulajdonaként használja az ingatlant, ám a nyilvántartott telekkönyvi tu­lajdonos ismeretlen. Törlik az olyan haszonél­vezeti jogot is, amelynek jogosultja ismeretlen. — Nem egy olyan eset for­dult elő, hogy egyes családok ingatlanaikat egymás között, a családon belül parcellákra fel­osztották. Ezeket a tulajdon- közösségeket most a tulajdo­nos kívánságára megszüntet­hetjük. — Előfordul, hogy egyik­másik állampolgár elhagyott ingatlant hosszabb idő óta jó- hiszemüleg birtokol, az. adót utána rendszeresen fizeti, a te­lek tulajdonosát is keresi, de nem találja, nos ebben az eset ben is az állampolgár javáru írjuk az ingatlant. — Ez ideig minden ismert címmel rendélkező tulajdonos­nak ingatlana rendezése cél­jából postán értesítést küld­tünk. Ezúton is kérjük azokat a birtokosokat, akik idézést nem kaptak; saját érde­kükben keressék fel cso­portunkat. A mi munkák illetékmentes, csak az esetleg elmaradt szer­zéskori állapotnak megfelelő illetéket kell megfizetni. A csoport munkája a jelen­legi jogügyletekre nem ter­jed ki, ezek rendezése az ügy­védi munkaközösségen keresz­tül lehetséges. (Ssrátky) Véradókat ünnepeltek Véradókat ünnepeitek Mag­lódon, a művelődési házban. Az ünnepségen megjelent Ve­res Eszter, a tanács vb-tit- kára, dr. Pápes Tibor kör­zeti orvos és Gajdos Józsefné, a járási Vöröskereszt titkára is. Az ünnepségen Balázs Béla 44 véradása után, Hor­váth Györgyné 25 véradás után kapott kitüntetést. Ti­zenhárom véradó részesült még kitüntetésben többszörös segítségnyújtásáért. A MONORI KEFEGYÁR ISMÉTELTEN FELVÁSÁROL KÖRTEFA RÖNKÖT Cím: fylonor, Kölcsey Ferenc u. ó, Gyakorlat Vessésen Polgári védelmi gyakorlatot tartottak a vecsési gázüzem­ben. A dolgozók közül hetve­nen vettek részt a gyakorla­ton. Az alegységek alaposan felkészültek, felderítették a gázvezeték hibáját, s gyor­san vonultak ki az égő lakó­épülethez. Az irányítás adó­vevő készülékkel történt. A gyakorlat befejezése után Stász Mátyást, az egészség- ügyi alegység parancsnokát kérdeztük: hogyan értékeli az alegység munkáját? — Ezen a vizsgán olyan hiányosságokra is fény derült, melyet a legrövidebb időn belül pótolni kell. Egészében véve nem sikerült rosszul a gyakorlat. Siklósi József, a Gáz- és Olajszállító Vállalat közppnt- jának küldötte elmondotta, hogy ilyen szintű gyakorla­tot a vállalat még nem szer­vezett. Különösen kiemelkedő volt a tűzvédelmi alegység felkészültsége és gyakorlati munkája. B. Zs. KÉZILABDA legfel I. osztályú férfibainekság Gyömrő—Galgahévíz 16:15 (9:9) Gyömrő, vezette: Koczó, Varga. Fontos mérkőzést vívott a gyömrői csapat vasárnap dél­előtt. Már hét közben elszánt volt a hangulat a csapat köré­ben, a játékosok fogadkoztak; legyőzik a galgahévízieket. A gyömrői csapat a követ­kező felállásban kezdte a já­tékot: György (Heim) — No- vák, Pintácsi, Titz, Szabó, Lendvai, Hevesi (Árnits). Az első percekben a hazaiak ragadták magukhoz a kezde­ményezést, s 2:0-ás vezetésre tettek szert. 'Ezután feljött a vendégcsapat és nemcsak egyenlített, hanem a vezetést is megszerezte. Fej-fej mellett haladtak a csapatok, a félidő 9:9-es döntetlennel zárult. A II. 30 percben tovább élesedett a küzdelem. A ha­zaiak 13:10-re vezettek már, s úgy tűnt, eldőlt a mérkőzés sorsa. A galgahévíziek azon­ban erősítettek, s hat perc alatt ötször zörgették meg a gyömrői hálót. Az utolsó öt percben a nagy lelkesedéssel játszó gyömrőiek a maguk ja­vára fordították az eredményt Nagy iramú mérkőzést ví­vott a két csapat. A galgahé­víziek taktikai szabálytalansá­gokkal igyekeztek a gyöm­rőiek áendületét megtörni. A huszáros hajrában végül Gyömrő megérdemelt győzel­met aratott. Góldobó: Szabó (6). Titz (4), Lendvai (3), Novak, Pintácsi, Hevesi. Jó: György L., Lendvai, Sza­bó. * Ifi: Galgahévíz—Gyömrő 22:19 (8:8) A gyömrőiek öt emberrel a következő összeállításiban lép­tek pályára: Kovács I. — Kovács II., Szél. Gyenes, Kiss. Kis szerencsével a győzel-, met is megszerezhették volna. Góldobók: Gyenes (10). Kiss (2). Szél (5), Kovács II. (2). Jó: Gyenes (a mezőny leg­jobbja), Szél. (gér) AA U S O R MOZIK Gyömrő: A gamma sugarak hatása a százszorszépekre. Maglód: Hajdúk. Mende: Égő hó. Monor: A szórakozott. Pi­lis: Némó kapitány és a víz alatti város.Üllő: Olsen tervez, a banda végez. Vecsés: Magán- beszélgetés. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gombán 18-tól 21 óráig: if­júsági klub, Gyömrőn, 19-től: fiatal utazók klubja, Péteri­ben, 18-tól 21-ig: a mikroszín- pad próbája, 18-tól 22-ig: ifjú­sági klubfoglalkozás, 19-től 22- ig: hangstúdió, felvételek ké­szítésé. I i

Next

/
Thumbnails
Contents