Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-23 / 223. szám

UTAZIK AZ ÓCSKAVAS Félidő: 3080+87+11 Félidejéhez érkezett. '— és tegyük mindjárt azt is hozzá: meglepően jó eredménnyel zá­rult — a járási KlSZ-alap- szervezetek között július else­jén meghirdetett fémhulladék­gyűjtési akció. Mint arról a Gödöllő és Vidéke hasábjain korábban már beszámoltunk, szeptember 15-ig az ipari és mezőgazdasági üzemek fiatal­jai, ugyanettől a naptól kezd­ve pedig a lakótelepi és isko­lai KISZ-alapszervezetek ifjú­kommunistái vállalták, hogy a községük, munkahelyük kör­nyékén található és pusztulás­ra ítélt fémhulladékot össze­gyűjtik és értesítik erről a legközelebbi átvevőtelepet. Házhoz mentek A gyűjtés sikeréért, mond­hatni védnökséget vállalt a járási pártbizottság és a KISZ-bizottság, hiszen mind­két helyről leveleket küldtek a munkahelyek politikai és gazdasági vezetőinek, arra szólítva fel őket, hogy támo­gassák a fiatalok munkáját. És a várt siker nem maradt el, s ez legfőképpen annak tudható be, hogy még a legki­sebb vállalatok, szövetkezetek fiataljai is igyekeztek kitenni magukért. A péceli ruházati ktsz-ben a fiatalok felhívást intéztek 1 dolgozótársaikhoz, azt kérve tőlük, hogy a laká­sok környékén is gyűjthesse- nek. Ezzel a szövetkezet vala­mennyi dolgozóját bevonták ebbe a népgazdaság szempont­jából oly rendkívüli fontosság­gal bíró akcióba. De a gyűjtés i a forint- és tonnaadatok mellett másfajta eredményeket is hozott. Ikla- don, az Ipari Műszergyárban például azt, hogy a vállalat 200 ifjűkommunistájának 40 KISZ-en kívüli fiatalt is si­került megnyernie az ügy szá­mára. így az akció az után­pótlás, a későbbi tagfelvételi kérelmek elbírálása szempont­jából sem lesz érdektelen. A járás fiataljai igyekeztek tehát erejükhöz mérten a le­hető legjobb teljesítményt nyújtani. Ennek ellenére akadtak a munka ritmusát lassító események is. A mező- gazdasági üzemek fiataljai számára a legkedvezőtlenebb időpontban hirdették meg a gyűjtést. Néhol az aratás, a betakarítás miatt nem tudták teljesíteni az eredetileg vállalt- mennyiséget, emiatt azután jócskán vannak még olyan termelőszövetkezetek, ahol az összegyűjtött vas még mindig elszállításra vár. Ám ezért el­sősorban az átvevő vállalatok volnának felelősségre vonha­tók, hiszen a korábbi ígéretek ellenére gyakran késve szállí­tották el az összegyűjtött fém­hulladékot. Kivágták a rezet A járási KISZ-bizottság a hét elején elkészített jelenté­sében számol be a Pest me­gyei KISZ-bizottságnak az ak­ció első félidejének mérlegé­ről. A járási KISZ-bizottság által meghirdetett versenyben az első helyen az ikladi Ipari Műszergyár fiataljai végeztek, akik 937 mázsa vasat, 52 má­zsa rezet és 11 mázsa alumí­niumot szállítottak el a válla­lat területéről. A második he­lyen a MEZŐGÉP vállalat bagi gyáregysége végzett. Az itteni fiatalok teljesítménye 430 mázsa vas és 10 mázsa réz volt. A sorrendben őket az Ag­rártudományi Egyetem tan­gazdaságának gödöllői kerüle­te követi 354 mázsa vassal, majd ugyancsak a tangazda­ság nagygombosi kerülete 300 mázsa vassal. A termelőszö­vetkezetek közül az első he­lyen a dányi Magvető végzett. Innen 252 mázsa vashulladé­kot szállítottak el a fiatalok.-A fémgyűjtési akció vég­eredménye tehát így fest: 3 ezer 80 mázsa ócskavas, 87 mázsa rézhulladék és 11 má­zsa alumínium került végre méltó helyére: az olvasztókba, hogy életüket ezután hasznos, a társadalom számára újabb értéket termelő eszközként folytassák. A második félidő Mindez természetesen csak a kezdet, hiszen mint mondot­tuk, néhány helyen — most már versenyen kívül — el­szállításra vár jó néhány ku­pac ócskavacs és ezekben a napokban kezdik a gyűjtést a középiskolák és a községek KISZ-alapszervezeteinek fia­taljai. Mindez természetesen nem jelenti az ipari és mező- gazdasági üzemek fiataljainak számára sem azt, hogy Vége lenne a munkának. Ök is fá­radhatatlanul dolgoznak to­vább, hiszen — mint azt vál­lalták — a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő úttörőmozgalom számára ké­szítenek meglepetést a vas­gyűjtésből befolyt pénz egy részéből a KISZ-esek. Fáradságos munkájuk gyü­mölcsét természetesen ők ma­guk is élvezik majd, hiszen a pénz másik részéből az ifjúsá­gi klubokat, azok berendezé­sét és felszerelését újítják fel a fiatalok. Berkó Pál Éjjeli őrjárat Tántorogva, fé — Nem vagyok félős gyerek, de most már inkább bekapok egyet-kettőt, minthogy vissza­üssek és nyaralni küldjenek. Ha tudom, nagy ívben kikerü­löm a verekedőt — mesé­li Kopasz, a kistarcsai ivók gyakori vendége. Még csak harmincéves, de talán a sok koesmázásnak köszönhető, hogy bizony többnek’ látszik negyvenévesnél is. A bűnügyi statisztikák azt mutatják, hogy a fiatalkorúak többsége alkoholos állapotban követi el a bűncselekményt. A rendszeres ellenőrzéssel csök­kenteni, megelőzni lehet a fia­talkorúak italozását. Egy kupica rum — öfezer forint A Gödöllői járási-városi Rendőrkapitányság elől ifjú­ságvédelmi őrjárat indult szep­tember 19-én, pénteken késő délután. Az italboltokat, ven­déglőket ellenőrizték. A raz­zián részt vettek a bűnügyi, a közrendvédelmi alosztály mun­katársai Kovács Mihály száza­dos és Reményi Kálmán fő­hadnagy vezetésével, valamint Nádas Lajos, a gyermek- és if­júságvédelmi önkéntes rendőri csoport parancsnokának és Lukács Lászlónak, a városi KISZ-bizottság titkárának részvételével. Bádogpohárkávaí öntögeti a feleseket a Gödöllő Étterem bisztrójának egyik kiszolgáló­ja, a másik ütemesen engedi a habzó italt. Az egyik fiú fröccsöt, a má­sik rumos fröccsöt, a harma­dik tiszta rumot iszik. A „szakemberek” szerint a leg­veszélyesebb, ha a bor meg a rum egy pohárban van, de ez az eset kivétel. Ugyanis a ru­mot ivó fiatalember még nem múlt el tizenhat éves. Fiatal­korú. A rendőrök igazoltatásá­ra zavartan matat vastag, gyűrűs ujjaival. Asztal társa rongyos, lapokra esett igazol­ványt ad át, ő látja vendégül a rumot ivó gyereket. Az érvényes rendelkezések szerint fiatalkorú lerészegítése ötezer forintig terjedhető pénz­bírságot jelent. — Sajnos nem minden eset­ben használ a büntetés. Sok a visszaeső, s nem egyszer elő­fordul, hogy a szülők többször is fizetnek — mondja az egyik rendőr. Merre áll a korsó füle? Az étterem bisztrójában a postások ünnepeltek valamit. Vajon nem lett volna elég. ha fiatalkorú társuk, mondjuk málnaszörppel koccint? Fiatal mama ringatja a gye­II. ÉVFOLYAM, 223. SZÄM «lkMMr.ii »7*1 1975. SZEPTEMBER 23., KEDD Novembertől műsorfüzet Mis tervez a közművelődési Évfordulóról, gazdálkodásról A városi tanács végrehajtó bizottsága szeptember 25-én, csütörtökön délelőtt ülést tart. Az első napirendi pont elő­adója Fábri Mihály, a mű­velődésügyi osztály vezetője lesz, aki a város megalakulása tízéves évfordulója megünnep­lésének programtervezetét is­merteti. Második napirendi pontként Tóth Józsefnének, a pénzügyi osztály vezetőjének beszámoló jelentése hangzik el az 1975 első félévének költség- vetési és fejlesztési alapjának gazdálkodásáról. Az ülést a városi tanács házasságkötő termében tartják. Avató, versennyel Szeptember 28-án délelőtt a járási KISZ-bizottság és a Magyar Honvédelmi Szövetség járási vezetőségének közös szervezésében versennyel egy­bekötött lőtéravató ünnepség színhelye lesz a város. Ezen a napon, a fegyveres erők napja tiszteletére rendezett lövész­versennyel nyitja meg kapuit a sportszeretők előtt a Ganz Műszerművek Gödöllői Áram­mérőgyára MHSZ-lövészszak- osztályának új lőtere. Jant László, az MHSZ járá­si és városi titkára elmondot­ta, hogy a lőtér, amelynek a fiatalok vasárnap már vendé­gei lehetnek, öt éven át épült. Húsz kispuska-lőállás találha­tó meg itt, ahol a gyorstüzelő sportpisztolyversenyek mellett egy tíz lőállásos légpuska-lőtér is a sportbarátok rendelkezé­sére áll. Mint már korábban hírül adtuk, megtartotta alakuló ülését az aszódi közművelő­dési tanács. Hőnig Antal nagyközségi művelődési főelő­adó, a közművelődési tanács titkára beszámolójában el­mondta, hogy a községben a legfontosabb feladat, egy egységes közművelődési terv kidolgozása. Filmklub alakul A településegyüttes mind­három községében a legfon­tosabb feladat a munkások és az ifjúság művelődési lehető­ségeinek gyarapítása, az eh­hez kapcsolódó formák és módszerek kidolgozása, el­terjesztése. Ezért a tanács kü­lönös gonddal foglalkozik a helybeli ipari és mezőgaz­dasági üzemekben folyó, va­lamint a területi szervezésű közművelődési munka ösz- szehangolásával. Hőnig Antal a továbbiajk­ban előterjesztette azt az elképzelést, amely szerint a jövőben az egyes intézmé­nyekben olyan programot kell szervezni, hogy ezek ne „fed­jék át” egymást. A művelődé­si háznak fő feladata az if­júság szocialista művelődésé­vel való törődés, a szakköri mozgalom kibontakoztatása, a tudományos ismeretterjesztés. A könyvtárban továbbra is feladat az olvasómozgalom megszervezése, író—olvasó ta­lálkozók rendezése, a munkás­klub támogatása és színvo­nalas vezetése, s a jó hagyo­mányokkal rendelkező, a Ha­zafias Népfronttal közösen szervezett téli előadássorozat segítése. A tervek szerint a moziban filmklub alakul. A múzeum ápolója a Petőfi- kultusznak, a helytörténeti kutatásnak, emellett — kü­lönösen a múzeumi hónap idején az ismeretterjesztésnek; szervezi, rendezi a különbö­ző témájú kiállításokat. Egy hónapra Az ikladi és domonyi klub­könyvtárak — helyzetükből adódóan — összetett feladato­kat látnak el. Az olvasómoz­galom fejlesztése mellett irányítói az ismeretterjesztés­nek, a szakköri mozgalomnak, ezen belül pedig kiemelten foglalkoznak a népművészeti hagyományok megőrzésével. Az Aszódon színvonalasan tevékenykedő fegyveres erők klubja, sajátos eszközeivel vesz részt a nagyközségi köz- művelődési munkában, tá­mogatja, erősíti a társintéz­mények kezdeményezéseit. A közművelődési tanács el­határozta, hogy novembertől kezdve közös műsorfüzetet jelentetnek meg, amelyben minden közművelődési in­tézmény egy hó-napra szóló programját megismerhetik az érdeklődők. Ezután együtt Az élénk és termékeny vi­tát kiváltó tanácskozás befe­jezéseképpen a résztvevők ösz. szehangolták az 1975—76-os állami és társadalmi ünne­pek műsorprogramját. Az aszó­di közművelődési tanács ter­veinek megvalósulása re­mélhetően nagy minőségi vál­tozást hoz a nagyközség mű­velődési életében. Az egyes közművelődési intézmények eddig is sokat tettek, de kü- lön-külön. A jövőben együtte­sen, közösen meghatározott célok érdekében dolgoznak majd. Asztalos Balesetek Áldozatok két keréken — Veszélyes kereszteződések .. OLVASÓ!! ffSíií- •'.'sS»ví.'(-uti-Síí <K FÓRUMA IÁ-U'5 // Hol sírjaink domborulnak../ Erdőkertesen, a Géza és az AranyJános utcák keresztező­désében lovas fogatjával el­mulasztott elsőbbséget adni az őrbottyáni Sikó Attila. A férfi figyelmetlensége következté­ben az úton szabályosan köz­lekedő Olentics István erdő- kertesi lakos OL 36—12 forgal­mi rendszámot viselő motorke­rékpárjával a fogatnak ütkö­zött. A baleset következtében a motoros könnyebben meg­sérült. Valkó belterületén, a Sza­badság útja és a Petőfi utca kereszteződésében este előzés közben áttért az úttest menet­irány szerinti bal oldalára IX 87—66 forgalmi rendszámú személygépkocsijával Safra- I nek Gyula budapesti lakos. A ’ i nagy sebességgel haladó gép­kocsi ott összeütközött a kivi; lágítatlan segédmotorján vele szemben jövő Gelbó András valkói lakossal. A sötétben po­roszkáló kétkerekű vezetőjéről azt is kiderítette a rendőri vizsgálat, hogy ittasan vezette járművét. Az ütközés követ­keztében a motor vezetője sú- lyos, nem életveszélyes sérülé­seket szenvedett. Mindkét jár­mű vezetője ellen vizsgálat in­dult. Ki ne ismerné nagy forra­dalmár költőnk látnoki sorait, melyekben megjövendölte a boldogabb kort, amikor a fel­szabadult, hálás utókor kegye­lettel emlékezik mindazokra, akik a szabadságért adták éle­tüket. Túra határában, a Honvéd­erdőben nyugszik Szele Andor huszárőrmester és tizenhét társa, akik Perczel Mór tábor­nok hadseregében harcoltak, s itt a község határában estek el a dicsőséges csatában. De ma sírjuk földúlva, dud- vával benőve fogadja az ide látogatókat... rekkocsit a kistarcsai HÉV- megállónál, a „Stoller”-kocsma ajtajában. Két korty pálinka között meg-meghintá'ztatja a szunyókáló párhónapos csecse­mőt. öt nem lehet megbüntet­ni, elmúlt már tizenhat éves. A .kerthelyiségben egy szőke, fes­tett hajú nővel szemben barna fiú üldögél, asztalukon két korsó sör. A fiatalember még nincs tizenhat éves. — Megkérdeztem a sráctól, hogy jobb-, vagy balkezes-e. Azt mondta, hogy jobb. Arra felé állt a söröskoreó füle is, de nem nyúlt hozzá — mond­ja Kovács százados. Ez rend­ben is lenne, de Sándor Ist­ván őrmesternek van néhány kérdése mindkettőjükhöz. — Te miért nem dolgozol ? — fordul a fiúhoz. Hét napja ön­kényesen kilépett a munkahe­lyéről. Egy korábbi cselekmé­nye miatt felügyelet alatt áll. — Beestem egy kirakatba — mondja a fiú —, háromezer forintra büntettek. A festett hajú nő a fiú test­vére. Ö két hete nem dolgo­zik. Magatartása miatt már ja­vasolták kitiltásra Pest megyé­ből és a fővárosból. Huszon­egy éves. Eddig három gyere­ket szült, valamennyi intézet­ben van. Kistarcsán egyik al­bérletből a másikba vándorol. Sehol som fizet, sajnál tat ja magát. Alkalmi ismeretségek­ből és ismerőseiből él. Társa­ságában öccse is veszélyben van, s azok a fiatal lányok, akiket magával visz bizonyta­lan kimenetelű kaladjaiba. Hosszú, árnyas, sötét park húzódik a kistarcsai óvoda előtt. A GAZ lefékez, s perce­ken belül tucatnyi fiatal ke­rül elő a fák alól. A rövid be­szélgetés alatt hamarosan ki­derül, hogy valamennyien ta­nulók, még nyolcadikos lány is van közöttük. Háromnegyed hetet mutat az óra. — Hova menjünk? Nincs itt se kultúrhá”;, se más rendes hely. ahol találkozhatnánk. A „fésűsklubba” csak gyáriakat engednek be, a KlSZ-helyisé- get most tatarozzák, de annak különben sincs jó híre a falu­ban. (Ezt az is bizonyítja, hogy a kistarcsai nagyközségi alap­szervezetnek alig van húsznál több tagja.) Addigra mi megöregszünk A fiatalok mindegyike isko­lájának szervezetében tag. A községi KISZ-eseket talán nem is ismerik. — Próbáltak már valamit tenni? Vagy érdeklődni, hogy mikor lesz valamilyen klub­féle? — Az én apukám tanácstag — szólal még egy fekete lány. — ő már említette tanácsülé­sen, de azt mondták, hogy majd csak az ötödik ötéves tervben lesz művelődési ház. Addig mi mit csináljunk? Ad­digra már meg is öregszünk! A fiatalok tanácstalanul áll­dogálnak. A rendelet szerint az általános iskolások nyolc óráig tartózkodhatnak kint. De nyolc óráig hova menjenek? Talán üljenek be egy kocsmába, mint az a három tizenéves lány, aki a nagy férfitársaságból sza­ladt ki a Rózsa utcai italbolt­ból, amikor elkezdődött a raz­zia?! Sörviszonyok, klubviszonyok Erdőkertesen a „sörviszo­nyoknak” megfelelően oszlik el a társaság. A Véndiófa ven­déglő üres, a presszóban min­den asztal foglalt. Az egyik falon csokoládészeleteket mu­togató reklámdáma kacsint a söröző vendégekre. De hiába csábít a csemegére, mert édes­séget senki sem fogyaszt. Ennél sokkal kevesebben vannak a klubkönyvtárban. A színházteremben hatan-heten pingpongoznak. Nagy Imre ügyeletes örömmel újságolja, hogy nemsokára lesz klub­vezetőjük, s akkor megint föl­lendülhet az élet. Az ő belépé­sével talán majd többen lesz­nek a pingpongasztal, mint a söröpult körül. Az ifjúságvédelmi őrjárat nem sok italozó fiatalkorút ta­lált. De hogy még ennyi se le­gyen. ahhoz szükséges, hogy a fiatalok vidékükön ne kény­szerüljenek kocsmába. Ha már mindenütt művelő­dési házra, klubra nem is te­lik, a vendéglátóipar nyisson legalább egy-egy szeszmentes szórakpzóhelyet. Örszigethy Erzsébet Néhány évvel ezelőtt az erdőgazdaság irtani kezdett a honvédsír körül. Ekkor a Pest megyei Hírlap hasábjain ke­resztül felhívtuk a gazdaság figyelmét a hősi sírokra, s vá­laszt is kaptunk azonnal. Tu­domásunkra hozták,.hogy nem feledkeznek meg a honvédsí­rokról, körülötte új erdőt te­lepítenek, s magát a síremlé­ket is rendszeresen gondozni fogják. . Aztán teltek-múltak a hó­napok, de csak az erdő fogyott tovább, a vadcserje pedig sza­porodott a honvédsírok körül. Ekkor a túrái úttörőcsapat egyik raja Lakó Erzsébet ta­nárnő vezetésével hozzáfogott a síremlék rend behozásához. A gyerekek összeadták zseb­pénzüket, az összegen anyagot vásároltak, melybői a szülők segítségével csinos kis beton­oszlopokkal megerősített fa­kerítést varázsoltak a sírha­lom köré. A kopjafát is meg­újították, ellátták felirattal­A közelmúltban jártam a Honvéderdőben. A kerítésből egyetlen egy darab léc sincs meg, a betonoszlopok is hiá­nyosak, többségük összedönt- ve hevert a sírhalom környé­kén. A kopjafát pedig rádob­ták a dombocskára. Körülötte magasra nőtt gaz és szemét borítja az ösvényeket. Vajon csupán az úttörők feladata, hogy anyagi áldozat­tal is őrizzék a dicső múlt hősi emlékműveit, vagy az erdő- gazdaság is felelős e barbár pusztításért? Takács Pál Túra *■ I

Next

/
Thumbnails
Contents