Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-16 / 217. szám

Karfali „yizoromok" Íj évig hatszáz lakásban Szívesen fogadott látogatók fordulnak meg a napokban a kartali községi tanács elnöké­nél, Sőregi Jánosnál. Vala­mennyi azt kérdezi: mikor in­dul meg nála is a csapból az ivóvíz? A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat az idén au­gusztusban, úgy két-három héttel ezelőtt megkezdte a köz­ségben a vízbekötéseket. A tervek szerint 1975. év végéig Kartalon mintegy hatszáz la­kásban folyik majd a víz. Pil­lanatnyilag már több mint kétszáz lakásba kötötték be a vizet. A tanácselnök elmondta, hogy annak idején, amikor a pénzt kellett fizetni, sokan zú­golódtak: nem kell nekik víz­vezetési, hiszen van villanymo­torjuk, amivel felnyomatják a régi kútból a vizet. De most még azok is egyre jönnek, be­látták, hogy azért mégis más, ha vezetékes vizet tudnak használni. Természetesen a faluban a legelsők a közintézmények voltak. Az óvoda, az iskola és az orvosi rendelő jutott leg előbb vízhez. A tanácsház is közintézménynek számít, de ide még nem jutottak el a be­kötők. Mint Sőrééi János tájé­koztatott, ez kevésbé sürgős, először át kell alakítani a ta­nácsházat, létre kell hozni egy vizesblokkot. SPORT -I- SPORT Városi kispályás bajnokság A második forduló után A gödöllői városi kispályás labdarúgó-bajnokság II. for­dulójának eredményei a kö­vetkezőképpen alakultak: Szabadság tér—Pedagógus 1:3, KÄTKI—Erdőgazdaság 1:3, VKTSZ—ÁFÉSZ. 0:12, KKMV—KIOSZ 1:7, MGI— V árosgazdálkodás: 2:1, Gép­gyár—Építőipari Szövetkezet 2:0, IV. FC—TV MIKRO 4:3[ GEAC I—GÖFÉM: 4:1, Vízmű—GEAC G. 0:3, Ganz —MGI 2:8, Alsópark—ITSK 4:6, HTtl—GTSZ 9:0. A városi kispályás labdarú­gó bizottság hivatalból meg­semmisíti a Vízmű—GEAC G. mérkőzés eredményét, és 0:3- mal a GEAC javára igazolja, mivel a Víz-mű csapatában Szebeni György, a Gödöllői SC. II. játékosa jogosulatla­nul szerepelt. A városi tanács szakmakö­zi bizottsága a városi bajnok­ság győzteseinek felajánlott egy-egy vándorserleget és egy- egy labdát. Utazik a Lucullus Ä Dl •••• .T - :v‘ ¥ ■ i ii aaii/ i r\ Á i ty iir ■ • V"' V. A Pl :S,T,iyiEGYE 1 HÍRLAP k ÜLŐNK IÁD AJ SA II. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1975. SZEPTEMBER 16., KEDD Beszélgetések a könyvtárban A közművelődés birodalma Válaszok, kamaszodó városunkról A könyvekhez méltó otthon­ban: kezdte meg a kölcsönzést Gödöllőn a járási-városi Ju­hász Gyula Könyvtár. A-z el­múlt egy hónap alatt bizonyá­ra sokan fordultak meg a könyvekkel teli polcok között, lapozgatnak a kényelmes olva­sóteremben, folyóirat-olvasó­bán. Már a statisztika is bizo­nyítja a könyvtár népszerűsé­gét. Ebben az évben több mint 1700 gödöllői váltott kölcsön­ző kártyát. S nem csupán a környezet szép, a választék is gazdag. A Juhász Gyula Könyvtár tulajdonában jelen­leg körülbelül 36 ezer könyv van. Keddi találkozások A könyvtár azonban nem­csak az elmélkedő olvasás fel­tételeit kívánja megteremteni, hanem az élénk vitáknak, hasznos eszmecseréknek is rövidesen otthont ad. Mint Nagy Lajosné, a könyvtár ve­zetője tájékoztatott, az elmúlt hetekben ennek lehetőségeiről tárgyaltak a város közművelő­dési. életének vezetői. Az összejövetelen a közmű­velődési Ifizottság, a városi művelődéSfügyi osztály, a járá­si-városi f-IT-szervezet .képvi­selői mond táji* éTötleteiket, -ta­nácsaikat, s'azf, hogy miképp tudnak segíteni a könyvtár­ban rendezendő közművelődé­si programok lebonyolításá­ban. A színes „ötletbörzéből” terv született. A jövő hónapban kezdődik egy sorozat Beszél­getések a könyvtárban címmel. Az összejövetelekre minden hónap első keddjén kerül sor az olvasóteremben. Az elkép­zelések szerint a kötetlen (fog- lalkozásokon időszerű és köz- érdeklődésre számot tartó té­mákról lesz majd szó. A soro­zat vezetője, illetve a vendé­gek házigazdája Dékán Antal, aki az adott téma és a jelen­Csőkeresők levő meghívott előadó bemu­tatásán túl egyúttal a vitave­zető szerepét is betölti. Az első összejövetelt októ­ber e'ső keddjén tartják, ami­kor rövid ismertetés hangzik el Gödöllő művészeti életéről; jelenéről és múltjáról egy­aránt. Az érdeklődők itt vá­laszt kaphatnak arra is, lesz-e és mikor lesz a városban mű­vésztelep, s ennek érdekében mit tesznek a város vezetői, s az itt élő művészek? Városatyák válaszolnak A következő alkalommal, novemberben a városban élő I tudományos kutatók s az itte­ni intézetek munkájáról lesz szó, természetesen helyben j dolgozó tudományos munka­társak vagy intézeti vezetők részvételével. A politikai könyvhónapot országszerte decemberben tartják. Ennek jegyében kerül majd sor külpolitikai tájékoz­tatóra. A januári foglalkozás, melyet Gödöllő várossá nyil­vánításának 10. éves évfordu­lója tiszteletére rendeznek meg, a Kamaszodó városunk címet viseli. Az érdeklődők ez alkalommal választ kaphatnak a város jelenével, múltjával és jövőjével^ kapcsolatos kérdé­seikre az' erre legilletékeseb- béktől: a foglalkozás vendége lesz Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára, Be­nedek János, a városi tanács elnöke és Gányi Zoltán elnök- helyettes. Az október, novemberi és a januári foglalkozást a várossá válás évfordulója jegyében rendezik meg. Februárban, amely a mezőgazdasági könyv­hónap ideje, a magyar mező- gazdaság jelenlegi helyzete lesz a téma. Az ezzel kapcso­latos kérdésekre az Agrártu­dományi Egyetem egyik taná­ra válaszol. A forradalmi ifjúsági napok hónapjában, márciusban a fiatalokról beszélgetnek a je­lenlevők, e foglalkozás meg­hívottja politikai vezető és pszichológus. Áprilisban a Gö­döllő és Vidéke szerkesztősé­gének munkatársaival tervez­nek beszélgetést a könyvtár vezetői. A következő alkalom­mal a 21. század lesz a téma, melyre politikust, a technikai kérdésékben járatos szakem­bert és tudományos-fantaszti­kus regényírót hídnak meg. Gödöllő a művészeiben Mint Nagy Lajosné elmon­dotta, természetesen a könyv­tárosok minden alkalommal az adott témához ajánlanak meg­felelő könyvet, folyóiratot, s a sorozat hallgatói alaposab­ban megismerkedhetnek a könyvtár helytörténeti gyűjte­ményével is. A Beszélgetések a könyvtár­ba című sorozaton kívül más rendezvényeket is terveznek a könyvtár munkatársai. Máju­sig 2—2 író—olvasó találkozót tartanak, a felnőtteknek és gyermekeknek. A jövő év ele­jén egy gödöllői estet rendez­nek, ahol olyan képzőművé­szeti, irodalmi, zenei alkotáso­kat mutatnak be, amelyek he­lyi vonatkozásúak. A könyvtár távolabbi tervei között szere­pel a ma is városunkban élő művészekkel rendezett talál­kozó. E programot áttekintve el­mondható, hogy a járási-váro­si Juhász Gyula Könyvtár az 1975—76-os évben nem a csend birodalma lesz, hanem a köz- művelődésé. Örszigethy E. Vácszentlászló határában szedik a paradicsomot az Egye­sült Zöldmező Termelőszövetkezet tagjai. Takács Józsefné bri­gádja egy nap alatt 30 mázsa Lucullus paradicsomot rak lá­dákba. A termés azután a szövetkezet zsámboki présüzemé­be kerül, ahol paradicsomlevet sajtolnak belőle, s ezt szállít­ják a konzervgyárakba, A kényes termék szezonja még tíz napig tart. Barcza Zsolt felvétele A felvilágosító szomorúsága pr emrég történt, egy hét­köznap délután, ponto­san 16 óra 30 perckor; Budapesten, az Örs vezér te­rén. Megtörténhetett volna azonban valamivel korábban is, vagy később, sőt, néhány élet, várakozásokkal. Ha majd összegzi végül, hogy mi végre élt, azt kell mondania; vár­tam! A HÉV-re, a villamos­ra, az autóbuszra. Nem! — mondta most elszántan. Oda­lépett az ötödik fülkéhez, ahol nappal előbb bármikor, sőt, . egy asszony ült az üveg mö­egy, két, három hónappal ez­előtt is, de megtörténhet egy hónap múlva is. Megtörténhet mindig, a bérletváltások ide­jén. A gödöllői HÉV bent állt a megállóban, 10 perc volt az indulásig. Az utas, aki Gödöl­lőre tartott, tanácstalanul to­pogott a téren. Hogyan lehet itt jegyet váltani? Pénztár van négy is, de mind a négy bérletet árul. Négy sor, soron­ként legalább 20 bérletre vá­ró: Az utas mérlegelte a hely­zetet. Ha beáll valamelyik sor­ba, 10 perc alatt nem jut az ablakig, a vojiat elmegy. A másik vonat 20 perc múlva indul, vagyis 20 perc múlva azután, hogy ef itt elment. 30 perc üresjárat — állapította meg keserűen. Így telik el az A történelemkönyv gödöllői lapfairól 4. Közös munkánk eredménye Mihalik Ottó és Petrányi Dénes, a Pest megyei Tanács Tervező Vállalatának technikusai a Szabadság téri lakótelepen méréseket végeznek. Munkájuk a föld alatt húzódó kábelek, csővezetékek pontos feltérképezése. Erre a lakótelep bővítése miatt van szükség. Barcza Zsolt felvétele AZ IPARI ÜZEMEK mel­lett Gödöllőn a tudomány is otthont lelt. Itt alakult meg hazánk legnagyobb mezőgaz­dasági felsőfokú oktatási in­tézménye, amely tangazdasá­gain és kísérleti telepein szír- teágazó kutatásokat végez a mezőgazdaság fejlesztése ér­dekében. Ugyancsak nagy je­lentősége van a Kisállatte­nyésztési és Kutató Intézet­nek, a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet munkájának. Erdő- és vadgazdaságunk 16 ezer hektárnyi terület birto­kosa. Gödöllőn kapott helyet az Erdészeti Tudományos Inté­zet. Az egészségügy szolgála­tában áll a HUMÁN Oltó­anyagtermelő és Kutató Inté­zet, a Laboratóriumi Törzsál­lattenyésztő Intézet, a Gyógy­áruértékesítő Vállalat központi raktára, a Pest megyei Vér­ellátó Alközpont, a korszerű SZTK rendelőintézet, a váro­si kórház, a modern mentőál­lomás. Az Agrártudományi Egye­temen kívül gimnázium, Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet, továbbá gépipari technikum (esti tagozat) áll a tanulnivá- gyók szolgálatában. A Mun­kácsy és Légszesz utcában új iskolák épültek, a cikk írása­kor átadásra készítették az Illés úti iskolát. A Mátyás ki­rály utcai iskolát bővítették, itt jelentős részt vállalt a i Közép-Magyarországi Közmű­és Mélyépítő Vállalat, a Ganz Árammérőgyár. A társadalmi összefogás városunkban példamutató: kü­lönösen a szocialista brigá­dok tűnnek ki ezen a téren. Az iskolai sportkörökön kívül van már városi sportklubunk is, amely ugyancsak összefo­gás eredményeként született meg. KÖZLEKEDÉSI SZEM­PONTBÓL igen előnyös hely­zetben van városunk. Jó az összeköttetés a fővárossal, s rendszeresen nyolc vonalon járnak a Volán-buszok. Gö­döllőt érinti az épülő M 3- as autópálya, amelyről leága­zó lesa a Dózsa György út vé­gén. Kereskedelmi hálózatunk egyre fejlődik. Több vállalat foglalkozik az ellátással a legkülönbözőbb cikkeket áru­sító üzletekben, áruházakban. Lakótelepeink különösen a ÍV. ötéves terv időszakában in­dultak nagy fejlődésnek. Az Agrártudományi Egyetem la­kótelepe, a Kazinczy, Munká­csy, Szabadság téri és az Al­só-parki építkezések után bő­vül a Lumniczer, illetve a Já­nos utcai lakótelep. Az Elnöki Tanács 1966. ja­nuár 1-én Gödöllőt járási jo­gú városi rangra emelte. Nem­csak címet kapott, hanem év­ről évre a szükséges anyagi támogatást is a fejlesztéshez. Gödöllő további út előtt áll. A várost környező természeti táj szép fekvése méltán hívja fel magára a figyelmet. Mind gyakrabban keresik föl kirán­dulók. Hogy parkjai nagysze­rű pihenőhelyek, ezt már az 1919-ben megalakult direktó­rium is kimondotta, amikor e parkokat a dolgozó nép szol­gálatára bocsátotta. A több mint harminc éve történtekre úgy emlékszik vissza népünk, mint a szabad­ság érkezésének idejére. A szovjet katonák sok áldozat árán hozták el a szabadságot. A háborúban elesett hősökre gondolva, és a felszabadulás óta eltelt időben elhunyt elv­társakra emlékezve hajtjuk meg fejünket tisztelettel. A gödöllői temetőben pihennek a Gödöllőn és környékén a felszabadító harcokban elesett hősök, kiknek emlékművére elhelyeztük az emlékezés, a kegyelet virágait. A FELSZABADULÁSTÓL napjainkig nagy utat' tettünk meg. Hosszan lehetne sorolni az alkotók neveit, akik fárad­ságot nem ismerve dolgoztak, hogy Gödöllő lakóinak szere­tett és megbecsült otthont ad­jon e helység. Látjuk a fej­lődés távlatát, és a tervek megvalósításában, a nehézsé­gek leküzdésében ha minden­ki egyaránt kiveszi részét, ak­kor elmondhatjuk: közös mun­kánk eredménye mindaz, amiért fáradoztunk. Csiba József (Vége) gött, s az volt kiírva: FELVI­LÁGOSÍTÁS. Itt nem állt senki. — Kérem, fel lehet szállni a HÉ}V-re jegy nélkül? — Nem! — hangzott a fel­világosítás. Az utas ezt na­gyon jól tudta. De tudta azt is, hogy a HÉV-kalauzoknál . van jegy, s ha akarnak, álé­kor adnak is. Csak nem lehet tudni, hogyan. Van kalauz, aki szó nélkül ad. Van, aki szemmel láthatóan kelletle­nül. Van, aki megjegyzést tesz, hogy a pénztárban • keli jegyet váltani. Van, aki fel­mondja a szabályzatot. Van, aki csalónak, bliccelőnek bé­lyegzi a jegy nélküli utast, és büntetésekkel fenyegetőzik. Talán, van olyan is, aki bün­tet. Ilyen kalauzzal, igaz, még nem találkozott. Az utasnak most csak egy kis biztatás kellett volna, hogy fel merjen szállni jegy nélkül a vonatra. Tovább kísérletezett: — Talán, ha a vonaton vál­tanék jegyet...! — Próbálja meg! — mond­ta az asszony a fülkében, olyanféle hangsúllyal, hogy „azt próbálja meg!”. A hang­jában nem volt biztatás. El­lenkezően ; figyelmeztetett, őrá nem lehet hivatkozni, az utasnak magának kell vállal-; nia a következményeket. — Miért nem jelölnek ki ilyenkor égj pénztárt, ahol csak menetjegyeket adnának? — kérdezte az utas, mert ez a kérdés már régen foglalkoz­tatta. A z asszony a fülkében kis­sé felengedett, nehezet sóhajtott: — En is ezt mondom ne­kik minden hónapban, de nem képesek megérteni! — Fejé­vel a pénztárak felé intett, az arca most szomorú volt. Szo­morú, mini akinek megkötöt­ték a kezét. Ö csak az uta­soknak adhat felvilágosítást, a kollégáinak, a vállalatának már nem. Hivatalos helyen nem ér semmit a felvilágosí­tása, hogy hogyan kellene a dolgokat jobban, ésszerűbben csinálni. Odáig nincs hatás­köre ... Nem hallgatnak rá ... Kis pont... Az utas beállt a sorba, a HÉV elment... Mindenkinek megvan a ma­ga keresztje. D. K. J. i 1 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents