Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-16 / 217. szám

MONOR'Vntf A PEST M EGYEI HÍ’RLAP KÜLÖN KIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 217. SZÄM 1975. SZEPTEMBER 16., KEDD Jíttörővezetok járási konferenciája Tegnap az MSZMP monori járási bizottsága nagytermé­ben megtartották az úttörőve­zetők járási konferenciáját, amelyen részt vett Kozák Sándorné, a járási pártbizott­ság titkára, dr. Benesik Mi­hály, a járási hivatal elnöke, Varga Jenő, a KISZ monori járási bizottságának titkára. Pintér Erzsébet járási úttö­rőelnök ismertette a járási út­törővezetői tanács beszámoló­ját. Elmondotta, hogy az el­múlt két évben a „Nem térkép e táj” expedíciós akció célki­tűzéseinek teljesítésével a csapatok megfeleltek a köve­telményeknek. Elősegítették a szülőföld megszerettetését, az internacionalista gondolkodás- mód formálását, erősödött kapcsolatuk a szocialista or­szágok úttörőivel, a levetlezes, a külföldi táborozások, a ba­ráti találkozók során. A mo­nori járás úttörőinek szovjet, NDK-beli, csehszlovák és len­gyel pajtásokkal rendszer*®, szoros a kapcsolatuk. Az elmúlt két évben a paj­tások szabad idejükben egyre gyakrabban jártak moziba, színházba, múzeumba és tárla­tokra. A legkedvesebb időtöl­tés azonban a sport. Az el­múlt két évben a járási úttö­rőelnökség is ösztönözte a tö­megsportot, melynek eredmé­nyeként csaknem valamennyi úttörő részit vett a különböző rendezvényeken. Ugyanakkor — jegyezte meg az előadó — változatlanul égető gond, hogy kevés a sportpálya, és a jelen­legi sportszerek többsége ré­gi, nem felel meg a követel­ményeknek. Szervezeti kérdésekről szól­va az előadó a többi között el­mondotta: a járásban 34 út­törő- és kisdoboscsapat műkö­dik, melyek az általános isko­lás korú gyerekek döntő több­ségét tömörítik. Ay. V. orszá­gos úttörő-konferencia határo­zata alapján 10 csapatot össze­vontak, ezáltal lényegesen ja­vult a szervezetek tartalmi munkája. A beszámolót követő vitá­ban fölszólalt Kozák Sándor­né, Hankó István, Magócsi Károly, Göcze Tiborné és Winkler Erika is, majd a kon­ferencia küldöttei négy szek­cióban folytatták tovább ta­nácskozásukat. Valamennyi szekcióban értékes javaslatok hangzottak el, melyeket to­vábbítanak majd a megyei út­törőelnökséghez. A járási úttörúvezetői kon­ferencia megválasztotta a 35 tagú járási úttörővezetői ta­nácsot, melynek elnöke ismét Pintér Erzsébet lett, titkára pedig Németh Lászlóné vecsé- si úttörőcsapat-vezető. G. J. JY o vemberben barátságvonat Minden évben többen üdülnek A Maglódi Vasipari Válla­latnál évről 'évre több dolgo­zót üdültetnek. A nyáron Ba- latonzamárdiban béreltek egy ötszobás házat, ahol 73 válla­lati dolgozó, 32 gyermek és 24 hozzátartozó töltött kellemes napokat. Tizennyolcán kül­földi jutalomúton vettek részt, többi között az NDK-ba. Szov­jetunióiba utazhattak. Legkö­zelebb novemberben a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulóiának moszkvai ünnepségére, Öten utaznak a barátságvonattal. A közművelődésről — Üllőn Több segítséget vár a művelődési ház Nem megfelelőek a feltéte­lek a fiatalok (ás a bejáró dol­gozók közművelődési igényei­nek kielégítéséhez. A község­ben működő gazdasági szer­vek is többet tehetnének a helyzet megváltoztatásáért — állapította meg Erdei Gábor tanácselnök az üllői tanácsi végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén. Megállapították: bár az ül­lői általános iskola kifejezet­ten nehéz személyi és tárgyi feltételek között .működik, 11 képesítés nélküli tanít az iskolában, s az oktatás öt, egymástól távoli és rossz állapotban levő épü­letben folyik — a tantestület oktató-nevelő munkája eredményes. A végzett növendékek 90 százaléka továbbtanul. Közü­lük kerül ki a község közmű­velődési intézményei látoga­tóinak többsége. Az iskola ve­zetői és a nevelők jó munkája révén egyre jobban kibonta­kozik a tanulók önképzése. A szakkörök száma az utóbbi Jtiadó, tiiset olts! Három tűzoltóegység „vizesgyakorlata” Már napokkal ezelőtt Ké­szültek a monori vetőmagköz­pont, a kefegyár, és a nagy­község tűzoltórajai. Az egysé­gek vezetőit tájékoztatták, hogy a terv szerint előre meg­határozott 'időpontban „vizes­gyakorlat” a monori kefe­gyárban: egy mesterségesen okozott tüzet kell eloltani. Minden az elképzelések sze­rint történt, azaz, hogy még­sem! ‘A riasztás megtörtént, s még mielőtt a két* üzem ön­kéntes tűzoltói kivonultak vol­na a helyszínre — a nagy lángokkal égő tüzet a monori községi tűzoltók már eloltot­ták! Fülöp József százados, a monori járási tűzoltóparancs­nokság vezetője így foglalta össze az eseményeket. — A vetőmagközpont tűzol­tói a sorompó lezárása miatt ugyan későbben érkeztek a helyszínre, de gyorsan, gya­korlott mozdulatokkal szerel­tek, klámotor-fecskendőjük üzemképes volt, egy percen belül vizet emelt a tömlőkbe. — A kefegyár tűzoltóinak teljesítményét lerontotta mo­torfecskendőjük műszaki hi­bája, de így is látszott jó összmunkájuk, felkészültsé­gük. A monori községi tűzol­tók a várakozásnak megfele­lően oldották meg a felada­tukat. Végezetül a járási tűzoltó- parancsnok hozzáfűzte, hogy a három egység vezetői és tűz­oltói megértették a gyakorlat jelentőségét, felelősséggel ké­szültek rá. H. J. A PEVDI monori konfekcióüzemében hetvenhárman dolgoznak, főleg helybeli lányok, asszonyok. Exportra is termelnek, női ruhákat varrnak NSZK megrendelésre. Képünkön: munkában az I-es szalag. Mutnéfalvy Adorján felvétele Hírek — kertbarátoknak A Lőrinci Fonó kiskert szakkörének tagja, Vadász La­jos, a mezőgazdasági kiállítá­son már sikeresen szerepelt. Szőlőtőke fej és gyökér figu­ráit is láthatja a nagyközön­ség Vecsésen a hét végén nyílt zöldség-, gyümölcs- és virág­kiállításon. Vecsésen, a József Attila Művelődési Ház kertbarát kö­rének tagjai minden hónap Ha itt Úriban téglát égetnek...” Nyugdíjban sem pihen Az úri Bori Sándor mondja: — 1904-ben, itt Üriban szü­lettem, nyolcán voltunk test­vérek. Ma már nyugdíjas, jó erő­ben levő kőműves mester­ember. — 1924-ben, Gyomron, az egyik uraságnál cseléd­ként, később mint kocsis dol­goztam. 1926-ban, rövid idő­re Pestre kerültem, segéd­munkás voltam a Ganz-Vil- lanyban... Harminchat évesen — Miért hagyta ott a pesti gyárat? — Nagy volt a családunk, apám kevesellte a pénzt, ő hozott haza... Sajnáltam megválni a gyártól, jól érez­tem magam a munkásembe­rek között. Szerettek is en­gem. Ismét a nehéz paraszti cse­lédmunka következett. Ki­sebb megszakításokkal, hosszú éveken át aratóként dolgo­zik. 1928-ban megnősül. — Végül is, mikor szánta rá magát a kőműves mesterség kitanulására? — A harmincas évek végén, a községhez közeli Keresztes­völgyben téglagyár épült. No, akkor mqndom a feleségem­nek : ha itt Üriban téglát éget­nek, kell, hogy épüljenek há­zak is. Szükség lesz kőmű­vesre ... Harminchat évesen, 1940-ben mentem el kőm ű vés- inasnak”. Önzetlenül És alighogy megszerzi a segédlevelet, a II. világháború évei teszik nehézzé, remény­telenné a mindennapokat. Mint munkaszolgálatos, 1945. januárjában kerül haza Né­metországból. Bori Sándor 1945-től — tíz éven át — a községi sport­kör elnöke, a földművesszö­vetkezeti mozgalomnak első lépéseitől kezdve fontos tiszt­ségviselője. Először mint községi intéző bizottsági el­nök, máj hosszú éveken át a tápiósülyi földművesszövet­kezet igazgatósági tagja. Az első tanácsválasztások óta ta- nácsag Üriban, most, a leg­utóbbi ciklusban — tekintet­tel egészségi állapotára? — nem választották újjá. — Mégis, nehezen tudnám életem, nyugdíjas éveim el­képzelni úgy, hogy az em­berektől távol, a közélettől teljesen visszavonultan éljek. Jelenleg, az ÁFÉSZ úri in­téző bizottságának tagja va­gyok. Sok-sok elismerő oklevél, emléklap, jelvény tanúsítja a sportvonalon, a szövetkezeti mozgalom területén és ta­nácstagsága hosszú évei alatt végzett, önzetlen, eredmé­nyes társadalmi, közéleti te­vékenységét. — 1953-ban, a járási test- nevelési és sportelnökség Népstadiont avató belépő­jeggyel ajándékozott meg ... Egy a fontos — S ez a még friss keltezé­sűnek mondhat^ emléklap, a községi Ki mit tuá-ról? — Ezt 1968-ban kaptam a művelődésiházbeli szereplé­semért. Néhány évvel fia­talabb testvérhúgommal nó­tákat, népdalokat énekeltünk, csárdást táncoltunk. Méghoz­zá népviseletbe öltözve ,.. Most 65 éves. Szinte bizo­nyos: a becsületesen végzett kőműves munkájáért, köz- életiségéért vívta ki az úriak szeretetét, tiszteletét. — Nem tudom. Sohasem a dicsőségre vágytam. Egyet tartottam fontosnak: becsü­lettel dolgozni, a közösségért fáradozni. Jandó István első szerdáján klubösszejöve­telen találkoznak. Sokan más üzemi, vagy fővárosi kerületi kertbarát körnek is tagjai. Az ott hallottakat mint tapaszta­latcsere-anyagot adják to­vább. Az, egyre erősödő bará­ti kapcsolatok eredményeként a pestlőrinci, XVIII. kerületi kertbarát kör kiállításán is részt vesznek a vecsésiek. ★ A kertbarát kör neves ag­rárszakembereket kért fel a kiállítás anyagának szakmai értékelésére. A zsűri tagjai mellett a közönség is szavaz­hat majd. Különösen figye­lembe veszik az esztétikai el­bírálásnál a látogatók véle­ményét. Az érdemi döntés után a zsűri elnöke adja át az arany-, ezüst-, bronzérmeket. A kiállítás résztvevői számá­ra különdíjakat is osztanak ★ A kiskertekben is sokan termesztenek szőlőt. A szüret előtti permetezés — hallottuk a kertbarátok körében — a szőlőszedés előtt három héttel aktuális. Fontos, hogy ai szí­nesedő fürtök mellett ilyen­kor ott legyen a veszélyt jel­ző tábla: méreggel permetez­ve! Sok bajt előzhetünk meg ezzel. Fekete Gizella MŰSOR MOZIK Gyömrő: Hangverseny Bang- ladesért. Maglód: Közelharc férfiak és nők között. A láto­gatók. Monor: Vádol a fel­ügyelő. Pilis: Az édes szó: szabadság, I—II. Üllő: Anna és a farkasok. Vecsés: Puha ágyak, kemény csaták. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gombán, 18-tól 21 óráig: ifjú­sági klub, Gyomron, 19-től: fiatal utazók klubja, Péteri­ben, 18-tól 21-ig: mikroszín- pad próbája, 18JÍÓ1 22-ig: ifiúáági klubfoglalkozás, 19- től 22-ig: hangstúdió, felvé­telek készítése. években 10-re emelkedett; többségük a művelődési ház­ban tartja foglalkozásait. A tanulmányi eredmények ugyancsak javulnak. A peda­gógusok egyre hatásosabban és főként egyre többen segítik a közművelődést — előadásokat tartanak, szerveznek. Kettős váltásban tanítanak, ezért a pedagógusok legin­kább csak a késő esti órákban érnek rá, ennek ellenére mozgalmas munka folyik az úttörőcsapatokban, a szülői munkaközösségben, rendezvényeiket mindig nagy érdeklődés jellemzi. A községben 1973. őszétől a művelődési ház vezetését füg­getlenített igazgató látja el. Az épületet csinosították: be­vakolták, az ablakokat kicse­rélték, a nagytermet pedig parkettázták; új székeket vá­sároltak. Pinceklubot alakítot­tak ki, és a szakmaközi bi­zottság — toldással — új székházat épített. A végrehajtó bizottság meg­állapította: a helyi gazdasági egységek a lehetőségekhez ké­pest nem segítik eléggé a művelődési házat, noha az Üj Tavasz Tsz és a Monor és vi­déke ÁFÉSZ évente 20—20 ezer forintos anyagi támoga­tást nyújt részére. Örvendetes, hogy a műve­lődési házat látogatók zömé­ben fiatalok, de az viszont sajnálatos — állapították meg —, hogy a bejáró dolgozók alig-alig keresik fel ezt az in­tézményt. Üllőn — állapította meg a tanácselnök írásos jelentésé­ben — a szűk könyvtárhelyi­ség ellenére a könyvállomány évről évre gyarapodik. Jelen­leg 14 ezer kötetből válogat­hatnak a könyvtári tagok. Hosszú szünet után csak szep­tember 15. .után nyílt meg újból a könyvtár, amely ed­dig vezető hiányában zárva volt. Az előadó ezután a film­színház munkáját értékelte, majd megállapította: a művelő­dési ház, a könyvtár és a filmszínház munkája nincs eléggé összehangolva, különösen a filmszínház „szi- getelődött el”. A vita után határozathoza­tal következett, amelyeket a szeptember 22-én összeülő ta­nácsülés elé terjesztenek. Kovács György Elismerés A 10. bányásznap alkalmá­ból 60 ezer forint hűségpénzt osztottak ki a vecsési gáz­üzem dolgozói között. Szabó Árpád lakatos, a nehézipar kiváló dolgozója címet és a vele járó pénzjutalmat kapta. Három kiváló dolgozó címet is átadtak, Békési Jánosné gázátadónak, Győrfi János villanyszerelő csoportvezető­nek és Bongla János gépjár­művezetőnek. Drabek Ferenc kiváló sportszervezői munká­jáért oklevelet és pénzjutal­mat kapott. A SZALUTOK 'ÍTÉLKEZNEK Az „elfelejtett" peresi bolt A minap a peresi 49-es bolt vásárlói türelmetlenül várták a hentesárut. Lehelvári Istvánná üzletve­zető elmondta, hogy egyik­másik vállalat mostohán ke­zeli üzletét. Arra hivatkoznak, hogy nehéz ide feljönni, mert az üzlet magas dombra épült. De vajon a Hatvani Tejipari Vállalat kocsija akkor miként tud naponta három-négy kan­na tejet ide felhozni? A FŰ­SZERT teherautója is aka­dálytalanul megérkezik. A Ceglédi Húsipari Vállalat gépjárműve Sülysáp község­ben mindegyik üzletét felke­resi, Perest azonban ritkán. Télen, amikor a disznóvágá­sok miatt jóval kevesebb fel­vágott fogy, a legmostohább közlekedési viszonyok’ köze­pette is minden kedden és pénteken pontosan megjelen­nek. — Mikor a szép idő bekö­szönt — folytatja Lehelvári Istvánná —, azonnal megvál­tozik a helyzet. Tavasszal paprikás szalámit hoztak, amelyet nem rendeltem, de a békesség kedvéért mégis át­vettem. A szalámi azonban nem fogyott, mert nem volt gusztusos, s erősen megfűsze­rezték. A következő alkalom­mal már ezt az árut nem vet­tem át. Az egyik szállítómun­kás erre pökhendi hangon megjegyezte: „Ha maga eny- nyire válogatós, akkor legkö­zelebb nem kap semmit!” Meg is tartotta a szavát. Csak ak­kor kaptam a vállalattól árut, amikor a kereskedelmi osz­tályvezetőnk indulatosan rá­juk telefonált. Suvada István, Szántai Lász­ló és Jurás Sándor nyugdíja­sok megjegyezték, hogy na­gyon várják a felvágottat, mi­vel a sülyi és a sápi hús-bolt két kilométerre van tőlük, s bizony nehezükre esik oda­menni. Peresen 250 gyermek él, most, az iskolai év kezde­tén a szülők nagy gondban vannak, nem tudnak mit cso­magolni a gyerekeknek tíz­óraira. Kókai Ferenc tanácstagot is bántja az eset. Javasolja: a vállalat követelje meg, hogy a dolgozói felkeressék ezt az üz­letet és utólag nézzék meg a bolt bélyegzőjét a számlán. A vevők másik nagy pana­sza az, hogy a bolt csak jeles ünnepek alkalmával kap sört és palackos bort. Bort a FŰ­SZERT hébe-hóba szállít ugyan, de csak a 30 forintos fajtákból. Pedig megérdemli ez a bolt, hogy jobb ellátás­ban részesüljön: forgalmát az első félévben 188 százalékra teljesítette. Krátky László ISMÉT A REGI HELYEN Az egység élenjáró katonája Amikor belép az idegen a Mag­lódi Vasipari Vál­lalat kapuján, a portásfülkével szemközti falon érdekes írásokra lesz figyelmes. Az üzemi híradó hírekről tájékoz­tatja a munkáso­kat. A táblán most egy kedves katonaarc, Füstös Mihály képe lát­ható. A fénykép alatt az alábbi szöveg olvasható: „Vállalatunk dol­gozója, Füstös Mihály 1973. szep­tember 6-án tény­leges katonai szolgálati a vo­nult be, a nagy­kanizsai határőr­séghez. 1975-ben elérte az egység élenjáró katonája címet. Nevezett munkájával, ma­gatartásával, a kollektívához va­ló viszonyával ki­vívta parancsno­kai. elvtársai megbecsülését. Vállalatunk veze­tősége büszkeség- ’ gél vette tudomá­sul, hogy dolgo­zónk, kollektí­vánk neveltje ezen a területen is ki­emelkedő ered­ményt ért el. Füs­tös Mihály legyen példakép vállala­tunk bevonulás előtt álló fiatal dolgozói előtt!” A sorokat a vállalat párttitká­ra, szb-titkára és az igazgató írta alá. A néphadsereg alakulatainál már hagyomány, hogy a szolgálatukat kiválóan ellátó hanvédekröl di­csérő levelet kül­denek a munka­helynek és a szü­lőknek. Így tör­tént ez Füstös Mi­hály esetében is. A rokonszenves gyömrői fiatal­ember ma már a munkahelyén is becsülettel dolgo­zik. A napokban szerelt le, s azon­nal munkába állt. G. J.-I 1 I LI LKJ.1 I I LU.I L ----- / y l He tvenhárman — helyben

Next

/
Thumbnails
Contents