Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-11 / 213. szám
1975. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Szeptember 20—28-ig Képzőművészeti 1975 Először Magyarországon — Gazdag megyei program A kortársi képzőművészet és n társadalom eleven kapcsolatának gazdagítása céljából szeptember 20—28-ig — hazánkban először — megrendezik a képzőművészeti világhetet. Az: esemény programjáról szerdán a Vörösmarty téri kultúrpalotában Mészáros Mihály szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének külügyi titkára tájékoztatta az újságírókat. A kiállítások — mint mondotta — az egész ország területére kiterjednek, a képző- művészeti világhét alatt a múzeumlátogatások ingyenesek lesznek, a mozikban az átlagnál több képzőművészeti tárgyú kisfilmet vetítenek. A megnyitó rendezvényt a Műcsarnokban tartják szeptember 20-án, ahol megnyílik a III. nemzetközi kisplasztikái biennál é. Pest megye több szobrásza is képviselteti magát Ezt követi az országos kerámiai biennálé, ehhez társul a jubileumi plakát- és karikatúra-kiállítás A nemzetközi jelleg abban is megnyilvánul, hogy ebben az időben algériai, óceániai, iraki, észt, dán művészeti anyag is bemutatásra kerül különböző kiállítóhelyeken. A Pest megyében élő képzőművészek közül Hegyi György a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, Pirk János pedig Debrecenben mutatkozik be új alkotásokkal. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 12 képi válogatást készített az iskolák számára kedvezményes áron, hogy ezzel is megkönnyítse a rajz- és művészettörténeti oktatást. Minden bizonnyal megyénk tanárai étnek e vizuális adománnyal, és a kiadványt felhasználják napi munkájúkban. A képzőművészeti világhét az ifjúságé is. A KISZ KB mozgósítja a nagyüzemek munkásfiataljait, és a Magyar Üttörők Szövetsége támogatásával szeptember 20-án nyílik meg Zánkán a nemzetközi gyermekrajz-kiállítást. A tv több képzőművészeti tárgyú filmet sugároz, közte a Szentendrén alkotó Szántó Piroska festőművész munkásságáról. A. Magyar Rádió ifjúsági rovata képzőművészeti vetélkedőt tart a szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban és a Nemzeti Galéria új, budai épületében. Örvendetes, hogy a képzőművészeti világhét idején gazdag Pest megye tár latrepertoárja is. Cegléden Ex-libris- kiálíítás látható, Nagykörösön Kátai Mihály és Stumpf Ferenc mutatkozik be tűzzománcokkal és festményekkel, Mo- noron, Érden, Tápiószelén és másutt is több szobor- és kép- tárlat nyílik. Közművelődési szerveink, iskoláink megtisztelő feladata, hogy fokozzák ebben az időpontban szervező tevékenységüket, építsenek hidat a munkások, a fiatalok és a művészet közé, éljenek a fővárosi és a megyei képzőművészeti program dús ajánlataival. Alsó és középfokú oktatási intézményeink eddig is az országos átlagnál intenzívebben látogatták a múzeumokat — ez a jó gyakorlat a képzőművészet e nemzetközi órájában fokozódjék tovább, mert sokan nevelődnek általa. A művekkel kezdeményezett termő kapcsolat tudatfejlesztő tényező, energiákat szabadít fel. Különben is olyan sokrétű az ajánlat, hogy aki jól ól vele — messzi országokba, világrészekre és barátainkhoz is utazhat a múzeumok é$ kiállítások műtárgyainak segítségével. Utazhat utazás nélkül, gyarapodhat embersége, műveltsége a képzőművészeti világhét alkalmából, amikor a mai festészet, szobrászat múzeumokban, televízióban, rádióban, kiadványokban közelíti meg sok milliós közönségét. L. M. Szekcióülések a finnugor kongresszuson A IV. nemzetközi finnugor kongresszus szerdán a Tudományos Akadémia székházában, illetve a vári kongresszusi termében a finnugor tudományok komplexitásának megfelelően szekcióüléseken megkezdte a különböző kutatási területeken elért eredmények és problémák vitáját. A szekcióüléseken az illető tudományterületek vezetői, hazai és külföldi tudósai, elnökölnek. A háromnapos üléssorozaton nagyszámú előadás hangzik majd el. A kutatási eredmények és a fennálló problémák ismertetése, valamint a kutatások módszertanának fejlődésére vonatkozó közlések minden bizonnyal széles alapot adnak a tudományág további fejlődéséhez. ★ A IV. nemzetközi finnugor kongresszus alkalmából szerdán este néprajzi és régészeti kisfilmekból rendeztek vetítést a HUNGAROFILM Báthory utcai bemutatótermében.' A kongresszus témáihoz kapcsolódva állították össze a film- csokrot. Tizennyolc új kiállítás A múzeumi hónap Pest megyében Október a múzeumok hónapja. Ilyenkor sokszínűbbek a múzeumok programjai, mint az esztendő többi, tizenegy hónapjában s új kiállítások egész sorával várják az érdeklődőket. Pest megyében ma már huszonöt múzeumot tartanak számon. Az elmúlt évben 434 ezren Betonoznak a budaörsiek Kollégium — emeleten Az idősebbek talán még emlékeznek rá: a főváros budai részén, a Schőnherz Zoltán és a Budafoki út sarkán terült el egykor a Lágymányosi tó. A békákkal teli mocsarat az évek során fokozatosan fel- töltötték, s itt épül fel — 200 millió forintos beruházással — Buda legmagasabb toronyháza: a Műszaki Egyetem 22 emeletes, 1060 diák elhelyezésére alkalmas kollégiuma, amely előreláthatólag 1979- ben készül ed. Az épülő kollégium az ilyen jellegű létesítmények között az egyik legmodernebb lesz. Mélyépítési munkálatait a budaörsi székhelyű Vízügyi Építő Vállalat vertikális főépítésvezetősége végezte, s a terveket is itt rajzolták meg. Nagy János vertikális főépítésvezető elmondta: márciusban vették birtokukba a csaknem ötezer négyzetméter területet, s az alapozás után elkészítették a „földből kibújó rész” gerenda- rácsának vasszerkeaetót, s annak zsaluzását. Mindehhez felhasználtak 600 mázsa vasat és 2500 köbméter betont. Tegnap jelentős állomásához érkezett az építkezés: a végső szakaszban a gerendarács betonozását kezdték meg. Két nap alatt — éjjeli műszakot is vállalva — „bedolgozzák” az ehhez szükNagy Iván felvétele séges 300 köbméternyi meny- nyiséget. A budaörsiek jól, ösz- szeszokott kollektívája korszerű technológiával dolgozik: a szállító tehergépkocsikból — a mixerekből — betonszivaty- tyú segítségével, kézi erő alkalmazása nélkül „vezetik le” az anyagot. A munkások, műszakiak fegyelmezett, tervszerű munkájának eredménye: a budaörsiek az eredetileg kitűzött határidő előtt 20 nappal befejezik az alapozást. Két hét múlva lesz a műszaki átadás, s aztán jöhetnek a magasépítők. Ez az örvendetes határidőmódosítás viszont szervesen illeszkedik ahhoz a szocialista szerződéshez, amely a Műszáki Egyetem és a Vízügyi Építő Vállalat vertikális főépítésvezetőségének párt-, KISZ- és szakszervezeti bizottsága között jött létre. A budaörsiek vállalták, hogy határidő és mi nőség tekintetében egyaránt jó munkát végeznek az elkövetkezendő időben vállalt feladataiknál: az egyetem jár műgépészeti épületének, valamint a kétezer adagos konyha alapozásánál is. „Ellenszolgáltatásként” viszont néhány frissen végzett diplomás kerül minden évben Budaörsre. F. G. látogatták a megye múzeumait, ebből 228 ezren a szentendrei múzeumokat tekintették meg. Az első nyitás Az idei múzeumi hónap keretében a megye tizenegy múzeuma mutatkozik be új kiál-. Utassal, nem egy közülük többel is. A legkorábban, már szeptember 28-án nyílik az aszódi Petőfi Múzeumban Vankóné Dudás Juló festményeinek tárlata. A kiállítást ár. Ikvai Nándor, a Pest megyei Múzeumok igazgatója nyitja meg. Ugyanezen a napon tekinthetik meg az érdeklődők a tápiószelei Blaskovdch Múzeumban Nagy B. István festőművész tárlatát. Két nappal később ismét Aszódon nyílik kiállítás a helyi Petőfi . gimnáziumban, amely az ember származását mutatja be. Az érdekes fejlődéstörténeti kiállítást Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója nyitja meg. Október elsején szintén két kiállítás várja az érdeklődőket. Abonyban ezen a napon nyitják meg a Vili. Abonyi tárlatot. Szobán, a Börzsöny Múzeumban pedig a kotróhajók által a Dunából felszínre hozott értékes leleteket mutatják be a látogatóknak. Népművészek és festők Vácott, október 2-án Népviseletek a váci járásban címmel nyit kiállítást dr. Gáborján Alice, a Néprajzi Múzeum tudományos munkatársa a Vak Bottyán Múzeumban. Október 5-én öt kiállítás is nyílik. A ceglédi Kossuth Múzeumban Dohnál Tibor festőművész munkáiból rendeznek tárlatot. A dányi Falumúzeumban a dányi avar sírleleteket mutatják be. A nagytar- csai Falumúzeumban A nagy tárcsái íróasszonyok és díszítőművészetük címmel nyílik kiállítás. A penci Falumúzeumban ezen a napon nyit ják meg az új, állandó kiállt tást, amely helyi gyűjtésű anyagot mutat be, valamint az Ex libris kiállítást. Másnap, október 6-án Ká tay Mihály festőművész tűz zománc kiállításának megnyitójára kerül sor a nagykőrösi Arany János Múzeumban. Szentendrén, a Művésztelepi Galériában október ,17-én nyí lik Hajdú László festőművész tárlata. Október 18-án XV11— XVIII. századi könyvritkaságokat mutatnak be az abonyi Abonyi Lajos Falumúzeumban. Ugyancsak ezen a napon Barokk művészet címmel nyílik kiállítás Szódon, a Fegyveres Erők Klubjában. A múzeumi hónap új kiállításainak sorát Dániel Kornél festőművész tárlata zárja, amelynek megnyitójára október 19-én kerül sor a nagykőrösi Arany János Múzeumban, Színes programok Természetesen — a hagyományokhoz híven — nem csupán új kiállításokkal várják az érdeklődőket a múzeumi hónap alatt: harminchat is meretterjesztő előadás hangzik majd el. Aszódon helytörténeti vetél kedőt és Petőfi szavaláver senyt, Pencen múzeumi történelemórát, Abonyban hang versenyt, Nagykőrösön műemléki sétát, Cegléden a Turini százas küldöttség baráti körének ülését, Vácott pedig a járás népművészeinek találka■ zóját rendezik meg ugyancsak a múzeumi hónap keretében. — P — Ne feledje: szeptember 12-e Mária-nap Köszöntse ön is ismerőseit képeslappal, borítékos üdvözlőlappal. * Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat HETI FILMJEGYZET Ereszd el a szakállamat! Kállai Ferenc és Major Tamás, az Ereszd ed a szadtállamat! főszereplői. Bacsó Péter szívesen készít filmkomédiákat is. E komédiákban többnyire valamely kóros jelenséget pécéz ki, társadalmunknak egyik-másik ferde, hibás, káros kinövését. Nem gyilkosnak szánt szatírák ezek, inkább csipkelődések, némi groteszk színezettel. Ilyen volt a legutóbbi Bacsó-komédia, a Forró vizet a kopaszra. És gyakorlatilag ilyen az új fiion, az 'Ereszd el a szakállamatl is. Hogy a film főként a szakáll körül forogna, arról szó sincs, bár egy ambiciózus fiatalember, nevezett Pócsik dús és egyre növekvő rőtvörös szakálla elég fontos szerepet játszik. De a szakáll itt csak mellékes, mondhatni: melléktermék, merit ennél komolyabb ügyekről van szó. A filmbeli intézmény, az Elihaj- lásvizsgáló Hivatal belső életébe pillanthatunk be, s e „kiváló” munkahely amolyan modellként tárul a szemünk elé. Modellje a nagyon fontos, de semmi megíoghatót nem produkáló hivatalnak, a fontoskodásnak, a tehetetlen értelmetlenségnek és a módszeres egymást fúrásnak. Vezetői, Lépőid igazgató és Ma- racskó, a személyzetis, lényegében fikarcnyit sem törődnek a hivatallal, annál többet a másik pozícióinak rontásával, fúrásával, lehetetlenné tételével. Piti hivatal (jelentőségét tekintve az), piti vezetők, piti ügyek. A kissze- rűség, a bárgyú jelentéktelenség állóvizét zavarja fel ez a bizonyos Pócsik, aki szinte egymaga dolgozik az egész hivatali apparátusban, bár ez a munka maga a tökéletes látszattevékenység, a teljes haszontalanság és értelmetlenség. Mégis az ő személye lesz egy sor vezetői akció kiindulópontja és célja, mert mindenki őt akarja megnyerni vagy megfúrni. Hogy eközben kinő a szakálla, gyereket csinál egy lánynak, lázad ütődött főnökei ellen, majd feljelenti a hivatalt, az már úgyszólván mellékes dolog, az egész história logikájából ered. De vajon jó-e ez a logika? Egy komédiának, különösen ha itt-ott bíráló éle is van, nem árt precíznek és logikusnak lenni. A szatírában mindent el lehet túlozni, a feje tetejére lehet állítani — de meg kell hagyni, meg kell teremteni a szigorú belső logikáját. Nos, Bacsó, aki írta is a filmet, ott válik következetlenné, hogy ebből a témából nem azt emeli ki igazán, nem arra koncentrál minden erővel, ami a lényeges. Nevezetesen: a vállalati belső fújások, egymást rágó vezetők és nekik asszisztáló beosztottak szatirikus bemutatása alkalmasabb fő vonal lett volna a filmben, mint ennek a suta, néha ellenszenves, néha egyszerűen csak idétlen Pócsiknak a központba állítása. Ami vele és körülötte történik, az nem elegendő a film szatirikus töltéséhez. Jó, de Bacsó komédiát akart csinálni, ez is a film műfaji megjelölése. Csakhogy az Ereszd el a szakállamat! komédiának nem eléggé mulatságos. Amin nevetünk, az pedig nem túl eredeti. Lépőid és Maracskó alakítói, Kállai Ferenc és Major Tamás csaknem hasonló figurákat játszottak el több darabban (például Csurka István Döglött aknák című komédiájában), s ezeket a típusokat már nagyon jól ismerjük, és a színészek is szinte kirázzák őket a kisujjukból. Ez nem azt jelenti, hogy rosz- szul játszanak, hanem azt, hogy a megírt figurák sablonosak. Épp így nem eléggé meggyőző Pócsik, akiben meg mintha az ostoba főnöknél értékesebb, a jövőt képviselő, de azért nem egészen hibátlan jellemű fiatal sablonját látnánk. Végül is mi az Ereszd el a szakállamat! hibája? Talán az, hogy sem a műfaját nem tisztázta eléggé Bacsó Péter, sem a mondanivalóit nem tudta eléggé érdekessé, köz- érdeklődésre számot tartóvá tenni. Jóval konkrétabbnak is kellett volna lennie, mert így ennek a filmnek a mondandói gyakorlatilag mindenre és mindenkire illenek, tehát valójában senkire és semmire. S végül maga az egész film sem vezet sehová, hiszen Pócsik mindenkivel kibékül, levágatja a szakál- lát, és minden marad a régiben, azaz a Hivatal nem csinál semmit, tehát folytatja azt, amit addig is tett. így az új Bacsó-film kicsit olyan, mintha egy síma képű ember rákiáltana a szomszédjára: — Ereszd el a szakállamat! — s az készséggel elengedné azt, amit nem is fogott. Ne sírj tele szájjá Hogy kinek miért nem kell sírnia (tele szájjal vagy csak úgy hüppögve), az mindvégig nem derül ki ebből a francia filmből, de ez csak a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy semmi nem derül ki belőle, azon túl, hogy megtudjuk: az élet hol ilyen, hol meg olyan, a lányok egyszer csak felnőnek, s előbb-utóbb lefekszenek valakivel, meg hogy a túlzott fontoskodás, a nemi érés és a nemek közti kapcsolat körül felesleges és nem természetes. Hogy ebből akár jó filmvígjáték is születhetett volna? Akár. Csakhogy Pascal Thomas rendező helyett akkor másnak kellett volna elkészítenie a filmet. Mert Thomas sajnos nem jó rendező. Szakmai értelemben sem: holt unalmas jelenetekét, fantáziátlan beállításokat, vánszorgó tempót, kidolgozatlan színészmozgatást produkál. í mondanivalója szempontjábt sem: ez a „minden pont olyar mint az életben”-szerű hozzá állás a világon semmit nerr. mond, noha úgy tesz. És nem is mindig ízléses, mert a különböző élettani folyamató. és funkciók ábrázolását — megint csak „pont mint az életben” jeligével — naturalista módon túlrészletezi, ráadásul minden indok nélkül. Ezek a képsorok édeskeveset adnak hozzá a film „gondolatiságához”, még csak nem is malackodók, egyszerűen gusztustalanok. A Ne sírj tele szájjal rossz film. Nem vesztettünk volna vele semmit, ha nem vásároljuk meg. Köztudott, hogy filmvígjátékokban nagy d hiány, de ez még nem menlevél a rossz filmek számára Takács István
