Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-11 / 213. szám

J . 1975. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK 3 Tanácskozás az országgyűlés következő ülésszakáról Indiai vendégek Százhalombattán Jagjiwan Ram miniszter és kíséretének látogatása a Temperáltvizü Halgazdaságban A szaporítóházban. Balról jobbra: dr. Tol# István, Jagjiwan Ram és dr., Turánszky Zoltán. A vendégek tanúi Lehettek a halivadék lehalászásának. Koppány György felvételei Jobban igazodni a világpiaehcz Szerdán Szolnokon befejezte kétnapos munkáját a nemzet­közi erdészeti kollokvium, amelynek mintegy háromszáz magyar, bolgár és lengyel résztvevője megvitatta a fa szerepét a jövő nyersanyag- és energiagazdaságában. A má­sodik napon elhangzott elő­adások hangsúlyozták, az er­dőgazdálkodás, kiváltképpen a fafeldolgozó ipar gyorsabb ütemű fejlesztésének szüksé­gességét, a gazdasági szerkezet olyan átalakítását, amely job­ban igazodik a világpiac vál­tozásához. Utaltak arra, hogy a technika fejlődését a hazai faiparban lassan követjük, ke­vés a gazdaságos, a világpia­con is versenyképes termék, noha a hazai faanyag meny- nyiségé és minősége ehhez megfelelő alapot kínál. A kétnapos tanácskozás — amelyen mintegy húsz előadás hangzott el — dr. Madas And­rás miniszterhelyettesnek, az Országos Erdészeti Egyesület elnökének előadásával, illetve összefoglalójával ért véget. Az ÉDOSZ Pest megyei bi­zottságához tartozó vállalatok­nál befejeződtek a vezetőség­választó taggyűlések: 10 szak­szervezeti tanácsot, 4 szak- szervezeti bizottságot, vala­mint 72 műhelybizottságot vá­lasztottak; s több 'mint 1700 tisztségviselő kezdte meg munkáját, érdekvédelmi tevé­kenységét. Mindvégig nyílt, őszinte légkörben vitatták meg a dolgozók az elmúlt négy év szakszervezeti munká­ját. * Sokan tették szóvá és kérték, lágy a gazdasági- -.vezetők a jövőben, a korábbiaknál job­ban, erőteljesebben támogas­sák a szocialista brigádmoz­galmat, biztosítsanak kedve­zőbb feltételeket a brigádvál- laiások teljesítéséhez. Többen bírálták a, munka- és üzem- szervezés hiányosságait és sür­gették ennek korszerűsítését. Szóvá tették a munkafegye­lem lazaságait, s kérték az új vezetőséget, vizsgálja fölül, hogy a bérek mögött mennyi a tényleges munka, tehát ér­vényesüljön a bérekben: mennyit és milyen minőség­ben dolgozik, mert ma még nincs iigazi és valós különb­ség a jó és a hanyag munkát végzők között. Sok bírálat és észrevétel hangzott el a SZOT üdülője­gyekről és általában az üdül­tetésről; főleg azért, mert még mindig kevés a családos be­utaló. Számos felszólaló fog­lalkozott a bizalmiak munkájával és azzal, hogy a szakszer­vezeti bizottságok fokozot­tabban igényeljék segítsé­güket, ugyanis a korábbi időkben Ja. szervezeti élet peremére ke­rültek, holott a mozgalom alappillérei ők s véleményük és javaslatuk számottevő a dolgozókat érintő - kérdések­ben. Azt kérték a felszólalók, hogy a .szakszervezeti felsőbb szervek a jövőben részleteseb­ben tájékoztassák a bizalmia­kat. A választási munkát ered­ményesnek ítélte az ÉDOSZ Pest megye bizottsága — leg­utóbbi ülésükön elemezték a tapasztalatokat —, s megálla­pította, hogy tömegkapcsola­tuk lis szervezettségük tovább emelkedett s csaknem megkö­zelíti a teljességet. A dolgo­zók sajátjuknak érzik a moz­galmat, figyelemmel kísérik a munkát és segítik az egyre növekvő feladatok megoldá­sát. A bizalom jele, hogy a szakszervezeti tisztségviselők többségét újjáválasztották, te­hát a tagság elégedett tevé­kenységükkel. Most a legfontosabb fel­adat a tisztségviselők alap- és továbbképzése, oktatásuk megszervezése. Iknnál is inkább, mert a bd­» Megkezdődött az országgyű­lés soron következő, őszi ta­nácskozásának, első munlta- ülésén'ek előkészítése: szerdán a Parlamentben értekezletet tartottak az országgyűlés tiszt­ségviselői, állandó bizottságai­nak elnökei, s a megyei képvi­selőcsoportok vezetői. A-z. ülé­sen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­A Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában szerdán Szer- gej Georgijevics Z meal, a zalmiak 36, a műhely- és szakszervezeti bizottsági tagok 40, és a szakszervezeti taná­csok tagjainak 44 százaiéira új tisztségviselő. Azonban az oktatás megindítását nagy­mértékben akadályozza, hogy a Táncsics Könyvkiadó c*ak október elejére ígéri a tan­anyag megjelentetését. A régi tisztségviselőik az újak segítségére sietnek. A Budapesti és Pest megyei Ga- bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál például a műhely­bizottsági titkárok vállalták, hogy tanfolyamokon adják át tapasztalataikat az új bi- zatmiknak és fölkészítik őket a legfontosabb tudni­valókra. S ezt az áthidaló módszert a többi megyei vállalat is kö­veti. Á. J. A felhasználható vashulla­dékok gyűjtése népgazdasági érdek. A hulladékból — a be­olvasztás után — ismét jó mi­nőségű fém lesz, s ebből az alapanyagból épülnék, készül­nek az új gépek, vasszerkeze­tek, hidak, gyárak. Az ország ifjúsága — s így Pest megye fiataljai is — megértették a KISZ Központi Bizottságának a közelmúltban elhangzott, a vasgyűjtésre szó­lító felhívását. A megye gyá­raiban, termelőszövetkezeted­ben sok figyelemreméltó ered­mény is született ennek nyo­mán. A Csepel Autógyár K1SZ­esei az üzem területén már nak titkára, s ott voltak az or­szággyűlés alelnökei: Inokai János, Péter János és Raffai Sarolta. Elsőként Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés el­nöke tájékoztatta a képvise­lőket az őszi ülésszak napi­rendjéről, előkészítésének ten­nivalóiról, majd Faluvégi La­jos pénzügyminiszter számolt be az államháztartás elmúlt évi költségvetésének végrehaj­tásáról, népgazdaságunk idei fejlődésének főbb vonásairól. Szovjetunió lakás- és köz­épületépítő állami bizottsá­ga első elnökhelyettese és dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár megnyitotta a szovjet lakás- és középület­építés három évtizedes mun­káját, eredményeit összefog­laló kiállítást. Az ünnepségen megjelent dr. Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke. Ott volt a Szov­jetunió budapesti nagykövet­ségének több vezető munka­társa is. A kiállításon csaknem 100 kép, grafikon és makett mu­tatja be a korszerű építési módszerekkel létrehozott új lakótelepeket, középületeket és városokat is, amelyekből évente több mint 20 épül a Szovjetunióban, elsősorban Szibériában. Az építők mun­kájának eredményeként az utóbbi /, öt évben 55 millió szovjet dolgozónak javultak életkörülményei, lakásviszo­nyai. A kiállítás csaknem egy hónapon át, október 5-ig fo­gadja a látogatókat, naponta délelőtt 11 órától délután 7 óráig, vasárnap délután 5 óráig. A kiállítás megnyitását kö­vetően kétnapos szimpozion kezdődött a korszerű szovjet lakás- és középületépítési módszerekről. korábban is gyűjtötték a hasz­nosítható fémhulladékot, ám a felhívás után fokozott lendü­lettel láttak munkához. Jár­ták a gyáregységektől távo­labbra eső üzemrészeket fém­hulladék után kutatva, s a szabad szombatokon — a gyáregységvezető engedélyével és útmutatásával — átvizsgál­ták a műhelyeket is. A július óta szervezett ak­ciókban mintegy 250 fiatal vett részt, s nem lebecsülendő az eredmény sem, amit elér­tek. E rövid idő leforgása alatt 101,7 tonna hasznosítható vas­hulladékot gyűjtöttek. Hasonló eredményekről szá­molhatunk be a budai járás­ból is. Tárnokon tavaly nyílt Százhalombattára, a Tempe­rál tvizű Halszaporító Gazda­ságba látogatott tegnap Jagji­wan Ram, indiai mezőgazda- sági és öntözésügyi miniszter és kísérete: C. C. Patel öntö­zési államtitkárhelyettes, Abu Hakim, az ország állandó FAO-képviselője, valamint K. P. S. Menőn, az Indiai Köztár­saság budapesti nagykövete. A vendégeket a Metógazd'asági és Élelmezésügyi Miniszté­rium vezető tisztviselői közül elkísérte dr. Korcsai Károly, a FAO magyar nemzeti bizott­ságénak fő'titkára, Kovács Imre, a MÉM termelési és műszaki fejlesztési főosztályá­nak vezetője és dr. Szalóczy Bálint, a tudományos és ku­tatási főosztály vezetője A magas rangú indiai dele­gációt dr. Tőig István, a hal­gazdaság igazgatója fogadta, tájékoztatta az intézmény munkájáról. A gazdaságban a vendégeket dr. Turánszky Zol­tán, a gazdaság munkatársa kalauzolta. Szakosodott üzemekben Hány magas rangú delegá­ció, népes szakemberküldött- ság fordult meg az ifjú város, Százhalombatta e nevezetes intézményében 1974 tavasza óta, amikor ünnepélyesen át­adták rendeltetésének az épü­leteket, berendezéseket, a szabályos mértani rend szerint elhelyezett több tucat halne­velő tavacskát — ki tudja? Az igiazgató, dr. Tőig István egy szerény méretű füzetben ösz- szefoglalta a gazdaság életre- hívásának előzményeit, ismer­teti létesítményeiket, technoló­giájukat, tevékenységük gaz­dasági adatait. Kát napja, mi­dőn az országos mezőgazdasá­gi és élelmiszeri pari kiállítás és vásár szakmai bemutatójá­nak keretében ideérkező halá­szok, haltenyésztők előbb hosszan tanulmányozták e le­írást, mindent rendre meg­szemléltek, utóbb kérdések özönével árasztották el a di­rektort. S hogy mivel is foglalkoz­nak tulajdonképpen — kér­dezheti az olvasó. Akik a mé­MÉH Vállalat nyersanyag- begyűjtő helye (a képen). A 6 millió forintos költséggel épí­tett telep vette át a régi, kor­szerűtlen érdi MÉH működé­si körét. Első félévi tervüket 12,3 millió forintos forgalom­mal zárták. Szocialista szerződést kötöt­tek a Dunamenti Hőerőművel, a Dunai Kőolajipari Vállalat­tal, valamint a Mechanikai Művekkel és még számos ki­sebb üzemmel a budai járás­ban, Ennek következtében csupán vashulladékból 330 vagonnyit gyűjtöttek össze ta­valy. A munkát egy rakodógép és három gépkocsi könnyíti. ban járatosaik, azok előtt nyil­ván ismeretes: a technikai fejlődéssel párhuzamosan szinte minden ágazatban lét­rejöttek a szaporítóanyag elő­állítására szakosodott üzemek. A termelés alapját képező ve­tőmag, olivány, facsemete vagy fiatal állat nevelése teszi biztonságosabbá a termelést. A szakosodás a kutatási ered­mények gyors alkalmazását, az új, a jobb fajták elterjesz­tését is szolgálja. Míg koráb­ban a tógazdaságok csaknem mindegyike úgynevezett „tel­jes üzemet” tartott fent, gon­doskodva a halak szaporításá­ról, felneveléséről, bevégezve a sort az értékesítéssel. A te- nyészanyag-termelés és szako­sítás halászatbeli hagyományai még másfél évtizedre sem nyúlnak vissza: 1961-ben hoz­ták létra Dinnyésen a halá­szati- termelőszövetkezetek el­ső ivadóknevelő tógazdaságát. Mint növénynek az üvegház A következő lépés volt an­nak a speciális nagyüzemi halszaporító gazdaságnak a megteremtése, melynek helyét Százhalombattán jelölték ki. A döntés mellett szólt: a köz­ponti fekvés, a tórendszer épí­tésére alkalmas terület. Fő­ként pedig az, hogy a szom­szédos Dunamenti Hőerőmű hűtővize kiválóan alkalmas az ivadéknevelő tavak vízhő­mérsékletének szabályozására. Ugyanis 10—20 fokkal mele­gebb a természetes vizek hő­mérsékleténél, tehát vizet még tud temperálni, de fűtőórtéke nincs. Ha itt nem hasznosíta­nák, kárbaveszne — egyéb­ként a tógazdaság is teljesen ingyen kapja az erőműtől. A haltenyésztésben a tóvíz hő- szabályozása hasonló előnyök­kel jár, mint a fűtött üveghá­zaké a kertészetben; a ha­lak életritmusát ugyanúgy a környezetük hőmérséklete ha­tározza meg, mint a növénye­két, tehát a hőfokszabályozás­sal, temperáiással — gyorsít­hatják vagy lassíthatják ter­mészetes életritmusukat. A gazdaság, amely az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezés* ügyi Szervezetének, a FAO- nák támogatásával 96 millió forintos beruházási költséggel épült, megnyerte a vendégek tetszését. Érkezik a vicsege Elsőiként, a szaporítóházai tekintették meg, ahol auto­matika által szabályozott hő­mérsékletű üvegedényekbe» látják meg a napvilágot az ap­rócska ponty-, amur-, fehér és pettyes busa-, harcsa-, ba- lin-, csuka- és compóivadékok. Az épülethez tartozik egy előadóterem, egy könyvtár, tanulószoba, s több vendég­szoba, hiszen e gazdaság ren­deltetése azon túl, hogy tó­gazdaságainkat ellássa haliva­dékkal, előnevelt hallal, ott­hont adni a halászati kutatás­nak, részt vállalni a hazai és külföldi szakemberek tovább­képzésében. A vendégek gépkocsival jár­ták be a százhalombattai tóvi- lágot, a víztározókat, útközben ismerkedve a termelés nem érdektelen adataival. A száz­halombattai Temperáltvizü Halgazdaságban az idén mint­egy 1400 anyahal ivadékát ne­velik föl, évente 250—300 ki­logramm, azaz 140—180 millió ikrából született ivadék kezdi ott önálló életét. Az úgyneve­zett zsenge, az előnevelt és az egynyaras ivadékok számát összevetve az idén 38 millió 275 ezer pontyot, 13 és fél mil­lió fehér és csaknem 11 mil­lió pettyes busát, félmilliónál több harcsát, 661 ezer csukát, 122 ezer süllőt szállítanak a gazdaságoknak. Az itt nevelt halújdonság, amelynek ivadé­ka a Szovjetunióból érkezik: a halak új sztárja, a tokfélékhez tartozó vicsege — a viza és a kecsese kereszteződéséből származik, miként magyar ne­ve utal rá — két év alatt egy-két kilósra nő, húsa rendkívül ízletes. Az élelmiszeripari vállalatoknál Újjáválasztották a szakszervezeti tisztségviselők többségét Öt esztendő alatt ölvenötmillióan Megnyílt a szovjet lakásépítési kiállítás tógazdaság egy s más dolgá­Szocia/ista szerződés nagyüzemekkel Száz tonna vashulladék a Csepel Autóból meg a Közép-Magyarországi A. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents