Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-09 / 186. szám

4 X/líAtm 1975. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT a ' Óvoda 150 gyereknek WMWMMWWM Rövidesen elkészül Dunakeszin a Hunyadi utcai 150 személyes óvoda. A 15 millió forintos beruházással készülő gyermekintézményt a tanács költségvetési üzeme építi. Nagy Iván felvétele Ilosvai Varga István Ilosvai Varga István festő­művészt, a szentendrei iskola rangos mesterét köszönti — 80. születésnapja alkalmából — az Ernst Múzeumban pén­teken megnyílt kiállítás, amely 40 esztendő termésé­ből 80 táblaképet mutat be. Dr. László Gyula egyetemi tanár méltatta a művész al­kotásait. Az életműtárlat au­gusztus 31-ig látható. tíJABB LELETEK TÁGON Hazánk legjelentősebb ró­mai kori ásatásának színhe­lyén, a táci Gorsiumban újabb értékes leletek kerül­tek elő. A császárkultusz szentélyei között egy nagy­méretű gödröt találtak a ré­gészek a marcomann há­borúban elpusztult tárgyak maradványaival. A gödör­ben talált leletek között a legérdekesebb egy nagymé­retű ólomedény maradványa volt. A régészek feltételezé­se szerint az edényt áldozati szertartásokhoz használták. íj vonások Nagymaros kulturális életében Társadalmi összefogás a közművelődésért A közművelődés szempont­jából nagy jelentősége van an­nak a kezdeményezésnek, amelynek alapján a falvak, a községek közművelődési intéz­ményeinek a fenntartását, anyagi támogatását közösen vállalják magukra az ott mű­ködő vállalatok, üzemek, a különböző' gazdasági szervek, összefogással, a szellemi és anyagi erők koncentrálásával, ésszerűbb kihasználásával szolgálják a közművelődés ügyét. Anyagi és szellemi tőke A váci járás községeiben is sokat tettek azért, hogy szebb, színesebb, tartalmasabb legyen a községek kulturá­lis élete. A kezdeményezés el­vi, politikai jelentőségét Bán­falvi Jenőné, a járási párt- bizottság titkára így össze­gezi: — A közművelődési intéz­mények közös fenntartása je­lentős művelődéspolitikai lé­pés. A járás községei a he­lyi adottságoknak, sajátossá­goknak megfelelően teremtik meg ennek feltételeit. A gon­doskodás egyik fontos motí­vuma az, hogy nemcsak a községi művelődési házak fenntartásáról gondoskodnak közösen, hanem az egyéb, sokszor nagyon mostoha kö­rülmények között dolgozó köz­művelődési intézmények — könyvtárak, múzeumok — is hathatós anyagi segítséget kapnak. Azok a gazdasági szervek, üzemek, vállalatok pedig, amelyek részt vállal­nak e munkából, nagyobb er­kölcsi és politikai felelőssé­get éreznek a község közmű­velődésének kérdése iránt, s tevékenységükkel e fontos ügy egyre aktívabb résztve­vőivé válnak. Persze olyan intézmények is segítik ezt a munkát, amelyek nem anya­gi, hanem szellemi tőkével rendelkeznek, amelyek adott­ságaiknál fogva tömegeket tudnak mozgósítani, a szel­lemi irányításban is felada­tokat tudnak vállalni; Hét támogató A színes és tartalmas kul­turális életet élő községek kö­zé tartozik Nagymaros is. Itt a közművelődésnek, az önte­vékeny művészeti munkának komoly hagyományai és ered­ményei vannak, ahol a tanács megállapodást kötött a helyi üzemekkel, intézményekkel annak érdekében, hogy a művelődési ház és a könyvtár fenntartásáról közösen gon­doskodnak. Követésre méltó példaként kell megemlíteni a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapja nagymarosi al­kotóházának azon törekvését, ahogyan anyagilag és erköl­csileg segíti és támogatja a művelődési ház és a könyv­tár tevékenységét, és nagyon pozitívan kell értékelni azt a sokoldalú és gyümölcsöző kapcsolatot, amelyet a köz­ség közművelődését irányító szervekkel — köztük a ta­náccsal — az alkotóház meg­teremtett. Volentér Tibor, a Nagyma­rosi Községi Tanács elnöke a következőket mondja erről: — 1975. január 1-i hatály- lyal jött létre a megállapo­dás a községi tanács és hét helyi intézmény, üzem között a József Attila Művelődési ház és a könyvtár közös fenn­tartásáról. A helyi intézmé­nyek, üzemek — a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja nagymarosi alkotóhá­za, a SZIM Kőbányai Gép­gyár helyi üzemegysége, a Vas- és Műszeripari Szövet­kezet, a Duna környéke Há­ziipari és Ruházati Szövetke­zet, a Kéziszerszámgyár pre­cíziós gyáregysége, az Erdei Termékeket Feldolgozó és Ér­tékesítő Vállalat nagymaro­si szörpüzeme, a Dunaka­nyar mezőgazdasági szak­csoport — mint támogató szervek, pénzzel és egyéb esz­közökkel segítik anyagilag a két közművelődési intézmény munkáját. E támogatás alap­ján megduplázódott a két in­tézmény költségvetési pénz­összege, 300 ezer forint lett. — Túl az anyagi támoga­táson, az is jelentős pontja a megállapodásnak, hogy a művelődési ház társadalmi vezetőségében 1—1 fővel ezek az intézmények is képvisel­tetik magukat, tehát az irá­nyító, szervező munkából is részt vállalnak és hatéko­nyan tevékenykednek. Ez az összefogás és támogatás je­lentős mértékben megnövelte a művelődési ház kulturális, közművelődési „kapacitását”, gazdagította a ház programi­ját. Például tavaly csupán 3 képzőművészeti kiállítást tud­tak rendezni, az idén már 11 kiállítás szerepel a program­ban, köztük a járási képzőmű­vészek jubileumi kiállítása, a Nagymaros ’75 elnevezésű ki­állítássorozat, amely az al­kotóház kollektívájának a munkáját mutatja be, vala­mint a novemberben megnyíló politikai plakátkiállítás. Ösz- szehasonlításképpen hadd em­lítsük meg, hogy tavaly a képzőművészeti kiállításokon 15 ezer ember írta be nevét és véleményét a vendégkönyv­be. E szám alapján elképzel­hető, hogy az idén jóval töb­ben nézik majd végig a mű­velődési ház egyre gazda­gabb és nívósabb kiállításait. Ugyancsak kiemelkedő kul­turális esemény volt június­ban az Ipari szövetkezetek kórusainak országos találko­zója is, amit a művelődési házban tartottak 10 kórus részvételével. Cserében: fiókkönyvtár A művelődési ház gazdag és sokrétű munkáját jelzi a kü­lönböző szakkörökben tevé­kenykedők sokasága is. Mű­ködik itt ifjúsági klub, bé­lyeggyűjtő-, amatőr képzőmű­vészeti szakkör, bábszakkör, fotoszakkör, a könyvtárban író—olvasó találkozókat szer­veznek, alakult egy helytör­téneti bizottság, munkakö­zösség is. A csaknem 11 ezer kötetes könyvtár is szép ered­ményeket könyvelhet el. Ta­valy mintegy 50 ezer köny­vet kölcsönöztek ki, s ami a legjelentősebb adat: a törzs- lakosság 22 százaléka, tehát majdnem egynegyede beirat­kozott könyvtári tag, ami vi­déki viszonylatban rendkívül magas arányszám és nagyon komoly felvilágosító, szer­vező munka eredménye. A könyvtár terveiben szerepel, hogy a közös fenntartást tá­mogató szervek, üzemek, vál­lalatok területén kihelyezett fiókokat fognak nyitni. Szobrok és képek r Fazekas János, a Művészeti Alap nagymarosi alkotóházá­nak igazgatója újabb ada­tokkal bizonyítja a közös munka eredményességét: — A József Attila. Művelő­dési Ház dőcsaitttokában ál-, látottak fel Baska József fes­tőművész ajándékát, egy cso­dálatosan szép faintarziás ké­pet, amelynek majdnem 300 ezer forint az értéke. Minden esztendőben a Művészeti Alap 6—8 képét ajándékoz a köz­ségnek, s az itt dolgozó mű­vészek is évente legalább 3—4 képet adnak ajándékba a mű­velődési háznak. Tavaly Gyur- csek Ferenc szobrászművész, az idén pedig Kaubek Péter szobrászművész ajándékozott szobrot a községnek. Közös elképzeléseink közt szerepel egy állandó kiállítóterem ki­alakítása, s ezzel párhuzamo­san egy helyi képtár létreho­zása, valamint a Duna part­ján, festői környezetben egy szabadtéri szoborparkot aka­runk létesíteni. Tulajdonkép­pen a község közművelődé­sének mind anyagi, mind pe­dig erkölcsi támogatása azt a célt szolgálja, hogy a kul- turálódás, művelődés új, gaz­dagabb, tartalmasabb formáit hozzuk létre, hogy egyre szé­lesebb tömegeket kapcsoljunk be a közművelődés folyama­tába. Igyekszünk szervezet­tebbé tenni ezt a munkát, igyekszünk emelni a külön­böző kiállítások, rendezvények látogatottsági arányszámát, egyszóval szebbet, jobbot aka­runk nyújtani mindenkinek, S ezt csak közös munkával, összefogással érhetjük el. Kiss György Mihály Új politikai A napokban megjelent Kos- suth-kiadványok közül három érdekes, izgalmas könyvet emelünk ki. A szerzők és a szerkesztők olyan mesterien dolgozták fel a témákat, hogy minden saruik lebilincselő ol­vasmány. Van bennük kémke­dés, bűnüldözés és emberek bátor kiállása hitükért, olyan embereké, akik az akasztófa árnyékában is bátran vállalták tettüket. Az utolsó szó jogán A híres bűnügyeknek kiter­jedt irodalmuk van. E kötet is bűnügyi tárgyú, de egészen más, mint a szenzációs bűn-, esetek szokványos gyűjtemé­nye, más a feldolgozás módja is. Nemzetközi hírű forradal­márok, az emberi haladásért küzdő hősök mondják el vé­leményüket — az utolsó szó jo­gán — a világról és tesznek hi­tet igazuk mellett. Olyan em­berek, akik a haladásért küz­döttek és mindössze az volt a „bűnük”, hogy jobbat akartak: különböző korokban a kizsák­mányoló rendszerek megdönté­séért, a szocializmus eszméiért, az emberi haladásért küzdöt­tek. A politikai büntetőeljárások­nak mindig azonos volt a cél­juk: elnémítani a n|ozgalmak vezetőit, meggátolni a forra­dalmi eszme terjedését, visz- szarettenteni a forradalmi fel­lépéstől a néptömegeket. A perek azonban nagyon sok esetben ellenkezőleg dőltek el, mert bebörtönözhették, vagy fi­zikailag megsemmisíthették azokat, akik az eszmét képvi­selték, de mondanivalójuk, hi­tük, eszméjük tovább élt a tö­megekben. Ilyen harcosok írásait, be­szédeit tartalmazza a kötet. A válogatás az elmúlt kétszáz év történetéből széles körben, utópisták, szocialisták, kom­munisták és a fasizmus ellen küzdők beszédein és védeke­zésén át példázza, hogy milyen mélyen él az emberiség leg- jobbjaiban a társadalmi igaz­ságtalanságok megszüntetése és az igazságos társadalmi rend­szer megteremtése iránti vágy. A kötet lapjain megszólainak olyan kiválóságok, mint Ba­beuf, Weitling, Lassdlle, Liebk­necht, Marx, Engels, Beloian­nisz, Sukarno, Castro, Deray, mintegy húsz forradalmár, köz­tük maigyarok, mint Batsányi János, Szántó Kovács János és Hámán Kató. Rendkívül érdekes, izgalmas együtt olvasni ezeket a vallo­másokat. Egy-egy szavuk, mon­dásuk már szállóigévé vált, mint Szántó Kovács János mondása a diófáról, vagy Fi­del Castro látnoki szavai, ame­lyeket a bírái szemébe vágott: „ítéljenek el, ez mit sem szá­mít, a történelem fel fog men­teni!” Elég, ha Batsányi vé­dőbeszédének befejező sza­vait idézzük: „Mit ér az élet számomra azok nélkül, amik az életet életté teszik? Men­nünk kell oda. ó Bírák, ahová előbb-utóbb mindnyájan elju­tunk, ahonnan senki vissza nem térhet. A Nap még né­hányszor elvégzi keringését, és Ti is bevégzitek pályafutás- tokat. Ti is, én is csak éltünk! Ám az iaazságossá.g. az erény s az igazság örökké él!” Szigorúan bizalmas Ki ne hallott volna Richard Sorgéról, a neves szovjet hír­szerzőről, aki a legmesteribb felderítők egyike volt. Róla, és Megalakult a nemzetiségi oktatási bizottság A nemzetiségi oktatás ösz- szehangolt irányításának elő­segítésére — az oktatási mi­niszter utasítása értelmében — véleményező és javaslatte­vő tanácsadó testületként nemzetiségi oktatási bizottsá­got létesítettek. A bizottság feladata különösen a nemze­tiségi oktatásügy helyzetének figyelemmel kísérése; javas­latok kidolgozása a nemzeti­ségi oktatásügy fejlesztésére az általános oktatáspolitikai feladatok sajátos alkalmazásá­ra. A bizottság elnöke az ok­tatási minisztériumi állam­titkár. A bizottság működésé­vel kapcsolatos titkári teen­dőket az Oktatási Miniszté­riumnak az államtitkár mellé beosztott munkatársa látja el. A nemzetiségi oktatási bi­zottság ügyrendjét maga álla­pítja meg, tevékenysége során külső szakértők bevonásával szakbizottságokat is létrehoz­hat. a japán titkos diplomácia rej­telmeiről szól Jurij Korolkov szovjet író izgalmasan érdekes dokumentumregénye, - a Szigo­rúan bizalmas! E könyv előtörténetéhez tar­tozik, hogy még a második világháború alatt a japán had­ügyminisztérium irodaszer- raktárát egy alkalommal át­költöztették abba a helyiség­be, amelyben addig a minisz­térium titkos iratait őrizték. A raktárvezető hetek múlva ismeretlen dossziéra lett fi­gyelmes, amely az egyik polc és a fal közé csúszott be. A legnagyobb megdöbbenésére azt olvasta rajta: „Kyoku mit- sul”, vagyis „Szigorúan bizal­mas!”. Az esetet nem merte feljebbvalóinak jelenteni, mert félt, hogy megbüntetik, ezért addig dugdosta, amíg a há­ború végén az irat bekerült a japán hadügyminisztérium iratait összegyűjtő amerikai katonák zsákjába. Ennyit tudunk meg a könyv megírásának történetéről, s a kötetből pedig azt, hogy mit rejtegetett a dosszié? Korolkov regényében sorra veszi a szá­zad elejétől 1945-ig a japán külpolitika és a távol-keleti események minden fontosabb állomását és regényíród eszkö­zökkel ábrázolja, ami a kulisz- szák mögött történik. A regényből izgalmasan bon­takozik ki a mukdeni incidens, az, hogy Itagaki miként tájé­koztatta Sorgét az események­ről, aki abban az időben Sang- hájban dolgozott, s nehezítette dolgát, hogy a városban sok fehéremigráns orosz tartózko­dott, akik támogatták a japá­nokat egy esetleges szovjetel­lenes hadjárat kirobbantásá­ban. Sorge azonban az emig­ránsokat is felhasználta, hogy megtudja a titkot, s megsze­rezze a japánok támadásának tervét. A többi fejezet is hasonlóan érdekes, hiszen a regényből megismerjük a japán császár elrablásának történetét, s megannyi izgalmas kalandon esünk át, míg olvassuk a kö­tetet. Van benne gyilkosság, verekedés, mesteri szökés, minden, ami egy izgalmas krimiben is előfordulhat, az­zal a különbséggel, hogy itt az események főszereplői olyan emberek, államférfiak, politi­kusok, katonai vezetők, akik nemzetek, népek sorsáról dön­tenek, s céljaik elérése érde­kében nem riadnak vissza semmilyen eszközöktől sem. Ilyen viszonyok között dolgoz­tak a szovjet hírszerzők, akik emberfeletti bátorsággal, hal­latlanul nagy diplomáciai ér­zékkel, rendkívüli felkészült­séggel, intelligenciával és meggyőződéssel végezték a rájuk bízott munkát. A regény lapjain rflegismer- kedhetünk a Richard Sorge ve­zette Ramsay-csoporttal is, amelynek tagjai sok nagysze­rű feladatot megoldottak. Mindezt tették azért, mert gyűlölték a háborút, a milita- rizmust, és szerették hazáju­kat. Tudatosan vállalták a felderítő munkát, az azzal já­ró sok veszélyt, kockázatot. J. Korolkov Sorgének állít em­n SZOBI ÁFÉSZ július 26-tól augusztus 10-ig vásárral egybekötött lakberendezési kiállítási rendez Nagymaroson, az alsó iskolában. Bútor - Lakástextil — Fürdőszoba­berendezések - Háztartási gépek — Hűtőszekrények. Sok szép áru közül válogathat! Az OTP-hitelkérelmeket a helyszínen intézzük. A megvásárolt árukat díjtalanul házhoz szállítjuk. Szeretettel várja önöket a vásár rendezősége. léket, akit Nyugaton a husza­dik század legnagyobb felde- rítőjeként emlegetnek, aki életével fizetett. Munkája nem volt hiábavaló, mert győzött az értelem, a humanizmus, s a népek győzedelmeskedtek a háború erői felett. Ipari kémkedés A francia szerző, Jacques Bergier könyve, az Ipari kém­kedés, 1969-ben jelent meg Párizsban. S óriási érdeklő­dést keltett. Ennek oka pedig az volt, hogy az író megítélé­se szerint az ipari kémkedés régibb a katonai hírszerzésnél is, és együtt alakult ki az ipar létrejöttével, fejlődésé­vel. Az újkori ipari kémkedés listáján olyan témák szere­pelnek, mint a fúziók, kon­centrációk, alaptőke-növelé­sek, új tudományos fölfede­zések, reklá'mtervek, új ter­mékek piacra dobásának ter­vei, ' külföldi leányvállalatok tervei stb. Persze, az ipari kémkedésnek sok más cél­pontja is van. Jó néhányat megismerhet az olvasó, ha vé­giglapozza a könyvet. A szerző kötetében végigkí­séri az ipari kémkedést a kez­dettől napjainkig. Egy-egy fe­jezetet szentel az adott ipar- fejlesztési korszakoknak. Fe­jezetenként tárgyal egy-egy iparosodás! időszakot. Napja­ink ipari kémkedését is tár­gyalja. Évi 1 milliárd frank­nak megfelelő üzletű forgal­mat bonyolít le az ipari kém­kedés, éppoly hatékony szer­vezetekkel, mint a Icatonai hírszerzés, s könyörtelen tit­kos háborút folytat. Francia- országban például, rendőrségi becslések szerint, 50 ezer kém vadászik ipari titkokra. „S az ipari kémek ma már nemcsak férfiak és nők által őrzött tit­kokra vadásznak — írja köny­vében a szerző —, hanem a számítógépekben fölhalmo­zódott bizalmas információkra is.” Ennek igazolásául több érdekes esetet ír le a szerző. Az ipari kémeknek még nem­zetközi, szervezetük is van, s az ipari kémek lopnak, rabol­nak, sőt még gyilkosságtól sem riadnak vissza. Gáli Sándor HARMINC EV Elejétől végig A Magvető és a Szépirodal­mi Kiadó néhány hónapja in­dult és máris népszerű Har­minc év című új sorozata az elmúlt három évtized legsike­resebb irodalmi alkotásait ad­ja az olvasók kezébe. A közelmúltban elhunyt nagy kommunista író. Len­gyel József az emlékiratnak egy különös fajtáját nyújtja Elejétől végig című könyvé­vel. Sánta Ferenc Húsz órá­ja több mint tíz esztendővel ezelőtt jelent meg, a most újra megjelent írással egy kötetben látott napvilágot az Áruló cí­mű mű is. Gyakorlott kezdő és gyakorlott gépírót, adminisztrátort felvesz a Taurus Abroncsgyár 1965 Budapest Vili., Kerepesi út 17. (A Keleti pályaudvar mellett). Telefon: 342-385. \ k t

Next

/
Thumbnails
Contents