Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-09 / 186. szám

1975. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT kMMiw Előnyben a telepszerű társasházak Szentendre lakossága az el­múlt négy évben 12 ezerről 15 ezerre emelkedett. Ennek meg­felelően a negyedik ötéves terv­ben kiemelt szerepet kapott a lakásépítés. Haiszáz álla­mi és 300 OrP-lakás, illetve családi ház építését tervezték erre az időszm-ira. A you la­kásból 100 életveszély vagy a bontások miatt íe±számo.ian- dó otthonon! pótlására voit hivatott, a programúul 566 állami laaás ' építése valósul meg, ebből 80-naa a befejezé­se a jövő évre húzóditc át. Ugyanakkor a tervezettnél jó­val töbo, körülbelül 620 ott­hon létesül ÜTP-beruházással, illetve magánerőbői. Javiuc a lakások felszereltsége, kámfor. Iossága: a füraoszooávaii ellá­tott lakások aránya 42 száza­lékról 52 százalékra emelke­dett. A felépülő lakásokood azonban csupán 63 szolgál a felszámolt házak pótlására, ami azt jelenti — teicintve az épületek állagának gyorsuló romlását — hogy az ötödik öt­éves tervben az előző ciklus­ban tervezettnél jóval több életveszélyes lakás bontására kell számítani. Az új lakások túlnyomó több­ségét szentendreiek kapják, il­letve a helyi vállalatok mun­kaerőgondjait enyhítik. Várható, hogy a következő ötéves tervben csökken a cél- csoportos állami beruházással készülő lakások száma, ugyan­akkor a Szentendrén létesülő és már meglevő intézmények dolgozói is növekvő számban kívánnak letelepedni a város­ban. Az állami lakásokkal biz­tosítani kell majd a későbbi rekonstrukció feltételeit, ezért növelni fogják a több szintes telepszerű társasházak arányát. Az árvíz sújlotta területek kivételével Befejeződött az aratás a járásban Szedik a karaikat — Jól halad c tarlóhántás A járásban négy termelő- szövetkezet és egy szakszö­vetkezet volt érdekelt az ara­tásban: az Óbuda, a szent­endrei Mathiász, a dunabog- dányi Üttörő, a pomázi Petőfi, illetve a tahitótfalűi Kék Du­na. A termelőszövetkezetek­ben összesen 712 hektár búza betakarítása adott sok munkát a helybelieknek. A Kék Duna Szakszövetkezetben a hatszáz- tizenhét hektáros közös mű­velésű területen termett búza. Július elején az őszi árpá­val kezdte az aratást a Petőfi Tsz és a Kék Duna Szakszö­vetkezet. A kedvezőtlen időjárás miatt a tervezetthez ké­pest elhúzódtak a mun­kák. A lassú érés hátráltatta a ka­lászosok magtárba kerülését. A járás szomorú rekordja volt az idén, hogy a megyében itt hullott a legtöbb csapadék., A talajviszonyok sem ideálisak: nehezen művelhető a föld. S ha ehhez hozzászámítjuk az árvíz okozta károkat, nem le­het csodálkozni a késedelmes finisen. Hogy kedvezőbb híreket is említsünk: a járás gazdaságainak gé­pi felszereltsége igen jó, száz hektárra egy kombájn jut. A kombájnok száma a befe- I jező szakaszban még növeke­Enyliítik a zsúfoltságot A nyári szezonban hétköznapokon naponta 20—30 ezren utaznak a szentendrei HÉV-en. A hétvégeken ez a szám megduplázódik. A BKV — enyhítendő a zsúfoltságot — dupla szerelvényeket indít tíz­percenként. Képünk az egyik hétköznap délelőtt készült, csúcs- forgalomban. 23 társadalmi szerződés Majdnem kétmillió forint eddig — összefogásból A félévi értékelés alapján már most megállapítható, hogy eredményesen szervezték meg ebben az évben is a társadal­mi munkaakciókat a város j párt-, állami és társadalmi j szervei. Kiemelt feladatként | jelölték meg a szovjet hősi em­lékmű áttelepítését, a felsza­badulási emlékmű építését, az idősek támogatását és az óvo­dák, iskolák patronálását. A korábbi évektől eltérően, most az év elején összehívták az üzemek, intézmények ve­zetőit, és ismertették az idei feladatokat. Így lehetőség nyílt arra, hogy az érdekeltek még a társadalmi munkaszer­ződés megkötése előtt megis­merkedjenek azokkal a konk­rét célokkal, melyek megvaló­sításával hatékonyan segíthe­tik a város fejlesztését. Ez a módszer a tapasztala­tok szerint bevált: szinte vala­mennyi vállalat a megbeszélést követően konkrét vállalást tett. összesen 23 társadalmi munkaszerződést kötöttek, 25 szocialista brigád vállalt je­lentős szakipari munkát. De nemcsak ők: sok kisiparos és a lakosság egy része egyénen­ként is csatlakozott az akció­hoz. A kiemelt feladatok telje­sítésén túl jelentős út-, járda- és csatornaépítésre is sor ke­rült. Részt vettek az izbégi ké­zilabda- és tekepálya, az ifjú­sági klub, a megyei művelődé­si központ munkálataiban, ját­szótér-felújításban. Szép ered­ményeket értek el a virágos városért és a tiszta udvar, ren­des ház mozgalom keretében. A féléves társadalmi munká ér­téke: csaknem kétmillió fo­rint. dett is, ugyanis a váci járás­beid Kosáról — mivel ők már előbb végeztek — négy gépet átirányítottak a szigetre, ahol kétségtelenül a legnehezebb volt a helyzet. Itt az árral el­öntött területnek mindössze öt százalékán tudták megmen­teni a még éretlen és nagy víztartalmú gabonát. Az ár levonulása után pedig a bel­vizek okoztak sok gondot A vízbőséget nemcsak az idei termés sínylette meg: elhúzó­dott $ borsószedés, és a to­vábbi tennivalók is. Először az Üttörő Tsz vég­zett a.z aratással, már tudni­illik ott, ahol tudott: az ár­vízzel sújtott területekre ugyanis sokáig nem mehettek rá a gépek. Ezután a Mathiász és a Petőfi Tsz készült el, így Dunabogdányból, Szentendréről és Pomáz- ról egy-egy kombájnt át- küldhettek a szigetre se­gíteni. A szállítást zömében teherau­tóval oldják meg. A jó minő­ségű termést a Gabonafelvá­sárló Vállalat szentendrei fel­vevőhelyére viszik, a magas nedvességtartalmú gabonát pedig Budapestre, a Ferenc­városi malomba szárítani. E hét végére, az árvíz sújtotta területek kivételével, befeje­ződött az idei igen nehéz ara­tás a járásban. A búza a már említett problémák miatt hek­táronként átlagosan 30 má­zsát hozott — kevesebbet a vártnál. Az aratást követő mun­kák közül a művelt terü­let kilenc százalékán bá­lázták, kazlazták eddig a szalmát, negyven százalékán tarlóhán- tottak. Régi hagyományai vannak a járásban a gyümölcstermesz­tésnek. Ebben fontos szerep jut a pomázi Árpád Szakszö­vetkezetnek. A cseresznye- és meggyérés idején Dunabog- dány és Pomáz, az epersze­zonban a sziget, málnaértéke­sítésben Pilisszántó, az egres­telepítésben és szedésben Szentendre és Pomáz jeleske­dett, most, az őszi- és kajszi- barack-szüretelésben első­sorban újra a szentendrei és pomázi területek az érdekeltek. A Mathiászban és az Árpád­ban, valamint a szintén po­mázi Munkaterápiás Intézet gazdaságában szorgos kezek szedik a rózsás, jó ízű barac­kot. Diákok és idénymunká-' sok is segítenek a szüret Ide­jén. Kevés a szakmunkástanuló Az AGR0MASEXP0-ra készül a kocsigyár JAVULT A TERMELÉKENYSÉG Az Erdészeti Fa- és Vegyes­ipari Vállalat, avagy népsze­rű, rövidebb nevén a kocsi­gyár ősét a századfordulón alapították. Eredetileg lószer- számvereteket készített, illet­ve kasza- és szerárugyár volt. A felszabadulás után 1949-ben lett kocsigyár. Hosszú és nehéz út vezetett a szekérgyártástól napjainkig, a modern hétton­nás pótkocsik készítéséig. Az elmúlt időszak eredményeiről, problémáiról beszélgettünk Müller László igazgatóval. — A vállalatnál mennyi ter­melési értéket várnak az idén? — Tavaly 108,9 millió forint volt a termelési érték. Az idén 134 milliót vá­runk, ez a tavalyinak 123 százaléka. _ Hogyan alakult az első fé lév? — Az első hat hónapban 61 millió forint realizálódott. Ez időarányosan 91 százalékos teljesítésnek felel meg, noha így is több, mint 10 millióval magasabb a tavalyi azonos időszak eredményénél. Az előbb említett értéket létszám- emelés nélkül teljesítettük. A teljes termelésemelke­dést a termelékenység nö­velésével akarjuk elérni: a belső munkaszervezés javí­tásával. fokozott gépesítéssel, és kooperációval. A mezőgaz­dasági szállítások megnöveke­désével párhuzamosan ugyan­is a belföldi piac egyre job­ban igényli a vállalat gyárt­mányait. — Milyen problémákat kell megoldaniuk ennek érdeké­ben? — Igen nehéz a nyersanyag: aí kohászati termékek, henge­réit áruk, lemezáruk, a rúd és idomacél beszerzése. A szak­munkás-utánpótlás is nagy gond. 25 elsőéves ioari tanulót' tudnánk felvenni, de csak 4—5 jelentkező akad. A do'gozó’' közül igen sokan állnak nyugdíjazás előtt, ugyanakkor a 30—50 éves korosztály kép­viselői vannak a legkeveseb­ben. A létszám azonos a ta­valyival, jelentősen megnőtt az egy főre eső termelési ér­ték: féléves viszonylatban 123 ezer forint volt, idén 152 ezer. A tavalyi 16 milliós nye­reséget idén 19 millióra tervezzük. Ebből az első félévben már 10 milliót teljesítettünk. — Legközelebbi feladataik? — Készülünk az AGRQ- MASEXPO ’75 elnevezésű me­zőgazdasági gépkiállításra. Ezen különféle gyártmányok­kal kívánunk szerepelni, és itt mutatjuk be új termékünket, az egytengelyes szervestrágya- szóró pótkocsit. ...... . é.. ••••.'<,; .oé-; Jól halad a szerelés A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Pomázi Gyára előfonó­üzemében a harmadik rendszer végnyújtógépének szerelése jó ütemben halad. A gép üzembe állításával a gépsor termelése a duplájára emelkedik. Hatékony ellenőrzés - hasznos javaslatok Dunabogdányban a gazda­sági-pénzügyi bizottság a ta­nácsülés által jóváhagyott éves munkaterv alapján tevékeny­kedik. Fontos feladatuk a község kereskedelmi ellátá­sának rendszeres vizsgálata, a határszemlék megtartása, valamint a vadkárbecslés. A bizottság tesz javaslatot a nem művelt mezőgazdasági ingatlanok állami tulajdonba vételére, vizsgálja meg a ta­nácsi beruházások szüksé­gességét, illetve felügyel a végrehajtásra. Nem véletlen, hogy a ke­reskedelem vizsgálata első­ként szerepel a feladatok kő-, zott. A széles körű ellenőrzés kiterjed a községben mű­ködő valamennyi kereske­delmi és vendéglátó egység­re: reálisak-e az árak, meg­felelő-e az ellátás, hogyan , tartják meg az itt dolgozók az egészségügyi, tűzrendészéi! és munkavédelmi rendelke­zéseket. A hibák megszünte­tése érdekében a bizottság észrevételeiről tájékoztatja az illetékes ÁFÉSZ-t és a ta­nácsot. Legutóbb például a bizott­ság megállapította, hogy a já­rásban működő 3 ÁFÉSZ ta­vaszi egyesítése nyomán, a kezdeti időszakban a község kereskedelmi ellátásának szín­vonala visszaesett. Különö­sen érződött ez a hús-, zöld­ség- és gyümölcsellátásban. A bizottság tekintélyé); bizo­nyítja, hogy észrevételei nyo­mán javult az árukínálat, vá­laszték e fontos cikkekből. Egy másik javaslat eredmé­nyeként módosította a ta­nács a helyi vendéglátó üz­letek nyitva tartási idejét. CÉL: A TÁJVÉDELEM Módosították Dobogókő rendezési tervét Dobogókő üdülőterület rész­letes rendezési tervét 1963-ban készítette el a Városépítési Tu­dományos Tervező Intézet, 1964-ben hagyta jóvá a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága. E terv szerint épül­tek a sétányok, a buszvárók, a Nimród szálló, a víztorony és a villanyhálózat. Az utóbbi időben azonban mind több hétvégi ház épül itt. Nem egy esetben a terv előírásaival ellentétes te­lekmegosztás keletkezett. Az ostyasütő Ha Jósa Mik­lóst nem is, de keze munkáját, a sajtos tallért és a molnárkalácsot jól ismerik város­szerte. Nemcsak a helybeliek, a tu­risták is gyakrtn keresik-veszik ké­szítményeit, sőt a sós és édes ostya az országhatáron túl is népszerű lett. De hogy bel­földön marad­junk, találkozha­tunk vele a fővá­rosban; a Royal- ban, a Gellértben, a Vörösmarty cukrászdában és számos vidéki városban: Sopron­tól Nyíregyháziig, Szombathelytől Kecskemétig. — Kilencen vol­tunk testvérek, szüléink meg sze­gények. Bár ere­detileg gépész­mérnök akartam lenni, ezt az anya­gi körülmények nem tették lehe­tővé, ezért a sütő­szakmát válasz­tottam. Így leg­alább jóllakhat­tam friss kenyérrel. 1933-ban szaba­dultam — emlék­szik vissza a kez­detre Dumtsa Je­nő utcai otthoná­ban, amely egy­ben a sütöde is, az ostyák készí­tője. — Hogyan lett a kenyérből os­tya? — Először fő­városi üzemekben dolgoztam. Köz­ben kitanultam a cukrászmestersé­get is. Szentend­rére 1939-ben köl­töztünk, itt 1954- ben sütci.cmet nriitottam. 1948 óta készítek os­tyát, hét éve pe­dig csakis ezzel foglalkozom. A „miként”-ről, műhelytitok lévén csak annyit tud­tam meg, hogy az előírásos norma szerint állítják össze a masszát. Lágy tésztából fű­szeres ízesítés után megfelelő „hőkezeléssel” nyeri el végleges alakját, azután szentendrei emb­lémás nyloncso­magolásban kerül az üzletekbe. Kitartóan és sokat kell dolgoz­ni, hogy elkészül­jön naponta a 20 —25 kilogramm finomság. Torta­krémmel, tejszín­habbal töltve, fagylalttal vagy csak úgy önmagá­ban, igen ízletes ..rágcsálnivaló”. Kedvelik a kórhá- lábadozók és a kisgyerme­kek is. a sok építkezés következtében pedig indokolatlanul nagy mennyiségű fát vágtak ki. Ugyanakkor az üdülőterületet kiszolgáló létesítmények kiala­kításához nem állt rendelke­zésre megfelelő terület. Mind­ezek szükségessé tették, a ré­gi terv felülvizsgálását, és annak módosítását. A táj védelmét is célnak te­kintve készítette el a Pest me­gyei Tanács Tervező Vállalata a régi terv felülvizsgálatát, melyet az elmúlt év végén hagytak jóvá az illetékesek. A terv a központi részen húzó­dó összefüggő zöldterületet je­löli ki, — gépkocsi-parkolók­kal, sétautakkal, az ellátási és szolgáltató központ helyéül. A rendezési tervbe eső telkeket az illetékes pilisszentkereszti tanács az év végéig kisajátít­ja, és helyettük más telket ad az üdülőterületen a tulajdo­nosoknak. A felülvizsgált részletes ren­dezési terv más vonatkozásban a korábbiakhoz képest nem tartalmaz változást, de fokozott szerepet kapott benne a természetvédelem. Az új tervben megjelölt gép- kocsiparkoló kialakításához először a kisfeszültségű há lózat áthelyezése szüksége: Ennek és a parkoló világítá sának a terve fazonban mé nem készült el .végleges for májában. Amint elkészül, hoz zálátnak a munkához. Ezt kő vetően épül meg a bekötőút Pilis Állami Parkerdőgazdas,. kivitelezésében. Az oldalt írta: Dalos Gábor Foto: Nagy Iván »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents