Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-07 / 184. szám
1975. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK %mHav Aczél György látogatása Pest megyében Körséta a táborban. I (Folytatás az 1. oldalról.) 1963—70-ben költözött a váci járásba és 1973 óta működik Biatorbágyon. Tíz eszrtendő alatt összesen 460 ezer munkaórát teljesítettek, 14,5 millió forint értéket teremtettek az önként itt dolgozó fiatalok. Sokat változott, fejlődött a táborélet és a munka egyaránt. Ma már az egyszerűbb földmunkák mellett bonyolultabb feladatokat — a mélyépítés egyes fázisait, a sínmezök felújításának részmunkáit, a vízelvezetők elkészítését is a fiatalokra bízzák. Az első fecskék a Zánka— Révfülöp vonalszakasz korszerűsítéséhez 2,5 millió forint értékű munkával, 19 ezer köbméter föld kitermelésével járultak hozzá. , 1973-ban Biatorbágycm a Törökbálint—Biatorbágy közötti szakasz munkálatain négy, egyenként 190 fős turnus dolgozott, 5 kilométernyi új töltést építettek és gyepesítettek. Tavaly ugyanennyien próbálták itt becsülettel a kubiikcsmunkát, az idén pedig 5 turnus állja a sarat egyenként 200 diák és szakmunkástanuló. Most éppen a negyedik turnus — Szabolcs megyéből, Kisvárdáról, Mátészalkáról és Nyíregyházáról érkezettek ‘állják a 'sarat. A tábor idei terve: 60 ezer. munkaóra teljesítése, 22 ezer négyzetméternyi rézsűt, 4 ' ezer folyóméter betonlapokkal burkolt árkot készítenek egyebek között. A Budapest— Hegyeshalom vasútvonal rekonstrukció az V. ötéves tervben is folytatódik — Tatabányáig, s Bicskén át Szár községig Biatorbágyról viszik a diák munkásokat a különvo- nátok. Addig itt marad a táborhely. Tóth János tájékoztatójából azt is megtudták a vendégek, hogy ez a vasútvonal 1834-ben épült ki Szőnyig, azután tovább Hegyeshalomig. 1932-ben villamosították. Ma egyik leg- forgalmasabb nemzetközi vasútvonalunk, amely a személy- forgalom mellett igen nagy teherforgalmat is lebonyolít. A pálya a megnövekedett forgalom követelményeinek már nem felel meg, a kisívű kanyarok miatt 50—60 kilométeres átlagsebességgel közlekedhetnek a vonatok s a cél a 100—120 kilométeres sebesség elérése. A nehéz munkaerőhelyzetben nagy segítséget jelent a diákok munkája és nagymértékben hozzájárul a rekonstrukciós program valóra váltásához. A munka becsülésére nevelnek Aczél György kérdéseire: — A fiúk teljesítménye megközelíti-e a felnőttek munkáját? Milyen élményeket nyújt a táborélet? — Szabó Ferenc táborvezető érdekes tényeket sorol. — A felnőtt norma 60 szá- • zal'ékát tekintjük 100 százaléknak, amikor a teljesítményeket értékeljük, s az a tapasztalat, hogy ezt rendszeresen túlteljesítik a brigádok, elérik a felnőtt teljesítménynorma 80 százalékát. — S a gimnazisták munkakedve? — A legkiválóbbak ebben a turnusban a gimnáziumi brigád dók — úgy látszik, bizonyítani szeretnék, hogy akár a szakmunkástanulók, ők sem félnek, ha felhólyagzik a tenyerük. Ez a helytállás önmagában is nevelő hatású, ezek a fiatalok az itt szerzett élmények nyomán később is becsülni fogják a nehéz munkát, a fizikai munkásokat. Különben minden tanárnak kötelezővé tenném, hogy részt vegyen egy-egy építőtáborban, itt igazán megismerhetnék a diákjaikat, ki mire képes, hogyan győzi akaraterővel, lelkesedéssel. — Mennyit dolgoznak naponta, jut elég idő a pihenésre?-— Ami a táborélet pihenőóráit illeti, csodálom, hogy a napi 6 órás kemény munka után senki sem hiányzik a kispályás labdarúgó-mérkőzésről — minden brigád benevezett a házi bajnokságra, s a KISZ KB igazán színvonalas kulturális programról gondoskodik. Legutóbb nagy sikert aratott a divatbemutató és az operaénekesek műsora. Gyakoriak az önálló klubestek, irodalmi műsorok is. A napi program: fél hatkor ébresztő, tisztálkodás, öltözködés, körlettakarítás, reggeli, hétkor indulás a munkahelyre. Egy órakor vissza a táborba, mosdás, ebéd, majd a pihenés, a szórakozás következik. A tábori önkormányzat — amelyet a brigádvezetökből álló tábortanács képvisel — kitűnően működik, a második héttől már táborparancsnokságra sem lenne szükség. Frissen, jól szervezik a programokat. Kitárult világ A megyei tanács vb megtárgyalta Az iskolaigazgatók eredményesen élnek meénövekedett hatáskörükkel Tegnap délelőtt a Pest me- ^ gyei Tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta: meghozta-e a várt eredményt az az intézkedés, amely az iskolák igazgatóit munkáltatói jogkörrel is felruházta. Az iskolák fenntartásáról továbbra is a tanácsok gondoskodnak, az általános felügyeletet a tanácsok művelődésügyi osztályai gyakorolják. Az iskolák igazgatói azonban a művelődésügyi miniszter 1971-ben hozott utasítása szerint a korábbinál jóval nagyobb hatáskörrel rendelkeznek. A tanügyigazgatást jogkörük, a pedagógiai, oktatáspolitikai felelősségük mellett mindazok a jogok és kötelességek is megilletik őket, mint más vállalatok, intézmények munkaadóit. Vagyis az iskolaigazgatók nevezik ki beosztottaikat, határozzák meg, kiket alkalmaznak, fegyelmit indíthatnak és önállóan jutalmaznak. Természetesen valameny- nyi feladatuk a jobb, a színvonalasabb oktató-nevelő munkát szolgálja. A nagyobb hatáskörre, a fe- lelősebb, sokrétűbb munkára fel kellett készíteni az igazgatókat, az oktatási intézmények vezetőit. A tanács, a művelődésügyi minisztérium gondoskodott arról, hogy az érdekeltek mielőbb megismerjék, elsajátítsák az új vezetői módszereket. Tanfolyamokat, továbbképzéseket szerveztek számukra. Eredményesek voltak a kéthetes bennlakásos tanfolyamok, az 1972 óta működő vezetőképző tanfolyamok, a rendszeres vezetői értekezletek. Pest megyében 246 alsó fokú, 25 középiskola, 6 középiskolai kollégium és 4 szakközépiskola gondoskodik az iskolás korúak tanításáról, neveléséről. Az iskolák többségében színvonalas, eredményes munka folyik. Az intézmények vezetői politikailag, szakmailag jól felkészültek. Nagy részük egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezik. Ideológiai továbbképzésükről a marxista—leninista esti egyetem hároméves tagozata, vagy a szakosító tanfolyam gondoskodik. Az igazgatók többsége igényli ezeknek az iskoláknak az elvégzését. A munka eredményességét biztosítja a többi között az, hogy az oktatási intézmények vezetői jól együttműködnek az illetékes pártszervezetekkel és tanácsokkal. Munkájukat a törvényesség megtartása, a felelősség jellemzi. Az igazgatók rátermettségét igazolja az a tény is, hogy meghatározott időre szóló kinevezésüket -többségében megerősítik, felújítják. Az eredmények ellenére is sok nehézséggel küzdenek a nagyobb hatáskörrel rendelkező intézményvezetők. Nincs például munkaügyi, jogi, pénzügyi ismereteket tartalmazó rendeletgyűjtemény, amely segítene eligazítani az ilyen témákban járatlanokat ismereteik gyarapításában. A nagy munkaerőhiány miatt gond a zavartalan tanítás, az igazgatóknak több tanórát kellene látogatniuk, az oktatás ellenőrzésére, szervezésére, pedagógiai irányítására több erőt kellene szentelniük. Ugyanakkor sok adminisztráció terheli a vezetőket, s ezt nem tudják kivel megosztani. Nagyobb intézményeknél szükség lenne iskolatitkárra, segítségre, aki átvállalná a szükséges adminisztráció egy részét. Mindemellett a helyi párt- és társadalmi szervek joggal építenek a képzett , vezetők társadalmi aktivitására is, s az iskolaigazgatók szintén szívesen vállalnak részt a közéletből. így együtt vizsgálva a szakmai, politikai, társadalmi múmiát, legtöbbjük nagy terhet vállal magara, alig rendelkezik szabad idővel. A szakmunkásképző intézetek vezetőinél az is nehezíti a munkát, hogy 1973 szeptem- peréig különoöző minisztériumok hatáskörébe tartoztak, különféle irányítási rendszer érvényesült. Előfordult például, hogy olyan intézet- oen alkalmaztak igazgatóhelyettest és gyakorlati vezetőt is, ahol 150—200 iskolás ta-* nult, ele 300-as tanulólétszámú iskolában sem igazgatóhelyettes, sem gyakorlati vezető nem volt. A megyei tanács vb megállapította, hogy az elmúlt évek bizonyítják, mind elvileg, mind gyakorlatilag helyes volt az iskolaigazgatók felruházása nagyobb hatáskörrel. Hiszen minit minden más területen, helyes az, ha az intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogot. O ismeri a munka feltételeit, ő tudja megítélni beosztottjai munkáját, mérlegelni, ki hogyan állja meg helyét politikailag, szakmailag. A vb úgy határozott, hogy egy év múlva ismét napirendr re tűzi, hogyan látják el feladatukat az iskolaigazgatók, s megbízta a művelődésügyi osztályt: terjessze elő konkrétan, milyen módszerekkel, intézkedésekkel segítsék a különböző nagyságú, típusú, más-más településhez tartozó intézmények nehézségeinek leküzdését. A lakosság nem szenved hátrányt A végrehajtó bizottság meghallgatta a megyei tanács kereskedelmi osztályának tájékoztató jelentését a kereskedelmi dolgozók munkaidőcsökkentéséről. Megállapította, hogy a megye városaiban és a legtöbb községben jól sikerült megoldani a kereskedelmi alkalmazottak munkaidő- esölíkentését. Biztosították, hogy a lakosság, a vásárlók, ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe. A terv szerint a boltok ötven százalékában munkaszervezéssel, technikai eszközök Segély, kölcsön Szeptemberi hagyomány Kistarcsán „Felhívjuk az egyedülálló, valamint a nagycsaládos dolgozóink (három gyermektől) figyelmét, jelentkezzenek a szakszervezeti bizalmiaknál a gyermekek születési évének megjelölésével. — Sz. B.” Ez a felhívás önkéntelenül is fölkeltheti mindenki kíváncsiságát. Magam is érdeklődéssel olvastam a Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyárának faliújságján kifüggesztett feliratot. Érdeklődésemre elmondták, hogy a gyár dolgozói számára ez a kiírás nem jelent titkot. Jól tudják, miért kell jelentkezniük a szakszervezeti bizalmiaknál. Figyelő arcok — a hallgatóság soraiból. Koppány György felvételei Az idén is, mint ez már az elmúlt évek során hagyomány- nyá rögződött, szeptemberben iskolakezdéskor, segéllyel támogatják a nagycsaládosokat, a gyermeküket egyedül nevelő szülőket. A gyár profiljából eredően az itt dolgozók többsége nő, s ezért ez a támogatás, melyet a szakszervezeti segélyezéstől függetlenül minden sokgyermekes dolgozó megkap, itt különös jelentőségű. A segély összege évenként változó, hiszen — mivel a részesedési alapból adják — függ az eredményektől és a lehetőségektől. . Ez évben 34 ezer forintot osztanak szét hetven dolgozó között, összesen 150 gyerek után. De nemcsak ilyen módon segítik a nagy családokat. A saját otthon megteremtését is megkönnyítik számukra. Ugyancsak az idén 130 ezer forint értékű hosszú lejáratú, kamatmentes építési kölcsönt adtak, személyenként általában tízezer forint felett. Különösen indokolt esetben ezt az összeget hozzájárulásként, visszatérítési kötelezettség nélkül kapták a legjobban rászorulók. A kisgyermekes szülők gondjain enyhít az a bővítés is<- melynek nyomán minden jelentkezőt föl tudnak venni a gyár óvodájába. L. T. beállításával akarták végrehajtani a rendelkezéseket. Létszámnöveléssel, új munkaerő- felvétellel az üzletek egynegyedében számoltak, s volt, ahol a nyitva tartási idő módosításával kívánták biztosítani a kereskedelmi dolgozók több szabad idejét. Arra törekedtek, hogy kevés üzlet nyitva tartási idejét csökkentsék. A tanács vb megállapította, hogy nem mindenben sikerült a tervezett elgondolásokat megvalósítani. A felkészülési terv feszített volt, ezért szabadságolások, betegségek, gyermek- gondozási, anyasági szabadságok miatt kénytelenek voltak a tervezettnél hetven százalék- Ical több túlórát kifizetni. Ennek nem minden esetben volt kedvező hatása a dolgozókra, annál is inkább, mivel a kereskedelmi alkalmazottak csaknem háromnegyed része nő, s családjuk miatt többre értékelnék a szabad időt, mint a többletpénzt. Ez vezetett azután arra, hogy mintegy hatvan üzlet nyitva tartási idejét csökkentették. Akadtak azonban olyan kereskedelmi szervek (Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a zsámbéki ÁFÉSZ, a dömsödi ÁFÉSZ), melyek engedély nélkül csökkentették a boltok nyitva tartási idejét. Előfordult az is, hogy nem mindenütt átgondoltan egyeztették, melyik bolt, mikor zárjon, nyisson. A KPVDSZ Pest megyei bizottságával egyetértésben a tanács kereskedelmi osztálya 1975 februárjában véglegesen szabályozta a boltok nyitva tartását, a lakosság igényeinek megfelelően. Felülvizsgálta, módosította az üzemszervezést a technikai felszerelést, ahol lehetett, korszerűsítette. A helyi tanácsok hatáskörébe utalta: melyik bolt, mikor tartson nyitva. Jelenleg a lakosság többsége, de a kereskedelmi dolgozók nagyobb százaléka is, elégedett a munkaidő-csökkentés módszereivel. (Erről számol be egyik olvasónk ■ a Postabontás rovatunkban.) Az ellátást is sikerült biztosítani, s ugyanakkor a kereskedelmi alkalmazottak is több szabad időhöz jutottak. A tanács tovább keresi a módját annak, hogyan javíthat a kereskedelmi dolgozók munka- és életkörülményein. S. A. A tízágyas katonai sátrak sorfala között a sportpályára indulunk, ahol már gyülekeznek a táborgyűlésre a fiatalok. Valamennyi sátorban példás rend, a körlet ragyog a tisztaságtól, különféle színű salaik- félékből, kőporból és homokból kirakott címerek, emblémák és feliratok hirdetik a földön a brigádok nevét, s azt, ki honnan jött. Szürke MÁV-pokró- cok a gyepen szerteszét, tréning- és munkaruhás tarka tömeg. vidám bozontos fejek mindenütt. Féltett kérdéseikre várnak választ Aczél Györgytől. — Ha jön a vonat, szünetet tartunk — kezdi tréfásan az előadó, s ahogy az ilyen táborhoz illik, a pálya szélén máris eldübörög a végtelenbe nyúló vágányon az első kék- ezüstfehér villanymozdony hosszú szerelvényével. Beáll a csend aztán, ahogy a vonatot az imént messzi tájak felé vitték a kerekek, a hallgatóság is szinte együtt mozdul, szárnyal képzeletben a hallottak nyomán országrészek és határokon át a hazad, a külföldi társadalmi, a gazdasági, politikai élet erdeibe, kíváncsian hallgatják Aczél György elbeszélését gazdag, tapasztalatokkal teli életéről. A kérdéseknek s a válaszoknak még felsorolása is lehetetlen, három nagyszerű óra röppent el a táborgyűlésen. A háromórás „párbeszédből” néhány kérdés: — Milyen változások jellemzik a KGST-hez fűződő kapcsolatainkat ? — Hogyan alakul nemzeti jövedelmünk? — Milyen neves személyiségeket várunk Magyarországra? — Hogyan befolyásoljuk exportunkat? — Miért nem szigorítjuk meg valamennyi munkahelyen a munkafegyelmet? — Épül-e Pakson kívül másik atomerőmű? — Mi történik Chilében? — Mi a helyzet Portugáliában? — Beszéljen Kubáról! — Mi a véleménye a divatról, a beatzenéről, a futball- válogatottról? — Szeret-e utazni? Van-e Aczél elvtársnak hobbyja? — Mikor kezdett politizálni? A kérdéseknek se vége, se hossza. A türelmes, okos válaszokat nagy érdeklődéssel hallgatták a fiatalok. A vendég beszámolója, érdekfeszí- tő történetei, felvillantották az illegalitás megpróbáltatásait, a régi barátok, harcostársak hősiességét, akik életük kockáztatásával állhatatosan küzdöttek egy emberibb világért, az értelmes alkotó életért. Olyan kommunistától hallhatták a munkásmozgalom történetét, aki maga is végigküzdötte, végigharcolta az illegalitás éveit és azóta se pihent. Átélte az első lebukás szörnyűségeit, az országépítő, a hatalomra jutott osztály dicsőségét, problémáit. Megtanulta, hogyan kell szolgálni a népet, a legszörnyűbb helyzetben is kitartani az ügy, az eszme mellett. Hallhattak napi munkánkról: politikai, gazdasági feladatainkról, gondjainkról. Arról, hogyan fognak össze a szocialista országok... A békeharcról, a helsinki értekezletről beszélt Aczél György. S beszélt, mert kérdezték, személyes sorsáról, arról, miként érlelődött kommunistává, állt a nép szolgálatába. Aczél György szívesen válaszolt fontos, az egész világot, hazánkat érintő politikai, gazdasági kérdésekre. Készséggel válaszolt azonban azoknak is, akik kevésbé közérdekű problémákra voltak kíváncsiak. Lényeges és látszólag kevésbé lényeges kérdéseket is figyelemre méltatott, így tei-emtett Aczél György közvetlen, baráti kapcsolatot a tábor fiataljaival. Kovács György Attila
