Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-07 / 184. szám

A XMíihnt 1975. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK A bejelentés: kötelesség Aranylelet Dányban Mióta élnek emberek Pest megyében ? Vékony, törékeny testalkatú, <csinos, szőke fiatal lány — kora ifjúsága óta legeslegjob- iban a régi világ érdekli: az évszázadokban, évezredekben kifejezett korszakok. Dr. Tetta­manti Sarolta ugyanis régész, mégpedig hétesztendős pálya­futása kezdete óta Pest me­gyében, a szentendrei Ferenczi Múzeumnál. Ásatásokat vezet és irányít, leleteket gyűjt, szú- vadt csontokat, mssdamarta vasat, tört cserepeket, penész zöldjével bevont bronzot, rezet tisztogat, olvas belőlük, ahogy akárki más a leírt vagy nyom­tatott sorokból. S most erről, az életét betöltő munkájáról beszélgetünk. Négyen a megyében — Az én munkaterületem — mondja — a szentendrei, a budai és a ráckevei járás, a megye egyéb részei a többie­ké, de nincs merev határ. En például idén tártam fel Vac- Alsóvárosban az avarkori te­mető ötszázadik sírját, és még segítek annak közelében a nagy kelta temető feltárásá­ban Hellebrandt Magdolna miskolci kollégámnak, aki ezt az ásatást még akkor kezdte, amikor a váci múzeumban dolgozott. Szeptembertől újra lesz a váci múzeumnak régé­sze, Kővári Klára személyé­ben, aki ez idő szerint még nálunk, Szentendrén tölti az egyetem utáni kötelező egyéves gyakorlatot. Így hát négyen vagyunk régészek a megyé­ben, a tápiószelei Blaskovich Múzeum igazgatójával, Diny- nyés Istvánnal és Topái Ju­dittal, aki a ceglédi Kossuth Múzeumban dolgozik. Kettő­jükkel együtt végeztem az egyetemet, egyszerre kerül­tünk mindjárt mostani állá­sunkba, mi hárman voltunk az első, Pest megyében alkal­mazott régészek. — Rámnéz, a gondolatomban olvas: — Igen, a régészpálya is elnőie- fedett. Megnyugtat, fizetésben és megbecsülésben nincs különb­ség a férfiak és a nők között. Persze a kutatás fáradalmait is egyformán kell elviselniük a szabad ég alatt, rekkenő hő­ségben, metsző hideg szélben. Mert előfordul, hogy ha nem nagy a fagy, például idén meg januárban, februárban is ás­tak. Évezredek divatjai Mit kutat a régész? A leg­kell a földet felásni —mond­ja. — Az ásatás viszont nagy gond, nincs hozzá munkaerő. A nyári vakációban diákok és diáklányok segítenek, de más­kor alig akad, aki kezébe ven­né az ásót, lapátot. Szentend­rén mostanában indul a skanzen területén {álált római villa további feltárása. Húsz- forintos órabért fizetünk, nem tudom, lesz-e elég ember a 80x90 méter terjedelmű terü­lethez. Másik panasza: sokan ugyan, ha bármi réginek lát­szó holmit lelnek, bejelentik, de talán még többen hallgat­nak felőle, széthordják, széí- hányják. Például Százhalom­battán, a Dunai Kőolajipari Vállalat területén építkezés közben sírok és azokból mel­lékletek kerültek elő. Mi lett ezekkel a tárgyakkal, ki tud­ja, mire Ferenczi Illés, a vá­rosi tanács vb-titkára közbe­lépett. Szabály, hogy minden földmunkát, ahol lelet buk­kan elő, a leletmentő ásatás befejeztéig fel kell függesz­teni. Dohogva engedelmeske­dett a kivitelező vállalat, de a munkálat közben is állan­dóan sürgette a leletmentő­ket, határidő-elcsúszásra hi­vatkozott. Kérték, kölcsönöz­zön a munka meggyorsítására buldózert, nem adott. A Kő­olajipari Vállalat azonban mindenben segítséget nyúj­tott. Tucatnyi avar lovassír és sok értékes sírmellékletet mentettek meg. Fejedelmi sír? — Mondhatok azonban el­lenkező példát is — folytatja dr. Tettamanti Sarolta —, az idén tavasszal történt. Dány­ban, a Magvető Tsz egyik szo­összesen mintegy 400 millió forint értékű beruházással bő­vítik az idén a szakmunkáskép­zés hálózatát. Ez a jelentős fejlesztés is elősegíti, hogy mind több fiatal szerezzen szakképzettséget. Ennek fon­tosságát támasztja alá az a tény is. hogy cialista brigádja olajtartály helyét ásta ki, és közben egy sírra bukkant, benne arany övveretekkel. Azonnal abba­hagyták a munkát, és jelen- | test tettek. Az aranytárgyak­ból arra lehet következtetni, fejedelmi sírt találtak, olyas­mit, ami Pest megyében bi­zonyítottan még nem került elő. Szeptemberben tárjuk fel a lelőhely környékiét. Ha a közelében sok sir kerül elő, j akkor nem, de ha csak egyet - I len női sír aranyékszerrel, j vagyis a fejedelemasszonyé, I akkor vagy másfél ezer éve fejedelmüket temették el az avarok Dányban. — Mi persze, ahogy min­dig, amikor értékes leletet ta­lál valaki, most is felajánlot­) tűk a pénzjutalmat, és en­gem határozottan meghat, I hogy Nagy József, a brigád­vezető azt kérte, ne szemé­lyenként osszuk el, hanem adjuk a jutalmat egy ösz- szegben a szocialista brigád­nak. A lelet be nem jelentése szabálysértés, de a bírság, ha egyáltalán a hatóság elé ke­rül az ügy, sokkal kevesebb a jutalom összegénél, és ezt dr. Tettamanti Sarolta nagyon helyteleníti. — Azt írja meg — kér —, hogy ami a földben van, az az államé, tehát, aki eltulaj­donítja, nem szabálysértő, ha­nem bűncselekményt követ el, és bíróság elé kellene állíta­ni. így igaz. Évezredek, nagy tudományos értéket • jelentő földben rejlő kincseit ne te- ! kintse, ne is tekinthesse sen­ki ócska limlomnak, sem ma­gánleletnek. Köztulajdon az. Szokoly Endre Az 1975/76-os tanévben a tervek szerint 61 300 szak- \ munkástanuló kezdi meg tanulmányait az iskolák­ban. Az össztanuló-létszám mint­egy 169 000 lesz. Ez némi csök­Ráckeveiek az „európai tanteremben" Kovács Sándor, a ráckevei szakközépiskola végzős osztá­lyának vezetője azzal tett mél­tó koronát a közös munka be­fejezésére, hogy tanítványait „európai tanteremben” bú­csúztatta a nyári tanulmányi kirándulás keretében. Az Ika­rus hosszú utat tett meg, a szakközépiskolásokhoz a rác­kevei gimnázium levelező ta­gozatos hallgatói és dömsödi, szigetbecsei, szigetszentmár- toni felnőttek csatlakoztak. Milyen „európai tanterem­ben” tartózkodtak tizenegy napos útjuk során? Látták a pozsonyi várat, a brnói tornyo­kat, gyönyörködtek a prágai Károly-híd . szobraiban, meg­tekintették a meisseni porce­lángyár bemutatóját, s bizony csak a zárást jelző gong tud­ta őket távozásra szólítani a drezdai Zwinger termeiből, annyira megragadta őket Raf- faelló, Giorgone, Rembrandt művészetének varázsa. Növel­te a hatást, hogy Takó Miklós dömsödi tanár kalauzolta a csoportot a látnivalók között, így ismerkedhettek meg a to­vábbiakban a potsdami park és a berlini Pergamon Múzeum ne­vezetességeivel. A hangulat mindvégig kitűnő volt, melyet a sátrakban eltöltött órák és Bajnok Antalné kiváló va­csorái -is fokoztak. Az utolsó napon a pozsonyi magyar gim­názium vendégei voltak a rác­keveiek, ahol igazi vendégsze­retet és barátság fogadta őket. A csoport, a rajkai határál­lomást elhagyva szűnni nem akaró énekszóval érzékeltette azt az élményt, melyben vi­szonylag nagyon kevés pénzért részesült. A külföldi kirándu­lás lelke, szervezője Pusztai Gyula igazgatóhelyettes volt, aki munkájával negyvenhat fiatal számára életindító gyö­nyörködést és felismerést szer­zett L. M. kenést jelent az előző évihez képest, ugyanakkor bővül az iskolai és tanulóotthoni háló­zat. A szakmunkástanulók te­hát az eddigieknél még jobb körülmények között, jobban ellátott intézményekben ké­szülnek hivatásukra. Dunakeszin és Gödöllőn is Országosan: " a' Újabb támogatás a szakmunkásképzéshez ősibb koroktól kezdve a 18. század elejéig mindent, amit a föld rejt és az emberrel össze­függ. Hogyan és hol lakott, mit evett, miként főzte meg táplálékát, aztán a szerszámait, amivel dolgozott, ruházkodása, cicomázkodása nyomait és a fegyvereit. Mindezekből — és egyéb forrásokból — kereke­dik ki a köztörténet, magába foglalva a gazdaság-, és kul­túrtörténet sokféle ágazatát. — Egyik legfontosabb fel­adatunk a településtörténet, megvallatni a földet, merre, mióta lakik Pest megye terüle­tén az ember. Nincs ugyan rá eddig bizonyíték, mégis azt hi­szem, a megyében mindig, a kezdettől fogva élt ember már a legősibb korban is. Saját fel­tárásaim között mindenesetre a legrégibb egy ötezer év előt­ti, Szentendrén talált, a korai rézkorból származó agyag­edény. A formája és a festé­se mondja meg, mikor készí- "t/öt tok A fazekasok is örökkön hó­doltak a divatnak, de felis­merni, hogy valamennyi régi koron belül, mennyi változat­tal formálták, festették a cse­repeket, ahhoz sokat kell tud­ni. S az ékszerek, fegyverek, szerszámok divatja is nagyon változatos volt korok szerint. Húsz forintos órabér „ :— A 18. század elejétől kezdve eleget mondanak a bőségesen fennmaradt írásos adatok, és az azokat alátá­masztó tárgyak, amikért nem az ipari munkásoknak je­lenleg körülbelül 40 száza­léka szakmunkás. Az 1074—75-ös tanévben 267 szakmunkásképző iskolában az I—III. évfolyamon 175 ezer fiatal tanult. Az idén 7 új is­kolát adnak át, összesen 130 iskolai tanteremmel bővül a szakmunkásképző hálózat. Hat iskola a most iparosodó vidé­ki városokban: Szekszárdon, Berettyóújfalun, Móron, Tö- rökszentmiklóson, Sárospata­kon, valamint Fonyódon épül, ezek hat tantermesek lesznek. A főváros legfiatalabb lakóte­lepén, Üjpalotán 24 tantermes nyomda- és textilipari iskolát nyitnak meg. A tanulóotthoni hálózat bő­vítésénél figyelembe vették a tanya­világból, faluról kikerült és az iparban elhelyez­kedni vágyó fiatalokat. Szekszárdon 450, Szegeden és Kiskunfélegyházán 200—200 fiatalt befogadó otthont avat­nak. További tanulóotthono­kat építenek az idén Dunake­szin, Veszprémben, Gödöllőn és Pápán, ezekben összesen 800 szakmunkástanuló lakhat. A fővárosban a Mogyoródi úton a különböző gyárakban dolgozó szakmunkástanulók­nak 800 szem<ílyes otthont ad­tak át, amelyekben. 500 lányt és 300 fiút helyeznek el. Fi­gyelembe véve a szakmunkás- képzésben részt vevő lányok számának növekedését, az év első felében már átadták Győr­ben a 150 lányt befogadó ta­nulóotthont. Ereszd el a szakállamat A budapesti filmstúdió terveiből A budapesti játékfilmstúdió hároméves fennállása alatt 27 rendező kapott lehetőséget el­képzelései megvalósítására. A filmműhely ez évi tématerve is meglehetősen változatos, s a korábbi évekhez hasonlóan idén is bemutatkozik első­filmes rendező. Lugossy László például megkezdte Azonosítás . című filmjének forgatását. Az 1974- ben játszódó izgalmas pszi­chológiai dráma főhősét Ma­daras József alakítja. Elké­szült Elek Judit rendezői filmje, az Egyszerű történet, amelyben a rendező Istenme­zeje című dokumentumfilmjé­nek tapasztalatait dolgozta fel ugyanannak a filmnek a sze­replőivel. A drámai cselek­mény lényege és mondaniva­lója, hogy nem elég felszaba­dultan, felszabadult társada­lomban élni, az egyénnek Is cselekednie kell önmaga ki­teljesítéséért. Ősszel mutat­ják be a mozik Bacsó Péter szatirikus komédiáját, az Ereszd el a szakállamat című alkotást. A történet egy fon­tos találmány kiötlőjének sze­mélye körül bonyolódik, s közben bepillantást nyújt egy intézet belső életébe. A ko­média a társadalmi igazságér- zet, a demokratikus közszel­lem nevében szolgáltat igaz­ságot. Októberben tűzik műsoruk­ra a filmszínházak a Gyön- gyössy Imre rendezésében és Kabay Barna forgatókönyve alapján készült A várakozók című alkotást. Az emberiség békevágyának emléket állító mű főszereplője Töröcsik Ma­ri és a lengyel Maya Koma- rowska. Utómunkálatainál tart Rényi Tamás Az idők kezdetén című alkotása, amelynek alapjául Hollós Er­vin novellája szolgált. A tör­ténet 1946 tavaszán a mun­kásosztálynak az új élet meg­indításáért vívott hősi harcát ábrázolja. Ha József megjön — ez a címe Kézdi Kovács Zsolt szerzői filmjének. A be­fejezéséhez közeledő alkotás — főszereplője Ruttkai Éva és Monorl Lili — a fiúk, Illetve férjük hivatása miatt hosz- szú ideig egyedül élő munkás­asszonyok társadalmi és er­kölcsi problémáit tárgyalja. Bizonyára nagy érdeklődést vált ki a közönség körében a Tersánszky Józsi Jenő azonos című kisregényéből készült Legenda a nyúlpaprikásról. \z év második felében be­mutatandó film rendezője Ka­bay Barna; a főszereplő Gazsi alakját Simion Wojciech for­málja. A napokban fejezi be a forgatást Fejér Tamás is. Űj filmjében, a Fekete István írásai nyomán készült Ballagó időben egy serdülőkorú kisfiú nyári vakációját meséli eL I HETI FILMJEGYZET Hajókirándulás Jelenet a Hajókirándulás című filmből. Ilyen a filmek sorsa. Ezt a filmet 1970-ben készítette Marek Piwowski, a fiatal len­gyel filmrendező nemzedék egyik figyelemre méltó tehet­ségű tagja. S miután csak most érkezett el hozzánk, úgy tű­nik, mintha egynémely újab­ban látott magyar film (Juta­lomutazás, Holnap lesz fácán) ihlette volna meg a rende­zőt. Holott e magyar filmek aligha születtek meg még gondolatban is, amikor a Ha­jókirándulás már sikert ara­tott az 1972-es pesarói film­szemlén. Magam is ott láttam először, s az akkor meglehetősen ke- délytelen, komor hangulatú filmektől elborított szemlén kifejezetten üdítően hatott ez a film a maga groteszk hu­morával és a némafilm ko­rának filmkomédiáiból köl­csönzött, de új tartalommal megtöltött ötleteivel. Ez az üdítő, mulattató hatás ma sem tűnt el a filmből, de újra megnézve már jobban elő­bukkantak a hiányosságai is. Miről van szó? Piwowski filmje arról szól, hogy egy — feltehetőleg szakszervezeti beutaltakat szállító — kárán- dulóhajóra felügyeskedi ma­gát két tengő-! engő alak, akik közül az egyiket félre­értésből az utazás kultúrfe- lelősének nézik, s ez a mu­latságos helyzetek, újabb fél­reértések és a szatirikus él­lel megfogalmazott leleple­zések sorozatát indítja el. Az ötlet tehát, önmagában nézve, nem különösebben új vagy eredeti. Érdekessé Pi­wowski látásmódja teszi. A rendezőt ugyanis az a — mondjuk így: társadalmi szin­ten megmutatkozó — bornírt- ság izgatja, ami ennek a hajó- útnak a résztvevőit kivétel nél­kül jellemzi. Egyik utas együgyűbb, ostobább, nagy- képűbb, mint a másik. Önhitt, de primitív mérnök, magát kifejezni alig képes, mun- káskülsejű férfi, feífuvalko- dott nejek, nagyzási hóbort­ban és kisebbrendűségi ér­zésben egyszerre szenvedő önjelölt költő, fontoskodó, os­toba szakértő, tüsténkedő nyugdíjas — egész panopti­kum gyűl össze ezen a hajón, amelyen (hála a dörzsölt, de íöidbuta kultúrosnak) a leg­nagyobb elvi kérdéssé növi ki magát az, hogy egy érzelgős dalocska pesszimizmust fe­jez-e ki, vagy optimizmust. „Átideologizált” piszlicsáré kulturális kérdések, mucsai módon megszervezett „kul­túrműsor” keretében „kiosz­tott" sematikus-vulgáris „tö­megnevelés” -problémák: ezek azok a céltáblák, amelyekre Piwowski szellemesen és jó poénérzékkel lövöldöz. Csakhogy ezek a céltáblák ma már vagy nem léteznek, vagy ha vannak célbaveendő hiöak, fogyatékosságok a kul­turális életben — Lengyelor­szágban és nálunk —, akkor nem egyeznek a filmben fel- mutatottakkal. A Hajókirándu­lás így erősen megkésett film, szatirikus nyilai és petárdái nem találnak célba igazán, s nem is mindig pukkannak. Ha boldog akarsz lenni A címben feltett kérdésre nem nagyon ad világos fele­letet ez a szovjet film, me­lyet Nyikolaj Gubenko ren­dezett (ő játssza a férfi fő­szerepet is, Rogyionov pilótát, s V. Szolovjev társaságában ő írta a forgatókönyvet is). Hogy miért? Talán azért, mert az alkotók (bár helye­sebb lenne egyesszámot hasz­nálni, sőt, egyenesen egy ne­vet, a Gubenkóét) nem gon­dolták világosan végig film­jük mondanivalóját. A történet igen egyszerű és elég gyakran látott-olvasott: Rogyionov, a kísérleti berepü­lőpilóta, foglalkozásánál fog­va sokat van távol tv-ripor- ter feleségétől és aranyos kis iker fiaitól; emiatt sokat szenved ő is, a felesége is. Amikor hosszabb kiküldetésre megy Indiába — ahol egy versenytárgyalást szemléltet­nek helikopterekkel, s össze­mérik a gépek és a pilóták tudását az ugyancsak eladni kívánó amerikaiakkal — ez a probléma különösen elmé­lyül. De aztán Rogyionov ha­zatér, találkozik a feleségé­vel, és minden jóra fordul A kérdés már csak az; mit kell tehát tenni, ha boldog akarsz lenni? Ne menj bere­pülőpilótának, aki naponta játszik az életével, és sose lehet a családjával? Vagy ne menj tv-riporternőnek, aki nem tudja összehozni a lak­kozott, életidegen riportot, s ezért még bánatosabb lesz? A kérdések nyitva maradnak, csak úgy, mint az a —egyéb­ként nem túlságosan szeren­csésen, s nem is meggyőző erővel — közbeiktatott ideo­lógiai vita (vagy vetélkedő?), amely Rogyionov és az ame­rikai pilóta közt zajlik időn­ként. A filmben van néhány jól megcsinált, látványos jelenet (például az árvíz képsorai), s van egy pompás epizódala- kíták. a Vaszilij Suksiné. Ha a film abban a szellemiben készül, mint amilyenben ö megfogalmazta ezt a Fedotov élmunkást, sokkal sikerül­tebb alkotásról számolhat­nánk be. Napforduló Ez a csehszlovák film, amely a bratis'.avai stúdióban ké­szült, tele van ellentmondá­sokkal és megoldatlan kér­désekkel. Pedig a téma ma­ga érdekednek ígérkezik. Négy fiatal: két lány és két fiú áll a történet középpontjában. Mindnyájan esvetemisták, s szeretik egymást: Pavol, a jó­képű (és nagyképű) fiú a szép szőke Blankát, Igor, a kissé félszeg, de becsületes legény meg a csélcsap, feke­te Gabit. Ha a rendező, Jozef Rezucha akarná (vagy tud­ná), jól felrajzolhatná e fiata- i lók köré a mai szlovák élet képét, a fiatal értelmiségiek helyzetét és gondjait. De nem ezt teszi, hanem naiv és zava­ros szerelmi históriát fabrikál a témából, sőt, a végén a film egészében bizonygatott jellem­rajzzal szöges ellentétben, a felületes, sőt felelőtlen és si­lány -erkölcsi érzékű Pavolt megteszi felhőtlenül boldog apának és leendő férjnek. Ami dicsérhető, az csak az Igort játszó Emil Horváth és a Blankát alakító Magda Vá­sár y óva színészi munkája. Takács István k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents