Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-06 / 183. szám
1975. AUGUSZTUS 6., SZERDA A párthatározatok szellemében' Lépéstartás a változó követelményekkel Beszélgetés a Pest megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjével Az állattartók helyzete a NEB elölt Az MSZMP Központi Bizottságának 1974. december 5-i, és 1975. július 2-i ülésén gazdasági helyzetünk alapos elemzése után fontos határozatok születtek a nép- gazdasági terv teljesítésének, az állami költségvetés végrehajtásának feladatairól. A tavaly decemberi párt- határozatot követően különös figyelmet kaptak az üzem- és munkaszervezés, valamint az anyag- és energiatakarékosság kérdései, a vállalatok megfelelő gazdasági, a pártszervek politikai intézkedési terveket készítettek. A júliusi párthatározat főként a beruházás és a készletezés fogyatékosságaira, a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítására, a _munkaidő és a termelőberendezések jobb kihasználására figyelmeztet. Az elmúlt napokban a Pest megyei járási, városi pártbizottságok, valamint a nagyvállalatok pártbizottságai tanácskoztak, összegezték a decemberi párthatározat végrehajtásának tapasztalatait és megfogalmazták a júliusi határozatból adódó tennivalókat. E tapasztalatokról és a feladatokról kértünk tájékoztatást Gabányi Lajostól, a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetőjétől. • A párthatározatok végrehajtásának eddigi tapasztalatait hogyan ítélhetjük meg? — Ami a decemberi párthatározat végrehajtását illeti, a tapasztalatok jórészt pozitívak. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot kivéve, ezúttal a ' szakminisztériumok végrehajtási utasítása a szokottnál gyorsabban követte a Központi Bizottság határozatát, a megyei pártbizottság is figyelemmel kísérte, így aztán március közepére a legtöbb ipari nagyvállalatnál és üzemnél elkészültek az üzem- és munkaszervezési, illetve az energia- és anyagtakarékossági intézkedési tervek. A pártszervezetek — miközben már a gazdasági intézkedési tervek kidolgozásából is kivették a részüket, — végrehajtásuk elősegítésére politikai intézkedési terveket készítettek. Olyanesetekről is tudunk, amikor a helyi pártszervezetek a tervek kiegészítésére vagy konkretizálására kérték fel a gazdasági vezetőket. Ez történt például több váci gazdasági egységben. A pártbizottságok — és ez mindennél fontosabb! — azóta is következetesen figyelemmel kísérik e tervek végrehajtását, a hazai és a nemzetközi gazdasági élet változásait és szorgalmazzák a lépéstartást e változásokkal. Hadd tegyem hozzá, hogy ebben is a megyei pártbizottság példáját követik; a végrehajtó bizottság, illetve a gazdaságpolitikai osztály egymás után számoltatja be a nagyvállalatok párt- és gazdasági vezetőit — mindenekelőtt azokat, akik az 50 kiemelt nagyvállalat valamelyik Pest megyei gyárát, gyáregységét képviselik —, de előtte alaposabban tájékozódtunk az illető gazdasági egység helyzetéről a Magyar Nemzeti Banknál, a szakmai szakszervezetnél, a szakminisztériumban, és így tovább. • Volt-e szükség a megyei vagy Járási-városi pártszervek segítségére gazdasági kérdésekben? — Nem is egy esetben! Itt van például a gazdaságos termékszerkezet kialakítására, a túlzottan anyagigényes termelés csökkentésére való törekvés. E követelményeknek elsősorban az ötven kiemelt nagyvállalatnál igyekeznek megfelelni. Pest megyében e vállalatoknak 21 gyára, gyáregysége működik, a hat kiemelt nagyvállalat közül pedig három önálló vállalat: a Csepel Autógyár, a váci Cement és Mészművek, valamint a BVM Szentendrei Gyára. Osztályunk a közelmúltban 40 vállalat gazdasági vezetőivel tanácskozott a korszerű termékszerkezet kialakításának gondjairól. A nehézségek elsősorban abból erednek, hogy a versenyképes, gazdaságos termékek gyártásához magas műszaki kultúrát képviselő, nagyteljesítményű importgé- oekre van szükség — ám időnként még az indokolt importigények is bürokratikus akadályokba ütköznek. Pedig a mechanikusan alkalmazott tilalom éppúgy károkat okoz a népgazdaságnak, mint a deviza oktalan pazarlása. A megyei pártbizottság ezért lépett közbe, ha indokolt bankhitelek, jogos importigények rendezésére volt szükség. Igaz, volt példa az ellenkezőjébe is. • Hallhatnánk egyet-kettdt? — Közbeléptünk olyan esetben, amikor túlzottnak tartottuk a tőkés importigényt. A KÖVÍZIG regionális vízművek üzemeltetéséhez tíz darab szivattyút akart beszerezni tőkés országokból. Felülvizsgáltuk az igényt, s kiderült, hogy egy kivétellel, a többi kilenc szivattyú a Szovjetunióból is megrendelhető. Egy másik esetben azért kellett közbelépnünk, mert a belföldi fogyasztó érdekei forogtak veszélyben. Arról van szó, hogy a gödöllői Ganz Árammérő- gyár évek óta előnyben részesítette az exportot a belföldi piaccal szemben, így nem volt képes kielégíteni a hazai igényeket. Most pedig olyan elképzeléssel állt elő, hogy teljes termelését szeretné külföldön értékesíteni. A megyei pártbizottság — ismerve a lakásépítési program feladatait, s felmérve a következő ötéves terv várható igényeit — ebbe nem egyezhetett bele. Voltak olyan gyárak, nagyvállalatok közötti kooperációs problémák is, amelyek megoldásában a járási-városi pártszervek jelzésére, a megyei pártbizottságnak kellett közreműködni. • Hogyan értékeli a gazdaságpolitikai osztály a megye iparvállalatainak, mezőgazdasági nagyüzemeinek Idei gazdálkodását, tevékenységét és miben összegezné feladataikat — a júliusi párthatározat alapján? — Jó érzéssel mondhatjuk, hogy a megye ipara becsülettel helytállt az első félévben, a legfontosabb nagyüzemekben teljesítették a féléves termelési és eredményterveket, értékes anyag- és energiamegtakarítást értek el, több helyütt még a gazdálkodási költségekből is sikerült lefaragni. Á mezőgazdaságban az időjárás felrúgta kissé a terveket, s az elmúlt hetekben nem a takarékosság volt a legdöntőbb, hanem a szemveszteség nélküli betakarítás. Sajnos, a világ- gazdasági folyamatok negatív hatásai bennünket sem kerülnek el. A beruházások meggyorsítására, a munkaidő és a termelőeszközök jobb kihasználására, az importanyagok kiváltására, az energia- és anyagtakarékosságra irányuló intézkedések ezért most nem annyira többletnyereséget eredményeznek, inkább a nagyobb bajok, veszteségek elkerülését segítik elő. — Tudomásul kell vennünk, hogy a világgazdaságban arányeltolódás ment végbe, s ugyanannyi import-nyersanyagért több feldolgozott termékkel fizetünk, mint azelőtt. Ezt a többet csak intenzívebb munkával, hatékonyabb termeléssel, anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerűbb felhasználásával, a beruházások határidejének csökkentésével — például Százhalombattán — a pártkongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny lendületének ébrentartásával tudjuk elérni. Ny. É. Törik a Virginia dohányt az albertirsai Dimitrovban Régi hagyományai vannak már Albertirsán a dohánytermesztésnek a Dimitrov Termelőszövetkezetben, ahol a 60 helyett 78 hektáros területen termelnek a Virginia fajtából. A szépnek ígérkező termést azonban néhány nappal a törés megkezdése előtt mintegy 30 százalékos jégkár érte. Mintegy 5 évvel ezelőtt került a hazai dohánytermesztőkhöz az a kanadai dohánykombájn, amely a palántázástól kezdve a permetezésen át a dohánybetakarításig mindenütt hasznosítható. A szövetkezetnek két ilyen gépe van, ezek alkatrészellátása azonban nehezen megoldható. Több hónapig kell várni, míg a hiányzó alkatrészek megérkeznek. Ezért is próbálkoznak a hazai tervezők hasonló teljesítményű, speciális gép szerkesztésével. A MEZŐGÉP Tröszt törökszentmiklósi gyára elkészítette a kanadaihoz hasonló hazai gépet. Kettő üzemel már év eleje óta a Dimitrov Tsz-ben. Dolgoztak a palántázásnál, a permetezésnél, és jelenleg egyikük a dohánytörést segíti. A másikat Szolnok 900 éves fennállásának alkalmával rendezett jubileumi kiállításon mutatják be majd, és az AGROMASEXPO augusztus végén nyíló kiállításán is látható 'esz. A törökszentmiklósi gépet állandóan ellenőrzik a Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet szakemberei. A dohány mellett a 116 hektáros szőlőben is jelentős, mintegy 25 százalékos a jégverés. A termelőszövetkezet borászatából eddig mintegy 100 ezer palack Irsa nevű vörös vermutot szállítottak a kereskedelemnek, és októberben megjelenik a íehér-édes készítményük is. K. Gy. Támogatásuk népgazdasági érdek Milyen az állattartók tenyésztési kedve? Gondtalan volt-e a felvásárlás, volt, van-e elegendő takarmány? Ezekre a kérdésekre kell választ keresni, amikor a háztáji sertéstenyésztés megyebeli helyzetét tesszük mérlegre. Ezt tette a napokban megtartott ülésén a megyei népi ellenőrzési bizottság, amelynek jelentéséből kiderült: nagy fontosságot kell 'tulajdonítani az állattartók tenyésztői kedvének — ennek a látszólag szubjektív tényezőnek —, mert ezen múlik a sertéshústermelés folyamatossága, vagy ami az utóbbi két esztendő jellemzője volt — ciklikussága. Tény — ahogy a NEB jelentéséből is kitűnik —, hogy 1973-hoz viszonyítva tavaly 30 százalékkal csökkent a megyében a kocaállomány. Az országos arányokhoz hasonlóan a háztáji és házkörüli kisgazdaságok adják Pest megyében is a sertésállomány felét. A kistermelők támogatása népgazdasági érdek, hiszen mind a bel-, mind a külföldi fogyasztás számára nélkülözhetetlen a sertéshús, sőt a mennyiségi igények növekednek. Szükséges a támogatás azért is, mert egy-egy korszerű kocafiaztató beruházási költsége 60—100 ezer forint, s a nagyüzemek még hosszú ideig nem vállalkozhatnak a háztájiban nevelt állatok nagyüzemi előállítására. Nemzedékváltás Megtesznek-e az erre hivatott szervek mindent azért, hogy a sokezemyi hátsóud- varbeli ól benépesüljön és kifizetődő legyen a sertéste- nyé^ztés azok számára, akik ma még vállalkoznak a hajnali etetésre, a trágya kihordására, a takarmány cipelé- sére? A NEB-ülésen összegezett tapasztalatok is azt igazolják, hogy vannak pótolnivalók ez ügyben. Növelni kell az állattartók számát, noha a falvakban is mindinkább kialakul a városi életforma, nem szívesen bajlódnak az állatokkal. Ezenkívül változatlan gond a falusi elöregedés. Az idősebbeknek teher az állat- tenyésztés — és tegyük hozzá — ma már nem létkérdés. Hozzájárult az állomány csökkenéséhez az is, hogy a városok környékén, s az egyre szaporodó üdülőövezetekben rendeletileg korlátozzák, néhol egyenesen tiltják az állattartást. A sertéstenyésztési problémákhoz hozzájárult, hogy tavaly nem volt a megyében vemheskoca-kihelyezési akció, azután az is, hogy a te- nyészanyagot biztosító termelőszövetkezetek és állami gazdaságok késő ősszel, télen tesznek eleget kötelezettségeiknek, holott az egyéni állattartók számára a tavaszi, kora nyári időszak lenne kedvezőbb. A részleges kihelyezési akciók sikerét korlátozza, hogy alacsony a malacszaporulat. Sokan idegenkednek a mesterséges megtermékenyítéstől, félnek az újtól. így volt ez például Gödöllő és Monor környékén. Ráadásul a hiányos és rendszertelen tápellátást az intenzív fajtaadottságú állatok megsínylik, a hagyományos takarmányokat pedig nem mindig hasznosít-' ják megfelelően. Az igényekhez igazodva A ciklikusság kialakulásához hozzájárult a szervezetlen felvásárlás és az árak nagymérvű ingadozása. Tavaly például 13 százalékkal csökkent a süldők ára. Idén azonban 15 százalékkal emelkedett. Hasonlóan alakult a helyzet a malacoknál is. Sok bosszúságot okoz a tenyésztőknek, hogy gyakran késedelemmel veszik át tőlük a szerződött jószágokat, s a túlsúlyos sertés további tartása veszteséggel jár. Sérelmezik a Húsipari Tröszt érvényben levő jogszabályokon alapuló rendelkezését, amely szerint a termelőszövetkezeteken keresztül csak a tsz-tagok adhatják le jószágaikat, nagyüzemi felárat is csak ők kaphatnak. Ugyancsak tarka kép alakult ki a takarmány- és tápellátásról: a kereskedelem nem igazodik az igényekhez. A többi között például a budai járásban ősszel és télen csak baromfi- és indító tápot lehet kapni, a budaörsiek és a törökbálintiak Budapestről, Fejér vagy Komárom megyéből kénytelenek — jelentős Szállítási többletköltség és kieső idő árán — beszerezni szükségleteiket. A nagykátai járásban ' gyakorlatilag csak Nagykátán, Tápiószelén és Tá- piószentmártonban a gabonafelvásárló vállalat üzleteiben megfelelő az ellátás, s lehetne sorolni a többi járás hasonló, vagy más problémáit. Az idén a vemheskoca-ak- cióban részt vevők automatikusan 8 mázsa tápot és egy mázsa szemes terményt kapnak, a beváltóhely azonban rendszerint távol esik, például a dabasi járásban, mindössze Dabason és Ócsán vásárolhatnak. Tévhitek ellen Végül, de nem utolsósorban a jövedelemadózásról időnként elterjedő rémhírek és tévhitek okoznak riadalmat a tenyésztők körében. Minden józan érv és tény ellenére sokan nem értik, nem hiszik, hogy az adóhatóságok az üzletszerűen folytatott állattartást adóztatják, azokat, akik százával nevelik és értékesítik a sertés, vagy egyéb jószágot, és ebből az átlagosnál jóval nagyobb, kiemelkedő jövedelemre tesznek szert. Tápiógyörgyén például, ahol nagy hagyományai vannak a szarvasmarhatartásnak, 270 gazda közül mindössze hármat adóztattak meg. Indokolatlan félelmet okozott más községekben, amikor az adóhatóság a felvásárló vállalatokkal listát készíttetett arról, hogy ki, mit adott el számukra. Pedig a több ezer adatot tartalmazó lista alapján végül az egész megyében tavaly csak 50—60 gazdálkodót köteleztek jövedelemadó megfizetésére. A szabályozás egyértelmű,' és az adóhatóságok általában a méltányosság alapján körültekintően döntenek az adóalap megállapításakor. Az üzletszerű tevékenységet folytató magángazdálkodók 15 ezer forint tiszta' jövedelmen felül, a termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tagok — ha megtartják az alapszabály ezzel kapcsolatos előírásait — 50 ezer forint tiszta jövedelmen felül, az ÁFÉSZ szakcsoporti tagok, az állattenyésztők 30 ezer forint feletti tiszta jövedelem esetén kötelezhetők jövedelemadó fizetésére. Az adóztatás célja nem az, hogy ellensúlyozza a háztáji állat- tenyésztés fellendítésére, vagy legalább az elért színvonalon tartására irányuló társadalmi erőfeszítéseket, hanem az indokolatlanul magas jövedelmek képződésének visszafogása. Javuló tendencia A NEB-vizsgálat arra is fényt derített, hogy jelenleg a korábbiakhoz képest lényegesen kedvezőbb a helyzet, megújulóban van a tenyésztési kedv. A ciklikusság elkerülése azonban megkívánja, hogy a feltárt hibákat egy- szersmindenkorra megszüntessék az illetékesek, hatékony felvilágosító munkával pedig mindenki számára érthetővé kell tenni: az állam sok intézkedéssel támogatja a háztáji állattenyésztést, érdemes élni a felkínált lehetőségekkel, hiszen jól jár az egyén és a népgazdaság is, ha sertésállományunk gyarapszik. K. Gy. A. Sok még a hibás bútor CSAKNEM 46 EZER KERMI-VIZSGÁLAT A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet összegezte az é\ első felében elvégzett vizsgálatait. Ebből kitűnik, hogy összesen 45 690 termék minőségét ellenőrizték műszeres és laboratóriumi vizsgálatokkal, 2506 árumintával többet, mint múlt év azonos időszakában. Balról jobbra: a kanadai, és mellette a Törökszentmiklóson készült kombájn. Az ország üzlethálózatának 918 kereskedelmi egységében tartottak hatósági ellenőrzést. Egyebek között a kiskereskedelmi ' hálózatban több mint háromezer kiló húsáru minőségét vizsgálták, s ennek mintegy 30 százalékát kifogásolták. A ruházati termékek minőségét kedvezően javította a korszerű textiláruk újabb változatainak' forgalomba hozatala. A méteráruk, a felső- és alsóruházati konfekcionált gyártmányok minősége a korábbinál ritkábban adott okot kifogásra. Ezúttal sem volt azonban kielégítő a cipők, főként a női cipők minősége. i Sok volt a jogos kifogás a forgalomba hozott bútorok minősége ellen. A kereskedelmi hálózatiban , csaknem ezer különféle í bútor minőségét vizsgál- | tik, s ezeknek alig egy- | ötödé volt kifogástalan. I A különböző gyártási hibák, vagy a kereskedelmi hálózatban elkövetett mulasztás miatt csaknem ezer esetben kötelezték a vállalatokat arra, hogy a nem megfelelőre minősített árukészletet vonják ki a forgalomból, vagy ármérsékléssel, a kifogásolt készlet átválogatásával, és egyéb előírt módon oldják meg az árusítást. 1 L k
