Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-20 / 195. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIX ÉVFOLYAM, 195. SZÁM ÄRA 80 FILLÉR 1975. AUGUSZTUS 20., SZERDA A teremték O rszágot, hazát építők, gyarapítók. Mondhatjuk-e, azok vagyunk mindannyian? Igen is, nem is. Ment ezernyi nagy és kis tettünk, sikerünk, erőfeszítésünk mellett ott sorakoznak hibáink, botlásaink, renyhe- ségeink jelei; a holnapért kzdve ezekkel is birkózunk. Tudatosan, de nem mindig célszerűen. Igyekezve, de sűrűn hamar elfogyó erővel. A teremtök hősöknek tűnnek. A teremtük : egyszerű emberek milliói. Sorsuk közös, de képességeik különböznek. Jövőjük azonos alapokra épül, de jelenük ezernyi részlete eltérő vonásokat rajzol mindennapjaikra. Egység? Egység! Abban, hogy teremteni kell, szocialista hazát gazdagítani, a fejlett szocialista társadalmat kialakítani, a kapcsokat erősebbre kovácsolni a test- vémépekkel, s együtt őrködni velük a szabadságon, a függetlenségén. Kevés ez az egységhez? Ez a legfontosabb, ami hozzá kell, j. s történelmünkben először vannak meg a feltételei a szocialista nemzeti összefogásnak. Volt, van, s bizonyára lesz is vitte, azon, Id menynyit tett, tesz hozzá az építés tégláihoz. Méricskélés közben elsikkad a lényeg! Az, hogy a hozzájárulás elválaszthatatlan a társadalmi munkamegosztástól, s nem az a kérdés, ki mennyit adott, hanem az, nyújtott-e amit elvártak, a közös érdekek okán megköveteltek tőle? Egy termelőszövetkezeti dolgozó esetleg kevesebbet helyez a közt» asztalra, mint a nagy termelékenységű berendezésen termelő ipari munkás, a tudós új utakat nyitó felfedezése esetleg fontosabbnak látszik, mint a község gyerkőceivel küszködő tanító mindennapos kötelességteljesítése, de hi- hetjük-e, hogy a teremtés bonyolult folyamata bármelyiket nélkülözheti? L égy valaki — mondja a szülő gyermekének. Légy ember, a szó igaz és teljes értelmében vett szocialista ember, azaz teremtő — mondja a társadalom. Nem mindenben és mindenkor egyezik, cseng össze e két biztatás. Sűrűn kerülnek szemünk elé olyanok, akik — a régi szólással élve — vásznat vonhatnak becsületességükre; lehet, nem ütköznek össze a törvénnyel, az írott joggal, de a közösséggel, a társadalommal sem találkoznak. Mennek a maguk útján, azt gondolva, másoknak hagyják a teremtést, nekik elég, ha gondjaik csökkennek, ha boldogulnak, ha megszerzik azt, amit akarnak. Az országépítés nem paradicsomi séta! Egyre megújuló harc, keserves küzdés, de nem emberek ellen, hanem értük, velük. Még akkor is, ha némely csoportjaik nem látják be: értük nyúl ki á társadalom keze, őket hívja a tudatos teremtők táborába, nekik kínálja a , mindenfajta munkában -meglelhető örömet. Mert teremteni csak kedvvel, örömmel lehet, s H'"', , erre újkori, azaz felszabadulás utáni történelmünk garmadával adta, adja a példát, örömmel átitatott lenne a munka minden perce? A legszebb munka sem ilyen! Akadnak benne kínos mozzanatok, ideget, izmot nyűvő órák, szürkeségbe süppedő napok, ám a végső eredmény mégis a testet végigömlő öröm: megtettem, megcsináltam. Így, ezzel az örömmel pillanthat végig a learatott hektárokon a gabonakombájn kezelője, az osztály padjai között sorakozó gyerekeken a pedagógus, az alkatrészeken az acélt alakító munkás. De csak akkor lelheti meg ezt az örömet, ha valóban úgy tette dolgát, ahogyan képességeiből tellett, ha példát követett és példát adott, ha munka közben el -elfeledkezett arról, hogy ez a kenyérkereset kényszere, kötelesség. Akkor tehát, ha törekvésed összeölelkeztek a tudatossággal. ji] ehezebb most, mint JA két-három esztendeje — mondotta valaki az ünnep előtt —, több a gond, bizonyára csendesebbek lesznek a munkás- paraszt találkozóit. Igazat szólt? Csak annyiban, hogy gondjaink valóban vannak. Ám, miféle naivitás hitetné el velünk, hogy a teremtés könnyű, napfényes ég alatt megy végbe, szellő sem zavarja? Talán jó lenne, ha álmaink rögtön valóra válnának. Akikor sima terepen trappoLhaitnánk, nem kellene a lábunk alá nézni, s úgy kiáltoznánk, hogy előre, előre. Hisszük: nemcsak a cél, az eredmény a fontos, hanem a küzdés, a célig, az eredményig jutás sokféle '■ mozzanata is. Önismeretre tanít, egyéni és társadalmi méretekben, fölfedezheti erényeinket és gyengéinket, azaz knitikusabbá tesz bennünket, s ezzel igényesebbé, többért törekvővé, jobbért cselekvővé. A teremtők típusa egyetlen társadalomból sem hiányzik, de e típust a szocializmus gyarapította seregnyivé, hatalmas táborrá. Azzal, hogy alapot teremtett az emberi méltósághoz, egyenlőséghez. Azzal, hogy létrehozta a szocialista tulajdonformákat, s folytonosan gyarapította a szocializmus anyagi-műszaki alapjait. Azzal... mindazzal, ami az elmúlt évtizedekben végbement, ami százezrekkel, miíliökkal láttatta be: országot építenek, hazát teremtenek. A magúit országát. E belátás nem mindig kapcsolódik össze jogok és kötelességek forma szerinti ismeretével, de szinte minden esetben elválaszthatatlan az érzelmi azonosulástól. Attól, hogy ebben az országban milliók érzik itthon magukat, mégha megfogalmazni nem is tudják ezt az érzést. Történelmünk teremtők emlékét állítja elénk. Utódainkra mi is teremtők millióinak emlékét — munkáját: örömét és verítékét — , hagyiuk. E folytonosság növeli felelősségünket. E foly- , tonosság teszi széppé, tisztává örömünket. GAZDAGODIK A MEGYE Korábban már hírt adtunk arról, hogy az ünnep tiszteletére Pest megye több városában és községében új közintézményeket, lakásokat adnak át Az ünnepélyes avatásra a legtöbb helyen augusztus 19-én került sor. Fotóriportereink az ünnep előtti napokban Aszó- dot. Érdet, Gödöllőt és Nagy- kátát keresték fel. hogy lencsevégre kapják az ünnepélyes perceket megelőző készülődést, az utolsó simításokat és természetesen azokat a létesítményeket, amelyek birtokbavételekor joggal örülhetnek lakóhelyük gazdagodásának több tízezren. Alkotmányát köszönti az ország Nagygyűlés Szolnokon - Ünnepségek Pest megyében Kedden országszerte folytatódott az alkotmány napját köszöntő ünnepségek sorozata. Nagygyűléseken, munkás—paraszt találkozókon emlékeztek meg az évfordulóról és ez alkalommal számos létesítmény átadására is . sor került. A megyékbe, vidéki városokba a párt és az állam vezetői látogattak el. Szolnokon a nagygyűlés szónoka Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke volt. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Győr-Sopron megyét kereste fel, s Mosonmagyaróváron ünnepi nagygyűlést tartott. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Debrecenben, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese Esztergomban mondott beszédet az alkotmánynapi nagygyűlésen. LOSONCZI PÁL : Az ünnep tiszteletére kedden délután az országház előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyesen, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. A Gell ért-hegyen ugyancsak katonai tisztelet- adás közepette vonták fel a munkásmozgalom vörös lobogóját. Pest megyében is megkezdődött a gazdag program. Tegnap Cegléden, Gödöllőn, Nagykőrösön, Vácott és Szentendrén, valamint Abonyban tartottak alkotmánynapi ünnepséget. Solymáron, Pomázon és a Pestvidéki Gépgyárban munkás—paraszt találkozóra került sor. Mint minden évben, az idén is új létesítményeket adtak át: nagycsaládosok költöznek új lakásba, óvodák, könyvtárak, bölcsődék és a társadalom támogatásával épült új intézmények avatásával tették emlékezetessé az alkotmány és az új kenyér ünnepét. A munkás-paraszt szövetség jelenti augusztus 20. politikai tartalmát ■— Alkotmányunk születésnapja nemcsak állami, hanem igazi népünnep. Az egész nép köszönti a gazda jogán és felelősségével az önmaga alkotta művet, összegezi eredményeit, számbaveszi teendőit és feladatait Egyre több család költözik Nagykátán is korszerű, a mai igényeknek megfelelő otthonba. Ma, augusztus 20-án i7 Likast adnak át a nagyközségben. Néhány napja még az utolsó simításokat végezték Enil’geten, a Dagály utcai tízlakásos sorházban. A kétmillió forintos létesítményt a nagy családosoknak adták át, ünnepélyes keretek között augusztus 19-én. Az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola húszmillió forintért felépült tanműhelyét ma avatják. Az épület az itt tanulók elmélyült szakmai előképzését hivatott szolgálni, A gödöllői új, 25 ezer kötetes könyvtár. Gárdos Katalin, Koppány György, Nagy Iván felvételei eredmények alapján és arányában növekedjék, ami biztosítja a jövedelmek megalapozott emelkedését. A megdolgozott munkán alapuló bevételt és béremelést, jövedelemnövekedést helyeseljük, támogatjuk és örülünk neki. Mint ahogy annak is örülünk, hogy terveinknek megfelelően szakadatlanul javulnak népünk életkörülményei, jobb lesz szociális ellátottsága. De ugyanakkor azt kell mondani: ha valaha igaz volt a közmondás, akkor ma kétszeresen az, hogy csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. — Központi Bizottságunk legutóbbi ülésén — a tavaly decemberben hozott határozatának végrehajtását értékelve — arra hívta fel nagy nyomatékkai a figyelmet, hogy időszerű gazdasági teendőink jobb és gyorsabb\ végzésével, a termelésben, az üzem- és munkaszervezésben rejlő nagy tartalékok feltárásával járuljunk hozzá a hatékonyabb, olcsóbb, jobb, exportképesebb termelés fokozásához, népgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődéséhez. — Alkotmánynapi ünnepségeink szép hagyománya, hogy az új kenyér képletes megszegése alkalmából — természetesen — mezőgazdaságunk helyzetéről is szólunk. — A legfontosabb mondanivalónk az idén is az, hogy magtárban van az ország kenyere. Igaz, hogy nagy-nagy nehézségek, társadalmi erőfeszítés, összefogott munka árán sikerült megvívni kenyércsatánkat az idő járással De most már elmondhatjuk, hogy mögöttünk van ez a nagy nyári munka, minden gondjával, bajával, de szépségével és örömével is. — Szolnok megye a gabona- termesztés egyik nagy központja. Gyűlésünk ezért is hivatott fórum arra, hogy az alkalmat felhasználva fejezzem ki pártunk tis kormányunk köszönetét és elismerését azoknak, akiknek a vállát az idei aratás kétségtelenül minden eddigit felülmúló nehézsége nyomta: szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink derék kombájnosainak, gépkezelőinek, az aratás irányítóinak és mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a gabona, népünk egész évi kenyere k búzatáblákról eljutott a raktárakig. — Általában a mezőgazdaságról azt mondhatom, hogy — ugyanúgy, ahogy a népgazdaság más területein — az eredmények a jellemzők, a meghatározók, de itt sem vagyunk gondok, problémák és feladatok híján. — A megnövekedett üzemméreteket a fejlődés szolgálatába kell állítani az összes lehetséges módon. A nagyobb gazdaság sok kérdést új módon vet fel, sok mindenre másként kell felelni, mint korábban, Ám nagy gonddal és körültekintéssel kell arra ügyelni, hogy a fürdővízzel ki ne öntsük a gyereket. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaságnak ma egyidejűleg kell megbirkóznia a megfontolt, a lehetőségekkel és szükséggel arányban álló korszerűsítéssel, valamint a bőségesen rendelkezésre álló tartalékok kihasználásával. Különösen áll ez hz állatte- (Folytatás a 2. oldalon.) — Alkotmányunkat olyan alaptörvénynek tekintjük, melyen meg lehet mérni egész társadalmi, politikai, gazdasági és eszmei rendünk értékét. Alkotmányunk egyrészt híven tükrözi elért, kivívott eredményeinket, másrészt tág lehetőséget és keretet nyújt a további szocialista fejlődés kibontakoztatására. Mint minden törvénynek, így az alkotmánynak is a gyakorlat a próbaköve. A mi alkotmányunk nem holt betű, hanem élő valóság. — Alkotmányunk minden tételének és egészének lényeges jellemzője: a szocialista demokrácia a jogok és a kötelességek elválaszthatat- lanságának elvén nyugszik. Nincsenek jogok kötelesség nélkül, mint ahogy kötelezettség sem létezhet jogok nélkül. — Alkotmányunk napját az új kenyér ünnepeként is számon tartjuk. A kenyér az életet jelképezi népünk gondolkodásában. Alkotmányunk viszont új életünket testesíti meg. Az ünnep igazi politikai tartalma a munlcás-paraszt szövetség. Társadalmunk két alapvető osztályának összefogása rendszerünk politikai alapja. A mai ünnep kínálja az alkalmat, hogy ismételten kinyilvánítsuk: a munkásosztály és a parasztság, amely együttesen harcolva és dolgozva rakta le szocialista társadalmunk, iparunk és mezőgazdaságunk szilárd alapját, közösen védte és szilárdította meg a népi hatalmat, a jövőben is egy úton halad előre. Közös akarattal szolgálja a nép ügyét és boldogulását. Ezért joggal számít az egész nép, a társadalom minden tagjának cselekvő közreműködésére. — Az idei év eddig mögöttünk hagyott részében gazdaságunk továbbra is erőteljesen fejlődött. És ez nagy dolog, mert azok a külgazdasági körülmények, amelyek kedvezőtlenül hatottak ránk, nem változtak még meg. Ennek ellenére a fő gazdasági ágazatokban a termelés a tervünkben megszabott ütemben és mértékben, sőt egyes területeken annál is gyorsabban növekedett. — Pártunk Központi Bizottságának 1974 decemberében hozott határozata — amit jóváhagyott és megerősített a XI. kongresszus — megjelölte azokat a teendőket, melyek biztosíthatják népgazdaságunk zavartalan, kiegyensúlyozott és erőteljes fejlődését. — Az eddigi eredményeket azonban csak az első lépésnek tekinthetjük a kijelölt úton. Inkább amolyan biztatásfélének, felhívásnak arra, hogy így, de még gyorsabban kell haladnunk, mert nagyon is sürget az idő bennünket. — Sokszor megkérdezték már tőlem, miért beszélünk annyit és annyiszor a gondokról, amikor nálunk nagyjából minden rendben van. — Gazdasági helyzetünk őszinte feltárásával az a célunk, hogy népünk jobban megértse a feladatokat: hogy tudja, mit és miért kívánunk, kérünk tőle. Azt akarjuk, hogy gazdasági nehézségeinket ne csak a költségvetés, hanem a vállalatok is a magük valóságában érezzék. Azt, hogy a vállalatok bevétele és jövedelme a tényleges termelési