Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-16 / 192. szám

1975. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT milm •4íj£?^ TU VUIfflP 7 Kcp, szöveg nélkül CSALÁDBAN — HÁZ KÖRÜL | A KENYÉR A TÁPLÁLKOZÁSBAN 1 BEVASARLÓTASKA — Vidékre várjuk, a mi fa­lunkba! ... Olcsóbb mint tavaly | A felszabadulás előtt sok | család fő tápláléka a kenyér r volt, szalonnával és hagymá- fval. A gyerekek üres, vagy § zsíroskenyérrel siettek az is- ! kólába. Hogy milyen nélkü- I lözhetetlen tápláléka volt a | szegény embernek a kenyér, azt | sok szólás-mondás is bizonyít- § ja: kenyeret keres; kenyér | nélkül maradt; megette a = kenyere javát; kenyéren és | vízen él; olyan jó, mint egy | falat kenyér; kenyérkereset; 1 kenyéradó gazda; kenyeres | pajtás, stb. | Manapság, amikor a kenyér I mellé bőven kerül vaj, méz, = sajt, sonka, felvágott, — ter- ! mészetesen —, egyre keveseb- E bet gondolunk arra az időre, | amikor a „puszta” kenyér is | örömet jelentett, mert sok- ! szar még arra sem tellett. I Ma viszont, nagyon sok- | szór pazarlóan bánunk a ke- í nyérrel. Ha megnéznénk csak I egyetlen nap a nagyvárosi E szemetes kukák tetejét, lát- 1 hatnánk, mennyi kenyeret, sü­li teményt, kalácsot dobnak ki a | szemétbe. A bőség nem je- : lenti azt, hogy pazaroljunk! | De mit csináljunk az étke- ! zéseknél megmaradt kenyér- I rel? Vagy azzal, ami már | nem friss és senki sem akar- I ja megenni? A válasz egyszerű: — Nej dobjuk el! Gyűjtsük szellős- vászonzacskóba, a piacokon i szívesen megveszik az állatok etetésére. Vagy: mindenki tudja, hogy mennyi kenyér­féle fogy el a családjában. Csak annyit vásároljon, amennyi elfogy. Meg lehet enni a másnapos, Sőt a har­madnapod kenyeret is. Pirít­suk meg, vajjal vagy zsír­ral, felvágottal kitűnő vacso­ra. Adjunk hozzá citromos teát. Felmerült már az is, hogy manapság, amikor annyit ol­vasunk, hallunk az egészséges táplálkozásról és arról, hogy kevesebb tésztafélét és ke­nyeret fagyasszunk, van-e olyan „rangja” a kenyérnek a táplálkozásban, mint azelőtt? Igen, van. A kenyér fontos emberi táplálék, csak a na­ponta elfogyasztott mennyi­séget kell ideális mennyiségre lecsökkentenünk, ha nem aka­runk elhízni. 10 deka fehér pékkenyér 261 kalóriát tar­talmaz, szénhidráttartalma 53,3 százalék. (Az ember napi kalóriaszükséglete nemenként, korosztályonként, foglalkozá­sonként, 6tb., változó. Ülőfog­lalkozású nő kalóriaszükség­lete kb. 2000, férfiaké kb. 2400 kalória.) Fási Katalin = lllll lltlllllllllllllIliillllllltIliilllllllllltlflllltlllllllltlllttlfllllllllllllllltllfllllliltllllllllfIIIlllllllltllltllllII = 1 FOGYÓKÚRÁSOK FIGYELMÉBE = A fogyás, súlycsökkentés terén E gyors eredményt lehet elérni, ha E valaki csupán fehérjében dús táp- = lálékot fogyaszt és szénhidrátokat E egyáltalán nem, vagy csak mini- E mális mennyiségben vesz magá- = hoz. Mindeddig azt hitték, hogy § ezt „büntetlenül” bármilyen hosz- S szú ideig folytatni lehet. Ameri- E kai kutatók azonban kimutatták, E hogy ez a kiegyensúlyozatlan ét- | rend előbb-utóbb a szervezet ká- LE- = rosodásához vezet, § A kísérletek során elhízott, de — őszig mindennap CSŐT eszünk!... Zsoldos Sándor rajzai = egyébként egészséges embereknek több héten át fehérjedús, szénhid­rátszegény táplálékot adtak, s fo­lyamatosan vitaminokat és ásvá­nyi sókat tartalmazó tablettákkal látták el őket. A várt, drasztiku­san gyors fogyás bekövetkezett ugyan, de az is kiderült, hogy a kísérleti személyek mindegyiké­nek a vérében is bizonyos enzi­mek mennyisége megnövekedett, ami csak különböző fehérjeszöve­tek elbomlása révén következhe­tett be. A vizelet kalciumtartalma is megnőtt, ami annak tudható be, hogy a létfontosságú anyag a fo­gyókúrások csontjaiból vált ki. Hmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiufiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiitifiiiiiiiiiiiniiitiiiij SZOBAFESTÉS, TAPÉTÁZÁS - HÁZILAG ELŐKÉSZÍTÉS. Akik már próbálták, azt mondják, kis kézügyességgel és néhány nél­külözhetetlen alapszabály is­meretével bárki hozzáláthat lakása festéséhez, tapétázásá­hoz. A kézügyességet eleve feltételezzük — íme, amit még tudni kell! A festést és tapétázást egy­aránt a fal előkészítésével kezdjük. A meglevő régi fes­ték- vagy tapétaréteget mos­suk, vagy kaparjuk le. A fal egyenetlenségeit — a szögek helyét, a sarkokban keletke­zett réseket, az apróbb repedé­seket — gipsztapasszal tüntes­sük el. Jó tudni a gipszről, hogy kötés közben előbb ösz- szehúzódik, majd térfogatát növeli, minden kis mélyedésbe benyomul. Hogy lassabban kössön, adjunk hozzá kevés enyvet és meszet. Fürdőszobák, konyhák, mo­sókonyhák, tehát az erősen pá­rás, gőzös helyiségek és az új, nem teljesen kiszáradt épüle­tek első festéséhez legalkal­masabb a mészfestés (mesze­lés). Ehhez legjobb a hosszú ideig vermelt, kövér oltott mész. A fes­téket célszerű felhasználás előtt egy nappal elkészíteni. Oltáshoz lehetőleg lágy vizet használjunk, jobban köt a festék, ha 5—10 szá­zalék tejet és egy pici lenolajat (1—2 százalék) és egy kis konyha­sót adunk hozzá. Gipszvakolatra soha ne meszel­jünk — foltos lesz a felület. A mészfestést halvány árnyalatok­ban színezbetjük is. Ajánljuk a gipszet nem tartalmazó mészfesté­keket és a színes földfestékeket: okker, őzbarna, vasoxidvörös stb. Háztartási és festékboltokban ksp- liatök. Vigyázzunk, hogy a szülés festék ne legyen több a keverék 10 százalékánál. Ha sokat adunk hozzá, száradás után leporlik á falról. Meszelni kétszer, ha a gip- szelés előtt alapozó festést vég­zünk — háromszor szükséges. Száraz helyiségeket, lakó­szobákat, úgynevezett enyves festéssel szépíthetünk meg. Ennél a festési módnál a fe­lület kijavítása után más elő­készítő munkákat is el kell végeznünk. A falakat szappa­nozzuk és timsózzuk. Egy kiló káli kenöszappanhoz keverjünk egy vödör vizet. Az ol­datot korongecsettel egyenletesen kenjük fel. Mindjárt utána követ­kezik a tlmsózás. Egy kiló, forra­lás közben előre feloldott timsó- hoz adjunk egy vödör vizet és egy fél liter enyvoldatot. Szintén ko­rongecsettel vigyük a falra. A parkettát takarjuk le, mert a tim- sós lé fekete foltot hagyhat. Altkor jó a festék, ha kicsurog az ecsetből. Van, aki a „kacsa- láb”-próbával győződik meg a he­lyes keverésről. Kézzel nyúljunk a festékesedénybe, ha ujjaink kö­zött hártya képződik — kezdhet­jük a munkát. Festéskor az ajtókat, ablako­kat tartsuk zárva; a huzat egyenlőtlen száradást, foltoso- dást okozhat. A helyiség hő­mérséklete legalább +10 fok legyen. MINTÁZÁS. HengerezésseL történik. Ennek legfontosabb szabálya, hogy a már teljesen megszáradt alapszínre ponto­san függőleges irányban dol­gozzunk. Az egymás mellé hengerezett minták ne fedjék egymást, csak finoman érint­kezzenek. A fal a lehető leg­simább legyen. Az egyenetlen­ségek a hengert kitéríthetik útjából. Legnehezebb a sarkok mintázása. Ezt csak különle­ges, egyoldalas hengerrel vé­gezzük. FRÖCSKÜLÉS. Igen divatos és kedvelt díszítőeljárás. Fröcskölhetünk sötétebb alap­ra világosabb színnel, vagy megfordítva. Festékkel töltött hosszú korongecsettel csinál­juk. Keverjünk a festékhez egy kevés tejet. Szabad kézzel dolgozzunk; az ecsetet a faltól legalább egy méter távolság­ban a kezünkhöz, vagy egy, a kezünkben tartott teniszlab­dához ütögessük. TAPÉTÁZÁS. Ha sikerül ön­tapadós tapétát vennünk, ak­kor a ragasztással nincs'külö­nösebb gondunk. Ha mégis ragasztót kellene készítenünk, akkor csináljunk csirizt. Hét liter vízhez két kiló hulladék rozslisztet, búzalisztet, vagy burgonyakeményítőt kever­jünk. Ügyeljünk arra, hogy a massza csomómentes legyen. Az üzletekben időnként kap­ható a glutolin csiriz. Száraz, szemcsés formában, használati utasítással együtt árulják. A falelőkészítés a festéshez ha­sonló. A felületet simára glettel- jük, illetve a régi tapétát gondo­san leporoljuk. Üj épületben — ki­véve a panelházakat — csak 1 év után tapétázzunk. Fontos előre kiszámítani, hogy mennyi anyagot vegyünk. Mindig több kell, mint a valóban beburkolandó felület. Egy tekercs tapétából, a szélek levágása után, általában 3,2 négy­zetméter hasznosítható. Akkor já­runk jól, ha a szoba falainak összfelületét (az ablakokat és az ajtókat is beleértve) elosztjuk az egy tekercs hasznos területével, vagy 3,2 négyzetméterrel. A ka­pott eredmény a szükséges teker­csek számát adja meg. A tapétát ollóval vagy kés­sel 15—20 cm-es csíkokra vág­juk. (Vigyázzunk, hogy a min­ták pontosan egymás mellé kerüljenek.) Ezeket kenjük be egyenletesen ragasztóval, majd függőleges irányban illesszük a falra. Ezután tapétázókefé­vel, vagy puha flanellrongy- darabbal belülről a szélek fe­lé haladva szorítsuk ki a le­vegőt alóla. S. N. E. Műrafiából 26 centiméter hosszú láncszemsort készí­tünk, erre két láncszem és egy egyráhajtásos pálca váltakozá­sával kockákat horgolunk. Egy kockasor után következik a minta: I A fordulás után egy két- i ráhajtásos pálca, utána 2 I láncszem, 2 ráhajtás, leöltünk I a következő pálca elé, két j ráhajtáson áthúzzuk a hurkot, [a többi marad a tűn; 1 ráhaj- I tás, leültünk a pálcába, két rá- I hajtáson áthúzzuk a hurkot, a | többi marad a tűn; 1 ráhajtás, I leöltünk a pálca-mögé és há- I romszor két ráhajtáson át- I húzzuk a hurkot. Ezzel a há- | romlábú pálcát be is fejeztük. ; 2 láncszem és ismét egy há- i romlábú pálca következik. 32 centiméter hosszúságú j téglalapot horgolunk, ezt a I kezdéshez hasonlóan egy koc- ; kasorral fejezzük be, 2—3 rö- ; vidpálca sorral körülhorgol- • juk, utána pontosan összehajt- ; juk, két oldalán összehorgol- j juk. A táska felső szélére még ; 3 sor rövidpálca kerül úgy, ! hogy előbb a két fülnek ; megfelelő hosszú láncszemsort ; iktatunk be, s a rövidpálca- | sorokkal ezt is szélesítjük. = llltlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIHI | INDIVIDUALISTA MÉHEK | A méhek, amelyekről mindig E azt tartották, hogy közösségi, tár- E sas rovarok, úgy látszik, magá- Ij nyosan is tudnak élni. Ezt álla- E pították meg a lettországi termé- 1 üzetvédelmi egyesület aktivistái. A | köztársaság nemzeti parkjának | területén ilyen individualista mé- S heknek egész települését fedezték | fel, a Gauja félreeső, erdőkbe = ékelődő ősi folyóteraszán. uuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiihiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii KATIKAT BEÍRATTUK | Végre a vaká- = dónak, kezdődik a | tanítás. Ilyenkor E o szülő szive majd 1 kicsordul az em- I lékektől. Bizony, = mert már csak 1 emlék az az idő, I amikor Katika | kislányomat be- | írattuk az első | osztályba. Kis ese- i telt talán ő is I megmosolyogja: | Katika mamája | vett szép bőrtás- = kát, kockás, vona- | las füzeteket, ce- I ruzát, tollat és 1 persze radírgumit, | amin elefánt van. | Az első nap csend- £ ben eltelt. Októ- | berben azt mond- I ja Katikának a = tanító néni: | — Egy hóna­|pon át eleget be- § szélgettünk, most I már kezdődjék a gmunka, a tanulás. I— Azzal az egész | osztályt felszólí- S tóttá, hogy vegye- | nek elő vonalas | füzetet meg ceru- | zát, s a két kék í vonal közé rajzol­< janak apró kő- röcskéket egymás mellé, összesen három sort. De nagyon szép há­rom sort. S a gyerekek még a lélegzetüket is visszafojtották, pi­ros szájuk szélére kibújtak a kis ró­zsaszínű nyelvecs- kék és csendben keringtek a ceru­zák a papírlapo­kon. A tanító néni meg-megállt há­tuk mögött, majd amikor Katikához ért, összecsapta a kezét: — Kislányom, nem megmond­tam, hogy csak három sort kell rajzolni szép las­san, de te már az ötödik sornál tar­tasz! Katika felállt és szelíd szemével a tanító nénire csodálkozott: — Értem én, ta­nító néni, de hát akkor miért vette nekem a mama a „nadírgumit”? — Azzal nekiesett a két utolsó fölösle­ges sor kiradiro- zásához. Ez októberben volt. A félévi bi- zonyitványosztást is elfelejtettük már, amikor egy nap sugárzó arc­cal jött haza Ka­tika az iskolából. Mamája rögtön tudta, hogy vala­mi örömteli dolog történt, hát meg­kérdezte: — Mi van, kis­lányom? Talán fe­leltél? — Dehogy felel­tem, mama — mosolygott Kati­ka, — térdepel­tem, '' A mama szem­öldöke menten összeszaladt: — Szégyelld magad! Máskor ezt meg ne hall­jam! Katika nem ér­tette a dolgot, pi- tyeregnl kezdett: — De, drága mama — dadogta —, hiszen az egész osztályból csak én, egyedül csak én térdepelhettem. Dénes Géza A TUDOMÁNY ÍS TECHNIKA VILÁGÁBÓL A szellemi képesség diagnózisa A világ sok tudósa fáradozik azon, hogy behatoljon a ter­mészet legbonyolultabb alko­tásának, az emberi agynak a rejtelmeibe. Több kutatócso­port tevékenysége annak meg­állapítására irányul, hogy mi­lyen intellektussal és munka- képességgel rendelkeznek azok az emberek, akik a számító­gépek tervezésével foglalkoz­nak. Az általuk létrehozott ki­bernetikai rendszerek majda­ni „intelligenciája” ugyanis nagyrészt az ő szellemi képes­ségeiktől függ. Az egyik szovjet laboratóri­umban a konstruktőröket egy karosszékbe ültetik, felerősítik rájuk az érzékelőket és adatto­vábbító egységeket, majd hoz­záfognak a kísérlethez. A ve­títővásznon különböző számok jelennek meg, amelyeket négy­zetre kell emelni és szóban kö­zölni az eredményeket A szá­mok egyre gyorsabban köve­tik egymást, a kísérleti sze­mély egyre nehezebben tudja megoldani a feladatokat, mind gyakrabban követ el hibákat. Agya megfeszítetten dolgozik és a bioelektromos jelek egész özönét bocsátja ki. A bonyo­lult és pontos berendezések megszűrik a jeleket, kiválaszt­Szupereros A fejlett ipari országok mű­szaki textíliagyártásában a vegyiszálak — a műanyag­származékokból készített ros­tok — a teljes felhasználás 30 százalékát képviselik. Mind több iparágban keresik e Üzenetátvitel — Csábítónak látszik a gondo­lat, hogy a városokat behá­lózó és az országokat átszövő kábelrengeteg helyett majdan a szabad atmoszférát használ­hatnánk átviteli csatornaként a telefonbeszélgetések lebo­nyolításához. A Siemens-cég kutatói bebizonyították, hogy igen nagy frekvenciájú lézer­sugár segítségével megvaló­sítható lesz az ilyen átviteli hálózatok kiépítése. Igaz, egyelőre csak úgy, hogy a lé­zersugaras adó- és vevőállo­mások „látják” egymást. A lézersugarak nagy előnye, hogy igen koncentrált nyaláb­ban terjednek, így viszonylag keveset csillapodnak terjedés közben, és átviteli sávszé­lességük igen nagy. A kutatók a kísérleti lézer­összeköttetést két, egymástól 5,4 kilométerre levő állomás között valósították meg, ún. Cassegrain-teleszkópok segít­ségével, A teleszkóp az elöl levő, központosán felfüg­gesztett, 3,2 cm átmérőjű oku­lár tükörből és a mögötte 180 cm távolságra elhelyezett 35 cm-es objektív tükörből áll. A kísérletekhez széndioxid lézert alkalmaztak. A tapasz­talat az volt, hogy mérsé­kelt eső, köd és hó esetén is még biztonságos információ- átvitel valósítható meg. Legkorábban két új távbe­szélő-szolgáltatás esetében számíthat alkalmazásra a lé­zersugaras átvitel; az egyik a ják közülük a lényegeseket és azokat mágnesszalagon, papír­csíkon rögzítik. A kapott adatokat matema­tikai módszerek segítségével dolgozzák fel, majd megálla­pítják, hogy milyen volt a kí­sérleti személy agyműködésé­nek állapota a megfeszített szellemi munka közepette. óriáskötél hasznos anyagokat, például a gumiabroncsgyártók, a szál­lítószalagokat előállítók, a csomagolóanyagokat készítők. De a kötélgyártás alapanya­gaként is egyre inkább a szin­tetikus folytonos szálak lép­nek előtérbe. Kopásállóságuk, (hőállóságuk, a vízzel, az idő­járással és a rothadással szem­beni ellenállóképességük sok­kal jobb, mint a kender-, ma­rnia- vagy pamutköteleké. A legkiválóbb szintetikus köte­leket polipropilénből készí­tik, Kontinensünkön a legerő­sebb szintetikus köteleket egy angol cég készíti. A képen látható példány egyike az ott gyártottaknak. A 145 mil­liméter átmérőjű kötél szakí­tószilárdsága 390 tonna, mé­terenkénti súlya 13 kilogramm. Előállításához külön gépet konstruáltak a szakemberek. Az említett cég e „szuper­erős” kötelet tengeri fúró­tornyok rögzítése céljára gyártja. lézersugárral képtelefon, a másik a számí­tógép- és adatátviteli közpon­tok közötti összeköttetés. A denevérek védelme Geológiai okok miatt, aránylag kevés a barlang és bánya Dálkelet-Anglíában, így azok a különleges denevérek, amelyeknek tenyészhelyeiken melegre és nedvességre van szükségük, kedvezőtlen hely­zetbe kerültek. Az áttelelés ideje alatti zaklatások, és az élelem csökkenése, valamint a természetes környezet hiá­nya miatt a denevérek pusz­tulásnak indultak. Az emlő­söket védő bizottság ezért rá­csokat helyezett el a nyugat- humbleyi mészkőbányák be­járatánál, hogy megvédje a denevérek áttelelőhelyeit, ahol ritkaságként patkós orrú de­nevérek is előfordulnak. Gyermeksírás ellen , — hanglemez Mi a teendő, ha a csecsemő sokat sír, s nehezen hagyja abba a sírást? A legtöbb szülő nagyon hálás lenne, ha tudná! Most a segítségükre siettek az egyik tokiói klinika orvo­sai. Magnószalagra rögzítették azokat a hangokat, amelyeket a- csecsemő még magzatként az anyja méhében hall. Az anyai szív dobogása halla­tán — átlagosan 41 másod­perc elteltével — a csecse­mők abbahagyták a sírást, és a legtöbb „kísérleti” cse­csemő mély álamba merült. A japán Tosiba hanglemez- gyártó cég nagy példányszám­ban bocsátotta ki a gyermek­sírás elleni lemezeket. L l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents