Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-13 / 189. szám

1975. AUGUSZTUS 13., SZERDA %f&9ap Finnyica—Älbcrtirsa Sodronykötelek Miskolcról Miskolcon, a December 4. Drótművekben készülnek majd a Vinnyica—Albertirsa között tervezett, hétszázötven kilo­voltos távvezeték sodronykö­telei. •’4­Az új horganyzóüzemben — amely a jövő év áprilisában készül el — 1976 második ne­gyedévétől évente mintegy négyezer tonnányi, 1,5—5 mil­liméter vastagságú horgany­zott acélszál készül. A hor­ganyzott acélszálakból a drót­gyár a nagyfeszültségű távve­zeték sodronyköteleit készíti majd. NEHEZ ARATAS Eddig átvettek 2,5 millió tonna gabonát KÖVETKEZIK AZ OLAJLEN ÉS A SILÓKUKORICA Országszerte befejeződött az aratás, a Gabona Tröszt válla­latai eddig 2,5 millió tonna ga­bonát vettek át — amint ar­ról kedden a MÉM illetékesei tájékoztatást adtak. Már csak a belvíztől borí­tott mélyebb fekvésű terü­leteken és az ország észa­ki vidékein van hátra aratnivaló, főként zab, de már csak el­enyészően kis mennyiségben. A szalma betakarítása is jó ütemben halad. A MÉM illetékesei hangsú­lyozták: az utóbbi évek egyik legnehezebb aratása volt az idei. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a jól szervezett és meg­alapozót munkával még a legnagyobb nehézségeken is úrrá lehet lenni. A nagy munka után alig van megállás, elkövetkezett az olajlen betakarításának ideje és a silókukorica levágása is időszerűvé vált. Ha valami­kor, akkor most igazán szük­ség van a legkitűnőbb minő­ségű silótakarmány előállítá­sára, a szálas takarmányok ugyanis a korábbi esőzések ide­jén „eláztak”, használati érté­kük csökkent és emiatt siló­val kell kiegészíteni az állatok takarmányadagját. Erre csakis akkor lesz le­hetőség, ha a silónak szánt kukoricát időben betaka­rítják és a lehető legszak­szerűbben tartósítják. A vállalatok és a termelők hozzáláttak az őszi betakarí­tási szezon előkészületeihez. A cukorgyárakban ellenőrzik a berendezéseket és egyeztetik az átvétel várható időpontját a velük szerződésben levő me­zőgazdasági szállítókkal. ŐSZI VASÁR Huszonhat magyar vállalat Lipcsében ötven ország több mint hat­ezer vállalata és üzemé vesz részt az augusztus 31. és szep­tember 7. között megrendezés­re kerülő lipcsei őszi vásáron Az NDK budapesti nagykövet­ségén kedden Horst Jörgens kereskedelmi tanácsos vezeté­sével tartott sajtótájékoztatón elmondották, hogy a 270 ezer négyzetméternyi kiállítási te­rületen, a 28 szakmai csoportban a vegyipari és műanyagfel­dolgozó ipari berendezé­sek kapják a főszerepet. A szocialista országok a gaz­dasági integráció jegyében vo­nultatják fel termékeiket, s a vásár legnagyobb külföldi ki­állítója az idén is a Szovjet­unió lesz. Hazánk 26 külkeres­kedelmi és ipari vállalattal, 2276 négyzetméter fedett és 230 négyzetméter sza­bad területen képviselteti magát, s a magyar kiállításon az or­vosi műszerek, a textil- és ci­pőipari gépek, közúti jármű­vek, vegyipari berendezések mellett jelentős teret kapnak a közszükségleti cikkek és az élelmiszeripari termékek is. A sajtótájékoztatón körvo­nalazták a magyar—NDK kül­kereskedelmi kapcsolatok ala­kulását is. A kölcsönös áruforgalom értéke az idén eléri a 800— 850 millió rubelt, és az NDK-partner kedvezően ítéli meg a jövő évi kilátáso­kat is. A magyar termékek kelen­dőek az NDK-ban, ezért a lip­csei vásárt is fel kívánják használni a kereskedelmi kap­csolatok elmélyítésére. Omszki fiatalok Pest Az OKISZ felhívása az újítómozgalom fellendítésére Az OKISZ elnöksége fel­hívta a több mint ezer ipari szövetkezetét, hogy vegyenek részt a most kibontakozó újítási versenyben. Ennek elő­segítésére minden szövetke­zetnél újítási versenyfelelősö­ket neveztek ki. Ecxiig még a szövetkezetek nem vettek részt újítási versenyben, s az újítások száma is elenyésző volt. Az OKISZ-vezető által meghirdetett versenypályá­zattól az újítókedv, és a ta­karékossági mozgalom fellen­dülését (várják a szövetkeze­tekben. A versenyeredménye­ket az Országos Találmányi Hivatal és az OKISZ a ké­sőbbiekben közösen értékeli. 1 Folytatódott Keszthelyen a politikai konferencia Nagygyűlés Székesfehérvárott Dr. Nagy Sándor tapssal fo­gadott szavai után V. V. Gri- gorjev, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának titkára mondott beszédet. Szimboli­kusnak nevezte az I. magyar —szovjet ifjúsági barátság fesztivált, jelképesnek abban az értelemben, hogy 1975-ben került sor rá, abban az esz­tendőben, amikor az egész ha­ladó világ a fasizmus felett aratott történelmi győzelem 30. évfordulóját ünnepli. — Mindent el kell követ­nünk a béke védelméért — hangsúlyozta V. V.. Grigorjev, majd arról beszélt, hogy a szovjet fiatalok teljes mérték­ben egyetértenek L. I. Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtit­kárának értékelésével, aki si­keresnek minősítette az euró­pai biztbnsági és együttműkö­dési konferencia Helsinkiben tartott zárószakaszát. Szavai után a házigazdák, a székesfehérváriak nevében Németh Győző, a munkás- mozgalom régi harcosa kö­szöntötte a nagygyűlés részt­vevőit. Az egykori harcosok, a fasizmust fegyverrel szétzú­zok nevében M. I. Kazakov hadseregtábornok mondott be­szédet. Befejezésül a két küldöttség képviseletében ezután megko­szorúzták a Szabadság téri mártír emlékművet; az ün­nepség az Internacionálé hang­jaival ért véget Politikai Bizottságának tag­ját, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkárát, J. M. Tyazselnyikovot, a Lenini Komszomol Központi Bizottsá­gának első titkárát, továbbá Fejér megye s a város szá­mos párt- és állami vezetőjét. Khaut András, a KISZ Fejér megyei bizottságának első tit­kára mondott megnyitó szava­kat, majd dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára lépett a mikrofonhoz. — A fasizmus felett aratott történelmi jelentőségű győze­lem igazi tartalmára mutat rá az SZKP, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének és a Szovjetunió kormányá­nak a világ népeihez, parla­mentjeihez és kormányaihoz a győzelem 30. évfordulóján in­tézett felhívása. De megfogal­mazódik ebben a dokumen­tumban a világ népeinek az az óhaja is, hogy korlátozza­nak minden fegyvergyártást. Szüntessék meg a fegyverke­zési hajszát, érjenek el kö­vetkezetes haladást az általá­nos és teljes leszerelésben. Mindezt figyelembe kell ven­nünk, ha a béke igazi tar­talmát, a békés egymás mel­lett élés, az együttműködés, a biztonság igazi jelentőségét meg akarjuk érteni, most az európai biztonsági konferencia zárószakaszának sikeres meg­rendezése után. Kedden reggel Keszthelyen folytatta munkáját az I. ma­gyar—szovjet ifjúsági barátság fesztivál politikai konferenciá­ja. A küldöttségek öt szekció­ban vitatták meg a hét|ői ple­náris ülésen elhangzott előadá­sokat. A munkacsoportok vitáit a szerdai plenáris ülésen össze­gezik. Délután Keszthelyről Szé­kesfehérvárra utaztak a fesz­tivál küldöttei: részt vettek a fasizmus felett aratott győze­lem 30. évfordulójának tiszte­letére rendezett nagygyűlésen. A nagygyűlés több ezer résztvevője nagy tapssal kö­szöntötte az emelvényen he­lyet foglaló elnökséget: - dr. Maróthy Lászlót, az MSZMP lök ugyanis hajlanak arra, hogy a jelent vetítsék rá a jövőre, s nem azt kutatják, a jövő méhe mit rejteget. Emiatt elkerüli figyelmü­ket az igény, az ízlés, a divat változása, a műszaki haladás érlelődő gyümöl­cse. Ugyanakkor vevőként meghökkennek azon, hogy a másik vállalat milyen bizonytalanul ismeri fél s követi a piaci folyamiato­kat ... Joggal állíthatjuk tehált, hogy a szerepcsere csak félig zajlik le: vásárlóként mindenki könnyen megfo­galmazza a követelménye­ket, de termelőként nem, vagy nagyon lassan igazo­dik azokhoz. Persze, a pia­ci hatások, irányzatok, értelmezése soha nem mentes a kockázattól. Amit vállalni kell, mert enélkül ritka a siker. A határvonal azonban a kockázat válla­lása és a várható piaci magatartás felületes meg­ítélése között éles, kitöröl­hetetlen. A gazdálkodás hatékonyságának, kiegyen­súlyozottságának vízvá­lasztója ez! 1*jincs olyan vállalat — j^j még a monopolhely- zetet élvező sem —, ímely függetleníthetné ma­ját a piactól, a vevők, a felhasználók kedvező vagy kedvezőtlen magatartásá­tól. Ahogy vevőként is erős hatást gyakorol tevékeny­ségére az, mi megy végbe akár a bel-, akár a külke­reskedelemben. Jó érzékű felismerés volt például — az energiatakarékosság elő­térbe kerülésének megsej­tése — a Mechanikai Mü­vekben a kondenzátorgyár­tás fejlesztése. A Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál a farmeranyagok gyártásá­nak megszervezése, az Egyesült Villamos gépgyár ceglédi kismotorgyárában a törpemotorok előállításá­nak kialakítása, a Híradás- technikai Anyagok Gyárá­ban a vasoxid hazai ter­melésének szükségessége. Azaz a vállalatok saját bő­rükön tapasztalhatják, hogy a felhasználói, fo­gyasztói igények kielégíté­se — vagy kielégítetlensé- ge — mind erőt el jeseb ben szól bele boldogulásukba, fejlődésük hosszabb távú tervezésébe. Nem kétséges: a jövő még inkább azok előtt nyitja meg a terepet, akik képesek kitapintani a hol­napi szükségleteket, sőt — minőségben, árban, hasz­nálati értékben a korsze­rűt, a versenyképest kép­viselő árucikkekkel — be­folyásolni is azt. Mert ép­pen ebben, az örökös köl­csönhatásban, szerepcseré­ben — a kereslet hat a termelésre, a termelés visszahat a keresletre — rejlik a piac serkentő ere­je, azaz a piaci, értékesí­tési ismeretek, lehetőségek fontossága. Az a vállalat tehát, mely hosszú távra alapozza ér­dekeltségeit, legfontosabb feladatának nem tarthat mást, mint a piaci hatá­sok folytonos elemzését, s a belőlük levonható kö­vetkeztetések termelésbeni alkalmazását. Vevőként ez az igény ma már általá­nos. Termelőként koránt­sem jellemző. Mészáros Ottó Szerepcsere M inden ismeretet, amit jó lenne birtokolni, nem képes megsze­rezni senki. így a piaci — értékesítési — feltételekről sem, hiszen a piac szeszé­lyes, mint egy szépasszony. Hol előzékeny, hol elutasí­tó, látszatra hangulatok­nak enged. Valójában a kereslet és a kínálat tük­rözője. Ezek mögött meg ott áll a mennyiség, a mi­nőség, az ár, a tetszetős­ség, azaz a kereskedés sokféle jellemzője. Verő és eladó helye nem örök szerep. Sűrűn felcserélő­dik, s ezért a piacról min­denkinek minél többet tudnia kell. Kellene, s a fel­tételes mód indokolt. A megye ipara a leg­utóbbi években esztendőn­ként 55—60 milliárd fo­rint értékű terméket érté­kesített. A bolti kiskeres­kedelem forgalma megha­ladta a 11 milliárd forin­tot, ám az adatok árnyé­kában lényeges változások húzódnak meg. Olyan, ko­rábban nagy mennyiségben eladható termékek gyártá­sa csökkent, illetve szűnt meg megyei üzemekben, mint a tvrkészülák kép­csöve, a motorkerékpár- oldalkocsfik, az olajkály­hák, különféle kártolt anyagok stb. Ugyanakkor ugrásszerűen megnőtt a kereslet a híradástechni­kai alkatrészek — például a nyomtatott áramkörök —, fénycsöveik, kondenzá­torok, konténerek, kötött­áruk stb. iránt. A vállala­tok némelyikét a kereslet változása felkészületlenül érte, úgy vélte, „szeszélyes- kedik” a piac, hullámzik a kereslet, jobban, gyorsab­ban, mint egy-egy nagy­hírű országos vásáron. Csakhogy az országos vá­sár forgatagában is ritka ember az, aki megy az or­ra után, nézelődik ugyan, de venni nem akar. A többség elad és vesz. Ki-ld áruja, szándéka, tehetőssé- ge szerint helyezkedik el, illetve mozog, majdnem úgy, mint a nagy, felhal­mozásra. fogyasztásra szánt termékeket kínáló, kereső piacon. Majdnem, mert ez utóbbi piac érthetően sok­kal bonyolultabb, nehezeb­ben áttekinthető. A vállalatok ma már fontosnak tartják a piaci ismereteket. Piackutatási céllal részle­geket, osztályokat szer­veztek — ezt tette példáiul a Mechanilcai Művek —, gyűjtik az információkat, árubemutatókat — mint a Lenfonó és Szövőipari Vál­lalat —, közvéleménykuta­tásokat — rendszeresen le­bonyolít ilyeneket a Nagy­kőrösi Konzervgyár —ren­deznék. S méigis, a változó vállalati magatartás elle­nére sem ritkák a megle­petések. Mire megkezde­nék a gyártást — ez tör­tént a hat tonna teherbí­rású dömperekkel —, a termék nem kell senkinek. Azután: a tegnap még na­gyon keresett áru ott áll a raktárban, nincs rá igény. Mi történt? Csupán annyi, hogy a vállalat nem folyamat, hanem állapot szemügyre vevése után hozta meg döntéseit. Ami a legfőbb gyengéje nap­jainkban a piaci hatások fölismerésének. A terme­(Folytatás az 1. oldalról) gyobb ipari objektuma — a DKV — szovjet tapasztalatok alapján, szovjet szakemberek segítségével épült, s azóta is szovjet nyersanyaggal műkö­dik. Itt a barátság naponta kézzel foghatóan ölt testet a munkában. Ebbe a városba minden szovjet barátunk — hazaérkezik. A város lakóinak első aján­dékát, a piros héjú cipót és a sót A. G. Revin vette át a városi pártbizottság titkárától. Ezután rövid városnézés kö­vetkezett, majd a Dunai Kő­olajipari Vállalat klubjába látogattak, ahol Rátosi Ernő igazgató, Kovács Gyula, a DKV pártbizottságának mun­katársa, Budai Dénes KISZ- tiíkár és V. Ty. Kozlov, a szovjet szakértők itt dolgozó csoportjának vezetője fogadta az omszki vendégeket. A faburkolatos klubterem ezúttal kettős esemény szín­helye volt: az igazgató tájé­koztatója után az omszki fia­talok kultúrcsoportja szovjet népdalcsokorral szórakoztatta a DKV KISZ-eseit, miközben a delegáció többi tagja meg­tekintette az olajfinomítót. A legnagyobb érdeklődést — érthetően — A. V. Halilejov, az Omszki Kőolaj finomító Vállalat mérnöke tanúsította a hárommillió tonna kapacitá­sú desztillálóüzem vezárlőter- me és a most épülő petrolké­miai blokk iránt, de a többi fiatal is számtalan látnivalót talált a — szibériai méretek­kel mérten is — hatalmas olajvárosban. A Vörös Zászló Érdemrend­del kitüntetett omszki kő- olajfinomító fiatal mérnökét persze, tucatnyi, névre szóló baráti üdvözlet és személyes ajándék átadásának kötele­zettsége terhelte, hiszen a két testvérüzem közötti kapcsola­tok semmivel sem gyengéb­bek a két város általános Is­kolásainak együttműködésé­nél, arról pedig ma már kö­teteket lehetne írni. Délután még egy feladat várt a szibériai fiatalokra: megkoszorúzták a Barátság emlékművét, az 'ifjú város legújabb és legszebb köztéri szobrát. A Komszomol kül­döttségének koszorúját A. G. Revin helyezte el az emlékmű talapzatán, majd Arpási Zol­tán és Szemethy Lászlóné, a KISZ KB munkatársa az if­júsági szövetség nevében, Horváth György a városi pártbizottság, Kardos Tibor a városi KISZ-bizottság, Szeke­res József a városi tanács, Vass Ferenc a Hazafias Nép­front nevében koszoirúzott. A vendégeik szemmel látha­tóan nehezen veitek búcsút a vendégszerető várostól, a nagy olajipari kambiinát KISZ-is- táitól, az óramutatók kérlel­hetetlenül indulást sürgettek, hiszen a dabasi járásban leg­alább ekkora izgalommal, sze­retettel vártáik őket. Ny. E. Már jóval az I. magyar— szovjet ifjúsági barátságfeszti­vál részvevőinek érkezése előtt indulóktól visszhangoztak Bu­gyi nagyközség ünnepi díszbe öltözött, fellobogózott utcái. A komszomolistákat és vendéglá­tóikat szállító autóbuszokat Ihászt József, az MSZMP Da­basi Járási Bizottságának első titkára, Füzesi István, a járási hivatal elnökhelyettese és Méhész János, a Kláz Járási Bizottságának titkára, vala­mint a járás és a község több vezetője várta a település és egyben a járás határában. Hamarosan feltűnt a két pa- norámabusz, s a- belőle ki­szálló komszomolistákat virág­csokrokkal, kedves ajándékok­kal köszöntötték a fogadásuk­ra felsorakozott úttörők, kis­dobosok, KISZ-esek. Ezután Ihászi József mondott üdvözlő szavakat Az üdvözlést Alekszandr Georgijevics Revin, az omszki delegáció vezetője viszonozta, majd a komszomolisták a ma­gyar fiatalok kíséretében a község főterére, a szovjet hősi emlékmű elé vonultak. Egyperces néma csenddel adóztak itt a hősök emléké­nek, majd az emlékmű már­ványlapjára helyezték a ke­gyelet virágait. A delegáció tagjai ezután újra buszra szálltak, s követ­kező úticéljuk, a hernádi Már­cius 15. Termelőszövetkezet fe­lé indultak. Amerre csak el­haladtak, mindenütt üdvözlő karok lendültek magasba, az irányt pedig a lámpaoszlopo­kon elhelyezett zászlók, s a bokrokra kötött színes szala­gok mutatták. Dobáson rövid időre megálltak: a PEVDI fia­taljai virágcsokrokkal kedves­kedtek a komszomolistáknak. Hennádra már alkonyaikor érkeztek meg az omszki ven­dégek. A Március 15. Tsz ba­romfifeldolgozó üzemének fel­díszített ebédlőjében Cserháti Pál, a termelőszövetkezet el­nöke szólt a közös gazdaság munkájáról, életéről, majd üzemlátogatásra invitálta őkét. Ezután a résztvevők az Örké­nyi ifjúsági klubban szovjet katonafiatalokkal és járásbeli KISZ-esekkel találkoztak, be­szélgettek. A kellemes hangu­latról a helyi Röpülj páva-kör táncosai és a szovjet kulturá­lis delegáció zenekara gondos­kodott. Az I. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál rész­vevői — testvérmegyénk fia­taljai — a késő esti órákban új barátaiknak búcsút intve, új élményekkel gazdagodva indultaik a főváros felé, szál­láshelyükre. V. F.

Next

/
Thumbnails
Contents