Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-12 / 188. szám

2 "k/ŐÓÍOD 1975. AUGUSZTUS 12., KEDD FÓKUSZ Comore szigetek Mint a hírügynökségek je­lentik, a • Comore-szigeteken néhány nappal ezelőtt hata­lomra jutott új kormányzat Szaid Dzsafar herceg vezeté­sével megkezdte a közigazga­tás átszervezését. Amikor a szigetcsoporton megfosztották hatalmától Ahmed Abdallah államfőt, a világsajtó arányta­lanul nagy terjedelemben fog­lalkozott ezzel az önmagában nem túlságosan jelentős ese­ménnyel. Érdekes egy pillan­tást vetnünk arra, vajon mi­ért? Az első választ a térkép ad­ja. A szigetcsoport Franciaor­szág úgynevezett tengeren tú­li területe az Indiai-óceánon, Délkelet-Afrika partjainál. Összterülete mindössze 2171 négyzetkilométer, lakosságá­nak száma az állandó kiván­dorlás miatt évtizedek óta 300 ezer körül mozog. A csoport négy nagyobb (Grande Como­re, itt van a főváros, Moroni is, ahol az állanyesínyt vég­rehajtották; Mohéit; Anjouan és Mayotte), valamint több ki­sebb szigetből áll. A térséget a 15. század elején arabok hó­dították meg és keveredtek az afrikai őslakossággal. A mai népesség arab—malgas—néger keverék, a comore nyelv kö­zeli rokona a legelterjedtebb afrikai nyelvjárásnak, a szua- hélinek. A gyarmati sors a múlt század közepén kezdő­dött: a francia hódítók köz­igazgatásilag Reunion nevű gyarmatukhoz csatolták, utá­na Madagaszkárhoz, a Malgas Köztársasághoz, majd 1958-tól a szebben hangzó „tengeren túli terület” státusát kapták a szigetek. Az 1974. december 22-i nép­szavazás során a döntő több­ség a Párizstól való teljes el­szakadás mellett döntött. A mindössze negyvenezer lakosú Mayotste-szigetert viszont a la­kosság nem kívánta a status quó megváltoztatását. Jogilag ennek semmi jelentősége nem volt, Párizs azonban — általá­nos meglepetésre — ebbe ka­paszkodott bele: Megerősítette a helyőrségét a szigeteken és Moroniban, a fővárosban bizal­mi embere, Dzsafar herceg út­ján végrehajtotta a franciaba- rát államcsínyt. A kérdés : mi- Jért lett érdekes Franciaország­nak a szigetcsoport, amelyről korábban a jelek szerint már lemondott? Azért, mert az utóbbi idő­ben gyorsan nő az Indiai-óce­án jelentősége. Itt él a világ népességének egyharmada, itt haladnak át a legfontosabb olaj- és nyersanyag-útvonalak, — különösen az Szuezi-csator- na újra megnyitása óta. Rá­adásul az amerikai kongresz- szus fél évtizedes vita és a térség népeinek akarata elle­nére úgy döntött, hogy szuper­támaszponttá fejleszti a ko­rábban Mauritiushoz tartozó Diego Garcia szigetét. A Comore-szigeteki fejlemé­nyek lényege tehát az a pári­zsi döntés, hogy Franciaor­szág nem akar kimaradni a térségben „katonailag jelen­levő” hatalmak listájáról. A Cement- és Mészművek Vád Gyára (DCM) FELVÉTELRE KERES — férfi és női munkaerőket, — vasipari szakmunkásokat, — kazánfűtőt, — dömpervezetőt, — betanított és segédmunkásokat, — őröket, portásokat. Segédmunkásokból cementipari könnyű- és nehézgépkezelő szakmunkásokat képezünk. Női és férfi munkásszállást biztosítunk. Bérezés o kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: munkanapokon 7-től 15 óráig a munkaügyi csoportnál. A PKP a portugál helyzetről (Folytatás az 1. oldalról.) fejlődő országokkal kialakított kapcsolatok megerősítését. A válságot csak úgy le­het teljesen áthidalni, ha a fegyveres erők, a kormány és a népi tömegek nem sáncolják körül mereven a forradalom mellett álJó, il­letve a vele szembeforduló erőket, hanem megerősítik az együttműködést minden politikai áramlattal és a folyamatban érdekelt erő­vel — mondotta Cunhal. „A szektásság olyan erők között eredményez fenntartá­sokat, bizalmatlanságot és el­zárkózást, amelyeknek együtt­működniük lehetne és kelle­ne. A szektásság különösen ká­ros a mostani körülmények között. A PKP harcol a sorai­ban megnyilvánuló csoport- szellem ellen, harcol a politi­kai szűkkeblűség és merevség ellen, ami gyakran megmutat­kozott más politikai áramla­Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsa külügyi bizottságának elnöke hétfőn beszédet mondott a Kremlben, a Legfelsőbb Ta­nács képviselői és a Carl Al­bert, a képviselőhöz elnöke vezette amerikai képviselőházi küldöttség találkozóján. — A béke biztosításában hatalmas jelentősége van az európai biztonsági és együtt­működési értekezletnek, amelynek sikeres befejezését nagymértékben elősegítette a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közötti kapcsolatok ja­vulása — mondta Ponomar- jov. Ez a történelmi jelentő­ségű tanácskozás új szakasz kezdetét jelenti a feszültség enyhülésében, fontos lépés a különböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mellett élésének és egyenjogú együttműködésének megszilár­dításában. A szovjet—amerikai kap­csolatok központi kérdése tó­tokhoz és a tömegekhez fűző­dő kapcsolatában. A kommu­nista aktivisták kifejezetten olyan útmutatást kaptak, hogy keressék az együttműködés le­hetőségét a forradalmi pártok tagjaival, a szocialista és más politikai csoportok aktivistái­val” — mondta végül Cunhal. A kommunista párt épületé­nek megostromlásával ért vé­get az a tüntetés, amelyet a katolikus egyház a „szeretet és a testvériség” jegyében szervezett vasárnap az észak­portugáliai Bragaban. A tá­madás az után történt, hogy Braga érseke antikommunista kirohanásoktól hemzsegő be­szédet mondott és követelte a kormánytól, adja vissza az egyháznak a portói Renascen- ca rádióadót. Egy másik észak-portugáliai városban, Monacóban is meg­támadták és szétverték a PKP helyiségeit. A támadókat egy­kori fasiszta légiósok és rend­őrök vezették. vábbna is a nukleáris háború megakadályozása marad. Egy­re sürgetőbbé válik a politi­kai enyhülés katonai enyhü­léssel történő alátámasztásá­nak szükségessége. Megelége­déssel állapíthatjuk meg, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok az utóbbi években több fontos intézkedést tett ennek érdekében. Döntő fontosságú megálla­podás, amely Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford amerikai el­nök viag.yivosztóki találkozó­ján sizületett a stratégaiai tá­madófegyverek korlátozásával kapcsiollatos újabb hosszú lejá­ratú egyezmény megkötéséről. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet si­keres befejezése után. halaszt­hatatlanná vált a közép­európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével kapcsolatos tárgyalások tény­leges előrehaladása és a lesze­relési világkonferencia mi­előbbi összehívása — mon­dotta Ponomarjov. Brezsnyev-Husák találkozó Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára vasárnap a Krímben találkozott Gustáv Húsúkkal, a CSKP Központi Bizottságának főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökével, aki a Szov­jetunióban üdült. A két vezető megvitatta a nemzetközi helyzetet, vala­mint az SZKP és a CSKP, a Szovjetunió és Csehszlová­kia közötti együttműködés további fejlesztésének idő­szerű kérdéseit. A két testvérpárt vezetői nagyra értékelték az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet helsinki zárószakaszának eredményeit. A felek hangsúlyozták, hogy határozottan és következete­sen törekedni fognak a záró­dokumentumban meghirdetett összes elv megvalósítására. A megbeszélést szívélyes és ba­ráti légkör jellemezte. Gustáv Iiusák vasárnap hazautazott. Koszigin Varsóban A LEMP KB Politikai Bi­zottsága és a lengyel minisz­tertanács meghívására hétfőn baráti látogatásra Varsóba érkezett Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke. Piotr Jaroszewiez, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Miniszterta­nács elnöke hétfőn ünnepélyes keretek között átadta Alekszej Kosziginnak, „A Haza Szolgá­latáért” érdemrendet; a nagy szalaggal. CHILÉBŐL érkezett jelen­tések szerint 11 napja folytat­ja éhségsztrájkját a Valparaiso közelében levő egyik koncent­rációs tábor 97 politikai foglya. A sztrájik résztvevői elsősorban azt követelik, hogy azonnal bo­csássák szabadon Luis Corva- lant, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát. BUENOS-AIRESBEN hétfőn hivatalosan bejelentették, hogy lemondott a kormány vala­mennyi minisztere és állam­titkára. BORISZ PONOMARJOV: Az EBK sikeres befejezését nagymértékben elősegítette a szovjet-amerikai viszony javulása Ciprusi képek (3) Olajág - árnyékban Túlérzékenység volt az oka annak, hogy a Lamaca mel­letti menekülttáborban eltet­tem a fényképezőgépet. Mert a tehetetlenség nem engedte meg, hogy a lencse a sátrak kötelén száradó ruhákra irá­nyuljon, s olyan arcokat örö­kítsen meg, amelyekre minden gondoskodás ellenére is mély barázdákat vésett a hontalan­ság. Az ENSZ segélyszervezete, a Vöröskereszt, ciprusi intéz­mények, az Egészségügyi Világ­szervezet, külföldi segítőcso­portok tagjai nyüzsögnek az elosztóhelyeken, gyógyszert, élelmiszert osztanak a mene­külteknek. Rosszkedvűen megyek visz- sza az iránytaxival Nicosiába. A látogatás képei nyomasztó- ak maradtak, rosszul éreztem magam a Hotel Churchill mo­dem halijában. Kinézek az ab­lakon, s láthatom, hogy a ka­tonai rendőrség, a nemzeti gárda, az ENSZ-alakulatok kocsijai szinte egymást érik. Látogatóm, a Haravgi című lap munkatársa sétára hív. Egykedvűen Láthatóan nem kedvelik az érdeklődő idegent. Közönyösen neveznek meg sosem hallott, kis, észak-ciprusi falvakat, ahonnan eljöttek. Csak akkor derülnek fel némileg, ha az érsekelnök kerül szóba. Mert bíznak, bízódnak abban, hogy segíteni tud. A lafkaritiszi tá­borban Michael Georgindesz, az egykori famagus>ztai kikö­tőmunkás hevesen politizál: — Nekem hiába írja az új­ság, hogy az amerikaiak már 25 millió dollár értékű segít­séget küldtek nekünk. Sok, de mi ez ahhoz, amit mi 200 ez­ren elveszítettünk? ENSZ-dzsdpek járják a várost, a kék sisakosok ügyelnek a nyugalomra. Csillag a középen Kiteríti előttem Nicosia tér­képét. A város közepén csillag. Egy négy és fél kilométeres várfal, amelyet 11 bástya éke­sít. Velencei építmény, 1560 körüli. Minden bástya egy-egy zsoldosvezér nevét idézi. A modem előváros után érünk be ide, középre, ahol a vár­árokban ma csodás markokban és játszótereken sok száz gyer­mek. Ügy játszanak,'mint a mieink, csak a szó, a nyelv más. Kollégám itt próbál tisz­tázni egyet és mást. — A kommunistáknak ma — ezt láthatta — mindent alá kell rendelniük annak, hogy az egységet erősítsék, az el­nök függetlenségi politikáját támogassák. Érthető viszont az emberek türelmetlensége és keserűsége is. — Sajnos, Ciprus egész tör­ténelme viharos, itt mindenki, mindenkor csak a stratégiai szempontokat tekintette. Ki­indulópont voltunk; az újabb korban egy repülőgép-anyaha­jó- szerepét osztották ránk. A Alekszej Koszigtn és Willy Brandt aláírja a történelmi okmányt. ÖT ÉVVEL EZELŐTT, au­gusztus 12-én írta alá Moszk­vában. a Kreml Katalán-ter­mében Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és Willy Brandt szövetségi kan­cellár a szovjet—NSZK szer­ződést, amely — a kancellár altkor és ott elhangzott sza­vai szerint — nemcsak egy korszak végét, hanem nagyon jó kezdetet is jelent. A szovjet—nyugatnémet szerződés jelentősége — már aláírása pillanatában is ket­tős volt. Egyrészt rendezte a Szovjetunió és kontinensünk legerősebb tőkés államának kétoldalú kapcsolatait, mert eltisztította a fejlődés útjáról azokat a hidegháborús lera­kódásokat, amelyek negyed­század alatt gyűltek össze. A másik vonása e szerző­désnek: döntő kihatása egész Európára. A szövetségi köz­társaság kormánya ugyanis a moszkvai szerződéssel indult el azon, a dolgok belső logi­kájából levezethető, kimérhe­tő úton, amelynek legdöntőbb elemei a második világháború nyomán kialakult európai ha­tárok elismerése, továbbá a másik német államnak, a szo­cialista NDK-nak nemcsak de facto, hanem de jure elisme­rése. A SZOVJET KORMÁNY 5t évvel ezelőtt — az SZKP át­fogó békestratégiájának szel­lemében — tulajdonképpen bizalmat előlegezett az NSZK- nak. Abban a reményben, hogy a mélyrehatóan meg­változott nemzetközi erővi­szonyokból Bonn sok más következtetést is levon. Ami 1970 augusztusa óta Európában történt, mindenben igazolta a szovjet kormány kezdeményezéseit, készségét a kompromisszumra. Az NSZK kormánya — megküzdve a jobboldali ellenzék már-már államcsínykísérletig menő el­szánt saembehelyezkedésével — szerződésben rendezte vi­szonyát Lengyelországgal, ■Csehszlovákiával, az NDK-val, s e folyamait befejezéseként diplomáciai kapcsolatokhoz jutott Bulgáriával és hazánk­kal is. Fontos láncszemei vol­tak és maradtak e konszoli­dációnak a Ny ugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú meg­állapodás, s nyomában az NDK és az NSZK, továbbá a nyugat-berlini szenátus ki­egészítő szerződései. A moszkvai kezdet nyomán roppant gyorsan megmutat­kozott, hogy az elvileg új po­litikai alapokra hallatlanul' széles skálán lehet kölcsönö­sen előnyös gazdasági, tudo­mányos, kulturális és koope­rációs megállapodásokat épí­teni. A kölcsönös bizalmatlan­ság mérgezett atmoszféráját a bizalom légköre váltotta fel, s kiderült, hogy ilyen előfelté­telek mellett korábban meg­oldhatatlannak tűnő, kényes problémákat is alkotó módon lehet megközelíteni. AZ NSZK ÉS EUROPA szo­cialista felének rendezett bé­kés egymás mellett élése nél­kül sohasem sikerülhetett vol­na az enyhülési folyamatot ki­terjeszteni az egész kontinens­re. A szocialista országok dip­lomáciája mindig is abból in­dult ki, hogy a feszültséget, a háborús veszélyt ott kell elő­ször felszámplni, ahol a leg­nagyobb. Európában a nyu­gatnémet revansizmusnál ve­szedelmesebb góc sehol sem volt! Visszapillantva az esemé­nyekre, ma már azt mondhat­juk, hogy nagyon rövid idő alatt, mindössze öt esztendőn belül sikerült a moszkvai szerződés szellemében lépni előre, s immár az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának aláirt példányával tervezhe­tik kontinensünk államférfiai azokat a hosszú távú prog­ramokat, amelyek nyomán Eu­rópa — a világpolitika min­den hullámverése közepette is — biztos békeövezet marad. Hajdú János megoldást nem akarók legszí­vesebben most elsüllyesztené­nek. Ez lenne a „legegysze­rűbb”. Mindent megfeszítve Az élet. mint azt lépten-nyo­mon látni, mégsem állt meg. A hihetetlen emberi akarat a kőporszerű talajt ott is ter­mővé szelídítette, ahol eddig csak kecskék legelésztek. A kis üzemek, alig néhány em­bert foglalkoztatva, minden eddiginél jobban termelnek, még exportra is. A külföldi turista számára igyekeznek minden jót megadni, csakhogy maradjon, és minél keveseb­bet érezzen a feszültségből. A nicosiai ' légikikötő lezárása után nemzetközivé előlépett lamacai repülőtéren, ha sze­rény külsőségek között is, de mediterrán szívélyességgel, vendégszeretettel várják az érkezőt. Vaszilou úr, aki egy bank­ban dolgozik, nem fukarkodik, véleményével, amikor arról van szó, hogy a gazdasági helyzetről beszéljen. — Néz­ze — kezdi —, a pénzünk ma is jobb, mint az angol font. Sikerült elérni azt, hogy az ország nem adósodott el, és a kezdeti sokk után ma képesek vagyunk még nemzetközi kö­telezettségeinknek is eleget tenni. És ennek nemcsak gaz­dasági okai vannak. Mi min­denütt figyelembe vesszük a független és egységes Ciprus presztízsét is. Ez a gondolat mindig visz- szatér. Kár, hogy görög és tö­rök zászlók borítják árnyékba az olajágas ciprusi lobogót, 15 évvel a szabadság és függet­lenség elnyerése után. Bürget Lajos A KNDK nyilatkozata A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya hét­főn nyilatkozatot tett közzé azzal kapcsolatban, hogy több ENSZ-tagállam a közgyűlés 30. ülésszakának napirendjé­re kíván tűzni egy határo­zattervezetet „A koreai fegy­verszünet tartós békévé törté­nő átalakításáról, amely ked­vező körülményeket teremt az önálló, békés, egységes Korea létrehozásának meggyorsításá­hoz.” A KNDK kormányának nyilatkozata támogatja ezt a határozattervezetet, amely a koreai népnek, a világ bé­keszerető népeinek az akaratát tükrözi. A kormánynyilatko­zat rámutat: a KNDK már ré­gen javasolta, hogy a fegy­verszüneti megállapodást ala­kítsák át békemegállapodássá. A KNDK legfelsőbb népi gyű­lése ezzel kapcsolatban levelet intézett az amerikai kongresz- szushoz, az Egyesült Államok azonban mindeddig nem vála­szolt a javaslatra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents