Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-08 / 158. szám

1975. JÜL1US 8., KEDD %M*Aw> Szocialista brigádvezeték tanácskozása a BKV-ban Sokat markoltak, nem keveset fogtak Felelőtlen vállalkozás lenne részleteiben számot adni mindarról, ami Százhalombat­tán a szocialista brigádok e napokban megtartott tanács­kozásán elhangzott. A tartály­óriások és csővezetékek kísér­te betonúton hazafelé tartva ez volt az érzésem. Nem min­den alap nélkül, hiszen már az elején úgy tűnt, kivihetet­len feladatra vállalkoztak a DKV vezetői, amikor három, önmagában is súlyos, jelentős témát tűztek a napirendre. Egyvégtében három igen-igen tartalmas beszámoló hangzott el a kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny eddigi eredményeiről, a további ten­nivalókról, a vállalati munka- verseny-szabályaat módosítá­sáról, az üzemi demokrácia helyzetéről és továbbfejleszté­séről, valamint a munkásmű­velődésről és a szocialista bri­gádok ebben betöltött szerepé­ről, feladatairól. Tudnak újat mondani egymásnak Tény, hogy sokat markoltak, de ezúttal mégis kevés hullott ki a rostán; felkészült hozzá­szólók sokasága bizonyította ezt. Néhányan saját és sző­kébb környezetük tapasztala­tairól, még többen az egész közösséget érintő kérdésekről mondták el véleményüket. Bí­rálatok és javaslatok sorjáz­tak. Végül is mi jellemezte a munkások és vezetőik eszme­cseréjét? Mindenekelőtt az a felisme­rés, hogy tudnak újat monda­ni egymásnak, hogy nem kam­pányfeladatok teljesítésére kell receptet találniuk, hogy az egymással szorosan össze­függő témák folyamatként hömpölygő, minőségileg egy­szerű feladatok tömegét je­lentik. Egyikre sem lehet „rá­hajtani”, majd rövid idő múl­tán kipipálni. Egyszerre az év háromszázhatvanöt napján ap­ránként, de egyre többet kell tenni megvalósításukért, anél­kül, hogy bármikor is mond­hatnánk: megálljunk, most már egészen elértük, amit akartunk. Mert vajon ki mondhatná, hogy a szocialista demokrácia fórumai a lehető leghatéko­nyabban működnek, hogy nem kell nagyobb gondot fordíta­ni az előkészítésre, az infor­mációáramlás javítására, le­gyen szó akár a termelési ta­nácskozásokról, a szocialista brigádértekezletekről, a mun­kásgyűlésekről, vagy más rétegtanácskozásokról. Van ja­vítanivaló — mint ez a hozzá­szólásokból is kiderült — mindkét oldalról. Vitákban gazdagabbá, aktívabbá kell tenni ezeket a fórumokat, s ugyanakkor szervezetten el kell érni, hogy az érdemi ja­vaslatok ne sikkadjanak el. A DKV igazgatójának vitaindító­jából sokan kiemelték annak helyességét, hogy a vélemény- nyilvánítás szabadsága csak egyik fontos eleme az üzemi demokráciának, a munkásokat be kell vonni a legfontosabb célok meghatározásába, a vég­rehajtás ellenőrzésébe is. A demokrácia új fóruma A meglevő fórumok jobb kihasználása mellett újabbak teremtésére is szükség lehet. Bizonyíték erre a most szüle­tett elhatározás, amely sze­rint a munkában, a társadal­mi és a közéletben elöljáró, törzsgárdatagnak számító dol­gozók közül a szűkebb közös­ségek jelölése és választása alapján létrehozzák 150 taggal a munkásküldöttek tanácsát, amely minden kérdésben hí­ven tolmácsolja majd a dol­gozók véleményét, javaslatait és döntő szava lesz a tervek, a kollektív szerződés, a létszám- és bérpolitika kialakításában, a nyereség, valamint a szociá­lis és kulturális alapok felosz­tásában és felhasználásában. Valamennyi részvevő egyetér­tett abban is, hogy miként az intenvíz fejlődés szakaszában, amikor azonos munkáslétszám mellett a korszerű technika alkalmazásával lehet csak előbbre lépni, minden eddigi­nél nagyobb szükség van a dolgozók szakmai, politikai ’ képzettségének és általános műveltségének növelésére, ugyanígy megköveteli ezt a demokratikus jogok és kötele­zettségek érdemi gyakorlása. Nem véletlen, hogy maguk a munkások nevezték tarthatat­lannak azt az állapotot, hogy a DKV mintegy 2300 dolgozója közül öten rendelkeznek fel­sőfokú végzettséggel, 564-en középfokúval, 1517-en végez­ték el az általános iskola nyolc osztályát, és csaknem 23 szá­zalék, 635 dolgozó idáig sem jutott el. A szocialista brigá­dok már korábban elhatároz­ták, hogy ez utóbbi csoport­ba tartozó, 40 évnél nem idő­sebb kollégáikat rászorítják és segítik a tanulásban. Ennek eredményeként tavaly 191-en beiratkoztak közülük Százha­lombatta és Ercsi általános iskoláiba. A vállalat beszerez­te számukra a tankönyveket, kérésük szerint biztosított ta­nulmányi szabadságot vagy műszakcserét, sőt 300—500 fo­rintos jutalomban is részesí­tette őket. Sokan szakmunkás- tanfolyamra járnak és máso­dik szakmát is szereznek. A politikai oktatás különböző formáiban 1460-an gyarapítják ismereteiket. A hibákról sem hallgattak Ugyancsak sok szó esett ar­ról hogy a szocialista brigá­dok miként járulnak hozzá a nagyberuházás munkálatainak meggyorsításához. Szocialista szerződésben rögzített felaján­lásaikat részletes intézkedési tervek alapján teljesítik szin­te hetenként egyeztetik, nem lesz-e baj az egyes határidők­kel és miben segíthetik ki egy­mást. Szükség is lesz az igye­kezetre, mert az is elhangzott, hogy az első félévre a terve­zett beruházási összegnek negyven százalékát sikerült felhasználni, beépíteni. Az ésszerű energia- és anyagtaka­rékosságban rejlő lehetősége­ket jelzi, hogy az egész évre tervezett 35 millió forintból már az első félévben 30 mil­liós megtakarítást értek el. Most újabb felajánlások szü­letnek ezen a téren is. Sokaknak okozott meglepe­tést az üzemfenntartási osztály egyik szocialista brigádjának vezetője, aki elmondta, hogy a központi raktárakban több milliós megrendelt, ám fel nem használt anyagkészlet fekszik, amelyért az igénylők nem jelentkeznek és valószí­nűleg akad belőlük az egyes üzemek raktáraiban is. Kérte, hogy sürgősen mérjék fel mindenütt ezeket a készlete­ket, hogy értékesítésükről mi­előbb gondoskodhassanak. A társadalmi munka rangjáért t Más vállalatok számára is tanulságos lehet, amit egy he­gesztő vetett fel és többen kiegészítettek, hogy tudniillik a társadalmi munkában is ér­vényesülnie kell a jobb mun­kaszervezésnek, mert nem­egyszer lelohasztja a vállalko­zókedvet, ha többen vannak a kelleténél, nincs elég szer­szám, nincs, aki megmondja, mihez fogjanak és a szabad idő jó rés2e nem az önként vállalt munkával, hanem csel­lengéssel és bosszankodással telik. Persze, az a több mint 11 ezer munkaóra, amit a szo­cialista brigádok a vízitelep bővítésére, az iskolák, a sport­kombinát felszerelésének gaz­dagítására áldoztak, meghozta a maga gyümölcseit. A társa­dalmi munka rangja mégis megkívánja, hogy felfigyelje­nek az ilyen észrevételekre. Talán e néhány példa is ér­zékelteti, hogy ezen a tanács­kozáson igyekeztek elkerülni a megkopott sablonokat, és si­kerrel törekedtek a valós prob­lémák, sőt a hibák feltárásá­ra. Az igazi eredmény mégis az lesz, ha nem marad el a folytatás, ha mindez eljut a szűkebb fórumokra is és meg­határozója lesz a mindennapi cselekvésnek. K. Gy. A. Áz esőzések hátráltatják az aratást A kapásoknak kedvez a csapadék A mezőgazdaságban is gon­dot okoz a rendkívüli időjárás, az állandó esőzések jóformán lehetetlenné tették eddig az aratást, holott már nagy szük­ség lenne a kombájnok indí­tására. Már június második fele is az átlagosnál jóval több esőt hozott, a csapadék 70—80 milli­métert tett ki, a zivatargócokban azonban he­lyenként még ennél'is többet mértek. Júliusban jóformán semmit sem változott a hely­zet, az elmúlt két-három nap­ban is gyakran beborult az ég, és az esőzések újra és újra feláztatták a talajt. A nagy­testű, nehéz kombájnok egye­lőre még nem közelíthetik meg a gabonatáblákat — erről ta­núskodnak a hétfőn érkezett i jelentések is. Az őszi árpa aratása az al­földi részeken tart legelőbbre. Itt az esőzések szüneteiben úgy-ahogy lehetőség volt a terméslevágásra, az árpának eddig mintegy 70—80 százalé­kát takarították be. Gondot okoz, hogy a ter­més erősen megdőlt, a viharok alaposan összeku­szálták a kalászosokat, emiatt az aratócséplő gépek amúgy is nehezen boldogulnak. Ennél a növénynél is — ugyanúgy, mint a többi kalászosnál —, most már nagy szükség lenne a napsütésre, ebben az eset­ben a gépek 2—3 nap alatt végeznének is az árpával. A búza erősen késésben van. Eredetileg arra számítot­tak, hogy az elmúlt héten már nagy erővel aratják majd a kenyérnek valót, erre azon­ban a kedvezőtlen időjárás miatt nem került sor. A határ­szemlék tapasztalata szerint július 7 és 10 között már az országban csaknem mindenütt vágásra érett lesz a termés, és — ha az időjárás engedi — most már haladéktalanul hoz­zá kell látni a munkához. Leg­elsőnek a magasabb fekvésű területek kerülnek sorra, ezek ugyanis előbb felszáradnak. Az aratógépek a megengedettnél nedvesebb gabonát vágnak majd le, és a szemek mester­séges szárítására lesz szükség. A következő néhány napban remélhetőleg már természetes úton, a kalászban szikkadnak meg a szemek. A kapásnövények fejlődé­sére kedvező volt az idő, a napsütés azonban ezeknek a kultúráknak is hiányzik. Jel­lemző a szélsőséges időjárás­ra, hogy a mélyebben fekvő vidékeken, a különben nedves­ségkedvelő kapás növények­ben is kisebb-nagyobb pusztu­lás tapasztalható. Foltok ala­kultak ki a táblákon, szeren­csére ezek területe nem jelen­tős. Nemzetközi szövetkezeti nap Nagykőrösön Korszerűsödik Pest megye szövetkezeti mozgalma (Folytatás az 1. oldalról.) Az ünnepi beszéd után dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke szólt a mintegy 170 ezer szövetkezeti tagot és dolgozót tömörítő, 500 megyei mezőgazdasági, ipari és fo­gyasztást szövetkezet, valamint társulás eredményeiről. El­mondotta, hogy Pest megye mezőgazdasága, nagyüzemei gyors ütemben korszerűsöd­nek: a kukorica 35, a burgo­nya 36, a cukonrépá és a para­dicsom vetésiterületének 20—20 százalékán iparszerű termesz­tés folyik, számottevően nö­vekedtek a terméshozamok. A testvéri Bulgária nemzeti bemutatója Szerdán nyílik meg Budapesten a baráti Bulgária nemzeti kiállítása. Az ünnepi 1 eseményre — mint az első oldalon jelentjük — hazánkba látogat Todor Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt első titkára, az Állam­tanács elnöke, és nyitja meg ünnepélyesen a kiemelke­dődé jelentőségű kiállítást. Mind a kiállítás, mind a magasszintű látogatás a né­peink közti sokrétű kapcso­latok újabb fontos állomása lesz. Hazánkat a baráti bol­gár néphez a történelmi em­lékek sora fűzi. Csaknem há­rom évtizede azonban már jó- j&FLtS Wf' val több, a közös társadalmi, gazdasági célok, a szocializ­mus építése köt össze ben­nünket. Országaink nézőpont­ja a világpolitika minden kér­désében azonos. Mindkét or­szág tagja a KGST-nek és a Varsói Szerződésnek, együtt­működésünket a szervezete­ken belül a kölcsönös megér­tés és. az internacionalizmus jellemzi. Nem könnyű a három évti­zed közös eseményeinek gaz- A Balcancar vállalat konténer- dagságát érzékeltetni. Aligha­rakodó berendezése. nem kevesen vannak, akik A Bulgar traktor (oldalirányban mozgó présekkel) a mezőgazda- sági gépgyártás egyik korszerű újdonsága. Mini számológép, a gyorsan fej­lődő bolgár számítástechnikai ipar egyik legújabb terméke. ne hallottak volna az IN- TRANSZMAS-ról és az AG- ROMAS-ról, a két ország kö­zös vállalatairól, amelyek lét­rejöttével a KGST-n belül a termelési együttműködést ér­zékeljük. A bolgár fogyasztá­si és gépipari cikkek nálunk, az Ikarus-buszok, a kozme­tikai termékek Bulgáriában, a Balatonnál üdülő szófiai csa­ládok és az Aranypart nap­fényét élvező magyar turisták tömege a kölcsönös jelenlét mindenki számára kézzelfog­ható jelei. A magyar—bolgár kapcso­latok az élet minden terüle­tére kiterjednek. Dinamiku­san fejlődik kulturális és tu­dományos együttműködésünk. Rendszeresek kapcsolataink a sport területén. Közismertek a két ország párt- és állami vezetőinek gyakori kölcsönös látogatásai, politikai irányító szérveink együttműködése. A most megnyíló bolgár nemzeti kiállítás a testvérnép eredményeinek, sikerekben gazdag fejlődésének lesz min­den bizonnyal nagyszabású se­regszemléje. Dr. Mondóik Pál Pest megye szövetkezeti mozgalmát méltatta. Nem marad el a kívánalmak­tól az állattenyésztés sem, az utóbbi két évbein — bár a ház­tájiban csökkent — a nagy­üzemekben 12 százalékkal nö­vekedett a tehén-, 18 száza­lékkal a sertésállomány. Je­lenleg 34 szakosított szarvas­marhatelep, 10 korszerű sertés­tartó telep működik a megyé­ben. Jelentős eredményeiket érnek el az ipari és a fogyasz­tása szövetkezetek is, szépen fejlődik a fiatalok, munkások és nagycsaládosok lakásgond­jait enyhítő lakásépítő szövet­kezés. Hangsúlyozta, hogy a megye szövetkezeteinek tevékenysé­gében állandóan erősödik az össztársadalmi érdekek pri­mátusa alapján a helyi cső-, port és az egyéni érdekeli összhangja. Növekszik a tu­lajdonviszonyokban a társa­dalmasítás foka: az alaposan előkészített, ésszerű egyesülé­sek hatására 35-tel csökkent a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, 11-gyel a fogyasz­tási és értékesítő szövetkezetek száma. A tsz-ek átlagos üzem­nagysága 2089 hektárról 2582- re növekedett, a kiterjedt mű­ködési körzettel rendelkező fo­gyasztási szövetkezetek pedig anyagi erőiket még célszerűbb ben hasznosíthatják a keres­kedelmi hálózat fejlesztésére, az ellátás javítására. — A megyében nincs olyan szövetkezet, amely ne vállal­na lehetőségeihez mérten részt — anyagiakkal és társadalmi munkával — az óvodák, isko­lák, művelődési otthonok és más szociális, kommunális lé­tesítmények megépítéséből, gyarapításából. Köszönet ezért a segítségért, amelyre a jövő­ben is szeretnénk számítani — mondotta dr. Mondok Pál, majd így fejezte be szavait: — Mindannyiunk legfonto­sabb feladata most, hogy a Központi Bizottság napokban kiadott közleménye szellemé­ben a szövetkezetekben is te­gyünk meg mindent a IV. öt­éves terv befejező esztendejé­nek sikeréért. Művészeti együttesek a dobogón A cifrakerti színpadot ez­után szövetkezeti művészeti együttesek, tánccsoportok, ci- terások, énekkarok tarka cso­portjai vették birtokba, ame­lyek közül — mint az Tamási Eszter konferanszából is ki­derült — több már szép si­kert mondhat magáénak hazai és külföldi szereplések emléke­ként. Szívesén, lelkes tapssal fogadta a közönség a szolnoki ÁFÉSZ Kodály-kórusát, a ka- kucsi népi együttest, a nagy- kátai Tápiómente népi együt­tes, a nagymarosi szövetkezeti férfikar, a sándorfalvai cite- ra együtt es és a szekszárdi szövetkezeti népi együttes mű­sorát. Kovács György Attila A kakucsi népi együttes menyecsketánca. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents