Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

I CEGLÉD! PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA EDI JÁRÁS ás CEGLÉD VAROS RfeSZERE 1975. JÚLIUS 6., VASÁRNAP XIX. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM Á párthatározat szellemében Hatékonyan — többet tettek az ifjúság művelődéséért A három és fél ezernél több ceglédi általános iskolás már több hete a boldog vakációt tölti. A strandolás, sportolás, kirándulás, táborozás, üdülés, az otthoni pihenés idején na­gyon sokan nem szakítják meg barátságukat a könyvvel, a könyvtárral, mozival, a műve­lődési házzal, a múzeummal. Igen sokan akadnak' olyanok is, akik kedvenc hangszerükön nyárón is rendszeresen gya­korolnak. Az iskola egyik célja, hogy a gyermek, felismerve az önművelés fontosságát és lehetőségeit, értelmes tar­talmas életet éljen. Nem minden tanulóban sike­rült még ezt a vágyat feléb­reszteni, ezért nem mondha­tunk le arról, hogy minden­kiben kialakítsuk a műveltség folyamatos és állandó tovább­fejlesztésének igényét. Az elmúlt tanévben a mű­velődésügyi osztály és az igaz­gatóságok munkájának közép­pontjában állt a közművelődé­si és a közoktatási intézmé­nyek közötti rendszeres, tartós kapcsolat megteremtése. A megelőző években a két műve­lődésügyi terület találkozásai alkalomszerűek voltak, most tervszerűen és igen eredmé­nyesen bocsátották egymás rendelkezésére sajátos eszkö­zeiket. A városi-járási könyvtárban a kötelező tananyagon túli, ér­dekes, színes ismeretek nyúj­tásával aratott nagy sikert a rendhagyó irodalom, földrajz, biológia, ének-zeneóra (például Vargha Balázs, Rockenbauer Pál). A szülőkkel Varga Do­mokos beszélgetett el a gyer­mekek olvasóvá1 neveléséről. A nevelők rendszeresen tartottak órákat a könyv­tárban, azokon is hasznosítva a könyv­tár gazdag diafilm-, hangle­mezgyűjteményét, s a polco­kon sorakozó lexikonokat, más szakkönyveket. Tervszerűen megszervezett könyvtárhasz­nálati órákon, napközis és raj­foglalkozásokon ismerkedtek a gyerekek a könyvtár funk­ciójával, lehetőségeivel. Az Út­törők az olvasó népért akció sikere érdekében, negyedik éve jutalmazza a könyvtár azt az iskolát, amelyiknek tanulói közül a legtöbben rendszeres oh'asói a könyvtárnak. A ta­vaszi vers- és prózamondó­versenyek, tanulmányi vetél­kedők, a könyvtár által hirde­tett irodalmi pályázatok mind­mind azt segített megvalósí­tani, amit a közművelődésről szóló párthatározat megfogal­maz: megkülönböztetett figyel­met kell fordítani a közokta­tási és közművelődési intéz­mények között a tartós és rendszeres, pedagógiai célokat iS, szolgáló együttműködésre. A Kossuth Művelődési Köz­pont az elmúlt tanévben új­szerű kapcsolatot alakított ki az általános iskolákkal. Együttműködési szerződéseket kötött, amelyek alapján iskolai ünnepélyek, úttörőrendezvé­nyek, próbák céljára biztosított termet az iskoláknak. Szak­köreiben kis helytörténészek, népi táncosok, bábosok töltöt­ték el hasznosan szabad ide­jüket. A táncklubban a társas élet, az illem szabályait gya­korolhatták. Sikeres színházi előadáso­kat szerveztek a gyerekek­nek. Az újszerű, igazi tartalmi kap­csolat abban is megnyilvánult, hogy az intézmény közvetlenül is segítette az oktató-nevelő munkát. A művelődési ház igazgatója osztályfőnöki órán ismertette meg a tanulókkal az intézmény adottságait, lehe­tőségeit. A Kossuth Múzeum állandó kiállítását rendszeresen láto­gatták a tanulók. Munkakö­zösség dolgozta ki a tervet, hogy melyik évfolyamban, me­lyik időszakban hasznosítható legeredményesebben a mú­zeum anyaga. A múzeum igaz­gatója szintén közvetlenül se­gítette az oktató-nevelő mun­kát: gyakorlati segítséget adott a Budai úti néprajzi kiállítás rendezéséhez. A zeneiskola bérleti hang­versenyekkel, ifjúsági és fel­nőtt zenekarával, a pedagógus, énekkar,-, szerepléseivel, tette vonzóvá, igén sokszor emléke-: zetessé a múlt tanév egy-egy ünnepnapját. A zenei élményt adók vagy szerzők között mindig ott találtuk az általános is­kolások népes táborát is. A nevelés és oktatás egysé­ge sokféleképpen elképzelhető. Az, ahogyan a ceglédi közok­tatási és közművelődési intéz­mények együttműködése eddig megvalósult, élő gyakorlat, s érdemes arra, hogy továbbfej­lesszük. Ha nehéz is pótolni — különösen a könyvtár és a művelődési ház esetében — a tárgyi-technikai feltételek egy részének hiányát, a jövő tanév minden bizonnyal az újabb előrelépés éve lesz. Szabó Alfréd tanulmányi felügyelő SZAKMUNKÁSTANULÓK JUTALMA Ország- és világjárás Árnyas erdőkben ■ Végre itt a várva várt nyár, fca nem is a legjobb idővel. Benépesültek az ifjúsági épí­tőtáborok, az úttörők nyaraló­helyei, a SZOT-üdülök és a strandok is. A ceglédi 203. Bem József Szakmunkásképző Intézet ta­nulói közül a legjobbak, va­lamint azok, akik a KISZ munkában, a sportban vagy más hasznos tevékenységben a legjobbak voltak, jutalmul hazai, illetve külföldi nyara­lásra kaptak lehetőséget. Az iskola KISZ titkára, Boldizsár Mihály egy hetet a Szovjetunióban tölthet, há­rom fiatal az NDK-ba utazik, egy tanulóra csehszlovákiai utazás 6zép élményei várnak. Az iskolai énekkar, mivel a tanévben több alkalommal kórustalálkozón, ünnepélyen és az iskolai rendezvényeken is öregbítette az intézmény hímevét, tíznapos útra Len­gyelországba mehet Élmé­nyeiket. melyeket magukkal hoznak majd, megosztják di­áktársaikkal, a KlSZ-rendez- vények és beszámolók alkal­mával. Többen a siófoki SZOT üdülőben töltenek emlékezetes nyári napokat Az itthonmaradókat a vá­rosi ifjúsági park várja csü­törtökönként, kirándulhatnak a kámáni, csemöi, putrisarki •kiserdőbe, vagy saját elhatá­rozásból, országjárásra indul­nak. Az ország számos szép vidékén tartanak ezekben a hónapokban színházi esemé­nyekkel; kiállításokkal, ifjú­sági .találkozókkal, nyári ün­nepségekkel gazdag rendez­vénysorozatokat. Szeged, Sop­ron, Kőszeg, Gyula és Debre­cen, a , Dunakanyar számos élményt kínál, ho-gy ki-ki vi­dáman tölthesse a szünidő napjait. G. E. Három megyében A beteg hangszerek mestere Néma a szárazfa — Árulkodó zongorák Az udvaron Trabant áll. Csomagtartójában, gondosan elhelyezve, sokféle szerszám, alkatrész. Az egyik kis bő­röndben acélhúrok, alátétek, filcek, enyv és enyvezőcsavar. Kié ez a nagy körültekin­téssel összeválogatott útipogy- gyász? Hiszen az országúti autójavításhoz ezek közül nincs szükség egyikre sem! Túl a hatvanon Szálkái István ceglédi hang­szerkészítő mester rendszere­sen járja megyénk déli részét, de gyakran megfordul Szol­nok és Bács megyében is. Listáján mindig sok a cím. Beteg bőgők, zongorák, cim­balmok, trombiták, más zene­szerszámok várnak javító kéz­re. A TRIAL által forgalomba hozott hangszerek garanciális javítása is az ő feladata. Iskolázott ember. Annak idején felsőkereskedelmit vég­zett, zenét tanult, tanító sze­retett volna lenni, ám nem nyílt rá lehetősége. Graz adott otthont a hangszerész tanulónak, aki a szomszédos Ausztriában sajátította el a szakma szerteágazó ismerete­it. A harmincas évek neki is a nehézségekről emlékezete­sek. 1938-ban lett önálló, hangszeralkatrészeket készí­tett, azokkal utazott. Azóta is sok helyre jár a régi megren­delők közül. Igaz, most már — túl a hatvanon — a nyugdí­jaztatáson töpreng. Sokoldalú tudomány A hangszerész munkája sokoldalú tudományt kíván. Nem elég megtanulni fúrni, faragni. Egyébként a munka igen változatos, hiszen a húr­fonástól az alkatrészek cseré­jéig, pótlásáig, a fa- és rézfú­vósok reparálásáig, az orgo­nák titkos bajainak gyógyítá­sáig sokféle fogáshoz kell ér­tenie. Mindez .azonban még; csak a kívánalmak egyik fele. Jó zenei hallásra, zeneismeret­re van szükség, mert különben nem sikerül a hangolás. Többféle hangszeren játszik 6 maga is. Szalonzene, térzene Legkedvesebb hangszere a hegedű. Hosszú évekig szíve­sen játszott rajta, ám egy idő óta néma a szárazfa. A játék­hoz könnyű kéz kell, s egy baleset óta nem engedelmes­kednek neki a húrok. A mester régi időkre emlé­kezik, amikor, vasárnaponként fúvószenekar játszott a pro- menádon. Sajnálja, hogy a térzene visszavonult, anélkül, hogy népszerűségéből vesz­tett volna. Néhány éve Eger­ben látta, amint százak hall­Gyepszőnyegről is gondoskodnak Az ablakokat színes függöny díszíti, a kertben virágok pompáznak. Elkészült a ceglédi Köztársaság utcában az óvoda és bölcsőde épülete, melynek építéséhez társadalmi mun­kával és kommunista szombatokkal hozzájárultak a város gyárai, üzemei is. A Ceglédi Építőipari Vállalat Szávai brigádja termőfölddel tölti fel az előkertet, s majd fűmaggal veti be. Hamarosan játékhoz alkalmas sárga homokot hordanak a betonszegélyű homoko­zókba. Szeptemberben adják át rendeltetésének az épületet. Apáti-Tóth Sándor felvétele gatták a téren egy zenekar játékát. A térzenéről a szalonzenére kanyarodik a beszélgetés. A szalonzenét a mai fiatalok már alig ismerik. Valamikor Ceg­léden is játszottak szalonzene- karok. Az egyiknek ő is tagja volt, a KÖZGÉP Vállalat tar­totta fenn a korábbi években. Elkelne ma is, hiszen sokan szeretik a szórakoztató mu­zsikát. Múlóban a gitárláz Nemcsak a zenei ízlés vál­tozik. Múlandó az instrumen­tumok népszerűsége is. Né­hány éve felkapták a gitárt. Azt hitték a fiatalok, egysze­rű rajta a játék, holott egyál­talán nem könnyű. Most már alábbhagyott a gitárláz. Is­mét terjedőben a citera. Cegléden is él egy ember, Soká Ferenc, aki a Kernácste- lepen készíti a régi hangszer példányait, öreg zongoraszö­gekért, húrdarabokért néha felkeresi a mestert. A pávakö­rök, a községi művelődési há­zak egymás után rendelik a citerákat. Itt a népzene rene­szánsza. A doktor és a brácsás Szálkái mester új hangsze­reket nem készít, csak a meg­levőkkel bajlódik. Bőven ad­nak neki munkát. Jól felsze­relt kis műhelyében, javítás­ra várva sorakozik a kiskőrö­si doktor hegedűje, a törteti brácsás hangszere, a szolnoki, nagykőrösi tulajdonosok zene- szerszáma. A leggyakoribb hangszerbaj a kisebb törés, a húrszakadás, a billentyűsérülés, a fúvósok kilyukadnak, fals levegőt kap­nak, a hegedűk repednek, a harmóniumsípok törnek, s fel-felmondják a szolgálatot a tangóharmonikák is. A sok évtizedes szakmai gyakorlat birtokában, a hang­szerész észrevétlenül vizsgáz­tatja a zenészt. A zongorán végignézi a billentyűsort, a harmonikán látja, melyik gomb a kopott. Észrevenni, hogy értő kéz bánik-e vele? ★ A hangszerész szakma már kiveszőben. Széles e vidékén nincs mester Szálkái Istvánon kívül. Utánpótlás sem kerül, nincs aki folytassa a mester­séget. Az idős mester még egy ide­ig elbajlódik a zeneszerszá­mokkal. Két javítás közt el­vállalja a teniszütők húrozá­sát is. Ma még három megyében várják érkezését a letakart cimbalmok, a fekete zongo­rák. Tamasi Tamás ' ARANYÉRMEK Derekasan helytálltak Az úttörő-olimpia országos döntőjében Szombathelyen rendezték meg az úttörő-olimpia atléti­kai versenyeit. A viadal szép ceglédi sike­reket hozott: a Táncsics Mi­hály általános iskola négytu­sa-csapata, valamint Pod- ráczki Anikó az első helyen végzett, Kovács László és az albertirsai Szlovák Pál ezüst­érmet nyert, valamennyien a Ceglédi VSE sportiskolájának tagjai. Eredmények Négytusa, csapatban: a Tán­csics Mihály ált. iskola csapa­ta a területi döntőn csak má­sodik lett, de olyan jó ered­ményt ért el, hogy meghívták a legjobbak küzdelmére. A fiatalok igazolták a várako­zást, kislabdadobásban 64,30 méteres átlagot értek el, ami­vel előnyre tettek szert. 1. Táncsics iskola 1317 pont, 2. Tatabánya 1309 pont, 3. Dunaújváros 1299 pont. /. győztes csapat tagjai: Tanhoffer Csaba, Tóth Fe­renc, Veréb József, Asztalos József, Both Ferenc és Kovács László. Egyéni összetettben Kovács 287 ponttal a második helyet szerezte meg. Lányok, kislabdadobásban: 1. Podráczki Anikó, aki az előzetes eredmények alapján, biztos esélyesként érkezett, s a papírformát igazolva, 71,93 méterrel, valamennyi ellenfe­lét megelőzte. Teljesítménye új olimpiai csúcs. Fiúk, kislabdadobásban: 2. Szlovák Pál 85,26 m. A Magyar Rádió felvételt készített a Napraforgó szom­bat délután két órakor kez­dődő adásához, melyben Pod­ráczki, Both és Veréb is szót kapott ★ A Táncsics Mihály iskola négytusacsapata ezzel a győ­zelmével kivívta a jogot, hogy elindulhasson a július 12—13- án, Dunaújvárosban sorra ke­rülő nemzetközi úttörőverse­nyen, melyen több mint tíz or­szág legjobb úttörői, négytusa- versenyzői vesznek részt. (ungureán) */ V ' / INDOKOLT VOLT A BORÚLÁTÁS Összefogásra van szükség VÁLASZ A MIÉRTEKRE A labdarúgósportot kedve­lő ceglédiek borúlátása indo­kolt volt: annak ellenére, hogy a sokat bírált Ceglédi VSE vasárnap 6:1 arányban győ­zött az utolsó helyen végzett Kilián FSE ellen, mint ké­sőbb kiderült e siker kevés volt ahhoz, hogy a csapat bent maradjon az NB Ill-ban. Elítélő véleményt most sok­kal több ember nyílvánít, mint ahány kijárt a bajnoki idényben a mérkőzésekre. El­hamarkodottan ítéletet monda­ni még akkor sem szerencsés, ha valóban van mit seperni a ceglédi labdarúgás háza tá­ján. A miértekre választ adni ezekben a napokban nehéz lenne, ac említsünk meg né­hány tényt, amely a labdarú­gó sportág helyi fejlődésétől elválaszthatatlan. A labdarú­gópálya, több millió forintos költséggel, a korábbi években megújult, a lelátó tönkrement tetőszerkezetét a következő hetekben, csaknem egymillió forintos költséggel, korszerű alumínium födémmel cserélik fel. Szintén ebben az évben, az utánpótlás nevelésének megkönnyítésére, háromszáz- ezer forint felhasználásával, edzőpálya épül. A CVSE lab­darúgóinak szociális helyzete magasabb színvonalú, mint sok jobb teljesítményű csapa­té. össze kell fogni ebben a csaknem 40 ezer lélekszámú városban, hogy jobb és telje­sebb sportolási lehetőséget te­remtsünk a város fiataljainak,' és magasabb szinten működ­jék a verseny- és tömegsport,’ melynek része kell maradjon továbbra is a labdarúgás. Tár-, sadalmi összefogásra van! szüksége a sportnak, a gazda­sági egységek, vezetők és sportbarátok együttes támoga­tására. Magyar Lászlói

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents