Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

Brigádok az Árammérőgyárban Kilencvenhat szocialista brigád dolgozik a Ganz Műszer Művek Gödöllői Árammérő- gyárában. A brigádok vállalá­saikkal már eddig is sokszor segítették a vállalat gazdasági és szociális elképzeléseinek végrehajtását. A felajánlások között első helyen szerepel a vállalati óvoda és bölcsőde bő­vítése, amelyre eddig a gyár­nak anyagiak hiányában nem volt módja. A brigádok közötti verseny­ben a legjobb helyen a galva­nizáló üzem Béke szocialista brigádja áll. Eddig ugyanis négy alkalommal szerveztek éjjeli kommunista műszakot — korábbi vállalásaiknak meg­felelően. Soós Margit — a gyár munkaverseny-felelőse — tá­jékoztatója szerint a brigádok­nak az első félévben végzett munkáját az elkövetkező na­pokban értékelik az Árammé­rőgyár vezetői. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1975. JÚLIUS 6., VASÁRNAP A valkói Egyesült Zöldmező Tsz-ben Búzából jó termés várható Bevetésre várnak a kombájnok A valkói Egyesült Zöldmező ■ Termelőszövetkezetben még a kombájn a borsóföldön dolgo- § zik, július 10. körül kezdik meg a búza aratását. Mint Furnlyás Kartalon lakik, az Ikarusban dolgozik A budapesti pari bizottság tagja Mikor elváltam Kovács Já­nostól, az Ikarus Karosszé­ria- és Járműgyár motoros üzemében, akaratlanul is ez a kifejezés jutott eszembe: szocialista karrier. Igen, „karrier”, hiszen 35 évesen pártalapszervezeti titkár, a vállalati és a budapesti párt- bizottság tagja. Beleszólhat és dönthet — a pártbizottság többi tagjával — a vállalat, a főváros ügyeibe. Szeretik a főnökei és a munkatársai. Gondjaikat, bajaikat elmesé­lik neki, s tudják, hogy nem kell kétszer mondani: „Jan­csikám, próbáld meg elintéz­ni...” Igaz, kpgy . mis a munkatársait hallgatja, elte­lik a reggelire szánt idő ... így kezdte a beszélgetést: — Együtt nőttem fel a gyárral. Ez szinte szó szerint igaz, hiszen 17 éves voltam, amikor 1957 februárjában fémcsiszoló-átképzősként a fehérfémesüzembe kerültem, Itt ismerkedtem meg a mun­kásmozgalommal is. Alapító tagja voltam a KISZ-nek, s rögtön vezetőségi tag lettem az alapszervezetben. A hon­védségnél háromhónapos KISZ-vezetőképzőre küldtek, és leszerelésemig alapszerve­zeti szervezőtitkár voltam. Hát így kezdődött. Aztán azzal folytatódott, hogy 1985-ben felvették a pártba és munkásőr lett. Kez­detben a XVI. kerületben tel­jesített szolgálatot, majd — mivel Kartalon lakik — át­helyezték a gödöllői egység­hez. 1971-ben kiváló mun­kásőr és pártalapszervezeti vezetőségi tag lett. Ettől kezdve jóval gyor­sabban peregtek az esemé­nyek. 1968-ban az Ikarus „le­építette” a fehérfémesüze- mét, Kovács Jánosnak is vá­lasztania kellett: vagy }íj szakmát tanul, vagy otthagy­ja a vállalatot. — Mindössze négyen-öten maradtunk, mert bíztunk ab­ban, hogy az átmeneti kere­setcsökkenés után itt is meg­találjuk a számításunkat. Ne­kem másfél évembe került, mire úgy éreztem, hogy jól megállóm a helyem a futó­műveseknél. A gazdasági ve­zetőim is elismerik a munká­mat, tavaly kiküldtek Cseh­szlovákiába három hónapra garanciális javításra. 1973 nyarán a 20-as párt- alapszervezet tagsága őt bíz­ta meg a titkári teendők ellá­tásával, s az új választásnál megerősítették funkciójában. Megválasztották küldöttnek a vállalati pártértekezletre, s bekerült a vállalati pártbi­zottságba. Küldöttként vett részt a kerületi pártértekez­leten, majd a budapestin is. S most az Ikarust és a XVI. kerületet képviseli a buda­pesti pártbizottságban. Ennyi a történet.. Ami ez­után következik, a munka, a felelősség, a tervek. Jól is­meri a dolgozók, a munka­társai gondját-baját, de meg kell tanulnia vállalati, kerü­leti, fővárosi méretekben is gondolkozni. Ehhez pedig alapvetően két dologra van szükség. Időre és ismeretekre. Sajnos nagy gond az utazás, napi három óráját veszi e\ s reggel mikor elindul, soha nem tudja, mikor ér haza. A felesége is Budapesten dolgo­zik, a 14 éves lánya is az ősz­től itt jár majd középiskolá­ba. A 8 éves fiúval még nincs ilyen gond. Az ismeretek, a tanulás? Ott az este, meg a szabad szombat, vasárnap. Ha ráér, a felesége is segít... T. Ágoston László Nyírbátori zenei napok Immár kilencedik alkalom­mal rendezik meg a keleti or­szágrész egyik legjelentősebb nyári hangversenysorozatát, a nyírbátori zenei napokat. Az idei rendezvényekre augusz­tus 16—24 között kerül sor. Olyan országosan Ismert együttesek adnak műsort, mint a debreceni MÁV filhar­monikus zenekar, a miskolci Bartók Béla kórus, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola kamarakórusa. Azl előadásokon neves szólisták \ működnek majd közre. A műsorban Ko­dály, Haydn, Mozart, Rossini, Bach művei szerepelnek. aiissÄjü Gépzajtó! hangos a valkói határ. Az Egyesült Z-ölmező Terme­lőszövetkezet földjein gyűjtik a levágott lucernát. Képünkön a For- sehrltt típusú gép bálázza a lekaszált takarmánynövényt. (Barcza Zsolt felvétele) János, a termelőszövetkezet el­nöke elmondta, az idén 1521 hektár étkezési és 599 hektár­nyi takarmánybúza vár beta­karításra. Tavaly termésátla­guk hektáronként 42,24 mázsa volt, az idén az előzetes becslé­sek szerint „45 mázsa vár­ható. — Az aratást az idén egy intézkedési terv kihirdetésével kezdtük. Valamennyi egység megkapta ezt az iratot amely­ben pontosan, személyekre szó­lóan meghatároztuk a felada­tokat. Ezután következett jú­nius 28-án három egységünk­ben a gépszemle. Reggel öt órakor kezdtük a jegyzőkönyv­ben rögzített szemrevételezést a valkói egységben. A felkészülés kifogástalan­nak mondható megérkezé­sünkkor valamennyi mag- tári gép a helyén volt, s a kombájnok is jártak — tá­jékoztatott a tsz-elnök. — Mennyi termést várnak? — ötszázötven vagon étke­zési búzát és há rom s zázkilenc- venhárom1 vagon takarmány* búzát. Az utóbbiból tizenhat vagon Auróra, ugyanennyi Kavkáz és huszonöt MV—1 ve­tőmagot fogunk aratni, ötven vagont a monori Vetőmagter- meltetőnek szállítunk az MV— 1-esből. A Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalattal tör­tént megegyezésünk alapján a vácszentlászlói, a túrái, a kókai magtárba szállí­tunk 250 vagonnyi meny- nyiséget. A fennmaradó magot saját tá­rolóinkban tartjuk október el­sejéig. A Zöldmező Termelőszövet­kezet a jövő héten megkezdődő aratásikor egy SZK—5-ös, hat SZK—4-es és négy E—512-es kombájnnal dolgozik majd. TALLÓZÓ A 27. héten történt A nyár, a szabadságok sorozata lassacskán Tallózónkban is érezteti hatását. Kevesebb az esemény, a rendezvény, bár fon­tos, említésre méltó dolgok az elmúlt héten is történtek. Június 28-án — szombaton — délelőtt a polgári védelem megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a járásban polgá­ri védelmi versenysorozat kezdődött. A Veresegyházon megtar­tott versenyen a túrái Egyesült Galgamenti Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet és a Veresegyházi Költségvetési Üzem műszaki mentő szolgálatának csapatai mérték össze elméleti és gyakor­lati felkészültségüket. A találkozó a turaiak győzelmével ért véget és július 26-án, Aszódon az egészségügyi szakaszok küz­delmével folytatódik. (Július 1.) Szombaton kora reggel — a járásban elsőként a— Túrái Egyesült Galgamenti Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetben kezdték meg a kenyérgabona beta­karítását. (Június 29.) Június 29-én — vasárnap — befejeződött Veresegyházon a IV. Váci Mihály szavalóverseny, irodalmi színpad-, és ifjúsági klubtalálkozó. (Július 1.) Június 30-án — hétfőn délelőtt — két napirendi pont sze­repelt az Aszódon megtartott tanácsülés programjában. Első­ként jelentést hallgattak meg a tanácskozás résztvevői a köz­rend és a közbiztonság helyzetéről, majd ezt követően beszá­moló hangzott el a műszaki-kommunális, továbbá a terv- és közgazdasági bizottság munkájáról, az elmúlt két esztendő tapasztalatairól. Július 2-án — szerdán — titkári értekezlet színhelye volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Gödöllő Városi Bizottsága. A tanácskozáson elsőként Kerek László, a pártbizottság munka­társa tartotta meg beszámolóját a szakszervezetek munkájáról, s a közelmúltban lezajlott szakszervezeti választások tapaszta­latairól. Ezt követően az egybegyűltek a pártbizottság második félévi munkatervét vitatták meg. Július 4-én, pénteken délelőtt, titkári értkezletet tartot­tak az MSZMP Gödöllő Járási Bizottságán. A tanácskozás első napirendi pontjaként Járjapka József, a járási pártbizottság titkára tartott beszámolót a járási üzemekben és intézmények­ben működő szakszervezeti szervek munkájáról, majd Kormos Zoltán, a Járási és Városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke adott tájékoztatót a NEB munkájáról. Délután — 15 órakor — a Városi Közművelődési Bizottság szervezésében kiállítás nyilt a Légszesz utcai általános iskolában Gödöllő művészete cím­mel. A kiállítás a városi művésztelep múltját, a Gödöllőn élő képzőművészek és népművészek alkotásait tárja a látogatók elé. (Június 28.) Összeállította: Berkó Pál Hétfőn nyílik Befejeződött a volt Halászcsárda átalakítása. Helyén kor­szerű háztartási és vegyi szaküzlst nyílik rövidesen. Vár­hatóan július 7-én, hétfőn, áruval feltöltve várja a vásárló­kat városunk új boltja. Barcza Z&olt felvétele A parasztvármegye hadnagysága (I.) Igaz törvény A 17. szazad második har­madában a török hódoltság peremén, a kettős hatalom bo­nyolult viszonyai között kiala­kult a parasztvármegye, a pa­rasztság, a nép, a társadalom alsó osztályainak önvédelmi szervezete, önként vállalt fel­adata volt a közbiztonság hely­reállítása, megteremtése, a „latrok” üldözése. A paraszt­vármegyék, hadnagyságok szo­ros kapcsolatot tartottak egy­mással, bár több példa akad arra is, hogy időnként az ösz- szefogás elé helyezték a had- nagyságok vagy egyes közsé­gek saját érdekeiket. A ma­gyar és a török hatalom ter­mészetesen Igyekezett saját ér­dekeinek megfelelően felhasz­nálni a parasztság sajátos fegyveres szervezetét, többnyi­re sikertelenül. Hol egyik, hol másik tett kísérletet a szerve­zet megszüntetésére és máskor egyik fél sem nézte jó szem­mel a parasztvármegyét, amely nem volt mentes a paraszti osztályharc jegyeitől. A nehéz körülmények, miatt a parasztvármegye többször válságba került vagy funkciói bővítésére-szűkítésére kény­szerült: a legális és féllegális állapotok között ingadozott és nem tehetett mást, mint hogy — reális erőviszonyokat te­kintve — szőrmentében köze­ledjen a két hatalomhoz. Ma­gatartása a kor rendkí­vül bonyolult és válto­zékony viszonyai között széles skálán mozgott, aminek főbb okai között kell megemlí­tenünk a korabeli parasztság nagymérvű társadalmi tagozó­dását is, hiszen a parasztvár­megye vezetősége nyilvánva­lóan a tehetősebbek, a paraszt­sági előkelők közül került ki. Pest megyék« a paraszt­vármegye közigazgatási előz­ménye a négy járás kialaku­lása volt, élükön egy-egy szol­gabíróval, amely beosztás nagyjából fenn is maradt 1791- ig. Mivel a nemesi megye al­só fokon képtelen volt ellátni fel-adatát, több-kevesebb si­kerrel az 1638-ban megalakult parasztvármegyét igyekezett felhasználni. A szervezet csú­csán a kapitány állt; akit a parasztság négy jelöltje közül az alispán nevezett ki, mellé­je a hadnagyságok hadnagyo­kat állítottak, a falvak pedig tizedeseket rendeltek alájuk. A nemesi megye éberen őrkö­dött afelett, hogy a kapitá­nyok, hadnagyok, tizedesek a feudális megyétől hatalmat ne szerezzenek, ne kapjanak és hogy ki ne vonják magukat jobbágyi kötelezettségeik alól azon a címen, hogy a közbiz­tonságot és a vásárokat védik. A parasztvármegye elöljárói­nak volt tiszte fegyverbe hív­ni bírság terhe alatt a paraszt­ságot „a dűlők”, „a prédák” ellen, s a megye gyűlésének joga volt bizonyos esetekben az elfogott bűnöst büntetni, sőt halálra ítélni is és a halá­los ítéletet végrehajtani. A parasztvármegye igazságszol­gáltató tevékenységére ritka és érdekes dokumentum vilá­gít rá Veresegyházon 1654. jan. 30-ról keltezve. Pest vármegye parasztkapitánya, a rákoscsa­bai Űri Mihály vezetésével Veresegyházon ültek össze ta­nácskozni a parasztvármegye vezetői, előkelői a túrái pa­raszthadnagy tettei felett. A jelenlevők még az üllői Ta­kács Gergely, Balassa István, a tarosai Kocsis János, Gajdos Mátyás, a gödöllői Takács András, Mellyes Pál, Varga István, a szadai Pólyák János, Tóth Illés és a veresegyházi Varga András törvénybíró, Farkas Mihály, Szászkó Ger­gely, Szászkó György. Ök al­kották a parasztkapitány mel­lett kialakult testületet és va­lószínűleg ők voltak a had­nagyság legjelentősebb közsé­geinek paraszti előkelői. A (Üríti paraszfchadnagy túlkapásait kellett az össze­gyűltöknek megvizsgálniuk. Tanácskozásuk eredményéről így számolnak be az alispán­nak küldött levelükben: „Ezek az emberséges emberek jo Lelkj Ismerettel mjnd fejen- kjnt megh vjsgaltak igaz tör- vjn, szerjnt, megh l-attuk az mjnt jobban tudtuk, Ilijén for­mán azért az mj törvinjünk ászt talalta mjnt hogj Laczko Gjörgjnek az mjnemü sok Njomorgalasa volt az Bagjak mjat, Azért mindenekben megh Bizonjosodott hogj Lacz­ko gjörgjnek semmj vettke nem volt mert soha ellene újak égj Tanú sem volt. hanem mjnt írjak In nekül való vadolas volt szegjn Jámboron, ugj Annjra kjnzotak LanczolUik Hurcoltak Bírságolták igaz ember leven, mjnt Latrot és tolvajt, ugj annjra hogj Ugyan­annak az Latornak az kjvel kereskedésben volt. Annak mint hite hagjotnak mjnden szovat mjnd Ászodon és Bagón es mjnd Tutaj Hadnagy el hit­tek es Így az igaz embernek Jobagy ember Léven semmj szovat be nem vettek, Hanem ugjan két forintara bortis ar- ra ittanak, törvjnt Csinálták arra, igjakart Laczko Gjörgj bjzotta magat mjnd Urara t mjnd Urasagodra, szász forint­ra, de Annakis semmj heljt nem adtak, hanem ugj bánták vele az melljet nem hallót volna Cselekedni, Az melljért mjnt hog Urasagtokra bjzotta magamat s Annak nem Adtak semmj helljt, Arra az mj tör- v injuk Urasagtok hatalmon marasztoita valakik mjnd az dologhban vétkesek voltának, Turaj, Bagjak, Azonkjvül mjnt hog Jámbor ember Leven, észt az Gjalazatot, rajta tették, mjnden Attjok fjanak s ma­gúnak eleven d jan, marat­tak. . A meghurcolt Lackókat ár­tatlannak találták az orgazda­ságban, ezért kötelezték a ha- talmaskodókat, hogy az oko­zott kárt (60 ezüst tallért) és a vérdíjat (40 forintot) meg­fizessék. Az ítéletiével megál­lapítása: „Jobagj ember Léven semmj szovat be nem vettek”, azt mutatja, "hogy a paraszt­vármegye szervezete sem volt mentes a paraszti társadalmi rétegek közötti feszültségektől, hogy az egyes tisztségviselők — maguk is jobbágyok — fö­lébe emelkedve osztályos tár­saiknak, hajlamosak voltak hatalmukkal visszaélni. Az idézett levél helyesírási és nyelvi színvonala semmiben sem marad el a kor átlagos, sőt a nemesi megye levelezé­sének színvonala mögött sem. Horváth Lajos (Folytatjuk.) i á I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents