Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-26 / 174. szám
4 1915. JULIUS 26., SZOMBAT \rffiiian Lobogás és mértéktartás Mészáros Géza tárlata Nagymaroson Pénteken délután ünnepélyesen nyílt meg a Nagymaros 75 programsorozat keretében a nagymarosi nagyiközségi pártbizottság kiállítótermében Mészáros Géza festőművész tárlata. A nagyközségi tanács és a Dunakanyar Intéző Bizottság által rendezett tárlaton szépszámú érdeklődő — köztük több, a fővárosban és a megyében élő alkotó — jelent meg. Részt vett Barát Endre országgyűlési képviselő, a járási pártbizottság első titkára és Balogh László, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztály vezetője is. Megnyitó beszédet dr. Lőkös Zoltán, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője mondott. kuló művészetének megadja a karakterét és távlatát, különösen akkor, ha szövetségese, a társadalom felfedezi képességeit a freskó műfajában és megbízásokkal is tiszteli meg. Talán éppen a Dunakanyarban, Nagymaros vagy valamelyik szomszédos község új épületében, ahol beszámolhat e helyt szerzett új festői élményeiről és felismeréseiről. Losonci Miklós Mészáros Géza a mai Stúdiónemzedék egyik nagyon tehetséges tagja, aki fiatal kora ellenére máris tekintélyes hazai és nemzetközi sikert tudhat magáénak. Budapesten született 1943- ban, de tanyán nevelkedett, Pasztaperesen. Életének egyik meghatározója a fokozatosság. Ez megnyilvánul abban is, hogy majorból • került Eger közvetítésével — ahol középiskolai tanulmányait folytatta — a fővárosba. Bernáth Aurél tanítványaként szerzett festői diplomát a Képzőművészeti Főiskolán 1969-ben. 1970-ben Derkovits ösztöndíjat kapott, több díjat nyert a Stúdió pályázatain. Műveit bemutatták Párizsban, Berlinben, Besztercebányán, első önálló kiállítása az idén jelentékeny szakmai és közönségsikerrel zajlott le Salgótarjánban. Képei: sűrítmények. Tartalmazzák századunk lüktetését, a mezők színekkel éledő harmóniáját és a magánélet eseményeit. Egyszerre, azonos műben, nyiltan és rejtve, mindig összetetten, a festmény törvényeinek megfelelően. Nála tényleg a színek beszélnek, a felélénkülés olykor drámai hőfokra jut el, máskor áramló ünnepet jelöl, és az öröm—magány probléma- eltéréseit la tónusok érzékeltetik. Művészi indulásának elégi- kus hangvétele után, melynek példája a Lány kutyával fékezett elernyedése, szilárdabb szerkesztés következett, melyek festői felismerésekből és életének eseményeiből adódtak. E párhuzamosság egységgé növekedett, ez határozza meg Dávid és Judit kompozí- ciós rendjét, a Műterem sziporkázó felülethatását, a Martinászok szürkébe süllyedt feszültségét. Bravúrosan oldja úgy festményeinek tömörségét, hogy az anatómiai és érzelmi együtthatók külön-külön, mégis egységgé alakulva válnak esztétikai kategóriává. Ez a festői magatartás határozza meg Kata portréját és Mesteréről, Bernáth Aurélról szervezett, interieurben elhelyezett alakját. Hirtelen sűrít, hirtelen lágyít a képelemeinek mozgása szerint, melyek eleve a színek összetételét is létrehozzák a modell nem ismételhető természete szerint. ízlése, festői ökonómiája szerves szívóssággal megtalálja — mert megkeresi — mindig a műhöz, a mindig egyetlen, soha nem ismételhető festményhez a megismételhetetlen eszközöket. Ilyen erényekben gazdag Zász- lóvivő- je, ahol az általános emberi hősiesség a zászlójelben villantja fel a történelem győzelmes vörös korszakának átmeneti bukással is terhes előzményeit. A megtorpanás röpke, a diadalmas zászló letaszítása csak taktikai méretű, az ember haladását nem lehet megfékezni — ezt jellemzi festményén az átlósan végigzúduló és figurákká, környezetté, egyetemes térré lombosodó zászlóábrával úgy, hogy a zászló színlobogása betölti a kép felületét. Betölti, akár századunkat. Nevezetes művére méltán kapta a Stúdió első díját 1973-ban. Tájékozott a falfestés minden fortélyában is, ezért táblaképein érződik a freskó monumentalitása. Példa erre az Idegenben, ahol nyugat-európai utazásának összefoglalását láthatjuk, ahol az életérzés magánya ötvöződik az óceánpart tág méreteivel. Lobogás és mértéktartás jellemzi, ez ritkán tapasztalható együttes erény fiatal festőknél, mert vagy a képzelet duhaj sodrása feszíti szét a mű arányokat igénylő medrét, vagy az újdonság ereje hiányzik. Mészáros Géza rendelkezik azzal a bátorsággal és önfegyelemmel, mely most alaPortré Idegenben Előkészítő Gödöllőn Újabb 500 szakmunkás tanulhat egyetemen, főiskolán Nagy jelentőségű művelődéspolitikai s egyben társadalompolitikai intézkedés született két esztendővel ezelőtt, amely lehetővé tette, hogy érettségivel nem rendelkező, fiatal szakmunkások egyetemekre, főiskolákra kerülhessenek. Akkor 200 fiatallal indították meg azokat az előkészítő tanfolyamokat, amelyeken együttes erővel pótolták a felsőfokú tanulmányokra előkészítő ismereteket. Az azóta eltelt időszakban a 200 hajdani jelöltből 160 megkezdte egyetemi—főiskolai tanulmányait. Sőt a jelenlegi tanévben már az első évfolyamot is befejezték — sikerrel. Mindössze négyen hagyták abba közülük tanulmányaikat. Az érettségi nélkül fölvett fiatal szakmunkások száma ebben az évben 500, a munka melletti tanulás során érettségizett szalonunkások számára pedig 120 helyet biztosítottak. A fiatal szakmunkások felsőfokú tanulásának rendszerét elsősorban azokon a területeken kívánják továbbfejleszteni, ahol a végzettség megszerzése után a dolgozót a vállalat — a szövetkezet — tovább foglalkoztatja. Ezért az idén a közgazdasági, gazdasági, a jogi, valamint a mező- és erdőgazdasági szakterületre terjesztették ki az előkészítést Az idei évben ennek megfelelően kijelölték a tanfolyam szervezéséért felelős további két felsőoktatási intézményt, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet és az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemet. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pedig a fiatal szakmunkások egyetemi, főiskolai előkészítésével kapcsolatos központi feladatok elvégzésével a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet bízta meg. Megjelölték azokat a felsőoktatási intézményeket is, ahol a felvételt nyert hallgatók — az eddigieken kívül — tanulmányaikat folytatni fogják. Ezek között szerepel a közgazdaságtudományi egyetem, a pénzügyi és számviteli főiskola, a kereskedelmi és vendéglátóipari főiskola, illetve a három jogtudományi kar. PIRENEUSI FESZTIVÁL Nagykátai főpróba — Spanyolország előtt Tyukodl leánytánc Holnap hajnalban messzi útra indul a nagykátai Tápió- mente Népi Együttes: úticéljuk a spanyolországi Jaca városa. Itt húsz európai ország népi együttesei találkoznak az évente megrendezett Pireneusi Fesztiválon; hazánk első ízben mutatkozik be a Tápió- mente Népi Együttes révén. A meghívást a Kultúrkapcsola- tok Intézete közvetítette a SZÖVOSZ-hoz, illetve a Nagy- káta és Vidéke ÁFÉSZ-hez. A külön autóbusszal utazó negyventagú ének- és tánccsoport Jugoszlávián és Olaszországon át érkezik a fesztivál színhelyére, ahol július 30- án kezdődik a háromnapos bemutatósorozat, amikor is 30— 30 percet töltenek a szabadtéri színpadon. Az együttes pénteken délelőtt a nagykátai járási művelődési központban házi bemutatót rendezett a fesztiválmű- sorból mindazon termelőszövetkezetek. ktsz-ek, és az ÁFÉSZ képviselői számára, amelyek támogatása lehetővé teszi művészeti munkásságukat. Dómján Lajos, az együttes vezetője — egyben táncosais — elmondotta hogy a spanyol- országi szereplésük hét éves tevékenységük óta éppen félezredik lesz. Eddig külföldön, háromszor Lengyelországban, kétszer az NSZK-ban arattak elismerést. A mostani szereplésüket bizonyos fokig vizsgának is tekintik, mert a Pireneusi Fesztiválon Európa legjobb együttesei mutatják be tudásukat. A>z erős mezőnyre való tekintettel új produkciót tanultak be. A siker valószínűleg nem marad el. A tegnapi bemutatón különösen a férfiak tánca volt megragadóan ütemes, erőt sugárzó. A táncszámokat a rendkívül tisztán éneklő lányok kórusa kíséri dallal. Igen tetszett a lányok üveges tánca. a fergeteges Tyukodi leánytánc. és nagy tapsot arattak a cigánytáncok és dalok. A zenekart Molnár Tibor vezeti. önálló számuk lesz Weiner Divertimentója, Kókai < Verbunkja és Brahms V, magyar tánca. k. m. Abonyiak fellépése Tizenegy néptáncegyüttes 450 táncosának részvételével kezdődött meg pénteken Hajdúszoboszlón, a szabadtéri színpadon a háromnapos keletmagyarországi néptáncfesztivál. Három napon át békéscsabai, hajdúböszörményi, abonyi, debreceni, szegedi, nagykállói, ózdi, gyomai, gyulai és diósgyőri együttesek mutatják be legszebb műsorszámaikat. Iparművészeti kiállítás A Népművészeti- és Háziipari Vállalat Rákóczi út 32. szám alatti boltjában Budapesten tegnap népi iparművészeti kiállítás nyílt, ahol Bar- tha Ágnes ötvös, Bein Klára bőr- és textiltervező, valamint Takács Zoltán vaskovács munkáiból mutatnak be mintegy 200 alkotást. A kiállítás augusztus 9-ig tekinthető meg, naponta délelőtt 10-től délután 6 óráig. BÉKÉS ISTVÁN: (ßoc^dr ^Qmre nótája B ucsánszky Alajos toll- forgatói a hatvanas évekre már jól beletanultak a ponyvaírás boszorkánykonyhájába. Ahogy előbb jellemeztük: az olvasók kereslete és az államhatalom követelménye között előbb kiméricskélték, „kidekázták”, majd szabványosították azokat az arányokat, amelyekkel a kriminális ponyva maximálisan terjedő, de a forgalmazásnál minimálisan veszélyeztetett keverékét össze lehet állítani. S hogy az arányok beváltak, a szabvány szívósnak bizonyult, hogy a közönség érdeklődésében, az államhatalom hallgatólagos egyetértésében nem csalatkoztak — arra meggyőző példa: a Bogár Imrét „népszerűsítő” ponyvafüzetnek húszesztendős, sikeres pályafutása. A tizenhat oldalas nyomtatvány bizonyos igénytelen, de széles olvasórétegben olyan sikresen gyökereztette meg Bogár Imre emlékezetét, hogy számos század eleji ponyvafeltámasztásban újból meg újból találkozunk eltorzított alakjával. Évszám nélkül jelent meg az idő tájt a Nép- Könyctár 41. számában Bogár Imre „hazafiasán” elre- gényesített próza-története. Van ebben rejtegetett Kossuth-kép, szimatoló zsandár, szerelmetes Gulyás Mari, árulás féltékenységből, betyár- testvérharc, barlangrobbantás, álompor, börtönrács-szét- ráspolyozás és még sok „módén” rémregánykellék. Jellemző a megrajzolt figura „értékelésének” summája, amiből kitűnik a Sojal Mier álnevű ponyvaszerző: Reim Lajos sanda célzata: a „nép- fi” Bogár Imre szalonképessé tétele. Ennek tanúságára jegyezzük ide a „mű” zárósorait: — „Bogár Imre kezéhez sok zsandár vére tapadt, de mégis az igazi betyár-névnek sok tiszteletet szerzett. A nép gyermeke volt és az elnyomott szegény néppel igazán együtt érzett... Nagy urak nem is tartottak tőle, és ha valahol találkoztak vele, sokat elmulattak azokon a talpraesett, vidám mondásain, melyekkel a magyarfaló zsan- dárokra célzott. A nép pedig büszke volt rája és egy-egy véghezvitt hőstette után dalokba szőtte a népszerű betyár alakját.” Imre: Bogár Imre, az urak mókamestere!? A Magyar Nép és Ifjúsági Könyvtár 66. számaként egy Fikaltér név alatt megbújt regényfaragó a Bach-korszak különböző elemeiből, az úriruhába öltöző Sobri Jóska históriájának mozzanataiból kerekített ponyvafüzetet ezzel a címmel: Bogár Imre, a híres haramiavezér története vagy a zsandárvilág áldozata. A Magyar Mesék és Ifjúsági Olvasmányok sorozatban olyan kedveltnek bizonyult e zűrzavaros tákolmány, hogy némi módosításokkal négyszer kinyomtatták — 1905-ben, 1908- ban, 1911-ben és 1912-ben. Később Bogár Imre, a bugaci betyár címen bizonyos Bodnár Zoltán kotyvasztott „históriás éneket”, s ebbe Rózsa Sándortól Mózsi csárdásig minden „betyármotívumot” belezagyvált. A Bogár Imre bitóhalálát követő hetedik évtizedben, 1928-ban a budapesti Turul Könyvkiadóvállalat egy soha- nem-hallott Fazekas István nevű szerzővel végeláthatatlan füzetes ponyvát készített — címe: Bogár Imre, az erdők királya. Az. efféle tengeri-kígyó regényeket a kor divatja szerint a kimódolt terjesztési forma nyomán „bedobás ponyvának” keresztelték el. Ugyanis a terjesztő ügynök az első folytatást bedobta a feltételezett olvasó aitaján-ablakán, azzal a számítással, hogy amennyiben a história felborzolja az előfizető-jelölt fantáziáját, akkor a következő folytatásokat majd sorra meg fogja vásárolni. A számítás általában bevált: irdatlan példányszámú és hosszúságú regényagyrémeket sóztak így az igénytelenebb közönség nyakába. A hátborzongatóan illusztrált, 74 füzetes, ezeroldalas „Bogár Imre” kor- hűséget nem ismerő, vérrel, izgalommal teletömködött, lehetetlen bonyodalmakat ka- varintó, ostoba előkelősködéssel, dagályos érzelmes- séggel feleresztett, légbőlka- pott fércművek rikító példája. És az olvasók köszönő, elismerő és dicsérő leveleivel dicsekvő Turul Könyvkiadóvállalat az utolsó Bogár Imre-füzet hátlapján „hazafias tisztelete” kifejezése mellett háláját nyilvám'tja olvasógárdája hűségéért, amivel — az Angyal Bandi, Sobri Jóska, Savanyú Józsi nevével fémjelzett, hasonló regényszörnyek sorában — ezt az íztől-ízig hazug, otromba, ízlést és szemléletet romboló Bogár Imre-torzítmányt hosz- szú hónapokon át életben tartotta. (Folytatjuk) Bogár Imre: kis prózai ponyva- regény. Hátborzongató címlappal csalogató ponyva. A hosszú évekig újranyomotl Bogár Imre-ponyva. 4
