Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-26 / 174. szám
r 1975. TCLIUS 26., SZOMBAT %m<w Óriás pavilonok Budaörsön Budapest határán kívül sorra épülnek a hatalmas raktárcsarnokok, Budaörsön pedig az ország legnagyobb tárolótelepe, a 13 200 négyzetméter alapterületű Ravill-raktár. Mellette hamarosan megkezdi az Amfora és a Csepel Nagykereskedelmi Vállalat is az építkezést, egy 20 ezer négyzetméteres csarnokot állítanak fel. A Ravill-raktár másfél milliárd forintnyi értékű áru tárolására lesz alkalmas. A műszaki átadásra decemberben kerül sor, de a pavilon mintegy 40 százalékában már ott sorakoznak a különböző elektromos háztartási gépek, televíziók, rádiók — folyamatosan telepítik be a már elkészült csarnokrészeket. Gárdos Katalin felvitelei Koszorúzási ünnepség Schönherz Zoltán emléktáblájánál Schönherz Zoltán, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakja születésének 70. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget tartottak a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában levő urnájánál. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Katona István, a Népszabadság főszerkesztője és Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója, a Központi Bizottság tagjai; a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség képviseletében Borbély Gábor, a KISZ KB titkára, dr. Alföldy Árpád, a KISZ budapesti bizottságának titkára és Katona Lajosné, a KISZ KB tagja helyezett el .koszorút. A kegyelet virágaival borították az urnát a Budapesti Műszak Egyetem Schönherz Zoltán Kollégiumának képviselői, s koszorút helyeztek el a hozzátartozók, az egykori harcostársak is. Kongresszus után Szövetkezeti mozgalom, széles társadalmi alapokon A XI. pártkongresszus dokumentumai meghatároztak társadalmi viszonyaink és szocialista építőmunkánk továbbfejlesztésének soron levő és távlati feladatait. A dokumentumok tényleges szerepüknek megfelelő hangsúllyal foglalkoznak a szocialista szövetkezeti mozgalommal, s meghatározzák azokat a tennivalókat, amelyek a szövetkezeti mozgalomra hárulnak a gazdasági tervek és társadalmi célok megvalósításában. Pest megyében a 120 önálló fogyasztási szövetkezetnek mintegy 200 ezer tagja és 11 ezer alkalmazottja van. Akiskereskedelemi ellátásban 53, a vendéglátásban pedig 61 százalékos az arányuk, csaknem kizárólagosan a szövetkezeti kereskedelem látja el a nagykáitai és a dobást járást. A fogyasztási szövetkezetek szervezik a kisüzemi mezőgazdasági termelést, azok vásárolják fel a megtermelt zöldség és gyümölcs egy- harmadát, a baromfi, a tojás felét, a mézet, a nyulat, a csi- gát-galambot, szinte teljes mennyiségben. A mezőgazdasági szakcsoporthálózat 124 szervezete segíti a kisparcellás gazdaságok termelését; 128 településen működik takarékszövetkezet, a lakosság betét- állományának majd 18 százalékát kezelik, s mind fontosabbak a lakásépítő és fenntartó szövetkezetek. A közelmúltban a MÉSZÖV elnöksége a kongresszus határozatai alapján elemezte a további tennivalókat. Sokrétű tennivalókról beszélgettünk Tuza Sándorné dr.-ral, a MÉSZÖV elnökével és Hoffmann Zoltán általános titkárral. — Nemcsak az elnökségi ülésen, illetve üléseken, hanem taggyűléseken, és sóik más szövetkezeti fórumon is téma volt már a jövő — mondta Tuza Sándorné, Hatmilliárdos árbevétel Építők munkásszálláson Javultak az élet- és munkakörülmények Nyolcvan százalékuk ebédel üzemi konyhán Pontosan hatvan munkahelyen — különböző településeken — dolgozik a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat ' munkásgárdája. Lakásokat épít Szentendrén, csillagvizsgálót Pencen, üzemi épületeket a Csepel Vas- és Fémműben, étkezdét, irodaházat, fürdőt a Csepel Autógyárban. gyárat bővít a Csepeli Papírgyárban. Penc kivételével a többi állandó munkahelynek tekinthető, hiszen 15—20 éve dolgoznak a munkások ott, s így munka- és életkörülményeik azonos szinten vannak az üzemi dolgozókéval, Öltöző, fürdő, étkezde s állandó felvonulási épület áll rendelkezésükre. Természetesen, ahol egy-két évig dolgoznak, ott nem kifizetődő állandó épületet felhúzni szálláshelynek, ezeken a helyeken ÉRDÉRT faházakban laknak a dolgozók. Az ilyen, tehát az úgynevezett felvonulási létesítmények tervezésénél a gazdasági vezetők minden esetben kérik a szakszervezeti bizottság véleményét, s eszerint cselekednek. A kivitelezési munka derekáig nincs is semmi gond, hiszen előre megtervezett munkáslétszámra készültek az épületek, viszont a befejező szakaszban ennek a háromszorosa dolgozik, s így ez esetben nincs biztosítva a szociális normáknak megfelelő öltöző, vagy tisztálkodási lehetőség. Magyarán rend és fegyelem helyett zsúfoltság uralkodik. Az élet- és munkakörülmények helyzetét gyakran rontja egyes dolgozók fegyelmezetlensége, nemtörődömsége: az elmúlt négy esztendőben a vállalat több mint 300 olajkályhát vásárolt, mégis hideg maradt a télen a legtöbb öltöző. Üzembe helyezés után ugyanis rendre eltűntek a mozdítható, bár szükséges alkatrészek, s így működés, azaz melegítés helyett hidegen árválkodtak az öltözőkben. Néhány ember rongálása miatt százak fagyos- kodtak a téli időszakban. A vállalat nagy gondot fordít az üzemi léka él is ezzel a lehetőséggel. Az állandó jellegű szállókon a meleg vacsora is igénybe vehető, az ételek minőségét és mennyiségét a műhely- és szállásbizottságok rendszeresen ellenőrzik. S ahol hiányosságok, rendellenességek voltak, például Szentendrén és Gödöllőn, leváltották a konyhai személyzetet és a vezetőt. Azokról a dolgozókról sem feledkeznek el, akik munkakörükből adódóan állandóan járják a különböző munkahelyeket: az autódarusokról, a földmunkagép-kezelőkről. A tavalyi esztendőtől kezdve olyan ebédjegyet kapnak, amiért a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat éttermeiben, büféiben jó és kiadós étel vásárolható. Megközelítőleg a vállalat dolgozói közül ezren veszik igénybe a szállókat, 500-an az Építőipari Szolgáltató Vállalat, 500 pedig a saját kezelésű — Vác, Gödöllő, Szentendre — szállókban laknak. A fő cél az, hogy mind a saját, mind a bérelt szállók legalább a harmadik osztálybeli minőséget elérjék. S ezt meg is valósították eddig. Évente egy-egy szállót, mind az épületet, mind a berendezést felújítják, hogy minél korszerűbb körülmények között éljenek a dolgozóik. A fenntartási költségek az elmúlt években nagymértékben — 40 százalékkal — emelkedtek, ennek ellenére a vállalat e költségnövekedésből semmit nem hárít a dolgozókra! A. 3. • A fogyasztási szövetkezetek munkáján belül a kereskedelmi tevékenységgel találkozik a leggyakrabban a lakosság. Közismert, hogy a kereskedők jó, vagy kevésbé jó munkája közvetlenül kihat a vásárlók közérzetére is. A kereskedelmi ellátás tehát fontos politikai kérdés. Milyen eredményeket és milyen feladatokat említetne ezzel kapcsolatban? — Valóban így van, a fogyasztási szövetkezeteknek meghatározó szerepük van a gazdasági építőmunkában és az életszínvonal-politikában. Szövetkezeteink Pest megyében — úgy vélem — eddig is jól szolgálták ezt a célt. A kiskereskedelmi forgalom a IV. ötéves terv első négy évében több mint 58 százalékkal, a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Az idén a kiskereskedelem és a vendéglátás árbevétele előreláthatólag megközelíti a hatmilliárd forintot. — Hangsúlyozni szeretném, hogy a forgalomnövekedésből származó bevétel jelentős részét már eddig is a meglehetősen elmaradott üzlethálózat fejlesztésére fordítottuk. A negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakában 34 ezer négyzetméteren 187 új üzletet nyitottunk, s az idei újabb 6 ezer Semmi sem vész kárba >» Évi 84 vagon húsliszt Fehérjeüzem a „csirkegyár” mellett Ki nem ismerné a szólást, ami a chicagói vágóhídról született a század húszas-harmincas éveiben: „Elöl bemegy a marha, hátul kijön a bifsz- tek!” Ez jut eszembe Her nádon, miközben a Március 15. Tsz baromfifeldolgozó üzemének főmérnöke, M. Tóth József végigkalauzol a „csirkegyáron”: elöl bemegy a Hunniahibrid, hátul kijön a mirelit áru — mell, comb, aprólék. Mi is hátul jövünk ki, s két további jókora épület bukkan elő az üzem melletti kiserdő mögül. — Hát azok? — Az egyik a kazánház, az a nagyobbik pedig a fehérjeüzem — magyarázza a főmérnök. — Érdemes megnézni, az egyetlen az országban ... — Ügy érti, hogy nincs több fehérjeüzemünk? — Az egyetlen, amely közvetlenül a baromfifeldolgozó melle épült, s kizárólag annak melléktermékeit dolgozza fel fejezi be M. Tóth József tempósan. — A kapacitása étkeztetésre, j pedig pontosan akkora, hogy minden munkahelyen biztosítja ezt, s a dolgozók 80 százaelegendő legyen a baromfiüzemből naponta kikerülő melléktermékek, hulladékok feldolgozásához. Ami onnan két műszákban kikerül, azt három műszakban dolgozzuk fel húslisztté és — újabban — várlisztté. Mégpedig teljesen zárt rendszerben! — Az mit jelent? — Azt, hogy a hulladék — a toll, a bél stb. — föld alatti csöveken jön a baromfifeldolgozóból a fehérjeüzembe, az emeletről zárt csőrendszeren át jut le a földszinti helyiségben levő autoklávokba, szóval, innen már csak a teljesen szagtalan, értékes állati fehérjék kerülnek ki: a vérliszt és a húsliszt. — Melyikből mennyi, évente? — Említettem, hogy a kapacitást a baromfiüzeméhez méretezték: napi 40 ezer darab csirke melléktermékéhez. Ebből az idén 84 vagon húsliszt készül, amit mázsánként 860 forintos áron értékesítünk. Nem rossz! Mintha gondolataimban olvasna, hozzáteszi: — Nem rossz ár, de még ennél is értékesebb a vérliszt: 1800 forintot kapunk érte mázsánként! Ennek gyártását az idén kezdtük, üzemvezetőnk, Murányi Szabolcs irányításával. Ö korábban is fehérjeüzemben dolgozott, s tudta, hogy a külön feldolgozott vér többet ér, mintha a többi melléktermékkel együtt dolgozzuk fel húslisztnek. Ugyancsak az ő javaslatára kezdtük meg — két hónapja — a zúza- háí hasznosítását: a belőle készült ipari zsírt porítva keverik bele a hizlaló tápokba. — Hova szállítják a fehérjekészítményeket? — Az idei évre a Bajai Állami Gazdasággal kötöttünk szerződést, oda szállítjuk a legtöbb hűslisztet; ott szemes- takarmány-őrleményekkel, ásványi anyagokkal és vitaminokkal keverik, s az igy előállított tápot részint saját állattenyésztésükben hasznosítják, részint értékesítik. Szállítunk továbbá Biharugrára a halgazdaságnak, és az inárcsi Március 21. Tsz-nek. Vérlisztből az idén még csak kísérleti gyártást folytatunk, egyelőre — igény szerint — az említett partnereknek. Jövőre ezt a gyártást is szeretnénk felfuttatni. Ny. E. négyzetméterrel megközelítőleg teljesítjük negyedik ötéves tervünket. — Az üzlethálózat kapcsán kell szólnunk — szólt közbe Hoffmann Zoltán — arról, hogy jobb és kulturáltabb kereskedelem kifejlesztésére törekszünk, természetesen. Ez többet foglal magában, mint a bolthálózatot. A 32 ÁFÉSZ-el- nöíkkel például azt vitattuk meg, hogy a jobb ellátás érdekében nemcsak a nagykereskedelmi vállalatokkal kell az eddiginél jobb kapcsolatokat kiépíteni, hanem az eddiginél jobban kell keresnünk az úgynevezett helyi árualapokat is. Szeretnénk a termelőszövetkezetekkel, az állami gazdaságokkal és az ipari szövetkezetekkel társulásokat létrehozni. Hangsúllyal szólnak a kongresszusi dokumentumok a belső tartalékok felhasználásáról, a takarékosságról, a célszerűbb eszközcsoportosításokról. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa júniusi ülésén a XI. kongresszus határozatainak szellemében vitatta meg a szövetkezetek szocialista vonásai erősítésének témáját és a mozgalmi tennivalókat is. Legalább a vidéki átlagot • Ezzel IcapcS'-oHatban szót kell ejtenünk arról: Pest megye muixkásmegye. Miként tükröződik ex a fogyasztási szövetkezetek összetételében és a célok meghatározásában? — Az országos tanács említett ülésén a Pest megyei MÉSZÖV nevében felszólaltam — mondja Tuzáné dr. — Elmondtam, hogy az egyik legnagyobb munkásmegyében akkor folytatunk igazán munkás- podifcikát, ha legalább a vidéki ellátás országos átlagát elérjük. Jelenleg ugyanis az eredmények ellenére sem állíthatjuk ezt. A fokozott ösz- szefogás és koncentrálás jegyében itthon, a magunk háza táján, az elnöki üléseken több javaslatot is előterjesztettünk, s ezek jó része már határozattá emelkedett. Ilyen például, hogy a MESZÖV-höz tartozó valamennyi ágazatban erősítiük a belső ellenőrzést, hatékonyabbá tesszük a revizori iroda munkáját. — Fontos feladatunk — veszi át a szót ismét Hoffmann Zoltán — az évi 12 milliós takarékossági terv teljesítése, s hogy ez sikerüljön, ehhez felül kell vizsgálnunk a költségeket. Szükséges a jobb kapcsolatok kiépítése a MÉK-kel, a konzervgyárakkal, a hűtőházakkal, azért is, hogy valamennyi felkínált árut át tudjuk venni és értékesíteni. Feladatunk a jelenlegi szakcsoportok megerősítése, mezőgazdasági szakemberek alkalmazásával; továbbra is szorgalmazzuk az intenzív, fólia alatti zöldségtermesztést. Azt is el kell érni, hogy a szövetkezetek több lakossági szolgáltatást nyújtsanak, döntően a munkás lakta területeken. Az ipari üzemekben — azokkal együttműködve — meg kell szerveznünk az üzemi étkeztetést és a belső áruellátást, elsősorban a létrehozandó munkás fogyasztási tagozatok útján. Ezek mind olyan fontos célkitűzések, melyek nagyobb anyagi befektetés nélkül, csupán jobb szervezéssel, kétségtelenül koncentráltabb figyelemmel és munkával megoldhatók. — Mindehhez gondosabb kádermunka járul majd, elmélyültebb oktatással és egy sor más feladattal — mondja Tuza Sándorné dr. — Tudatosabban kell törekednünk a kádermunka tervszerűségére. Pest megye az ország legnagyobb munkásmegyéje, ennek ellenére csak most értük el, hogy az ÁFÉSZ-ek igazgatóságában a korábbi hat-hét százalék helyett harminchárom, a felügyelő bizottságokban harminchét százalékos lett az arányuk, akárcsak a takarék- és a lakásszövetkezeteknél. — Ugyancsak a kongresszus iránymutatása alapján növeljük a szövetkezetek társadalmi bázisát. Bár minden hetedik felnőtt ÁFÉSZ-tag a megyében, nagyok még a fejlesztési lehetőségek elsősorban a városokban és az agglomerációs községekben. Az új, nagyobb egységek létrehozását tagszervezési munkával kötjük össze. Az SZMT és a MÉSZÖV együttes intézkedési tervében foglaltaknak megfelelően ahol jelentősebb számú üzemi munkás dolgozik, létrehozzuk a munkás- tagozatokat. Elsősorban Nagy- kátára, Tápiószelére és Zsám- bokra gondolunk. Az üzemi demokrácia támaszai • Szövetkezeti mozgalomról beszélőnk, amely társadalmi alapokon nyugszik. Milyen eredményeket tud felmutatni a szövetkezetekben a szocialista munkaverseny-mo-zgalom? — Erről azt mondhatom, hogy a kongresszusi munkaversenyben rendkívüli módon fellendült, jelenleg például 343 brigád mintegy két és fél ezer brigádtaggal verseng a szocialista cím elnyeréséért. Az a határozott célunk, hogy ezt a számot tovább növeljük, a tartalom érdekében: a szocialista munkaverseny-moz- galom az alapja eredményeinknek és a szocialista brigádok az üzemi demokrácia legfőbb támaszai is. Komáromi Magda Területi vízügyi munkabizottságok alakulnak A vízgazdálkodási egységet alkotó térségekben, a vízügyi igazgatóságok működési területén többféle szervezet, intézmény foglalkozik vízügyi munkálatokkal, a víz elosztásával, szolgáltatásával, felhasználásával, új vízgazdálkodási létesítmények építésével. Az e területeken megvalósítandó vízgazdálkodási feladatok egységes és összehangolt végrehajtása, elsősorban, a vízügyi létesítmények tervezése, építése és vízszolgáltatás koordinálása érdekében adott ki új rendelkezést az Országos Vízügyi Hivatal elnöke arról, hogy minden vízügyi igazgatóság körzetében létre kell hozni az adott térségben működő vízügyi szervek rendszeres és folyamatos munkakapcsolatáról gondoskodó területi vízügyi mu nlcabizottságot. Az országban 12 területi vízügyi munkabizottságot alakítanak. A szervezési munkálatokat már megkezdték, s még az idén létrehozzák az első területi vízügyi munka- bizottságokat. 4
