Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-26 / 174. szám

"kMüod 1975. JÚLIUS 36., SZOMBAT FÄJKUS2 Washington és Ankara kötélhúzása MÁSODIK ÉVÉBE lépett a ciprusi válság. Kirobbantásá­ban része volt a NATO és a Pentagon mesterkedéseinek is. A válság jócskán megterhelte Washington és délkelet-európai két szövetségese, Törökország és Görögország viszonyát. Az utóbbi időben különösen Tö­rökországgal kezd elmérgesed­ni a vita, holott az ottani ame­rikai támaszpontok miatt az Ankarával való viszony igen fontos Washington számára. A közvélemény nyomására az amerikai törvényhozás már tavaly döntött: szüneteltetni kell az Egyesült Államok Tö­rökországba irányuló fegyver- szállítmányait addig, amíg a török hadsereg megszállása alatt tartja Ciprus területének nagy részét. Ankara persze a döntést zokon vette, és az amerikai támaszpontok létjo­gosultságának megkérdőjelezé­sével zsarolni kezdte a Fehér Házat. FORD ELNÖK hajlandónak mutatkozott, hogy felkérje a törvényhozást álláspontja mó­dosítására, a fegyverszállítási tilalom feloldására. Az ameri­kai képviselőház csütörtöki ülésén azonban elutasította a követelést. Ford elnök azon­mód „mély csalódottságának ’ adott hangot és sötét képet festett az amerikai—török kapcsolatok jövőjéről. Sajnál­kozását fejezte ki az amerikai honatyák döntése miatt B-rüsz- szelben a NATO szóvivője is. Ankarában ez ügyben rend­kívüli kormányülést hívtak össze, amelyen dönteni kellett arról, milyen lépéseket tegye­nek a török területen levő amerikai támaszpontok ügyé­ben. A várható döntés politi­kai megfigyelőik szerint min­denképpen súlyos következ­ményekkel járhatott csalt Wa­shington szempontjából. És miként arról beszámoltunk, Ankara végül az amerikai tá­maszpont felszámolása mellett döntött. Most politikai körök­ben a várható amerikai ellen­lépést latolgatják. A KÖTÉLHÚZÁS Washing­ton, Ankara és a NATO kö­zött semmit sem változtat Cip­rus tragédiáján. A szigetor­szág északi, török megszállás alatt álló részén a török cip- rióta közösség „külön szövet­ségi államot” hozott létre, dél­re pedig mintegy 200 ezer gö­rög menekült szorult. A két fél képviselői, a görög Kleri- desz és a török Denktas — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár elnökletével — előreláthatólag július 31-én találkoznak újra Bécsben. A tárgyalópartnerek álláspontját azonban akkora távolság választja el, hogy aligha várható kedvező fejle­mény a tavasz óta harmadik találkozótól. Ciprus problémá­jának a megoldása csakis szé­les körű, nemzetközi konfe­rencia által képzelhető el. Hi­szen elsősorban nem belső, hanem nemzetközi problémá­ról van szó, amely pedig — miután az egész érzékeny tér­ség békéjét érinti — semmi­képpen sem tekinthető a NATO „családi ügyének”. Ai eredményes űrprogram jó alapot ad aszovjet-amerikaikapcsolatok elmélyítéséhez Szakértői nyilatkozatok a Szojuz—Apollo sikeres útjáról & 'Vt Sí i Az Apollo leszállásának pillanata. A nemzetközi közvélemény érdeklődésének középpontjá­ban áll továbbra is az Apollo amerikai űrhajó visszatérése a Földre, amely lezárta az eredményekben gazdag, tech­nikailag, világpolitikailag egyaránt jelentős szovjet— amerikai űrprogramot. A három amerikai űrhajós leszálló kabinját a New Or­leans repülőgép-anyahajó vet­te fedélzetére. Az űrhajósok a kabinból vló kilépés során először az űrutazás felbecsül­hetetlen értékű tudományos anyagát adták ki, s csak azután hagyták el maguk is a leszállóberendezést. Az eCső or­vosi vizsgálat rendben levő­nek találta Stafford, Brand és Slayton egészségi állapotát. Ford amerikai elnök telefo­non üdvözölte a visszatért űr­hajósokat, kijelentve: „egye­dülálló repülésük új távlato­kat ad a nemzetközi együtt­működésnek". (A szovjet tele­vízió egyébként a nagy érdek­lődésre való tekintettel pén­teken isimét lejátszotta az Apollo vízreszállását rögzítő felvételt.) Továbbra is tudósok, techni­kai szakemberek és politiku­sok sora foglalkozik nyilatko­zatokban a sikeres szovjet— amerikai űrvállal'kozáesal. James Fletcher, a NASA igaz­gatója hangsúlyozta, hogy az együttes szovjet—amerikai űr­repülés minden kétkedőnek bebizonyította: a két különbö­ző társadalmi rendszerű állam tud harmonikusan együtt dolgozni közös célok megvaló­sítása érdekében. Lunney, a Szojuz—Apollo-terv amerikai műszaki' igazgatója azt han­goztatta, hogy az eredményes űrprogram jó alapot teremt a Szovjetunió és az Egyesült Államok további űrkutatási együttműködéséhez. A NASA egyik vezető szak­embere, Alfred Alibrando, a Szojuz—Apollo kísérlet egészét értékelve kijelentette: „ha le­het egyáltalán az ideális meg­közelítő űrrepülésről beszélni, akkor a Szojuz—Apollo repü- ) lés ilyen volt”. Az amerikai szakemberek szerint a kísérlet rendkívül alapos előkészítésére jellemző, hogy noha az űrku­tatás története nem tud telje­sen hibátlan, eseménytélen űrrepülésekről, a szovjet— amerikai program a hibapon tok tekintetében alatta ma radt az összes eddigi űrrepülé­seknek, s a program során ta­pasztalt kisebb eltérések és nehézségek egyetlen egyszer sem érintették a legfontosabb repülési célokat.” Losonczi Pál üdvözlete Gerald Fordhoz A Szojuz—Apollo közös űr­repülés sikeres befejezése al­kalmából Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Gerald Ford elnököt, a tudományos programban részt vett amerikai űrhajóso­kat, és mindazokat, akik e tör­ténelmi jelentőségű eredmény eléréséhez hozzájárultak. Leszállás előtt a Szaljut-4 A Szaljut—4 kozmikus űr­állomás személyzete csütörtö­kön a késő esti órákban pá­lyamódosításit hajtott végre a közeli leszállás előkészítésére. Az állomás azon a röppályán halad, amely lehetővé teszi a leereszkedő berendezés földre szállását a megadott térség­ben, ahol pénteken a kereső- és mentőszolgálat már ké­szültségben állt. A repülésirányítás vezetője újságíróknak elmondotta, hogy a Szaljut—4 két űrhajósa, Kli- muk és Szevasztyjanov pon­tosan és hatékonyan dolgo­zott. A junta bejelentése szerint Corvalánt megoperálták Szolidaritási gyűlés Budapesten Luis Corvalánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát csütörtökön a börtönből egy valparaisói kórházba szállítot­ták és még ugyanaznap akut vakbélgyulladással megoperál­ták. Az erről szóló hírt a chi­lei fasiszta junta közlemény­ben jelentette be. A műtét eredményéről és Corvalán egészségi állapotáról a közle­mény nem tesz említést. A Magyarországon élő chi­leiek antifasiszta bizottsága a bebörtönzött chilei hazafiak megmentéséért vívott világ­méretű akció részeként pénte­ken gyűlést rendezett a Ha­zafias Népfront Belgrád rak­parti székházában. A gyűlésen felszólalt Pedro Pablo Fer­nandez, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, és Léderer Róbert, a magyar szolidaritási bizottság chilei akcióbizottságának tit­kára, A felszólalók hangoz­tatták. hogy a nemzetközi szo­lidaritási mozgalom egyik leg­nagyobb feladata jelenleg Luis Corvalán és a többi életve­szélyben levő hazafi kiszaba­dítása. Pekingi rágalmak az EBK-ról S Jurij KormyiTov, a TAS2ISZ pollMiikai hirmíaig,yaráz<5Ja Pe- e? kingnek asz EBK-val kapcsola- £ tos magatartását kommen- K tál* a. A kommentátor a többi között ezeket írja: a maoista propaganda már régóta tá­madta a kollektív európai biz­tonság eszméjét és bár ered­ménytelenül, de úgy szeretné beállítani a dolgot, mintha a kollektív biztonsági rendszer megteremtése növelné a „Nyugat-Európát fenyegető szovjet veszélyt”. Mivel sem az enyhülést nem sikerült meghiúsítani, sem a helsinki konferenciát, a maóisták némileg korrigál­ták propagandájukat. Peking most sajnálkozva állapítja meg, hogy a konferenciára mégis sor kerül, de ugyan­akkor azt állítja, hogy ez a fórum csupán a két „szuper- hatalomnak” hasznos, hogy a Szovjetuniónak, amely aktívan síkraszállt ennek a konferen­ciának az összehívásáért, az a célja, hogy semmibe vegye a többi európai országot. Ez a lényege és szelleme az Üj Kína legutóbbi EBK-kommen- tárjainak. Gazdasági kérdésekről tárgyal az indiai parlament Az indiai parlament most folyó ülésszaka megvi­tatja India belpolitikájának és gazdasági potenciálja fej­lesztésének kérdéseit. Pénteken terjesztették az alsóház elé az 1975—76-os pénzügyi évre vonatkozó nép­gazdaságfejlesztési terv javas­latát. A tervjavaslatnak külö­nös jelentőséget ad az a tevé­kenység, amelyet a kormány kifejt az Indira Gandhi mi­niszterelnök által meghirde­tett társadalmi-gazdasági át­alakítási program teljesítése érdekében. Az ötéves terv második évé­re vonatkozó tervezet értel­mében az ország 59,78 milliárd rúpiát fordít gazdaságfejlesz­tési célokra, ami 23 százalék­kai haladja meg az elmúlt pénzügyi év előirányzatait. Intézkedéseket irányoznak elő továbbá az energetikai nyersanyagok, az élelmisze­rek, a műtrágya, a szerszám­gépek és ipari berendezések behozatalának csökkentésé­re. Mint a dokumentum elő­irányozza, nagy figyelmet szentelnek majd az élelmi­szerek és az elsőrendű fon­tosságú egyéb áruk elosztási rendszere tökéletesítésének. Jeladás Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke üd­vözlő táviratot küldött Fidel Castro Húznak, a Kubai Kommu­nista Párt első titkárának, a forradalmi kormány elnökének és úr. Osrvaldo Dortlcos TorTadónak, Kuba államelnökének. Üd­vözlő táviratot intéztek a kubai államférfiakhoz a Szovjetunió vezetői Is. Egy fiatal ügyvéd, Fidel Castro vezetésével 1953. július 26-án maroknyi fegyveres csoport vakmerő támadást hajtott végre Santiago de Cu­ba hírhedt erődítménye, a Moncada ellen. A Moncada megrohamozásától a kubai forradalom győzelméig eltelt időszakban — túlzás nélkül állíthatjuk — a haladó embe­riség támogatása, segítsége, szolidaritása övezte a kubai hazafiak harcát. A betonerődítmény állig felfegyverzett zsoldosai ellen indított támadást a polgári történetírás eleve „kudarcra ítélte”, „esztelen kalandnak” minősítette. Figyelmen kívül hagyta azonban azt a körül­ményt, hogy a kizsákmányo­lás egyik legfőbb jelképe el­len rohamra indult fiatalok nem a hatalom azonnali meg­ragadását tűzték ki célul. Ez a roham jeladás volt a elnyo­mott és megalázott tömegek számára, felhívás volt a fegy­veres harc megkezdésére, a gazdasági-társadalmi helyzet gyökeres megváltoztatására. Kuba történelmében ez a ro­ham íelenti azt a pillanatot, amikor megkezdődött a tuda­tos küzdelem a nagybirtok- rendszer és a munkanélküli­ség felszámolásáért, az ország szuverenitásáért, a félgyar­mati függőség megszüntetéséT ért. Az egykori bátor, ifjú ügy­véd ma Latin-Amerika első szocialista országának mi­niszterelnöke, hazája kommu­nista pártjának első titkára. Személyes példamutatása ma is milliókat lelkesít. Fidel Castro 1953-ban ezt mondotta bírái előtt a Moncada elleni támadásról: „A történelem engem igazol majd.” A szo­cialista Kuba másfél évtizedei történelme döntő bizonyíték a Batista-diktatúra vesztett pe­rében. PORTUGÁLIA A politikai' r ■' T '■ tárgyalt az MFA rendkívüli közgyűlése Vasco Goncalves miinisztereinök és Costa Gomes államelnök a megnyitó ülésein. Lisszabonban, pénteken, egész napon át tanácskozott a Por­tugál Fegyveres Erők Mozgal­mának (MFA) rendkívüli köz­gyűlése. A portugál szárazföl­di erők, a flotta ős a légierő 240 küldötte az ország politi­kai helyzetéről és az új ideig­lenes kormány megalakításáról tárgyalt. Costa Gomes köztársasági elnök a közgyűlést megnyitó beszédében — hírügynökségi jelentések szerint — mérsék­letre szólított fel. Az állam­fő — nyugati tudósítók hír­adása szerint —, felszólította a katonatiszteket, hogy „te-1 gyek félre ideológiai ellen­téteiket és nyújtsanak kezet azoknak, akik lemaradtak a forradalom menetében”. A közgyűléssel egyidöben Lisszabonban olyan hírek terjedtek el, hogy a katona­tisztek között nézeteltérés tá­madt a forradalom további me­netét és az új kormány össze­tételét illetően. A legfelsőbb forradalmi ta­nács hat tagja, köztük Meló Antunes és Vitor Crespo volt mozambiki főbiztos, nem je­lent meg a közgyűlés pén­teki ülésén. CSAK RÖVIDEN.. GENFBEN pénteken meg­tartották a stratégiai támadó- fegyverek korlátozásáról tár­gyaló szovjet és amerikai kül­döttség újabb találkozóját. GROMIKO szovjet külügy­miniszter pénteken fogadta Walter Stoesselt, az Egyesült Államok moszkvai nagyköve­tét. SÚLYOS HARCOK folytak pénteken is Angolában, mi­után az FNLA alakulatai is­mét provokációkat hajtottak végre az MTLA egységeivel szemben. BONNBA érkezett Giscard d’Estainq francia köztársasági elnök. Közvetlenül érkezése után, Schmidt kancellár rezi­denciáján megkezdődtek a két­oldalú tárgyalások. 33 X'os utazási kedvezmény 68. ORSZÁGOS MEZOGAZDASAGI AGROMASEXPO 75 ÉS ÉLELMISZERIPARI NEMZETKÖZI MEZŐGAZDASÁGI, KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR együtt az ELELMISZERIFARI GÉP- ÉS . IMMLLIIMO to VMoMrt MUSZERKIALLITAS ES VASARRAL 1975.augusztus 29—töl szeptember 14-ig Budapesti Nemzetközi Vásárközpont, X., Albertirsai út 10. nyitva: naponta 9-20óráig * pavilonok: 9-19óráig*istállók: 9-18óráig ___ Re ndezi: KN30OFO » k

Next

/
Thumbnails
Contents