Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-24 / 172. szám

MsmM A PESTME&YEI HÍRLAP' K()LÖN KIADASÄ" xix. Évfolyam, 1*2. szám 1975. július 21., csütörtök Hanliovszky Káro-yra emíékezvs Mély részvétet keltett a hír: a város kulturális életének és demokratikus átalakulásának egyik kiemelkedő alakja, Han kovszky Károly nyugalmazott igazgató-tanító. 89 éves korá­ban elhunyt. Hankovszky Károly Kecske­méten született, a tanítókép­zőt Nagykörösön végezte, s fin tál korában lett az akkor még városunkhoz tartozó nyársapa ti iskola tanítója. A lakosság szeretetétől övezve több év tizeden át tanított, s közben a községi iskolák igazgatásával is megbízták. Iskolai tevékenysége mel­lett kezdeményezője volt Nagy­kőrösön a népművelési mun­kának is. A Tanácsköztársaság idején szervezetbe tömörítette a nagykőrösi pedagógusokat, és a szervezet titkára lett Emiatt a Tanácsköztársaság bulcása után felelősségre von­ták. Tisztes öreg korát feleségé­vel közszeretetben és megbe­csülésben élte végig. Temeté­sét nagy részvét kísérte. K. L. Száz szerződés A konzervgyár nyersanyag- ellátásának biztosítása érde­kébe» száz termelőszövetke­zettel kötött szerződést. Ezek 40 százaléka úgynevezett bá­zisgazdaság: innen érkezik a gyárban feldolgozott zöldség­féle 90 százaléka. A felhasz­nált gyümölcs felét áz állami gazdaságok szállítják, 15 szá­zalékát a termelőszövetkeze­tek, s a többit a kereskedel­mi vállalatok. Szánlott zöldség exportra Kevés a munkáskéz A Pest megyei Gyümölcs és Zöldség Felvásárló Vállalat lékintélyes bevételekhez jut a szárított zöldségfélék éríé- ;ssítése révén, melyekből só­sat szállítanak a külföldi or­szágokba. A zöldségféléket ceglédi gyáregységükben szárítják. A -.zárításra kerülő zöldségek tisztítására és szeletelésére pedig Nagykőrösön létesítettek az elmúlt években előké­szítő üzemet, a szeszfőzde telepe mellett. Itt ötven asszony, és leány, s néhány férfi dolgozik. Jelenleg hagymát tisztíta­nak. Az üzem vezetője Pá­A hagyma tisztítása után zöldpaprikát magolunk és sze letelünk, majd póréhagymát s egyéb zöldségféléket tiszti tunk. — Munkásaink szorgalma­san dolgoznak a viszonylag kényelmes, ülő munkával. Havonta 1800—2000 forintot keresnek. /— Minthogy növekszik gyá­runk kapacitása, sok mun­káskézre van szükségünk. Felveszünk nyugdíjas je­lentkezőket is, vagy olyan asszonyokat, akik eddig csak a háztartásban tevé­kenykedtek. Szót váltottunk több dolgo­kén Dezsővé elégedetten be- | szélt a dolgozók munkájáról j zóval is. Pavolek József né tíz és az eredményekről. I óve van itt, s a munkájával, — Vagonszámra kapjuk a 1 keresetével is elégedett. Uta. zöldségféléket, hogy előkészít- jSl Beláné nemrégiben került sük a szárításra. Jelenleg oda, s mint mondja, előző naponta átlagosan 50 má- I munkahelyénél könnyebb és zsa tisztított hagymát J°ob keresetet ta.alt. küldünk a gyárnak. I Kopa László Szezon a szeszfőzdében Paprikaszüret Szüretelik a csemegepaprikát a Dózsa Termelőszövetkezet kertésztében. Nyerges Dé- nesné brigádja naponta több száz kiló termést gyűjt ládákba. Bálint Lajos felvétele Lelkiismeretesek, segítőkészek Eredményesen dolgozó goodozőfiáfőzat A városi tanács egészség- ügyi osztályának szociálpo­litikai főelőadója, Ínkei Istvánná munkájának egyik jelentős része a magukra ma­radt, idős emberek megsegíté­se. Házi gondozás, napközi ott­honi ellátás, vagy elhelyezés szociális otthonban — ezek közül kell kiválasztani azt, amely a rászoruló magányosan élő idős emberek személyisé­gének legjobban megfelel. Mindez Sebestyén Lászlóné szervező gondozónő feladata. Segítik ebben a konzervgyár, a NEFAG, a Posta, a 2l-es Volán, és a Tejüzem szocialis­ta brigádjai, a Hazafias Nép­front mellett működő városi nőbizottsággal, valamint az ál­talános iskolák úttörőcsapatai, amelyek félszáz idős emberről A Vihar és Micimackó Színjátszóból — színművész N. Szabó Sándor műsora a művelődési központban Érdekes eseményre került sor a napokban az Arany Já­nos Művelődési Központ föld­szinti klubtermében: N. Szabó Sándora pécsi Nemzeti Szín­ház művésze, városunk szü­lötte, színvonalas jnűsorral kedveskedett a művelődési központ látogatóinak. Délelőtt a nyugdíjas klubban, este pe­dig az általános klubban Té­pett közönség elé. A délelőtti műsor előtt né­hány szót váltottunk a mű­vésszel, aki egyebek között el­mondotta, hogy nagyon szíve­sen jött Nagylkőrö&re, hiszen Nagykörös szülötte A kőzettan indes professzora ide kötik gyermekévei. Itt érettségizett, és ebben a város­ban kedvelte meg a színészi pályát. Annak idején az Arany János Művelődési Központ színjátszó csoportjában tevé­kenykedett. A Színjláz- és Filmművészeti Főiskola elvég zése után a Déryné Színház­nál, majd Szegeden, Szol no kon játszott, az elmúlt évad­tól kezdve pedig a pécsi Nem zeti Színház társulatának tag ja. — Melyek további tervei? — Shakespeare: Vihar című drámájában játszom a jövő évadban, és szeretném minél több általános és középiskolá­ban . bemutatni országszerte Saint Exupery A kis hercegét és Milne Micimackóját. Beszélgetésünk után a mű­vész a nyugdíjas klub tagjait szórakoztatta vidám műsorá­val. Szülővárosához fűződő emlékeit írók, költők szavai­val tolmácsolta. Először Petőfi Sándor Szülőföldem című ver­sét mondta el, majd a költő néhány szerelmes költeménye következett. Nagy sikert ara­tott Heltai Jenő Nagypapács- ka című verse és Milne Mici­mackójának részlete. Legna­gyobb tetszéssel Karinthy Frigyes Nekem a feleségem gyanús című humoreszkjét fo­gadta a hálás közönség. A te­hetséges fiatal művész rövid idő alatt bensőséges kapcsola­tot talált hallgatóival, az idős emberekkel. Az emlékezetes előadás, a szép délelőtt emlékére G. Nagy Eerencné, a nyugdíjas klub vezetője ajándékot adott át a művésznek. Igen jól sikerült az esti bemutatkozás. Ekkor Arany János Zách Klára és Ady Endre Az öreg kunné cí­mű versének előadása tetszett legjobban. Ezután mondta el az általa leginkább kedvelt kortárs költő, Simonyi Imre Ha jössz, szívem, Hasonlatod és Leckemondás című verseit, melyek szintén nagy tetszést arattak. A műsor végén a klub tagiai hosszan tartó taps­sal köszönték meg a művész szereplését. Ábrahám Sarolta gondoskodnak társadalmi munkában. A brigádok tagjai, s a kis­iskolások havonta többször is felkeresik gyámolítottjukat, s ellátják a házuk körül adódó munkákat. Bensőséges például a kapcsolat a 21-es Volán Né­meth Irén szocialista brigád tagjai, és kis szocialista kol­lektívájuk névadójának édes­anyja között. A nyolcvan esz­tendős asszonyt a brigád — mint megírtuk — tiszteletbeli tagjává fogadta. Tavaly januártól lehetőség van arra, hogy azokat az egye­dül élő idős embereket, akik­nek szőciális otthoni elhelye­zésük nem oldható meg, tisz­teletdíjas aktívák gondozzák. Ennek költségeit a városi ta­nács fedezi. Jelenleg 13 gondo­zottal 9 tiszteletdíjas aktíva törődik. A kilenc asszohyon kívül talán más is vállalna gbndozást, hiszen a feltétel egyszerű: a lelkiismeretes se­gítőkészség. Nyugdíjas vagy munkaviszonyban levő, idő­sebb, vagy fiatalabb, segítő­szándékú lányok, asszonyok jelentkezését várják, akik bő­vebb felvilágosítást a tanács szociálpolitikai előadójától kapnak. A számokra pillantva azon­nal szembetűnik, hogy e két-1' féle módon, nem számítva a szociális és a napközi otthoni elhelyezést, mindössze 63 idős embert gondoznak, noha min­den bizonnyal élnek városunk­ban még olyan beteg, maguk­ra maradt emberek, akik rá­szorulnának a társadalom se­gítőkészségére. A városi ta­nács szociálpolitikai csoportja róluk sem feledkezik meg, s így várja * jelentkezésüket, vagy azok bejelentését, akik ismernek magukra maradt idős embereket. * Csak köszönet illeti azokat a brigád tagokat, úttörőket, akik segítenek a munkában megfáradt, magukra maradt öregeknek mindennapjait szebbé, emberibbé tenni. Nem kis feladatot vállaltak, ami­kor munkájuk, elfoglaltságuk mellett vállukra vették mások gondjait is. Szabó Mária it latunk ma a moziban? Tecumseh. Színes, szinkror nizált NDK kalandfilm. Előadás kezdete: 4 órakor. Puha ágyak, kemény csaták. (16 éven felülieknek.) Színes angol filmvígjáték. Kísérőműsor: Vezetőszer­viz. Előadás kezdete: 6 és 8 óra­kor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Édes szó, szabadság I—EL Szovjet film. Előadás kezdete: 8 órakor. . SPORT Jubileumi találkozó Budapesten háromnapos volt a villamosenergia-ipari dolgo­zók jubileumi, XXV. országos találkozója. Az előző évieknél gazdagabb volt a program, mert az 1200 elektromos dol­gozó részt vett a vasasok két­napos Normafa melletti, An- na-réti júniálisán, amelynek 20 ezer (!) részese volt. Nagykőrösről tizenhatan vol­tak ott a hagyományos elekt­romos-találkozón: az Elektro­mos Sportklub tagjai és a DÉMASZ dolgozói. A csille­bérci úttörő nagytáborban volt a szállás, kellemes volt a prog­ram, amelynek csaknem végig kedvezett a jó idő. Hatvankét csapat — közöttük két körösi — nevezett a természetjárók versenyére. A Hűvösvölgy— Hárshegy térségében megtar­tott tájékozódási versenyben négy-, a Szentendrén sorrake- rült városismereti versenyben kétfős csapatok vételkedtek. Csak az első 3—3 helyezettet hirdették ki, akik között nem voltak körösiek. Rádöbbenhet­tek, hogy még sokat kell ta- nulniok. A meghívottak között volt — a nyíregyháziak révén — egy lengyel csapat is, a szov­jet—csehszlovák határtól 40 kilométerre Rzeszów városból, akikkel barátságot kötöttek a több közös programban a nagy­kőrösi elektromos dolgozók. A jövő évi, XXVI. elektro­mos találkozót a Mecsek fő­városában: Pécsett rendezik. AZ NB III-AS FÉRFI TEKE­CSAPATBAJNOKSÁG BUDAPESTI CSOPORTJÁ­NAK TAVASZI EREDMÉNYE 1. 1. esz. ÉPFU (Bp.) 13 34 062 70 20 2. Bp. Vegyterv 13 33 883 70 20 3. Pénzügyőrölt (Bp.) 13 32 831 67 20 4. Bp. Vízművek 13 34 287 63 20 5. Lakásépítők (Bp.) 13 32 876 57 16 6. Bp. Csavar SK 13 33 016 57 14 7. Kelenföldi Hőerőmű 13 33 237 54 14 8. Baross Hungária (Bp.) 13 32 952 48 12 9. Csepeli papír 13 31 580 47 12 10. EMSE (Bp.) 13 32 428 49 10 11. Gázművek (Bp.) 13 32 270 44 10 12. Bp. Művész SK 13 32 423 40 6 13. Autótaxi (Bp.) 13 31 746 40 6 14. Volánbusz (Nagykőrös) 13 29 310 22 6 Megjegyzés: a csapatok ne­ve utáni négy szám sorrend­ben a lejátszott mérkőzéseik sz4mát, az összfa-eredményt, az egyéni és csapatpontok számát mutatja. Az egész mezőnyben a kö­rösi autóbuszosoké az egyetlen vidéki csapat. Hátrányos még számukra újonc létük mellett az is, hogy városunkban nincs tekepálya, így a kocsérit bér­lik, s hazai mérkőzéseiket is ott játsszák le. CSÜTÖRTÖKI MŰSOR Természetjárás Verőcemaros: V. ifjúsági kempingtalálkozó. S. Z. Tavaly a Pest megyei Pin­cegazdaság vette át a városi szeszfőzdét. Jelenleg már javá­ban tart a szezon. A selejt- hulladékgyümölcsből főzik a -pálinkát, külön az üzemeknek és külön a kistermelőknek. Az üzemben járva vezetőjével, Szűcs Ferenccel beszélgettem. Mint elmondotta, a telep nagyüzemi részlegében most a Nagykőrösi Konzervgyár pá­linkáját főzik, a gyártás során összegyűlt selejtes gyümöl­csökből. Július végén vállal­ják a kistermelők eper és egyéb gyümölcsből készült cefréjének lepárlását. A szeszfőzdében a pincegaz­daság saját borseprőjéből, sző­lőtörkölyéből is készül pálin­ka, melyet jó minősége miatt szívesen vesznek át a keres­kedelmi és vendéglátó egysé­gek. A pincegazdaság a szesz­főzde mellé egy másik üzemet is létesített: Nagykőrös, Ko- csér és Nyársapát élelmiszer- és italboltjainak ellátására pa­lackos bor-, vermut- és pezsgőelosztó helyet alakítot­tak ki. Több mint tízféle bor, I vermut és pezsgő közül le-1 tiet választani. Hetente mint- I egy félezer rekesz italt szállí­tanak a boltokba. — Melyik bor a legkereset­tebb? — kérdeztük. — A kiskunmajsai édeskés kövidinka — mondta a telep­vezető. A kőzettan legjobb hazai művelői között az elsők kö­zött tartjuk számon a nagy­kőrösi származású dr. Szent- pétery Zsigmond akadó* mikust. Születésének a na­pokban volt a 95. évfordu­lója. Alap- és középiskolai isme­reteit szülővárosában gyűj­tötte össze, majd 1898-ban Kolozsvárott kezdte egyete­mi tanulmányai*, melyeket azután a müncheni egyete­men fejezett be, ott szerzett természetrajz-földrajz szakos középiskolai tanári diplomát. Oklevelének megszerzése után 1902-től a kolozsvári egye­tem ásvány- és földtani in­tézetében dolgozott tanárse­gédként, később adjunktus­ként. A kőzettan tárgyköré­ből 1911-ben kapott egye­temi magántanári kinevezést. Közben csaknem húsz évig az Erdélyi Nemzeti Múzeum ásványtárának is igazgatója volt. Az első világháborút kö­vetően, 1921-ben a Szegedre települt egyetemre kapott meghívást tanszékvezető egye­temi tanári posztra. Sok ne­hézséggel kellett megküzde­nie, hiszen sem önálló épület, sem jelentősebb gyűjtemény nem volt a városban. Ezek ellenére 1940-re olyan kor­szerű körülményeket sikerült teremtenie, hogy utódai az­óta is hálásak lehetnek Szent- pétery szervező képességé­nek. A kolozsvári egyetem­re 1940-ben ismét meghívást kapott, és ott tanított egé­szen 1944-ig, amikor a Ma­gyar Nemzeti Múzeumban helyezkedett el. Szentpétery hazai kutatá­sai mellett nagy figyelmet fordított Európa kőzetvilágá­nak megismerésére is. Kutató­útjain bejárta Ausztria, Né­metország, Olaszország és a balkáni államok kőzettanilag érdekes vidékeit, és minden útjáról gazdag anyaggal tért haza. Emellett maradandó megállapításokat tett Erdély kőzeteiről, majd a Bükk hegység és a Börzsöny volt fő kutatási területe. Tudományos megállapítá­sairól számos itthon és kül­földön megjelent szakdolgo­zatban számolt be, s emlí- tésré'méltóak szakkönyvei is. ő fedezte fel a szarvaskői ti- tánmagnetites kőzetet és jó néhány európai eruptiv kő­zetet. Kutatási eredményeiért több hazai és külföldi tudo­mányos társaság fogadta tag­jává. A Magyar Tudományos Akadémia 1929-ben levelező, 1946-ban pedig rendes tagjá­vá választotta. Szentpétery Zsigmond a kő­zettannak mindkét ágával, a petrográfiával és a petroló- giával is foglalkozott, azon­ban az előbbi, a kőzetek le­írása, rendszerezése jobban érdekelte, mint az utóbbi, a keletkezési folyamatok értel­mezése. Vizsgálataihoz kü­lönösen a geológiai és a ké­miai módszereket alkalmaz­ta, hiszen a bonyolultabb, jóval drágább fizikai eljárá­sok alkalmazásához nem volt anyagi lehetősége. Mindent összevetve, Szent­pétery Zsigmond munkássá­ga nagymértékben vitte elő­re a petrográfia hazai fej­lődését. A tudós professzor eredményeit, tudományos megállapításait nap mint nap felhasználja mind a tudomá­nyos világ, mind a gyakor­lati élet. Egyetemvezetői, dékán és pordékán megbízásai idején az oktatói munkába mind több gyakorlati módszer be­vezetését szorgalmazta, hogy a tanuló ifjúságot mindin­kább az élet számára oktas sák. Budapesten, 1952. április 17 én halt meg, 72 éves korába- Dr. Bátyai Jenő Naponta fiiven mázsa hagyma

Next

/
Thumbnails
Contents