Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-22 / 170. szám

1975. JÚLIUS 22., KEDD Felmentés - kinevezés [ Az Elnöki Tanács, a nyug­állományba vonuló Baczoni Jenőt érdemeinek elismerése mellett külkereskedelmi mi­nisztériumi államtitkári tiszt­sége alól felmentette. Az Elnöki Tanács Baczoni 'Jenőnek több évtizedes ered­ményes munkássága elisme­réséül a Magyar Népköztársa­ság Zászlóremije II. fokozata kitüntetést" adományozta. A kitüntetést dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke hétfőn adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter is. Az Elnöki Tanács dr. Szá­lai Béla miniszterhelyettest külkereskedelmi miniszté­riumi államtitkárrá nevezte ki. A Minisztertanács Török Istvánt külkereskedelmi mi­niszterhelyettessé nevezte ki. SZIGETMONOSTOR Koszoims a munkásmozgalmi emlékműnél Vasárnap délelőtt ünnepség Színhelye volt a KPVDSZ szi­getmonostori Vörös Meteor Erdei Telepe. A magyar forra­dalmi munkásmozgalomnak ez az emlékhelye — amelyet negyvenhét esztendeje alapí­tottak — ma is hű őrzője a dicső hagyományoknak s ma is eleven hatású kommunista ne­velője a fiataloknak. A régi illegális találkozók színhelyén, a Pest megyei pártbizottság 1958-ban emlékművet állítta­tott s ezt minden évben meg­koszorúzzák az egykori harcok ma is élő tanúi s a fiatalok. E harcokra emlékezett ünnepi beszédében Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára, aki a szemtanú hitelességével ele­venítette fel az itt töltött nya­rakat, a közös játékok és a kö­zös tanulások emlékeit. S meg­emlékezett azokról is — Mar­tos Flóráról, Pataki Istvánról, Braun Éváról, Kreutz Róbert­ról, Kállai Éváról — akik az életüket adták mindazért, amit ma egyetlen szóban úgy fog­lalhatunk össze: szabadság. Az ünnepi beszédet követő műsorban dobogóra lépett a Vándor-kórus. Valaha sok nyarat töltött itt, régi ifjú­munkás dalokat adott elő. Já- kó Pál színművész és Kishe­gyi Árpád operaénekes szin­tén a régi telepi lakók nevé­ben adta elő műsorát. Az em­lékműnél elhelyezték ezután az emlékezés virágait. A Pest megyei pártbizottság nevében Boross Gyuláné dr., a megyei pártbizottság tagja, a megyei KISZÖV elnöke, a Pest me­gyei Tanács nevében pedig dr. Csalótzky György, a megyei tanács vb-titkára koszorúzott. Tervek futószalagon Hogyan dolgoznak az építészek Pest megyében ? Az, iparszerű lakásépítés a tervező munkában is gyorsabb ütemet diktál. A kívül álló azt hinné, hogy amióta a házgyá­rak ontják a paneleket, köny- nyebb lett az építészek dolga, leegyszerűsödtek a tervek, Marklin-játék az egész: össze­illesztik ,a sablon elemeket, s kész a ház. A valóságban nem ilyen egy­szerű, sőt épp ellenkezőleg: az alagútzsalus rendszerek, a ház­gyári technológiák alkalmazá­sa növelte a tervező munkát, mivel a hagyományos módsze­rekhez viszonyítva, o jelenlegi építési eljárások sokkal több szereléssel járnak. Vegyünk egy példát: régen a válaszfal jelölésére elég volt két vonal, most ugyanerről a tervdokuj mentáción, méreteken, számí­tásokon kívül, valóságos mű­helyrajzot készítenek. Az tény, hogy a szerkezeti kötöttség csökkenti az alkotó munkát, a városrendezésen, a telepítésen, a házak környezetbe illeszté­sén kívül a tervezést semati­zálta, futószalagra kényszerí­tette a technika. Mennyiségi szemléiét A Pest megyei Tervező Vál­lalatnál heterogén feladatkört tölt be az 55 mérnököt, tech­nikust, rajzolót foglalkoztató építészeti osztály: tervezik a gödöllői Szabadság téri lakó­házakat, rajzasztalon vannak a váci lakótelep házai, az orvosi rendelő, készül a szentendrei 16 tantermes középiskola, to­vábbá Dömsöd, Tököl, Gödöllő óvodái, bölcsődéi, iskolái is ki­rajzolódnak már a pauszpapí­rokon. Rengeteg a felújítási terv: Szentendrén legalább 20 és Vá­con 6—8 épület rekonstrukció­ját készítik elő. Az idén 46 millió forint értékű tervezési munkát kell felmutatniuk, a fele még hátravan. Tavaly 42 millió forint termelési érték­kel zárták az évet. A számok sok mindent elárulnak a terve­ző vállalat műhelytitkairól. Ahhoz, hogy teljesíteni tudják árbevételi tervüket, naponta egy tervezőnek 1600—2000 fo­rint értéket, személyi jövedel­me hat és félszeresét kell lét­rehozni, amely után tervezési Külterületen nincs konkurrencia? ABC-áruház épül Ceglédbercelen ■— Hogy sikerült az első fél­év, terveznek-e jelentősebb fejlesztést, beruházást még az idén? — ilyen kérdésekkel nyitottunk be az Albertirsa és Vidéke ÁFÉSZ főkönyvelője, Blázyné Lajtos Mária irodájá­ba. Épp a legjobbkor, mert ott találtuk Tűri Sándort, a ke­reskedelmi főosztály Vezetőjét is: kettőjüknek aztán nem okozott nagyobb gondot össze­szedni az első félév eredmé­nyeit. — Elöljáróban tisztázzuk: mit jelent a Vidéke? — Ceglédbercelt, Dán- szentmiklóst és Mikebu- dát. Albertirsával együtt e négy községet látjuk el, illetve ezek ellátásának gond- - jaiban osztozunk az állami kereskedelemmel és a terme­lőszövetkezeti boltokkal. •— Az ilyenfajta konkurren- ciának a vásárló mindig örül! ;— jegyzem meg. — Magunkról nem mond­hatjuk el ugyanezt — fogal­maznak diplomatikusan. Az okát sem hallgatják el: — A vevőért folytatott verseny sajnálatosan szűk zónára, jó­formán a belterületre korláto­zódik. Az új településeken, külterületekén viszont az ÁFÉSZ teljes egyeduralmat élvez, noha sosem törekedett ilyesmire. A gyakorlat nyelvére fordít­va, ez azt jelenti, hogy ami­lyen szívesen nyit üzleteket, vendéglátó egységeket a kör­zetben az állami kereske­delem a főútvonal mentén — lehetőleg néhány méterre az ÁFÉSZ boltjaitól —, olyan métékben mellőzi például a Szentmártoni út környékét, az Albertirsa és Ceglédbercel között fekvő Homokrészt vagy a berceli tanyavilágot. — Ezeknek a területeknek az ellátása kizárólag az ÁFÉSZ-ra hárul, ám ilyen he­lyekre csak kiemelt bérrel ka­punk elárusítókat. S ez még nem is az egyetlen többlet- kiadás! Ennél is költségesebb dolog például a legtávolabbi, az innen mintegy 30 kilomé­terre fekvő Csemő melletti ve­gyesboltunk cukrászsütemény-; ellátása! A boltvezető rendel a hét végére — mondjuk — egy tálca krémest; az ára 105,60 forint. A kiszállítása pe­dig a legszerényebb önköltsé­gi áron számolva is — leg­alább 120 forintba kerül! Nyilvánvalóan gazdaságta­lan, ám az ÁFÉSZ mégsem mondhatja, hogy nem vállalja: ezzel ugyanis maga kont­rázná meg saját fejleszté­si koncepcióját és keres­kedelempolitikáját. — Mi úgy dolgoztuk ki ter­veinket, hogy a fejlesztést a külső övezetben, Mikebudán, Dánoson kell kezdeni, aztán kerülhet sor a nagyobb köz­ségekre. Most például Cegléd- bercei hálózatfejlesztése van napirenden: megkezdték az alapozási munkákat egy 500 négyzetméteres alapterületű ABC-áruház építkezésén. Az áruházban élelmiszert, háztar­tási és vegyi cikkeket, papírt- írószert és cipő-, ruházati cik­keket fogunk árusítani. Amint elkészül, azonnal bezárhatjuk három korszerűtlen, bérelt he­lyiségben működő kis élelmi­szerboltunkat, egy ruházati boltunk helyén pedig korsze­rű élelmiszer önkiszolgáló üz­letet nyitunk. Ebben az évben ez a legjelentősebb beruházá­sunk. Az első félév adatairól meg­tudom, hogy a kiskereskedel­mi forgalom a vendéglátóipari egységek 12 milliós tételével együtt összesen 77 millió fo­rintot tett ki. A tavalyihoz ké­pest a kereskedelmi forgalom 6, a vendéglátóipari pedig 16 százalékkal emelkedett. Az ÁFÉSZ egész évi, 160 milliós bevételi tervéből az ipari tevékenység mindössze 3 milliót tesz ki; kis létszámú ipari részle­ge csaknem kizárólag bel­ső szolgáltatásokkal fog­lalkozik, hűtőgép- & villanyszereléssel, lakatosipari karbantartó, fes­tő- és kőművesmunkákkal, s végül mosással. Harmadik fajta alaptevé­kenysége a szövetkezetnek: a felvásárlás. Erről így beszél a főkönyvelő: — Körzetünkben oly ma­gas a bejárók száma, hogy a háztáji termelés inkább csak a saját szükségleteket elégíti ki. Végre az idén tavasszal si­került megalakítanunk az első zöldségtermesztő fóliaszak- csoportot, aminek megerősö­déséhez, .nagy reményeket fű­zünk. Jelenleg 5000 négyzet- méter felülethez biztosítottunk fóliát, vázat, kályhát és ter­mesztési hitelt, amit a tagok majd zöldséggel fizetnek visz- sza. Egyébként a felvásárlás inkább tojásra, nyúlra, mézre és gyümölcsökre irányul. Mi vásároljuk fel például a dán- szentmiklósi exportalmát, to­vábbá barackot, szilvát,. megy- gyet Ceglédbercelről. Ny. É. díjat számolhat el a vállalat. Pár évvel ezelőtt még fizeté­süknek csak háromszorosát termelték. A vállalat tervezett évi kétszázalékos bérfejleszté­se 8—10 százalékos többletter­meléssel érhető el. Tehát óha­tatlanul a mennyiségi szemlé­let lépett előtérbe, mivel a nyereségtől függő bér- és jöve­delemgazdálkodás a mennyi­ségi termelésre ösztönöz. De hol marad akkor az alkotó munka? Nagyobb feladat, kevesebb bér Az építészeti osztályon . dol­gozók fizetésének nagy része íixbér, s 15 százalék a mozgó­bér, ez utóbbi a tervezési ha­táridők betartásától függ. Itt jelentkezik mindjárt az első ellentmondás: aki bonyolult feladatot kap, az kevesebbet keres, a díjszabás ugyanis a munka nagyságához, s nem komplikáltságához méri a ter­vezési díjat. (Az osztály átlag­bére 2620 forint.) Nem kifize­tődő a kis beruházás, vagy a műemlék, illetve műemlék jel­legű házak felújítása sem: sok fejtörést adnak, s ugyanúgy, mint egy új nagy épületnél, végig kell járni az előkészítés, a programfelvétel, a felmérés, a költségvetés, árazás, doku­mentációkészítés kötelező út­ját. Csak a tervezési rendszerben van szabad keze az építésznek, a szerkezetet a kivitelező meg­rendelése szerint kell készíte­nie. A házgyárak időről időre újabb típusú szerkezetekkel je­lentkeznek, legtöbbször a kivi­telező késve szól, amikor már kész a terv, s ilyenkor módo­sítást kér. Az egyébként is szo­ros határidőket a korrigálások még tovább spannolják. Elő­fordul, hogy maga az építész, a terv befejezése után jön rá egy jobb, gazdaságosabb va­riációra, de már nincs ideje a másik változat elkészítésére, legfeljebb társadalmi munká­ban megteheti, ugyanis az ilyen esetekre a vállalat bér­fedezetet nem tartalékol. Milliókat lehetne nyerni A gyors, kapkodó munka so­hasem lehet alapos, nem kere­si a gazdaságos megoldásokat. Nincs idő több alternatíva ki­dolgozására, a minőségileg is legjobban megfelelő formákra, funkciókra. Pedig milliókat lehetne nyerni, csak az alapo­zások többféle kidolgozásával. Lehet, hogy a tervezési díjat 10—20 ezer forinttal megnö­velné, de tízszeresen megtérül­ne építőanyagban, építési idő­ben. Nem kell messzire men­nünk annak bizonyításához, hogy az ésszerűtlen sietség ho­gyan veszi ki a beruházó zse­béből a pénzt. Vegyük a gö­döllői százszemélyes könnyű­szerkezetes óvoda esetét, amely 8,7 millió forint költségű. Ugyanezt a funkciót betöltötte volna, ha vasbeton szerkezet­tel tervezik, s 20—30 százalék­kal olcsóbb is lett volna. Akadályozza az alkotó mun­kát a sürgetés is. Azonnal kell a terv, különben az építőipari vállalat nem kői velünk szer­ződést a kért határidőre és máshol köti le kapacitását — mondja gyakran a beruházó. A terv rohammunkában elké­szül, s a kivitelezőnél mégis az elfekvő tervek polcára kerül, soikszor csak hónapok, sőt évek múltán fújják le róla a port. Új szabályozó számok Az ellentmondások kirívó példája a tervezői művezetés, amikor is az építész meghatá­rozott időközönként a színhe­lyen konzultál az építésveze­tővel, ellenőrzi a munkák terv­hűségét. Legszívesebben min­den tervező kibújna e kötele­zettség alól, mivel nem kifize­tődő számukra, a vállalat mindössze1 120—400 forintot számolhat fel egy-egy alka­lommal művezetési díjként. Az építész pedig más napo­kon, kénytelen rádolgozni, hogy behozza a teljesít­mény lemaradását. Tehát a művezetési rendszer is a minő­ség rovására megy, pedig ép­pen azért vezették be, hogy javítsa a kivitelezők munká­ját. Már évekkel ezelőtt szó volt arról, hogy módosítják a ter­vező vállalatok érdekeltségi szabályozóit, a javaslatot az ÉVM-től a Minisztertanács is elfogadta, a kidolgozás mégis késik. Ügy volt, hogy 1975. ja­nuár 1-től életbe lép az új rendszer. Nem tudni miért, de a mai napig sem történt meg. Pedig a jelenlegi népgazdasá­gi helyzetben nem szabadna késni az optimális lehetősége­ket kereső gazdasági szabályo­zónak, amely a jobb minőség­re, a takarékosságra ösztönöz. A tervező vállalat addig is próbálja új prémium­feltételekkel, házi zsűri szerve­zésével, ötletszintű több va­riációs tervek elemzésével visszaszorítani a kialakult mennyiségi szemléletet. A mérnökökből, technikusokból — a szalagrendszerű széria- munka ellenére sem halt ki á hivatásszeretet. Ez lemérhető a megyében felépült szép homlokzatú házakon is. S az elmondottak után, még annyit hadd fűzzek hozzá: több erköl­csi megbecsülést érdemelnének a megyei építészet névtelen alkotói. Horváth Anita „Szemtől szemben Aczél Györggyel’ A szocializmus hétköznapiul „Szemtől szemben egy ma­gyar vezetővel, Aczél György- gyel” címmel az Editions So­ciales párizsi könyvkiadó gon­dozásában megjelent Jacques de Bonis könyve. A könyvben Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, miniszterelnök­helyettes, a francia íróval folytatott beszélgetés formá­jában azt fejti ki, amit Alain Peyrefitte-tel, a UDR volt fő­titkárával tervezett televíziós vitában mondott volna el. Mint emlékezetes, ez a két évvel ezelőtt tervezett te­levíziós vita Alain Peyrefitte kérésére elmaradt. A könyvhöz Roland Leroy, az FKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a központi bizott­ság titkára, a L’Humanité fő- szerkesztője írt előszót. Leroy rámutat arra, hogy Aczél György rendkívül konk­réten mutatja be egy szocia­lista ország életét s a franqia olvasó e könyvből világosan megérti majd, hogy a francia kommunisták miért hálásak e népeknek. . Leroy végül hang­súlyozza: „különösen érdekes olvasmány e könyv a kom­munisták számára, hiszen sok olyan kérdésre ad választ, amely ma különösen foglal­koztatja őket”, 4013 lakás a cél Tovább a kongresszusi munkaversenyben Új típusok a dunakeszi házgyárban Készül a panel a négyes hajóban. Naponta 200—300 köbméter be­tont dolgoznak be. A Kerepesi üti lakóházakhoz szállítják a komplett fürdőszobákat. Koppány György felvételei Maradéktalanul teljesítette féléves tervét a dunakeszi házgyár: az idén 4013 lakást ígértek az építőiparnak, mely­ből az eteő hat hónap alatt több mint kétezer készült el. A gyár 526 tagot számláló 42 brigádja tovább folytatja a kongresszusi munkaversenyt, felajánlásaikban a termelé­kenységnövelés, a minőségja­vítás és a takarékosság került az első helyre. Az idén eddig háromtípusú lakájt állítottak elő: az F 90-est, a K 30-ast és az M típust. Az utóbbi ter­mékük utolsó szériadarabjai nemrég hagyták el a gyártó­sort. A tmk-sok átalakítják a’ használható sablonok egy ré­szét, készülnek az új termé­kek, az F 100-as fogadására. A gyártmányszerkezet válto­zása azonban ezzel nem ért véget: valószínűleg a HO épü­lettípus lakásai is még az idén gazdagítják a házgyári választékot. Mindkét új ter­mék korszerűbb, variálhatóbb változata az eddigi házgyári típusnak. A brigádok felajánlásai a két típus gyors, a folyamatos termelést nem> akadályozó be­vezetését segítik. Főként a t.mk-műhelynek jut itt majd nagy szerep, hisz a három­műszakos üzemben úgy kell megszervezni az átállást, hogy a berendezések szerelése ne okozzon termeléskiesést. H. A. i 1 k í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents