Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-20 / 169. szám

fi

Lovagterem, kétszintes móló Útíörőjelvcny, festett kagylókból

Sára Katalin túrái pajtás azt ígérte, itthon beszámol a Balti tenger partján eltöltött tíz nap élményeiről. A Gödöllő és Vidéke hasábjain megjelent levelében leírta milyen hatást tett rájuk a tenger látványa, s milyen különleges élményt nyújtott a fürdőzés.

„A táborélet nagyon izgalmas, romantikus volt, Reggel 7 órakor keltünk, s a torna után a szabad ég alatt mosakodtunk. Az étel agyagból készült tűzhelyen főtt, s bár az íze néha szokatlan volt, mégis jó étvággyal fogyasztottuk.

Kedves emlék maradt a dísztér építése, hiszen a mi kezünk nyomán másfé1- ezer festett kagylóból készült el a magyar úttörőjelvánu. Vendéglátóink megrendezték a nemzeti napot, amikor nemcsak mi láttuk el az ‘ügyeletet és a konyhai szolgálatot, de a tűzhelyen magyaros étel készült, s a mi dalainkat tanulták az esti tábortűz mellett a lengyel és a litván pajtások. Négy alkalommal kirándultunk. A legmegrázóbb a stutthofi koncentrációs tábor megtekintése volt. Itt ösz- szesen 85 ezer lengyel és orosz embert gyilkoltak meg a hitleri megszállók. Elhelyeztük itt emlékező virágainkat épp úgy, mint a gdanski hajókirándulás során a Wester- platte-félszigeten is. A hősökre emlékeztünk, alak alig kétszázan egy hétig tartották az erődöt, négyezer fasiszta támadó ellen.

A gdanski katedrálisban orgonahangversenyen, Gdi- niában kikötőlátogatáson

voltunk. Itt láttuk a Dar Po- merza háromárbócos vitorlást. Jártunk So pótban is, ahol a színes, bazárokkal teli, idegen szavaktól hangos főutcán jutottunk el a kétszintes mólóhoz.

Nagy él'mény volt a mal- borki ■— a XIV. században épült — lovagvár megtekintése. A németek, svédek és törökök elleni honvédő háborúk emlékét dfítf a lovagterem fegyverkiállítása. Megnéztük a borostyán-múzeumot is, ahol a tengerpart ék-> köveiből készített dísztárgyakat állították ki.

11-én hajnalban ébresztettek bennünket, hiszen autóbuszunk a búcsúzkodás után 330 kilométer útra indult, Varsó felé. Délben rövid sétára indultunk a lengyel fővárosban, majd a Polonia-ex- presszel indultunk hazafelé.

Csodálatos volt az a fél hónap. Ezúton is köszönjük a járási és a városi úttörőelnökségnek, a csapatvezeíőságnek, szüléinknek, hogy megajándékoztak bennünket a rengeteg élménnyel.”

Sára Katalin — Szarvas László

EST MEGYEI Hírlap különkiadása

II. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM

1975. JÚLIUS 20., VASÁRNAP

Poloskák a mustáron

Ikladról hetvennégy

A Bezosztája mindent kibír

— Eddig megúsztuk az esőt, csak egy kisebb jégkárunk volt a magborsóban. Azt hiszem, a mai zivatar nagyobb károkat okozott. Tíz perc alatt 18 milliméter eső esett. Olyan nagy sár keletkezett hirtelen, hogy a kombajnosokat csak lánctalpassal tudtuk behozni a földekről — mondotta Molnár László, az ikladi Galga- parti Termelőszövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője.

A borsóhoz gratuláltak

A gazdaság százhatvannyolc hektáron vetett tavaszi árpát, s e cikk megjelenésekor valószínűleg már elkezdték az aratását. Július 16-án a hét- száznyolcvanöt hektárnyi őszi búzából m?g ötszázhúsz hektár volt hátra. A learatott gabonát tekintve termésátlaguk pillanatnyilag harmincnégy mázsa. Még nem volt szükség szárításra, a kenyérgabona nedvességtartalma tizennégy százalékos.

— Búzánk több mint hatvan százaléka Bezosztája. Ez jól bírja a változékony időjárást, s ellenáll a kártevőknek is. Van még Fertődi, Auróra fajtánk, s az idén kísérletképpen negwe.nöt hektáron vetettünk MV 1-es búzát — folytatta Molnár László.

Az ikladi termelőszövetkezet a Gödöllői Tangazdaság vetőmagborsó-termesztő rendszerének tagja. A kétszáznyolc hektárnyi területből még hatvan hektár vár betakarításra. Tizenhat mázsás átlagtermést terveztek, ezt sikerült tartaniuk.

— Ez igen kényes növény, még egy erős harmat is rontja a terméseredményt. Egy SZK 4-es kombájnra szerelt RA rendrearatóval folyik a betakarítás. Eső után erős a pergés, mikor fölszárad a víz, kipattannak a szemek. A termést a monori vetőmagellátóhoz szállítjuk, előtisztítás után. Büszkék vagyunk a jó minőségre, ugyanis a visz- szajelzás szerint kilencvennégy százalékos a tisztaság: a monoriak gratuláltak a borsó minőségéhez — magyarázta örömmel az ágazatvezető.

A Monorra szállított vetőmagborsót exportálják, a hazai szaporítású magot pedig Tápiószelére viszik. Az ikladi gazdaságban nagy hagyománya van a borsótermesztésnek : tíz éve foglalkoznak ezzel a növénnyel. Az idén a konzervgyár által át nem vett zöldborsót takarmányalapnak használják fel.

Négy mázsa zabosbükköny

Nagyon jó termésátlagot mutat a szövetkezet hatvanhárom hektárnyi zabosbükkönye. Hektáronként két mázsát terveztek, de ha sikerül a betakarítás, átlagosan négy mázsa is meglesz. A termést kissé lenyomta az eső, valószínűleg a jövő hét elején kezdik a betakarítást.

— Gyenge minőségű, homokok talajon, mintegy száz hektárnyi területen az idén próbaképpen mustárt vetettünk. Sajnos itt nagy eredményre nem számíthatunk, ugyanis igen sok a kártevő. Nehéz védekezni a mezei poloskák, hernyók inváziója ellen: úgy is mondhatnám,

hogy a leves többe kerül, mint a hús. A védekezés drágább lenne, mint amennyi jövedelem erről a tábláról várható. A termés betakarítását július végén kezdik el.

A Galgaparti Termelőszövetkezet földjein öt SZK 4-es és két E 512-es kombájn aratja a gabonát. Két gépük a borsónál dolgozik. Szállító- eszközökkel bőségesen el vannak látva: a gazdaságból kiGalga-expedíció II.

A múlt titkait fürkészve

KIÁLLÍTÁS a szálláshelyen

Még a télen hozzáláttak a vezetők, hogy kiválasszák azt a tizenöt pajtást, akik a közel négyszáz túrái felső tagozatos diák közül részt vehetnek az idei kerékpáros túrán. A csooort magját a Szal- tuszenko filmklub, a gépjárműbarát szakkör és az úttörő irodalmi színpad tagsága alkotja. Az idei expedíció« kirándulás immár a második lesz.

Derekas munkát végeztek a tavasz folyamán a pajtások. Papírt gyűjtöttek, s a „csillagkutatási” feladatok teljesítése során felkeresték, s köszöntötték a XI. pártkongresszus küldöttjét. Békés Istvánná agrármérnököt. A tanév befejeztével meggyorsult a munka. Átnézték a múlt nyáron gyűjtött anyagot, elkészítették részletes idei kutatási tervüket és hozzáláttak felszerelésük kiegészítéséhez. Megtervezték a második Cal- ga-expedíció emblémáját is, amelyet az indulás napjától minden pajtás visel majd.

Tizedikén az első toborozá- si összejövetelt német vendé- noik üdvözlésével kötötték

pedíció parancsnoka szerint két-két éjszakát töltenek el Nógrádkövesden, Acsaújla- kon, Rózsakúton, Aszódon és Túrán.

A népművészeti és hely- történeti kutatások mellett a program vezérfonala a fel- szabadulás utáni három évtized eredményeinek és út- törőemlékeinek összegyűjtése lesz. A pajtások felkeresnek majd termelőszövetkezeteket, régi várakat, s többek között Vankóné Dudás Juló, népi festőművészt, Mártonná Homok Erzsébet írónőt, a környék üzemeinek, termelőszövetkezeteinek és intézményeinek vezetőit, s így jutnak el majd Ikladra az Ipari Műszergyár munkásaihoz.

Klincsók Józsefné, Lendvai Márton és Szarvas László lesz még irányítója a munkának. Ügy tervezik, hogy az expedíció szálláshelyein rögtönzött kiállításokon mutatják be a pajtások az első kutató- körűt gyűjteményeit, fotókat és filmeket. Azt remélik, hogy az esti tábortüzeknél ott lesz majd a környék apraja-nagy- ja, s bíznak benne, hogy a felkeresett települések lakói segítik majd a pajtások fontos munkáját.

A Gödöllő és Vidéke azt tervezi, hogy a három megyét érintő expedíció« túra eseményeiről folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.

lene teherautó szállítja el a terményeket. Naponta átlagosan hét IFA- és ZIL-ko- c&i viszi a búzát. Egy-egy napon /tizennyolc-huszonkét vagonnyit fuvaroznak az aszódi malomba, eddig hetvennégy vagonnyi kenyérgabonát adtak át. Este nyolcig-ki- lencig folyik az aratás, a malomban este hétig veszik át a terményt.

Kombájnosoknak nagy adag

Látogatásunk napján a Falurádió egyik munkatársa interjút készített Ecker Jánossal, a szövetkezet elnökével. A tsz-elnök elmondotta, hogy a kilenc kombájnosnak nem kell bejönni délidőben, kiviszik a táblákra az ebédet. A nehéz munka miatt a kom- bájnosok — ugyanannyi pénzért — többet ehetnek, egy teljes adag helyett másfelet kapnak.

— Kombájnosamk közül a legidősebb is csak negyvenéves. A többiek huszonötharminc évesek. Nágyon jól bírják a munkát, bár kora reggeltől este nyolcig-kilen- cig tart a nyújtott műszak. Magas a napi teljesítményük, s ha nem szól közbe az idő, nekik köszönhetjük, hogy az aratást időben, körülbelül tizenöt nap múlva befejezhetjük — mondotta Ecker János.

Ö. E.

» 1

TA LLOZO

A 29. héten történt

Ezen a héten vidékünk legnagyobb eseménye az aratás. Már minden gazdaságban megkezdték a búza betakarítását, s folyamatosan szállítják a kenyérgabonát a malmokba, raktárakba. A termésátlagokról, a munkálatok egyes, állomásairól előző számainkban rendszeresen tudósítottunk. A kánikula kedvezett a mezőgazdasági munkáknak, annál kevésbé volt alkalmas értekezletek, megbeszélések tartására. A községi tanácsok végrehajtó bizottságai néhány helyen délelőtt ülést tartottak.

Július 14-én, hétfőn, háromhónapos verseny záróakkord-- jára került sor délután a Ganz Műszerművek Árammérőgyárában. Hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulójával kapcsolatos ismereteiket mérték össze a gyár brigádjai. A gyár szakszervezeti bizottsága és KISZ-bizottsága által szervezett vetélkedő győztese a Petőfi ifjúsági szocialista brigád lett. '

Kedden, július 15-én a kistarcsai nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottsága első napirendként megtárgyalta a július 31-í tanácsülés anyagát, amely a nem tanácsi szervekkel való együttműködés tapasztalataival és a kommunális és szolgáltató bizottság munkájával foglalkozik. Ugyanezen a vb-ülésen beszámoló hangzott el a tanácsi gazdálkodás első félévi eredményeiről. Szintén kedden ült össze a nagytarcsai községi tanács végrehajtó bizottsága, hogy megtárgyalja a községi szolgáltatások helyzetét. A valkói nagyközségi közös tanács e napi vb-ülésén is szó volt a szolgáltató tevékenységről, emellett megtárgyalták még a lakosság áruellátását is.

A községi tanácsok végrehajtó bizottsági üléseinek sora július 18-án, pénteken folytatódott. Csömörön a javító, szolgáltató tevékenységről és kisiparosok munkájáról tárgyaltak, az ülés második napirendjeként pedig az intézmények egészségügyi vizsgálatainak tapasztalatairól. A péceli vb-ülásen tájékoztató hangozott el a bölcsődékről, s megtörtént a július 25-i tanácsülés anyagának előkészítése, amelyen a nagyközség első féléves fejlesztési ég költségvetési tervéről, valamint az agglomerációs tervekről lesz majd szó. Ugyanezen a napon délelőtt az aszódi nagyközségi pártbizottság is ülést tartott. Megtárgyalta a nagyközség közművelődési és közellátási helyzetét.

Összeállította: Örszigethy Erzsébet

Szálláska vagy Ilannaszód

Gyűjtöget« pajtások Vácegresen

Hely híján...

Vácegres 1943 óta viseli nevét, amelyet a közeli Vác városról és a falu határában folyó Égres-patakról kapott. A falura jellemzőbb név lett volna azonban a jelenleg már újból betelepült ősi szálláshely,» Szálláska — a. pepi változatban Szálaska, vagy a máig is élő Harmaszód helyi földrajzi név is, amely három száraz patakmedret, völgyet jelent.

A török hódoltság idején a. község csaknem teljesen elnéptelenedett. A kevés magyar mellé a GrassaJkovichok telepítettek — három hullámban — szlovákokat. Az új telepeseknél a családnevek és a nyelvi jellegzetességek alapján az következtethető, hogy lengyeTíz év — tíz perc

«®»sesr.;

Rövidesen tíz esztendeje lesz, hogy Gödöllő városi rangot kapott. Ebből az alkalomból itt tartózkodik Szabó Árpád operatőr és ezúttal rendező is — valamint kis forgatócsoportja. A MAFILM híradója számára tízperces dokumentumfilmet készítenek a város fejlődéséről.

(Barcza Zsolt felvétele)

lek is lehettek közöttük. Az első betelepítő az I. Grassalko- vich Antal lehetett, aki a hírhedt Vj Szerzeményt Bizottmány (Neoaquietica Comissio) elnökeként ezt a falut is megkaparintotta. A kor viszonyai között a nép azonban csak nyert a birtokosváltozással, hiszen a Grassalkovichok a polgárosodás úttörői voltak, gazdálkodásukat pedig — más földesuraktól eltérően — az is jellemezte például, hogy minden birtokuk minden jobbágyával szabályos „contractuso- kat”, azaz szerződéseket kötöttek a jobbágyi szolgáltatásokról; ugyanakkor a jobbágygazdák tulajdonának ismerték el — elsők között — a földet. Módomban volt látnom például azt a contractust, amelyet Csíktarcsa (ma Nagytarcsa) jobbágynépével kötöttek.

Vácegres úttörőraja az 1974 —75-ös mozgalmi évben a falu nemzetiségi jellegéhez híven, a szlovákok legnagyobb nemzeti költője, Pavel Hviezdosláv nevét vette fel. A pajtások az úttörőakciók keretében széles körű gyűjtést folytattak. Kiemelkedő munkát végeztek a tanácsköztársaságbeli direktóriumi tagok utáni kutatásban, s felkerestek egy helyben lakó régi KMP-tagot és egy vöröskatonát.

A pajtások gyűjtötték a helyi földrajzi és személyneveket, a község múltjának mozzanatait, adatait, s feljegyeztek sok mai eseményt is. A gyűjtés kiterjedt a népi használati tárgyakra, és a helyi szlovák nyelvjárás adataira is. Máris számos népviseleti darab, edény, háziipari és gazdasági eszköz gyűlt össze. Többségüket sikerül épségben megőriznünk, de sajnos akadtak károk is, elsősorban a megfelelő helyiség hiánya miatt. Bizony jó lenne, ha a helyi szervek több megértést mutatnának, s legalább két helyiség juttatásával segítenék a raj munkáját. Hiszen közös érdekünk egy szépen és gazdagon berendezett emlékszoba, majd később esetleg egy falumúzeum alapítása.

Reméljük, előbb-utóbb ez megvalósul, s még hatékonyabbá teszi a honismereti munkát, megélénkíti a gyönyörű fekvésű falu és szorgos népe iránti érdeklődést.

Dobák József rajvezető

1

1

V

A második Galga-expedíció emblémája.

össze, majd valamennyi expedíciótag megkapta a szá- - mára kijelölt kutatási feladatot. Ezek között is talán a legfontosabb: a könyvtár segítségével kiegészíteni és pontosítani a tavalyi gyűjtés anyagát.

Az indulást közvetlenül megelőzően próbatáborozás lesz a túrái parkban, s au- . gusztus 6-án indul útjára a

■ kis csoport. Uticéljuk a Gal■ ga-forrás vidéke lesz. Takács : Pál. igazgatóhelyettes az ex-