Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-20 / 169. szám

Gazdaságosabban, 'takarékosabban A városi pártbizottság mel­lett működő gazdaságpolitikai munkabizottság szakértők be­vonásával megvizsgálja a vá­ros ipari üzemei, szövetkeze­tei által gyártott termékek előállításának gazdaságosságát, majd javaslatot tesz a még megfelelőbb termékszerkezet kialakítására, a gazdaságtalan termékek gyártásának meg­szüntetésére. A vizsgálattal elő kívánják segíteni az anyag- és energia­takarékossági tervek megvaló­sítását, a hatékonyabb terme­lést. A vizsgálat azért vált szük­ségessé, mert például akad a városban olyan üzem, melynek kétszázötven dolgozója két­százféle terméket állít elő. Arra is magyarázatot keres­nek a munkabizottság tagjai, mi okozza, hogy míg például az ÉVIG Villamos Kisgép­gyárban egy munkás évente csaknem egymillió forint ter­melési értéket ér el, addig egyes szövetkezetekben csupán 150—200 ezer forintot. R. ti. Megnyitó: ma délelőtt A Kossuth Múzeum új kincsei Ma, július 20-án, délelőtt fél 11-kor, Kocsis Gyula mú­zeumigazgató nyitja meg A Kossuth Múzeum új kin­csei című kiállítást, melyet az érdeklődők augusztus 20-ig tekinthetnek meg. VIDÁM BAL. A Kossuth Művelődési Központ magá­nyosok klubja ma, vasárnap, vidám bált rendez a műve­lődési házbgn. PEST MEGYEI HIBLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L&D VÁROS PESZt XIX. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM 1975. JÚLIUS 20., VASÄRNAP Búzatábláról búzatáblára A Dózsa Tsz Aratás, cséplés. A múltban — ilyen vagy olyan formában — a családok apraja-nagyja kivette belőle a részét. Az utóbbi egy—másfél évtized­ben gépek birtokolják a gabo­naföldeket. Amihez hajdan százak kellettek, már néhány ember is elég, a kombájn se­gítségével. A tört éli Dózsa Tsz kombáj- nosai az idén július 3-án ültek kormány mögé. Amikor felke­restük őket, a besnyői rész B/13-as tábláján vágták a bú­zát Mint az óceán öt, hét, nyolc, kilenc — vi­rítanak a fehér számok a fa­kópiros géptesteken. Méltóság- teljesen húznak el egymás után a gépóriások. Az elöl ha­ladó vezetője V. Nagy Balázs. — öröm nézni a büszke gé­pet a gabonában. — Engem is gyönyörködtet, ha szép, tiszta a tábla. In­nen fentről, minden az utazás­ra emlékeztet. Mintha hajóki­ránduláson volnék. Szerintem van olyan szép a búzatenger, mint az igazi óceán. — A kézi aratás korából maradtak-e emlékei? — Három nyáron volt ré­szem kézi aratásban, húsz-hu­szonegy órát dolgoztunk nap­jában. A kombájnt sem köny­nyű kormányozni, hajnali négytől este kilenc tájig. Ün­nepre, vasárnapra most sem vagyunk tekintettel, ám a ré­ginél sokkal jobb, könnyebb a gépi betakarítás. — Mióta dolgozik kombáj­non? — Hatodik éve. Kezdettől fogva érdekeltek a gépek. Kö­zelebbi ismeretséget velük a géoállomáson kötöttem. A fa­lai javítóknál ugyancsak gép­pel bántam. A ceglédi Lenin Tsz-ben több mint tíz évig voltam traktoros. Tavaly ősz­szel Törteire költöztünk. A Dó­zsában ugyanazok a teendőim, mint a ceglédi közös gazda­ságban. Ottani éveimben két­szer kaptam meg A termelő- szövetkezet kiváló dolgozója kitüntetést, két éve, augusz­tusban ped'g dicsérő okleve'et a mezőgazdasági minisztertől. Külön elismerés Kovács Istvánt akármelyik nyaraló megirigyelhetné, olyan szép barna a bőre. Csakhogy ő megszenvedett ezért a barna­ságért. — Tizenegy éve dolgozom a törteli tsz-ben — állítja le néhány percre a motort. — Gépkocsivezető voltam, a fő­városban kezdtem, a KÖZŰT Vállalatnál. Hat éve ültem elő­ször aratógépre, azóta minden nyárön kombájnozok. Rangot jelent errefelé, ha valaki kom­bájnnal bánhat. — Jár-e otthon is érte kü­lön megbecsülés? — Nálunk igen. Mindketten keresők vagyunk. Feleségem a Május 1. Ruhagyár ceglédi üzemében dolgozik. Elismer­jük egymás munkáját. Részé­ről a plusz elismerés, hogy amíg aratunk, többet költ a konyhára. Két fiunk van, Ist­ván és Péter. Talán monda­nom sem kell, állandóan fi­gyelemmel kísérik a munká­mat „Apu. most merre voltál az autóval? Hányat fodultál? Mit fuvaroztál? — kérdezik. A legtöbb kérdést azonban az aratás idején kapom. Nagyob­bik fiam a minap ki is jött ve­lem, órákig nézte, hogyan dol­gozunk. Az utolsó csavarig A harmadik SZK—4-es ma­sina vezetője Angyal József. Régi arató. Mostani gépével harmadik éve járja a határt, amióta a törteli tsz tagja. A korábbi éveket Nyársapáton húzta le. Törteién sem válto­zott a munkaköre, a gépmű­helyben dolgozik. — Szívesen vállalkozom ara­tásra. Ha elfogy a gabona, ku- koricatörővé alakítom a gépet. Elismerik a munkámat, ezt bizonyítják a különféle jutal­mak, amelyeket zárszámadás­kor s más alkalmakkor kap­tam. Míg tart az aratás, addig is gondolnak ránk, szomjoltó­ként almát csomagolnák ne­künk, másnaponként egy-egy üveg sör jár, ebédet is ka­punk. Kértük, jó lenne, ha szódavizet is tudnának kihozni. — Mennyit teljesítenek? — Gabonája válogatja, 280— 380 mázsa kicsépelt szem na­ponta, ennyire képes egy gép. (összehasonlításként: a kézi kaszás világban aratópáron­ként egy kataszteri holdat szá­moltak, 10—15 mázsás átlag­terméssel.) — Szokott-e makacskodni a gép? — Kisebb bajok napiközben is adódhatnak, nem új gépek ezek. A sajátomat igyekszem rendben tartani. Könnyen bol­Ósszel sem várható javulás Megfelelően a várakozásnak: a kilencedik helyen A megyei férfi kézilabda­bajnokság tavaszi idényében a 14 induló csapat között a Ceglédi Bem SE a kilencedik helyet szerezte meg. Ez a helyezés, mint Őcsai Károly edző elmondotta, megfelelt a várakozásnak, ősszel tehát a céljuk elsősor­ban az, hogy amit elértek, megtartsák. Erre, attól függet­lenül, "hogy a kezdő csapatból ketten leszereltek (egyikük sem tartozott a kulcsemberek közé), esélyük van, mert a g ven géb b képességű vetélytár- sakat Cegléden fogadják majd. A Bem SE tavaszi mérlege: 14 mérkőzésből 6 győzelem, 8 vereség. Ebben a közepesnél gyengébb teljesítményben köz­rejátszott a hazai pályán el­szenvedett négy vereség, to­vábbá az összeszokottság és az edzéslátogatás hiánya. Az ebben a sportágban elég szokatlan hazai vereségek okáról az edzőtől érdeklőd­tünk: — Jelenleg négy-öt csapat tudásban, játékerőben kima­gaslik a mezőny többi együt­tese közül, ezek többségét itt­hon fogadtuk, s a papírfor­mának megfelelően, a hazai pálya előnye is kevésnek bizo- nyult a pontszerzéshez. He­lyezésünk jogosságát külön­ben az is bizonyítja, hogy az előttük állók közül csak a 8 Nagymarost (szintén 12 pont­ja van, de a gólkülönbsége jobb, mint a miénk) sikerült megvernünk, míg további pontjaikat a mögöttünk állók­tól szereztük. — Mivel a téli alapozó idő­szak igen megrövidült, az össze nem szokott gárda még erőnléti gondokkal is küzdött. A Csepel Autó (idegenben) és a GEAC (itthon) ellen például kifejezetten jól kezdtünk, de az erőből mintegy 20 percre futotta, ellenfeleink azután biztosították be győzelmüket A jó kezdés s a fokozatos „el- szürkülés” szinte valamennyi mérkőzésünkre jellemző volt. Az említett hazai vereségek ellenére a Bem SE „közép­csapat”, s hogy ősszel nem kell a kiesés ellen küzdenie, annak köszönheti, hogy ide­genben két ellenfelét (Gyöm- rő, Dunai Kőolaj) meg tudta verni. Az együttes gólkülönbsége: 223—264, tehát negatív. A gyenge védekezésre is és a tá­madójátékra is jellemző az erőtlenség. A legtöbb gólt a következők dobták: Csulik (97), Docsa (42), Malizs (21), Bergendi (14), Csaba (13). Rajtuk kívül még hatan talál­tak a kapuba. Külön említést érdemel a kétgólos kapus, Zsiga is. Minden jel arra vall, hogy Csulik társai fölé nő és Docsa is sokkal gólképesebb, mint az őt követők. ★ A továbblépés, fejlődés egyik követelménye a hozzá­juk illő, megfelelő segítőtár­sak keresése. Valamennyi mérkőzésen négyen léptek pá­lyára Csulik, Malizs, Tóth és Tatai. Ez utóbbi kettő szor­galma, lelkesedése példamu­tató volt. ★ A ceglédiek a bajnokság második félidejében kevesebb- szer lépnek pályára, hiszen már lejátszották az IM Iklad elleni visszavágót, mely a jö­vő szempontjából hasznos ta­pasztalatokat, tennivalókat vi­lágított meg: az ikladiak ösz- szesen 50-szer találtak a Bem SE kapujába (61 lövés­ből), s a különben jó teljesít­ményre is képes, de igen rapszodikus Zsiga többet „szedett be”, mint amennyit, ha határozottabb, bátrabb, kivédhetett volna. Persze, az átlövésből esett gólok a véde­kező sorfalat sem „dicsérik”. Mindezekből kitűnik, van mit javítaniuk a Bem SE kézi- labdásainak, s a javulás, ha még ősszel nem is, de a kö­vetkező bajnokságban már meghozhatja eredményeit. U. L. dogulok vele, ismerem az utolsó csavarig. Minél előbb fedél alá A sort V. Nagy László, Ba­lázs testvére zárja, SZK—5-ös gépével. Sok rendet levágott már életében. Aratott kézzel, és az abonyi gépállomáson töltött tíz esztendő alatt volt dolga kévekötő aratógépekkel is. Többszörös kiváló dolgozó, miniszteri dicsérő oklevéllel is büszkélkedhet. — Törteién 1961 óta vagyok traktoros és egyben arató. SZK—4-essel jártam én is elő­ször. Rangosabb testvérét má­sodik alkalommal irányítom. Sok előnye van, az idősebb SZK-típussal szemben. Csép­lődobja kétszer akkora, 22 má­zsa szem fér el benne. Jobban bírja a homokot, azonkívül ventillátorral ellátott, zárt fülkéje van. A porból azért kijut nekem is vastagon, friss levegő nélkül ugyanis katlan­ban érzem magam. Előnye még a gépemnek az is, hogy ugyanannyi gázolajat fogyaszt, 100—150 litert egy műszakban, mint az elődje. Vigyázok rá, minden műszak előtt alaposan átvizsgálom, megzsirozom a porcikáit: légszűrő, szíj, lán­cok, csavarok, s ha minden rendben, csak akkor ülök fel rá. — Milyenek az idei gabo­nák? — Az árpával 3—4 nap alatt végeztünk, azóta búzatábláról búzatáblára húzatunk. Az érettség foka és a talaj elbíró­képessége dönt, mikor, melyik­re. Sajnos, a különféle gomba­betegségek igen sok kárt tet­tek. Ahogy a szakemberektől halljuk, s mi is tapasztaljuk, egy-két, esetenként több má­zsás a veszteség hektáronként. Ami rajtunk múlik, megtesz- szük, hogy minél előbb fedél alá kerüljön a termés. Csak eső ne legyen. ★ Harmincnégy Celsius fokot mutat a hőmérő higanya. Aki teheti, hűvösre menekül. A kombájnosokat fogva tartja gépük. Vállalják a megpróbál­tatást. Jövő évi kenyerünkért vál­lalják. Győri Mária Lesz rajztábla A szeptemberi iskolakezdé­sig 140 ezer rajztábla készül az erdőkémiai üzemben, ahol a nyári időszakban diákokat is foglalkoztatnak. Az üzemben ezekben a hónapokban két műszakban dolgoznak, hogy is­kolakezdésre minél több rajz­táblát készíthessenek. Tekercselők Nagy teljesítményű munkagépek meghajtómotorjainak állórészét tekercselik az ÉVIG Villamos Kisgépgyár Zrínyi Ilona ezüstkoszorús szocialista brigádjának tagjai. Huszon- ketten vannak, valamennyien nők. Évi százezer munkaóra el­érését tűzték ki célul maguk elé, s társadalmi munkaválla­lásban is jeleskednek. Apáti-Tóth Sándor felvétele TALLÓZÓ A héten történt A múlt héten kedvező idő­járási körülmények között folytatódott a búza és a rozs aratása, a termelőszövetke­zetek glabonaterületük több mint egy harmadán végeztek a betakarítással. Mintegy száz­ezer mázsa kenyérnek való ke­rült be a kombájnsziérűkre, a helyi tárolókba, illetve a Ter- ményforgalmi Vállalathoz. Vasárnap, július 13-án, a huszonötödik magyar vasutas- napon a ceglédi MÁV-dolgo- zók is ünnepeltek. A központi rendezvény a szolnoki vasúti csomóponton zajlott le: átad­ták az új személypályaudvart, átvették a jól dolgozók kitün­tetésüket, jutalmukat, vala­mint MÁV-tiszteket avattak. Hétfőn, július 14-ón, Nagy­kőrösön, a Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskolá­ban megkezdődött az egyhetes KlSZ-titkári továbbképzés, melyen részt vettek Cegléd város és járás ifjúsági vezetői is. Kedden, július 15-én, ülést tartott a jászkarajenői közsé­gi tanács végrehajtó bizottsá­ga, melyen megvitatták és el­fogadták a szakigazgatási szer­vek ügyrendjét. E napon a dánszentmiklósi tanács vég­rehajtó bizottsága az első fél­éves pénzügyi tervek teljesí­téséről tanácskozott. Szerdán, július 16-án, a mi- kebudai tanács végrehajtó bi­zottsága az önkéntes tűzoltó­egyesület működését és a köz­ség tűzrendészetének helyzetét vitatta meg. A törteli községi tanács végrehajtó bizottsága a helyi általános iskola oktató­nevelő munkájáról tanácsko­zott. A nyársapáti tanácsi vég­rehajtó hízötfeág á; pénzügyi tervek teljesítését, vizsgálta, meg. Csütörtökön, július 17-én, a nagykőrösi KISZ-iskolán tar­tózkodó fiatalok találkoztak Cegléd város és járás párt-, állami és tömegszervezeti. ve­zetőivel. Pénteken, július 18-án, a városi tanács és a járási hi­vatal vezetői közös megbeszé­lést tartottak, melyen értékel­ték az 1971-ben megkötött, közös feladatokkal foglalkozó szerződés megvalósulását, és megvitatták az újabb közös tennivalókat. A cegl’édberceli tanács végrehajtó bizottsága az ifjúságról szóló törvény ér­vényesítésének tapasztalatai­ról tanácskozott. Szombaton, július 19-én, Balatonszárszón ünnepélyesen felavatták a KISZ ceglédi já­rása és városi bizottsága ifjú­sági és úttörőtáborát, mely a járás és a város ipari üzemei­nek, tsz-einek összefogásával, fiatalok és idősebbek társadal­mi munkájával készült. A százötven gyermek elhelyezé­sére alkalmas, 4 és 6 ágyas fa-házakban, tíznapos turnu­sokban váltják egymást az út­törők és a KISZ-esek. összeállította: Rajki László JEGYZET Ha fagylaltra áhítozunk... Tj'orrón tűz a déli nap. Csak néhány ember mozog az utcán. Cegléd legnagyobb cukrászdája előtt hosszú sor­ban várnak az emberek, hogy krémfagylalttal hűtsék magu­kat. Jól ápolt, mogorva képű, idősebb hölgy osztja a sorbán- állók óhajtott fagylaltját. Illetve csak osztotta, mert gondolt egyet, és szó nélkül elhúzta az üvegablakot. — Miért? — Elfáradt? — Megunta? — Elromlott a gép? — Elfogyott a fagylalt? A hosszú sor csak áll to­vább, de néhány elégedetlen szó után felbomlik, és ki-ki megy. tovább. Mégis akadnak, akik nem mondanak le a fagylaltról. Az üzletbe igyekeznek érte. Mellettem egy férfi tízforin­tossal akar fizetni. A mosoly­gós fiatal fagyialtos hölgy fi­gyelmezteti: — Nem tudok visszaadni. Látom, perselybe gyűjtik a kisebb-nagyobb adagok árát. A perselyes megoldás megfe­lel a KÖJÁL-követelményék­nek és gyorsabbá teszi a ki­szolgálást. De mit tegyen az, akinek nincs egy vagy kétforintos a zsebében? A fiatal elárusítónő szerint, váltsa fel a pincérnél, kérjen szívességet. De ha a pincér is elfoglalt? Vagy éppen kismama áll sor­ban, akinek untig elég volt a rekkenő hőségben kivárnia, hogy a pultig eljusson? Bizony, valami nincs rend­ben a fagylaltárusítás körül. Kíváncsi voltam, hogy fagy­laltra éhes társam hol jut tíz­forintossal a kezében a hűsítő­höz? Harmadszorra a szövet­kezeti étterem fagylalt-eláru­sító ablakánál próbálkozott. A megszokott köszönés és kérés után, megvált pénzétől, a mosolygós fiatal elárusítónő kinyitotta a háromszög alakú perselyt, és odaadta a vissza­járó aprópénzt. A ztán, anélkül, hogy kezeit ^ mosott volna, adagolta tovább a fagylaltot. Én, persze, lemondtam róla. H. L /

Next

/
Thumbnails
Contents