Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-17 / 166. szám

1975. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK A magyar kormány állásfoglalása a nemzetközi biztonság megszilárdításáról „A Magyar Népköztársaság kormánya megelégedéssel ál­lapítja meg, hogy a különbö­ző társadalmi, politikai rend­szerű államok békés egymás mellett élésének elvei alap­ján napjainkban fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben a hidegháború kor­szakától az államok kiszéle­sedő politikai, valamint köl­csönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos és kul­turális együttműködése felé. Ma már reális lehetőség a világháború elkerülése, és a vitás nemzetközi problémák békés rendezése” — állapítja meg az az állásfoglalás, ame­lyet New York-i állandó ENSZ-képviseletünk a napok­ban juttatott el a világszer­vezet főtitkárához. A dokumentum részletesen elemzi a nemzetközi bizton­ság megszilárdítását elősegítő fejleményeket, mindenekelőtt az európai biztonsági rend­szer megteremtése érdeké­ben tett erőfeszítéseket. A magyar kormány a Varsói Szerződéshez tartozó álla­mokkal együtt arra törek­szik, hogy a politikai eny­hülést Európában is egészít­sék ki a katonai enyhülést célzó intézkedésekkel. A nem­zetközi biztonság megszilár­dítása érdekében hatékony intézkedéseket kell tenni — többek között — a fegyverke­zési hajsza csökkentésére és megszüntetésére, a leszerelés fokozatos megvalósítására. Az indokínai háborús tűz­fészek felszámolása nagy je­lentőségű a nemzetközi béke és biztonság erősítése szem­pontjából, megteremti a fel­tételeket az egész nemzetközi légkör további javulásához. Ugyanakkor további lanka­datlan erőfeszítésekre van szükség a még meglevő vál­sággócok felszámolására, min­denekelőtt a közel-keleti vál­ság rendezésére. A magyar kormány meg­győződése szerint az ENSZ fontos szerepet játszhat a nemzetközi biztonság megszi­lárdításában, de a meglevő lehetőségeit még nem hasz­nálja ki teljes egészében. Ez irányú kezdeményezéseit kor­mányunk a jövőben is mesz- szemenően támogatni fogja. CSAK RÖVIDEN.. AZ EURÓPAI biztonsági ér­tekezlet genfi szakaszának koordinációs bizottsága ked­den a késő esti órákban egy­órás tanácskozást tartott. Az ülésen részt vevő 35 küldött­ségvezető egyetértett abban, hogy a konferenciát lezáró csúcstalálkozó hivatalos ösz- szehívásáról legkésőbb pén­tekig dönteni kell, vagyis há­rom nap áll rendelkezésre a hétfőn hozott elvi döntés meg­erősítésére, amely szerint jú­lius 30-án ül össze Helsinki­ben az értekezlet csúcsszintű zárószakasza. SZERDÁN ÖSSZEÜLT a portugál legfelsőbb forradal­mi tanács, hogy válaszoljon a Demokratikus Néppárt köve­teléseire. Mint ismeretes, a Demokratikus Néppárt a kö­vetelések teljesítésétől teszi függővé bennmaradását a koa­líciós kormányban. ÜJ DELHIBEN július 14-én az indiai Nemzeti Kongresszus Párt — a kormánypárt — munkabizottságának ülésén hangsúlyozták: a kormány egyik alapvető feladatának te­kinti az Indira Gandhi minisz­terelnök által e hó elején meg­hirdetett radikális szociális­gazdasági program megvalósí­tását. Az ülésen elfogadott ha­tározat hangsúlyozza, hogy az indiai nép országszerte üdvö­zölte a kormány programját. AZ ARGENTIN KORMÁNY kedden úgy határozott, hogy — idén immár harmadszor — isméi leértékeli a pesót. A pesónak a dollárhoz viszonyí­tott árfolyamát, hozzávetőleg 13 százalékkal csökkentették. BRÜSSZELBEN szerdán délután megkezdődött az eu­rópai gazdasági közösségek tanácsának idei második ér­tekezlete. AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOKBA hurcolt vietnamiak újabb 262 főnyi csoportja ha­tározta el kedden, hogy visz- szatér hazájába. FORD ELNÖK július 25. kö­rül utazik Európába, s kőrút­jának első állomása Bonn lesz. Ezután valószínűleg három na­pot tölt Helsinkiben, majd el­látogat Varsóba, Bukarestbe, Belgrádba és Bécsbe. KAIRÓI kormánykörökben úgy tudják, hogy a kedden es­te bejelentett döntésből, amely szerint Egyiptom nem járul hozzá az ENSZ-erők július 24- én lejáró mandátumának meg­hosszabbításához, nem feltét­lenül következik, hogy köve­telni fogják a Sinai félszigeten állomásozó ENSZ-erők vissza­vonását. MELÓ ANTONES portugál külügyminiszter szerdán visz- szatért Luandából, ahol a két szembenálló angolai felszaba- dítási mozgalom közötti harcok befejeződése és a konfliktus rendezése érdekében tárgyalt. FORRÓ HANGULATÜ fo­gadtatásban részesítették szer­dán délután Kairóba érkezése­kor Khaled szaúd-arábiai ural­kodót, aki trónralépése óta most első ízben utazott kül­földre. Egyenes tv-adas a Szaljut—4-ről Május 24-e óta a Szál jut—4 fedélzetén tartózkodik Vitalij Sze- vasztyjanov és Pjotr Klknuk. Szerdián a moszkvai televízió egyenes adásban számolt be a két szovjet űrhajós tevékenységéről és mél­tatta a Szojuz—Apollo közös űrrepülést. Szerdán a Föld körüli 21. állomást, s a két fordulat során a Szojuz—19 szovjet űrhajó megközelítette a Szaljut—4 tudományos űr­űrhajó le­génysége rádión keresztül kap­csolatba lépett egymással. A Szojuz ébresztette Amerikát Houston. Űrközpont. Az idő­éi térés miatt a Szojuz szov­jet űrhajó startját kedd reg­gel 7 óra 20 perckor láthattuk. A tágas termet, amelyben egy hatalmas képernyőre vetítet­ték a moszkvai televízióadást, nemcsak az űrközpont dolgo­zói töltötték meg, hanem olyan amerikaiak is, akik nem tartoztak az űrközponthoz. Valaki szellemesen megje­gyezte, hogy ezen a reggelen a Szojuz ébresztette fel Ame­rikát. Mostanában sokan beszél­nek a szovjet—amerikai űr- kísérlet sikeres kezdetéről, sok sikert kívánnak az űr­hajósoknak történelmi jelen­tőségű küldetésükhöz. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy az amerikaiak üdvöz- lik a közös űrrepülést és azt várják, hogy eredményei meg­mutatkoznak majd nemcsak a kozmikus, hanem a földi ügyekben való együttműködé­sünk kibővülésén, hogy előbb­re viszik a kölcsönös meg­értés ügyét. Ennek ellenére egyes rossz­indulatú hangok is hallatsza­nak. Ezek igyekeznek kétség­bevonni az űrkísérlet tudomá­nyos és politikai jelentőségét, azt állítják, hogy a Szov­jetunió egyoldalúan érdekelt ebben. Nem más a célja ezek­nek, mint az, hogy megpró­bálják lefékezni az enyhülés fejlődő folyamatát, hogy rek­lámot csináljanak a maguk számára. Egy ilyen hangot hallot­tunk az Apollo startjakor rendezett sajtókonferencián, azt hiszem, elegendő ha idé­zem Glenn Lannynek, az EPASZ amerikai műszaki igazgatójának válaszát, és máris tisztán áll előttünk a felvetett probléma teljes ab­szurditása. G. Lanny a kö­vetkezőket mondotta: azért kezdtünk ehhez a munkához, hogy elérjük az űrhajóUi közelítő- és kapcsoló- rendszereinek ossz eíérhe tősé­gét ... Ezen dolgozva, a jö­vőre gondoltunk, ami-kor az Atlanti-óceán mindkét oldalán 6ok-sok ember fog rendszeres űrutazásokat végezni és a Föld körüli pályán különféle feladatokat végrehajtani. Ügy vélem, hogy az EPASZ kidolgozásakor mindkét fél abból indult ki, hogy kívána­tos és hasznos volna az álta­lunk kieszelt rendszereknek és az e téren elvégzendő kö­zös munka lehetőségének mi­előbbi gyakorlati kipróbálása. Meg kell azt is jegyeznem, hogy már a munkálatok meg­kezdésekor sem tekintettük a kísérletet holmi időtöltő sétá­nak, amelynek az a célja, hogy megszerezzük a másik féltől a technikai információ­kat és megoldásokat, amelye­ket aztán felhasználhatnánk űrhajóinkon. Egy űrhajó elké­szítése, mint ismeretes, igen bonyolult folyamat, amelynél abból indulnak ki, hogy mind a két fél önállóan dolgozza ki az összes szükséges rendszere­ket. A ml űrhajónk elkészíté­sénél többek között hazánk szükségleteiből indultunk ki. í>e szakmai szempontból meg szerettünk volna ismerni szá­mos olyan technikai megol­dást, amelyeket a Szojuz űr­hajón alkalmaztak, valamint azt, hogy hogyan viselkedik a Föld körüli pályán. Azt hi­szem, a szovjet fél képviselői is szívesen ismerkedtek meg az Apollo-firhajó képességei­vel, amiről oly sokat beszél­tek hazánkban és általában Nyugaton,»» Georgij Iszacsenko Az iraki forradalom ünnepe Dr. Abdullah Ismail al-Buslanl, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete az iraki nemzeti ünnep alkalmából szerdán fogadást adott a Margitszigeti Nagyszállöban. A fogadáson részt vett dr, Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, dr. Molnár Ferenc kulturá­lis államtitkár, dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi ál­lamtitkár, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Oláh István al­tábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Udvardi Sándor külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, Varga István, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és a politikai, a gazdasági, a kultu­rális élet több más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. Bagdadban, ahol Ilyenkor 45 C fok körül mozog a hő­mérő higany szál a, nehezen érti meg az idegen, hogy eb­ben az országban éppen eb­ben a bágyasztó hőségű hó­napban szokott mozdulni egyet a történelem kereke. Ez történt 17 évvel ezelőtt, ami­kor július 14-én a népi forra­dalom egy sivatagi homokvi­har erejével elsöpörte a brit gyarmatosítók kreálta monar­chiát, s romjain köztársaságot épített fel. Irak ezzel kivált a nyugati imperialista hatalmak vonzásköréből, egyebek közt azzal is, hogy kilépett a Bag­dadi Paktumból, amely emiatt CENTO-ra változtatta a ne­vét. A fiatal köztársaság útja nem volt kitérőktől mentes a továbbiakban. 1968. július 17- én az uralmon levő Baath- pártban (az Arab Újjászületés Szocialista Pártja) lezajlott öntisztulási folyamat betető­zéseképpen a hatalom csú­csán haladó előjelű fordulat zajlott le. Az Ahmed Hasszán Al-Bakr elnök vezette rend­szer azóta a következetesen antiimperialista külpolitika mellett kötelezte el magát. A Baath-párt azzal, hogy az Iraki Kommunista Párttal együtt Haladó Nemzeti Fron­tot alakított, megnövelte tö­megbázisát. A sokáig húzódó földreformot három éve sike­resen befejezték, s azóta már a mezőgazdaságban rohamo­san teret nyer a szövetkezeti mozgalom. Ez év márciusában végre megoldódott a kurd kérdés is, amely évekig fé­kezte az ország fejlődését. A tízmillió lakosú Irakban az arabokkal együtt 2 millió kurd is él, akiknek az autonómia iránti évtizedes jogos igé­nyét először a jelenlegi rend­szer ismerte el. A Kurd De­mokrata Párt M úsztafa Bar- zani vezette reakciós szárnya azonban a szeparatizmus út­jára lépve két éve polgárhá­borút robbantott ki. A két testvémép végre a megbékélés korszakába lépett. Az ország gazdasági függetlenségéhez való hozzájárulás volt az, amikor 1973-ban államosítot­ták a külföldi kőolaj-monopó­liumok iraki érdekeltségeit. Irak természetes szövetsé­gesének tekinti a szocialista világrendszert. A Szovjetunió­val barátsági és együttműkö­dési szerződése van és szívé­lyes kapcsolatokat ápol vala­mennyi . szocialista országgal. Tárgyalások kezdődtek Irak és a KGST között arról, hogy ez az ország társult tagként csat­lakozik a szervezethez. Ha­zánk kereskedelmi partnerei sorában Irak fontos helyet foglal: a fejlődő országok között első számú cseretár­sunk. A magyar—iraki kap­csolatok további fejlődésének lendületet adott Szaddam Husszein iraki alelnök ez év májusában Budapesten tett látogatása. Országaink baráti kapcsolata és rokonszenvünk a haladó irányú iraki fejlődés iránt arra sarkall bennünket, hogy nemzeti ünnepén to­vábbi sikereket kívánjunk az iraki népnek. Rosenberg-perújra felvétel? Michael Meeropol, 52 éves, közgazdász, és öccse, Robert, SS éves, antropológus. Mindketten a Massachusetts állambeli Wes­ter New England Collegedben tanítanak. Mindössze két éve tudja róluk a külvilág: a Meeropol nevet egy New York-i ta­náruktól, nevelőapjuktól kapták. Eredeti nevűk Michael és Ro­bert Eo&enberg. Egész életükben készültek rá, hogy nyilvános­ságra hozzák az igazságot, perújrafelvételt kérhessenek és be­bizonyíthassák szüleik, Julius és Ethel Rosenberg ártatlanságát. Most közelebb vaunak ehhez, mint eddig bármikor. Az amerikai igazságügy-miniszter, az FBI, és a New York-i fő­ügyész tiltakozása ellenére elrendelte: tegyék lehetővé a kút fiatalember számára az 1931-i Rosenberg-per 48 000 oldalas ak­táját. Eddig minden hasonló kísérlet az FBI, a Szövetségi El­lenőrző Iroda ellenállásán meg bukó tu Az aktákat tehát nem ismeri a világ. A háttér: 1951 márciusában kezdte meg a New York-i bí­Potsdami látogató 1975-ben Esztendőről esztendőre száz- meg százezer turista járja á potsdami Cecilienhof-kastélyt harminc esztendeje. Törté­nelmi emlékhely lett a Hohenzoller-család egyik ágának ott­honából. Történelmi bútordarab abból a kerek asztalból, amely mellett 1945. július 17-től augusztus 2-ig tizenhat ülé­sen tárgyaltak a három győztes antifasiszta nagyhatalom kor­mányfői és külügyminiszterei, legjobb diplomatáik támogatá­sával. Vörös selyemzsinórkordon mögül nézegetheti 1975 em­bere az asztalt, amely fölött Sztálin, Churchill és Truman, majd az angol kormányváltozás után Churchill helyett Attlee vitázott. Tárgyaltak mindenekelőtt egy állandó közös tanácskozó szerv, a Külügyminiszterek Tanácsa megalakításáról, a né­metországi megszállás és ellenőrzés kérdéséről, a jóvátétel­ről, a háborús bűnösök fölötti ítélkezésről — és persze jó né­hány olyan, kérdésről, amely már a háború utáni világ té­mája volt: Lengyelország határairól, Ausztriáról, a békeszer­ződésről, egyes országok ENSZ-felvételéről, hogy éppen csak a legfontosabb kérdéseket említsük. Sok száz oldal a viták gyorsírói feljegyzése, s még a na­gyon kurtára fogott közös jegyzőkönyv, meg a közlemény is több mint ötven sűrűn gépelt oldal volt. Amikor befejeződött, az első kommentárok egyike, a moszkvai rádió hírmagyará­zója így értékelte Potsdamot: ha a három nagyhatalom egy­sége fennmarad, a tanácskozás irányelvei megteremthetik a tartós béke alapjait Európában és a világpolitika földrészün­kön kívüli kérdéseinek megoldásában is segíthetnek. Rövi­den: az első értékelés pozitív volt. A mai potsdami látogatónak, 1975 turistájának módjá­ban van sétálgatni a kastélyban, a dohányzószobában, a fo­lyosókon. Talán ott is megáll, ahol harminc éve, a potsdami konferencia első napján, egy amerikai tiszt átadta a már megfejtett rejtjeltávirat rövid szövegét Truman elnöknek. „A fiuk örvendetesen megszülettek” — ez állt a papíron. Az el­nök félrehivta az angol miniszterelnököt és közölte vele- a kísérlet sikerült. Űj-Mexikóban felrobbant a kísérleti atom­bomba. Truman később Sztálinnak is beszámolt a nukleáris kísérletről. Bai a tudósok Világosan megmondták az amerikai politi- kai és katonai vezetésnek: képtelenség azt hinni, hogy az „atomtitok”, azaz egy tudományos eljárás, titok maradhat más országok tudósai előtt, hiszen sokhelyütt dolgoznak raj­ta — Washington azt hitte, a bomba politikai zsarolásra, nyo­másra is felhasználható... Ha mai fejjel böngészi végig az ember a potsdami gyors­írói jegyzőkönyveket, mégsem kell az első, pozitív értékelés­től eltérnie. Mert hiszen a szovjet diplomácia lényeges kérdé­sekben engedményekre, kompromisszumokra szorította a má­sik két felet, anélkül, hogy a háborús szövetség felbomlott volna. Két példa a sokból: Vitáztak például Lengyelország hatá­rairól — a Szovjetunió támogatta a lengyel követeléseket, a mai határvonalat. Volt egy nap, amikor Spanyolországról folyt a vita. A szovjet diplomaták által kidolgozott javaslat- tervezet alapján a demokratikus Európa elítélte Franco re- zsimjét. Potsdam azonban mégiscsak más volt, mint Teherán vagy Jalta, az antifasiszta koalíció vezetőinek előbbi találko­zói. Négy nappal azután, hogy véget ért a potsdami találko­zó, 1946. augusztus 6-án az Enola Gay nevű repülőgép egyik tisztje Hiroshima japán város fölött ledobta a világ első atombombáját. A hidegháború következett. Mégsem erre gondol elsősorban az 1975-1 potsdami lá­togató. Ha a végső mérleg tételeit kísérli meg felsorakoztatni magában, minduntalan egy tény villan elé. Potsdam kereszt- út volt Európa számára a béke felé és íme: földrészünkön há­rom évtizede béke van. Ez minden másnál fontosabb pots­dami eredmény. róság a Rosenberg házaspár perének tárgyalását. Az volt a vád ellenük, hogy kiszolgál­tatták az atombomba titkát a Szovjetuniónak. A háromhetes pert hisztérikus sajtókampány kísérte. Ez volt a hideghábo­rú, a hírhedt McCarthy sze­nátor irányította „boszorkány­üldözés” csúcspontja. Az már nem számított, hogy a Szov­jetunió két évvel azelőtt fel­robbantotta első atombombá­ját, vagy bármilyen furcsán hangzik: éppen az számított! Ezzel ugyanis megszűnt az amerikai atommonopólium, az Egyesült Államok többé nem zsarolhatott az atomfegyver­rel. S egy másik szempont: 1951 már a koreai háború második éve volt. Az ameri­kai hadvezetés kudarcaiért Is bűnbak kellett. A bűnös — mondta ki a bíróság — a Ro­senberg házaspár. Hogy minek alapján? A ha­lálos ítéletet egyetlen valló-: másra alapozták: David Greenglass, Ethel Rosenberg bátyja a Los Alamos-i atom- telepen dolgozott technikus­ként. O vallott a házaspár el­len, mondván, megbízásukból egy kém kezére juttatta az atombomba tervrajzát. Kide­rült: a tanút előzőleg megfé­lemlítették, sohasem találko­Michael (balra) és Robert Meeropol, Julius és Ethel Ro­senberg fiai újságírókkal be­szélgetnek a washingtoni já­rásbíróság előtt. zott az állítólagos kémmeL Ami pedig az atombomba vázlatát, a perdöntő bizonyí­tékot illeti, hitelességét egy villamos mérnök, a titkosszol­gálat őrnagya „igazolta”! Phi­lipp Morrison viszont, aki részt vett a Nagasakira ledo­bott atombomba elkészítésé­ben, így nyilatkozott: a rajz legjobb esetben is csali a bomba karikatúrája. A viharos nemzetközi tilta­kozás sem segített, s a koholt vádak alapján 1953. július 19- én villamosszékben kivégezték a Rosenberg házaspárt. Egy feltétellel kaptak volna ke­gyelmet, ha beismerő vallo­mást tesznek. Csakhogy nem volt mit beismerniük. Fiaik most, 2£ évvel később, egy neves tudósokat, közéleti személyiségeket felsorakoztató szervezet támogatásával ismét megpróbálkoznak, hogy igaz­ságot szolgáltassanak szüleik­nek. 1 » <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents